Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
1982. szeptember 18., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Csak tökéletes szervezéssel A hidasnémeti Március 21. Termelőszövetkezet nem tartozik a nagy gazdaságok közé, hiszen mindössze 2400 hektáron gazdálkodik. Mégis éppen kis méreténél fogva, ilyenkor, az őszi betakarítások idején előnybe kerülhet, ha a szakvezetők vállalják a kockázatot A kockázatát annak, hogy késleltetik a betakarítások indulását, mert így a mesterséges szárítás mérséklésével jelentős költséget tudnak megtakarítsam. Természetesen, mivel csökken a munkavégzéshez szükséges napok száma, csak tökéletes szervezéssel tudják a megtermett terményt a határból behordani. Erre mondta Bajtai Sándor, a gazdaság főagronó- musa: — Ügy érezzük, ennyi kockázatot illik vállalni. Már csak azért is, mert az augusztusi aszály következményeként legalább tíz százalékkal csökkentek a hozamok. Mivel az őszi érésű növényeket viszonylag kis területen termesztjük — a napraforgót 116, a kukoricát 150, a cukorrépát 79 hektáron, jó munkaszervezéssel ki tudjuk várni azokat a napokat, amikor a termények víztartalma a legkevesebb. Természetesen nem vonatkozik ez a cukorrépára, de annál inkább az olajos s abraknövényre, amelyektől, ha nem is rekordhozamot, de jó termést várnak. A napraforgó betakarítása a napokban kezdődik, a Claas Dominator — s biztonságként egy adapterrel felszerelt SZK—5-ös kombájn — egy hét alatt képes a terményt levágni. Viszont a cukorrépa s a kukorica betakarítása egy időre esik, vagyis a szervezés megnehezül, hiszen nagy tömeg beszállításáról kell egyszerre két helyről gondoskodni. Ha az időjárás megváltozik, s beköszöntenek az esős napok, akkor a betakarítás elhúzódhat. Ennek következményeként nőni fog a veszteség. A főagronómus rábólintott: — Ez a kockázat. Amelynek mértéke azért már csökkent, hiszen úgy alakítottuk át a termelési szerkezetet, hogy az őszi érésű növények területe mérséklődjön. Évekkel ezelőtt még 350 hektáron termesztettünk kukoricát. Ak. kor bizony előfordult, hogy még decemberben is törtük a csöveket. A 150 hektárral még csapadékos idő esetén is meg tudunk birkózni. Már csak azért is, mert 350 tonnát nedvesen, fólia alatt tárolunk, s így közvetlenül a kombájntól — a szárító kiiktatásával — tároljuk a terményt. Ha az idő kitart, s a szemek víztartalma 30 százalék alá csökken, altkor mázsánként 50 forintot takaríthatunk meg. Erre nagy szükség van, hiszen az elmúlt évi 83 mázsa helyett, jó ha 6 tonnát takaríthatunk be hektáronként. A legolcsóbb energia a nap, s ezt mindenképpen ki kell használnunk. A szövetkezet számára nem létkérdés, hogy az alaptevékenységben nagy nyereséget mutasson fel, hiszen hatékonyan termelő melléküzem- ágakkal rendelkezik, ahonnan lényegében a szövetkezet elmúlt évi kilencmilliós jövedelme is származott. De nem mondanak le arról, hogy észa. ki adottságok között bebizonyíthassák; a mezőgazdaság is képes arra, hogy nyereséget termeljen. — Üj formákat kell keresni, s akkor talán sikerül/ A növénytermesztésben a cukorrépa volt az utolsó olyan növény, amelyet nem tudtunk gazdaságosan termelni. Viszont lemondani róla nem akartunk, mert bizonyossá vált, ha a háztájiban foglalkoznánk termesztésével, akkor tagjainknak tíz-tizenötezer forint többletjövedelmet biztosíthatnánk. Ennyi nyereséget a háztájiban más növény nem terem meg! Amikor a tagság előtt ezt megemlítettük, örömmel