Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
ÉSZAK-MAGVARORSZAG 4 1982. szeptember 4., szombat T T V andörgyűlés után Befejeződött Miskolcon a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIV. szakmai vánI dorgyűlése. A több mint hatszáz résztvevő hazautazott, hogy a gyakorlati életben hasznosítsa a tanácskozás tapasztalatait. A vándorgyűlésről az elmúlt napokban részletesen beszámoltunk, néhány gondolat erejéig azonban érdemes visszapillantanunk e nagy jelentőségű szakmai gondolatcserére. Napjainkban hazai életünk egyetlenegy területét sem lehet önmagában, a gazdasági élettel való kapcsolata nélkül vizsgálni. Így természetesen a könyvtárügyet sem, hiszen a könyvtári munkának alapvető célja nemcsak az általános műveltség terjesztése, hanem a szakirodalmi ellátás folyamatos javításával a gazdaságosság, a termelés segítése. Ha a gazdaságot és a termelést nézzük, úgy az elmúlt másfél évtizedben a tudomány szerepe a termelésben igen megnőtt, ezért a fejlett országokban átalakult az információ és a könyvtári szolgáltatás. Átalakult és felgyorsult, s ezt a számítástechnika fejlődése tiette lehetővé. Számos olyan rendszer működik már, amely nem is olyan régen még csak elképzelt csoda lehetett. ma pedig már minden-^ napos gyakorlat. Az információkhoz való hozzájutás ideje lerövidült, s ezért nekünk, hogy nagyon le ne maradjunk, gyors ütemű felzárkózásra van szükségünk. Ezt a felzárkózást meggyorsítani, vagy legalábbis elősegíteni kívánta a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIV. szakmai vándorgyűlése, amelyen, mint beszámoltunk róla, a legkiválóbb szakemberek fogalmazták meg az első plenáris ülésen gazdasági életünk, illetve műszaki és természettudományi ágazataink, valamint a társadalomtudományi kutatások jelenlegi helyzetét és információigényét, megjelölve ezekben a nagyszabású előadásokban, hogy az egyes tudományágak, a kutatások és a kutatók milyen elvárásokkal tekintenek a szakmai könyvtárak információs munkája elé, milyen szakirányú információkat várnak a könyvtáraktól. A megfogalmazott igényekre a jelenvolt könyvtárosok — szakjaik szerinti megosztásban — kitor.c szekcióban keresték a megoldási lehe- tőség''ket. Volt olyan szekció, amely csak közvetettebb úton kapcsolódhatott a kérdések megoldásához, de többségében rendkívül közel állnak a termeléssegítéshez. A műszaki, a közművelődési, az audiovizuális, a levéltári, a társadalomtudományi, az ifjúsági könyvtári, mind-mind olyan kérdéseket vitathatott meg, amelyek a gazdasági és társadalomtudományi kutatások segítését szolgálhatják. Figyelembe vették e tanácskozások' az ország gazdasági teherbíró képes:. Igét és a különböző technikai információs rendszerek kiépítésének lehetőségeit. Ugyanis jelen körülményeink között az egyes nyugati információs rendszerek adaptálása rendkívül költségigé- " nyes, ugyanakkor a kezdeteken már túl vagyunk. Egy bizonyos adatátviteli rendszert sokmilliós költséggel már ki kellett építeni, a hírközlési adatátviteli postai feltételek a fővárosban és néhány várossal összekapcsolva már biztosítottak. Most számítástechnikai állomásokat, terminálokat kell még hozzá kiépíteni, amelyekkel hozzá lehet férni, például a bécsi és genfi ENSZ-adattárak, a szovjetunióbeli adattárak és a nyugati adattárak információihoz. Természetesen ezt az információs rendszert, a számítástechnikai állomások rendszerét nem lehet kisebb üzemekben, gyárakban szétszórtan kiépíteni, hanem nagy regionális központok létrehozásával, amelyek kiszolgálják majd a különböző ágazati kutatásokat. Négy-öt hazai központra lehet szükség olyan helyen, ahol erre már a szakmai készültség adott Például Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtára már tizenegy éve készül erre a rendszerre, könyvtárosok, mérnökök, egyéb szakemberek munkálkodnak rajta. Már jövőre szeretnének itt felállítani egy számítástechnikai állomást, egy terminált, s akkor mind az ipar, mind a mezőgazdaság és egészségügy számára közvetlenül lehívhatják a szükséges címanyagot majd kiválasztás után a szükséges irodalmat gondoskodhatnak annak fordításáról, s így a legfrissebb tudományos anyagot biztosíthatják a termelés és a gyógyítás számára. A tanácskozás igen széleskörűen felölelte a tudományos kutatások körét, s azok lehetőségeit információszükségletét. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kapott az is, hogy napjaink kérdése: vajon a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlat milyen gyorsan tudja befogadni és hasznosítani? Nem lehetünk teljesen önállóak, erőforrásaink korlátozottak, nem törekedhetünk minden területen való kutatásra, hanem a. nemzetközi együttműködés» lehetőségeit kihasználva, kelíj előbbre lépnünk. Ezt célozzák a különböző nemzetközi* információs rendszerekkeklé- tesítendő kapcsolatok. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIV. szakmai vándorgyűlése természetesen csak szükségleteket mérhetett fel, elemezte az információellátás helyzetét, az egyesület csak javaslatokat tehet. De tagjainak a maguk munkahelyein, a különböző tudományos könyvtárakban — még a költséges nagy információs rendszerek kiépítése előtt —, a maguk szű- kebb-tágabb területén kell megvizsgálni, hogy adott lehetőségeik között, miként javíthatják a szakmai tájékoztatást, miképpen segíthetik mind hatékonyabban a termelést javító, fokozó kutatásokat. A háromnapcs miskolci vándorgyűlésnek ez az egyik legfőbb tanulsága. Benedek Miklós Háromhónapos hátrány ár sí a. k h, tj itt Li Ózdi háznézőben... Az utca embere így látja a tiszt Ferenc Műve- A színházteremben már a székek helye is „ki van lödési Ház főbejárati részét. mérve”, a színpad teljes felújítása még hátravan. Az elmúlt év augusztu® sának elején jártunk Ózdon, megnézni, hogyan halad a Liszt Ferenc Művelődési Ház nagyszabású felújítása. Akkor sem titkoltuk, hogy „hangok” indítottak útnak; féltő és aggódó hangokat lehetett haliam arról, hogy „nem nagyon megy a munka”. A helyszínen járva sem a népművelési intézmények igazgatója, sem az Ózdi Kohászati Üzemek beruházási főosztályának illetékes munkatársai nem látták tói borúsnak a helyzetet: úgy ítélték meg, hogy a hiányosságok pótolhatók, az lenne szükséges, hogy a rendelkezésre álló munkaterületen nagyobb létszámban dolgozzanak az építők, a BÁ-ÉV munkásai és akkor 1982. decemberének végén nem lesz akadálya a műszaki átadásnak. E hét közepén jártunk öz- don ismét. Most már laikusként is megállapíthattuk, hogy abból az „átadásból” ez évben már nem lesz semmi. munka”, vagyis a szakipari munka jelenti a nehezebb részét a dolgoknak. Ehhez ugyanis emberek kellenének! A beruházási / szakember szerint félszáznál többen is tevékenykedhetnének a művelődési házban — mi ottjár- tunkkor tízzel sem találkoztunk. A kivitelező, a BÄßV létszámhiánnyal küzd __. M inderről szó esett azon az augusztus 26-i tanácskozáson, amin a kivitelezőket a BÁÉV főmérnöke képviselte, s természetesen ott voltak a beruházó kohászati üzemek meg a város képviselői is. — A tanácskozáson részt vettek megítélése szerint háromhónapos lemaradás van a felújításban — mondja György Józsefivé, az ÓNI igazgatója. — A BÁ'ÉV képviselője szerint ez az elmaradás egyrészt a tervezéskor ” előre nem látott munkák közbejöttével, valamint a létszámhiánnyal magyarázható. Űj építési ütemtervvel és határidővel állt elő a kivitelező. Mi, mindenekelőtt a beruházó kohászati üzemek viszont tartja magát a