álltak ró, hogy a jövőben ebben a formában termesszük a növényt. Igaz, a szövetkezetnek a cukorrépán így nincs haszna, viszont rá sem fizet. A 150 tag, s a népgazdaság viszont jól jár. Napjainkban az állattenyésztés fejlesztésére fordítják figyelmüket. Már csak azért is, mert a tehenészet eredményeivel nincs miért dicsekedniük. A 2700 literes te- henenkénti tejhozam bár kétségkívül előrelépést jelent a három évvel ezelőtti, kritikán aluli 1600 literrel szemben, még nagyon gyenge eredmény. Pedig állományuk kétharmada a nagy tejtermelő képességű feketefrízzel van keresztezve. Vagyis legalább ezer literrel el vannak maradva saját lehetőségeiktől. A főagronómus ezzel nem ért egyet: — Hiába tud potenciálisan ez a fajtaszerkezet többet, ha eddig a feltételeket nem tudtuk biztosítani a nagy termeléshez. Akadozott a takar- mónyellátás, nem tudtuk a munkafegyelmet megszilárdítani. sőt a vezetői irányítással is adódtak gondok. Olyan elemi feltétel nem volt biztosítva, mint a telep melletti legelő. Több kilométeren keresztül, rossz minőségű ősgyepre hajtottuk ki az állatokat. Így lényegében „lejárták” a tejet. Sajnos, a telepre nem találunk gondozókat sem. Ha valakit fegyelmivel elbocsátunk, előre a markába nevethet, tudja, hogy két héten belül megjelenik nála az agronómus, s szinte könyörög, hogy menjen vissza. Így hiába jó a fajta, s javul minőségileg az állomány, amíg a feltételeken nem tudunk javítani, látványos eredményjavulást aligha érhetünk el. Azért lassan — hála a melléküzemágak többletjövedelmének — bizonyos eredményeket azért elértek. Elsősorban a fajtaváltásban, de már a szálas-, tömeg- s abraktakarmányozást is sikerült megoldaniuk. A közeljövőben már a telep mellé telepített, intenzív legelőre hajthatják ki az állatokat. Javítottak a vezetői munkán, így várhatóan az ágazat eredményességén is. A nehézségek ellenére elérhetik, hogy az alaptevékenység is tartósan nyereséges legyen. — kármán — Hiány nem lehet Milliók göngyölegért A Miskolci Pamutfonodában a közelmúltban osztály- vezetői tanácskozáson foglalkoztak a göngyöleghelyzettel. Ebben a középüzemben milliókat fizetnek ki göngyölegért: a legnagyobb értéket a különböző csomagolóanyagon kívül azok a műanyagból készült hüvelyek és orsók képviselik, amelyekre felorsózzák a fonalat. Ezeken a hüvelyeken tárolt fonalakat szállítják a feldolgozó gyárakba. Nélkülözhetetlen a göngyöleg, hiány nem lehet belőle, mert akkor a termelés megállna. Felesleges többlettel sem szabad rendelkezni, mert akkor a költségek automatikusan emelkednek. A legtöbb problémát az okozza, hogy a feldolgozó gyárak nem érdekeltek abban, hogy mielőbb visszaküldjék a műanyag orsókat, hüvelyeket. Ezért olyan javaslattal fordultak a miskolciak a Pamutfonóipari Vállalathoz, hogy a feldolgozó gyárakkal kötött szerződésbe feltétlenül foglalják bele a göngyöleg mielőbbi visz- szaküldését, s ebben őket anyagilag is tegyék érdekeltté. Magyarán mondva, a késlekedők fizessenek használati díjat. Ezzel meggyorsítha-' tó a göngyölegforgalom és kiküszöbölhetők az olyan helyzetek, amikor a kimutatás többletgöngyölegről szól. az üzemben pedig a selejtes hüvelyek között kotorásznak, hogy a termelés meg ne álljon. Nagyon fontos témát tárgyalt a tanácskozás és bi- zonvára javaslataik a központban meghallgatást nyernek. Az átalakuló gyár... így fest o Lenin Kohászati Művek képe a Vargahegy oldalából fényképezve. Az előtérban a kombinált acélmű szociális épülete látható, mögötte az új elektroacélmü üzemcsarnoka magasodik. Mindkettő az átalakuló gyár szimbóluma is lehetne ... Fotó: Laczó József Äs Olcsóbb lesz — Nem szennyezi a környezetet — Növelheti termelését a könnyűbetongyár Berente térségében, átellen- ben a bányagépjavítóval, egy készülő létesítmény vasszerkezetei magasodnak. — Pernyefogadó és -továbbító állomást építünk — feleli kérdésünkre Kunos Béla, a Budapest központú Építő- és Vegyesipari Szövetkezet építésvezetője. Az építmény a Borsodi Hőerőmű és a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár közötti távolság felezőpontjában emelkedik. Ez a két vállalat érdekelt a beruházás határidőre való befejezésében is. ■ — A hőerőműben felújítják és korszerűsítik a széntüzelésű kazánokat — adja a magyarázatot Kovács István, a könnyűbetongyár beruházási előadója. — A munkálatokkal párhuzamosan, elektromos pernyeleválasztó berendezéseket is felszerelnek, hogy eleget tegyenek a környezetvédelmi előírásoknak. Ez utóbbi fejlesztés eredményeként, az eddig a levegőbe kerülő, azt szennyező pernyét is hasznosíthatjuk. Az országban egyedül a mi gyárunk állít elő pernyéből szi- likátblokkot, amely egyre kedveltebb a kislakást építők körében. Nots, jól jön nekünk az erőműben folyamatban levő beruházás, hiszen a pernye mennyiségének növekedésével mi is fokozhatjuk a termelésünket. — Milyen szerepet tölt be majd ebben a pernyeiogadó és -továbbító állomás? — Mindmáig cementszállító kocsik fuvarozzák a pernyét a hőerőműből a köny- nyűbetongyárba. Ez a szállítási módszer egyre költségesebb, hiszen emelkedik a benzin és az egyéb üzemanyag ára. Útközben aköny- nyen szálló pernye óhatatlanul kiporzik, vagyis szeny- nyezi a környezetet, Mindemellett a szállítási teljesítmény sem növelhető már a közúti fuvarozással, holott erre alapvetően szükségünk van a termelés fokozásához. A pernye a jövőben zárt rendszerben, csővezetékekben „utazik” majd a hőerőmű kazánházéból a mi gyártócsarnokunkba, s ezáltal valamennyi említett gondunk megoldódik. Aztán így folytatja a 143 millió forintba kerülő beruházás felelőse: — A pernyét nagy nyomású sűrítettlevegő mozgatja majd a csövekben, a rendszer automatikus működésű lesz. A rendszer középpontjában levő fogadó és továbbító állomáson nyolc, egyenként 290 köbméteres tartályba gyűlik a pernye, s innen az adagolás a gyártási kapacitásnak megfelelő ütemű lesz. Az állomáson lesznek elhelyezve a rendszer működését biztosító gépi berendezések, s a diszpécser innen irányítja és ellenőrzi majd az egész folyamatot. A tervek értelmében, az , automatikus pemyeszállító rendszernek ez év december elsején kell megkezdenie a próbaüzemelést. Kérdezzük Kunos Béla építésvezetőt: tartani tudják-e a határidőt? — Mi addigra eleget teszünk a feladatunknak, elkészülünk a technológia szerelésével. A siker érdekében azonban a többi vállalkozónak is időben teljesítenie kéU a kötelezettségét Az építészeti munkákért például az Üt- és Vasútépítő Vállalat, az elektromos szerelésekért a ceglédi Vas, Elektromos és Műszerész Ktsz a felelős. A beruházás jelenlegi állása arra enged következtetni, hogy nem lesz baj az indulással Győr fi János, a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár gazdaságvezetője ezeket mondja a beruházás hasznáról, üzemük jövőjéről: — Jelenleg naponta 600 tonna pernyéből készítünk gázszilikát falazóblokkot, ezután ennél is