szerződésben foglaltakhoz, ami szerint a határidő ez év november 30. Megállapodás végül is nem született a határidőmódosításról. Nincs módunkban, hogy a BÁÉV helyett „nyilatkozzunk”, csak bízunk abban: most már minden lehetségest el fognak követni (a szükséges és a megfelelő létszámot fogják küldeni a munkaterületre), hogy a lehetséges legrövidebb időn belül végezzenek. György Jözsefné: — Egyre több az információnk arról, hogy az itt élő emberek minél hamarabb szeretnék ismét birtokukba venni a Liszt Ferenc Művelődési Házat. Rendkívüli módon hiányzik az intézmény a városból... Dancsok Sándor: — Egyre inkább ez a felújítás válik a legfontosabb beruházássá, építéssé Öz- don... Az építőkön a munka sora. (ténagy—íojtán) A Borsodi Szemle című tudományos ismeretterjesztő folyóirat különszáma jelent meg napjainkban. A külön- szám az idei miskolci nyári egyetemhez kapcsolódik és dr. Ladányi Józsefnek a nyári egyetem megnyitásakor elmondott beszédét, valamint dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke előadását tartalmazza. Mint ismeretes, s mint arról a nyári egyetem idején lapunk is beszámolt, a nyári egyetem ez alkalommal az ember—munka—társadalom nagy összefüggésből az idén a megújulás kérdését tűzte napirendre. Erre utalt már bevezetőjében dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és ebben a gondolatkörben fogant dr. Faluvégi Lajosnak az 1981-es és 1982-esév tapasztalatait összegező előadása. amelynek lényegét már a címe megfogalmazta: Szerény eredmények és sürgető feladatok ötéves tervünk végrehajtásában. A miniszterelnök-helyettes előadásának főbb fejezetei: Milyen gazdaság^ pályán haladunk? Hogyan juthatunk el hatékonyabb, versenyképesebb gazdasági szerkezethez? Milyen külgazdasági feltételekre számíthatuk a következő években, s mit kell tennünk? Beruházások: a jelen és a jövő ellentmondása. Hogyan közvetíthetik a szabályozók a mainál hatásosat)-' ban a népgazdasági terv cél-' jait? Jóllehet annak idején átfogó tájékoztatás jelent meg a nyári egyetemtől, dr. Faluvégi Lajos előadásának teljes szövegű közreadása minden bizonnyal igen sok olvasónk érdeklődésével találkozik. A miniszterelnök-helyettes előadásának végén kimondta:„a kormány tisztában van azzal, hogy Borsod megyének és az itt dolgozóknak az átlagosnál nagyobb gondok és nagyobb feladatok jutottak osztályrészül”. Ezek jobb megismerésében segít a Borsodi Szemle különszáma. Igaz, több érzékszervünkkel is „felmérhettük” a változást, az elvégzett munkát; ám az is látható volt, hogy bőve* van még itt mit csinálni. — A bontás utáni nagy munkákkal, azokkal, amiket gépesíteni lehetett, végeztek nagyjából az építők. A színházteremben például a festés, burkolás, a szakipari munkák vannak hátra; a központi fűtés az egész épületben elkészült, kilencvenkilenc százalékban megvan a hőközpont, kezdik a klímagépház szerelését. Az épület tetőzetének nagyobb részét is elkészítették már, egyszóval a „kézi munka”, a csinosítás jönne most — mondta a házat járva Dancsok Sándor, az ÓKÜ beruházási főosztályának munkatársa. Egyetértettünk abban: úgy tűnik, az a bizonyos „kézi MA ESíE A KÉPERNYŐM: 1 aJ.Ga£l»Ry& Ma este az első műsorban 20 óra 05-kor jelentkezik a Szeszélyes évszakok című szórakoztató magazin, amelynek műsorvezetője Antal Imre. Ez alkalommal Tabi László, Baksa Tamás, Radványi Barna, Walter Béla, Novobáczki Sándor, Kürti András, Peter- di Pál, Nepp József és mások müvei szerepelnek a műsorban, igen nagyszámú színészgárda előadásában. A rendező Gyökössy Zsolt. Képünkön Kovács Zsuzsa, a műsor egyik szereplője. Szeret vény boltimkban (Miskolc, Madarász V. út—Szeles ti. sarok) O mintáscsempe-vásár 30 százalékos engedménnyel, amíg a készlet tart