nagyobb meny- nyiséget dolgozhatunk majd feL Közbevetően megemlítem: ehhez két új, nagyteljesítményű malmot is üzembe helyezünk. Éves szinten tehát 400 ezer köbméterre növelhetjük a termelésünket, az ez évre várható 380 ezer köbméterrel szemben. (kolaj) i aksÉzó színszáíiítás háttere (Folytatás; az 1. oldalról) akadályozzák váratlan nehézségek, akkor a szén időben a fogyasztókhoz került volna. A Borsodi Szénbányák Vállalat azonban termelési nehézségekkel küzd, s így mindig több ezer tonna, még a kedvezményes akció során megíratott szén kiszállítása van hátra. Megyénk néhány településén, Ernődön, Szerencsen, Mezőcsáton, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen már csak minimális mennyiségre kell várni; míg Miskolcon, Ede- lényben sok a kiszállítani való. 1 — Ha a bányászok tartják ígéretüket, amely szerint most már várhatóan nagyobb mennyiséget hoznak a felszínre — hallottuk Kertész Klára véleményét —, akkor a kedvezményes akcióban megrendelt szenet Miskolcra szeptember végéig, Farkas- lvuk környékére pedig október közepéig kiszállíttatjuk a fogyasztóknak. A TÜZEP telepein az elmúlt hetekben egyébként sorszámot is osztottak ' a megrendelőknek. Erre a tumultus elkerülése, a figyelmesebb, kulturáltabb kiszolgálás feltételeinek megteremtése miatt volt szükség. Aki augusztusban íratott szenet, az várhatóan október végéig kapja meg a szállítmányt. Még egy fontos tudnivaló: a kedvezményes utalványok beváltási idejét ebben az évben nem hosszabbítják meg. így azok csak a rajtuk feltüntetett határidőig érvényesek! Dr. Schmotzer Imre véleménye szerint a Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói az elmúlt hetekben mindent megtettek annak érdekében, hogy stabilizálják, illetve növeljék a széntermelést. A borsodi bányászoknak ezen a nyáron sok váratlan nehéz- ( séggel kellett szembenézniük. A hátrányos geológiai viszonyok, a víz- és iszapbetörések miatt több akna is kiesett a termelésből, vagy a tervezettnél jóval alacsonyabb mennyiségű szenet hozhatott a felszínre. A bányászok véleménye szerint azonban más okok is közrejátszottak a szállítások elhúzódásában. Tapasztalatai! szerint a megrendelő irodákban — kihasználva a kedvezmény nyújtotta lehetőségeket — sokan az éves igénynél magasabb mennyiséget írattak. Az, hogy' ebben az évben a nagyon közkedvelt lyu- kőbányai szenet is bevonták az akcióba, valóságos felvásárlási lázat indított el. így fordulhat elő, hogy amíg vannak olyanok is, akiknek kamráiban az évi felhasználásnál jóval nagyobb mennyiségű szén van, addig mások hosz- szú ideig kénytelenek várakozni a téli tüzelőre. A gépi jövesztés elterjedésével egyre kevesebb lesz az úgynevezett darabos szén, s egyre több a kocka- és diószén. A kisfogyasztók ezt a tényt nem akarják tudomásul venni, és bizonyos területeken ragaszkodnak a korábban megszokott szénfajtákhoz. Mindenképpen el kell fogadni azonban azt, hogy a királdi, egercsehi. edelényi aknák egyre inkább elöregednek és ezért'termelésük is csökken. Mindinkább kevesebb lesz az a szénmennyiség, ami ezekből az aknákból a felszínre jut. s így a fogyasztóknak' is át kell térni a be- rentei szén tüzelésére A bányánál mindent latba vetnek, hogy javuljon a bérén- tei, úgynevezett háztartási kevert szén minősége. Ennek érdekében építik a szénm^ó művet, amelynek üzembe lépésével növekszik az innen szállított szén kalóriatartalma és minimálisra csökken a meddő aránya. (udvardy)
