Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

1982. szeptember T7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A siker kötelez Bzntázat épít a Miskolci Bítoripari Szövetkezet Sok szép serleg díszíti az elnöki irodát, mindegyik va­lamilyen sikerre emlékeztet. A díszhelyen hatalmas kris­tály váza csillog, mellette a be- kerete zésre váró oklevél, mely azt igazolja, hogy a Miskolci Bútoripari Szövet­kezet az 1982. évi miskolci ipari kiállítás és vásáron Esz­ter nevű garnitúrájával a megyei tanács elnökénél? kü- löndíját nyerte. Érthető, hogy a díj kapcsán a figyelem ke­reszttüzébe került újfent ez a kis szövetkezet. Több me­gye iparcikk kisikeresikedelmi vállalatának igazgatója fog­ta vallatóra az elnököt: mi­kor és mennyit tud szállíta­ná a átérés garnitúrából. Kolláth Sándor, a KISZÖV elmöke együtt örül a szövet­kezeti tagsággal: — Az ilyen jellegű kiállítások mindig al­kalmat adnak arra, hogy fel­mérjük az erőnket és ter­mészetesen a lehetőségeket is. A bútoripari szövetkezet elismerésének különösképpen örülünk, hiszen azt bizonyít­ja a megyei tanács elnökének különdíja, hogy a legrosszabb körülmények között dolgozó kollektívának nem vették el az alkotókedvét azok a hallat­lan nehézségek, amelyek im­már a második évtizede ke­serítik az életét. Alkotókedv­ben, fantáziában, stüusérzék- ben tehát nincs hiány. Őszin­tén remélem, hogy ez a lel­kesedés nem múlik még él egy ideig, kitart az új üzem felépüléséig. Utána pedig — szinte biztosra vehető —, hogy sok kellemes meglepe­tést szerez még a vásárlók­nak ez a szövetkezet. — A hatvanas évek dere­kától húzódik az új üzemház építése — mondja Szabó Jó­zsef, a szövetkezet elnöke. A telekkijelölés körül voltak bajok kezdetben, aztán anya­gi gondok hátráltatták a munkálatok megkezdését, ké­sőbb a tervezőkkel .nem ér­tettük meg egymást. Kis szövetkezetről van sző, amelynek az anyagi ere­jét a legideálisabb körülmé­nyek között is meghaladja egy vadonatúj, a kor igényé­nek megfelelő üzem építése. A Az ináncsi, hemádszerrf- «ndrási, hernádbüdi, s a fo­lyón túl a perei határ, a jól budapesti tervező vállalat nem „érzett rá” a miskolciak gondjaira, nyolcvanmillió fo­rint értékűre tervezte az új telepet — Nem tudtuk elfogadni ezt a tervet. Olyan tervezőt kerestünk, aki a mi pénzügyi, műszaki igényeinknek meg­felelő tervet készít. Az idő is sürgetett bennünket, tehát gyors munkát is vártat :, mégpedig azért, mert az igé­nyelt hitelügyletek így kí­vánták. A KISZÖV segítsé­gével végül is megtaláltuk azt a tervező vállalatot, amely ily módon készíti el a régen várt terveket. Ez pedig a Bor­sod megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Ilyenkor látni, mennyit je­lent a megértés, a másak problémája iránti érzékeny­ség, s mennyit tud ártani az a szemlélet, amely kizárólag csak a haszonra utazik. A megyei tervezők negyvenmil­lió forintosra tervezték ugyanazt a telepet, amelyet a pestiek íiO milliósra! Pedig a beruházók ugyanolyan telep­ről — nem kisebbről, nem na­gyabbról. hanem a célnak megfelelőről — tárgyaltaik mindkét tervező vállalattal. — Elképzelhető, mennyire örültünk a régen várt terv­dokumentációknak. — Aztán kivitelezőt kellett találnunk, mégpedig olyat, amely ha­sonló megértéssel van irán­tunk, amely a pénzügyi lehe­tőségeinknek megfelelően üte­mezi a munkát és nem hagy­ja figyelmen kívül azt sem, hogy a szövetkezetnek létkér­dése az új üzem. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat sietett a segítségünk­re. Áll mór arz épület a Szán­va utca 2—4. számú telken. Az első ütem csupán pár he­tet késik, amely természete­sen korrigálható. Így azután optimisták a bútoripari szö­vetkezetben. — Hiszünk abban, hogy jö­vőre költözhetünk — mondja az elnök. — A megyei tanács elnökének különdíja kétsze­res örömet szerzett, tudniil­lik arra gondoltunk rögtön, hogy a megyei tanács építö­Öt év fejlődése ipari vállalatát megerősíti kezdeti elhatározásában az elnöki díj, tehát most már biztosan felépül időben a te­lep. — Jelenleg tíz kicsi és egészségtelen műhelyben dol­goznak a bútorosok. Vannak olyán műhelyek a városban, amelyek mái- egymagukban állnak, környékükről minden épületet elbontottak, mert új utcákat építenek. Ezek az ár­va „kócerájok” a városépí­tést is hátráltatják, amíg áll­nak, nem kezdődhetnek meg a közműépítések. — Kellemetlen ez nekünk, hiszen érezzük, hogy útban va­gyunk. Ám nincs más meg­oldás, nekünk termelnünk kell addig is. A termelékeny­ségre negatív hatással van a szétszórtság, hatalmas szállí­tási költséggel dolgozunk, mert egyik helyről a másik­ra kell fuvarozgatnunk a bú- tor a 1 k á tveszek el. A mi fel­adatunk a garanciális bútor- javítás, tehát minden bútor­gyár itt eladott termékeit nekünk kell javítanunk a ga­ranciális idő alatt. Emellett nagy részt vállalunk a lakos- régi szolgáltatásból is. Rop­pant kínos, ha nem tudunk jdőlien eleget tenni — a mun­katér hiánya miatt — a kö­telezettségeinknek. — Milyennek látja a szö­vetkezet gazdálkodását a Szánva utcában? — Olyanok az épület ter­vei, amelyek évi négymillió forint költségmegtakarítást eredményezhetnek, mégpedig úgy, hogy közben 15—20 szá­zalékkal növeljük a termelé­sünket A vegyes tüzelésű ka­zán például már egymagában is takarékos, mert nálunk sok elégethető hulladék keletke­zőt. Lényegesen csökkennek a szállítási költségeink is. Nem sérülnek a bútoraikat - részek az üzemrészek közti szállítás közben. No, és ak­korra tervezünk egy nagy változtatást a termékszerke­zetben. Divatos, jó minőségű bútorokat kívánunk gyárta­ni, és ha lehet:, még több dí­jat nyerni a következő évek­ben . „ Lcvay Györgyi Korszerű gépekkel A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat miskolci Hámor étterménél üzemel a 402-es számú cukrász­üzem. Az itt dolgozók munkáját a legkorszerűbb gépek segítik, többek között a Rheon-tipusú süteménykészitö. A gép a tészta és a töltelék beadagolása után percek alatt készíti el az édes­séget. Képünkön: Rákóczi József cukrász dolgozik a gépen. Fotó: Máinási Béla Magexport Káíbó! Borsodi borsó és „kanári csemege" Kikiricalépcsi Ma már bőséges fajtavá­laszték áll kukoricából a gazdaságok rendelkezésére. Ez lehetővé teszi, hogy a ko­rai, közép- és kései érésű fajták arányának helyes meg­választásával érési sorrendet, úgynevezett kukoricalépcsőt alakítsanak ki. így folyama­tosan, kapkodás nélkül, ide­jében takaríthatják be a ter­mést. íztali az ü kendert Országszerte befejeződött a kender aratása, megkezdődött a feldolgozás első fázisa, az áztatás. Az idei termésered­mények jók, a minőség is ki­váló. A rostfeldolgozó ipar rekonstrukciója eredménye­ként megoldottál? a kender- betakarítás és -áztatás teljes gépesítését. Ma már ezt a munkát úgy végzik el, hogy embert ikéz nem érinti a nö­vényt. Két megye, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves mezőgaz­dasági üzemeinek „pénzes" termékeit, értékes vetőmag- vait és más magféleségeit dolgozzák fel, tisztítják, osz­tályozzák, esetleg hántoljál? a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Észak-magyar­országi Területi Központjá­nak káli üzemében. Ilyenkor ősszel csúcsidény van a kor­szerű, magtisztító üzemben, amely nemcsak a hazai szük­ségletet elégíti ki, hanem mintegy tizenötféle terméket állít elő exportra is. Az exportcikkek közé tar­tozik például a borsodi bor­só, amelyből jelentős meny- nyiség termett például az ináncsi Vörös Csillag Tsz- ben, vagy a „kanári cseme­ge”, azaz a fénymag, amely­ből a mezőkövesdi járás me­zőgazdasági nagyüzemeiben, így a kövesdi Matyó Tsz-ben takarítottak be több száz má- zsányit. A borsodi és hevesi magféleségek nagy részét az tak.' Á csíkos napraforgó iránt Hollandiában, Dániá­ban és Svájcban érdeklődnek. A hazai szükségleten felül paradicsommagból 200 má­zsát, fénymagból 15 ezer má­zsát exportálnak. Külföldön talál vevőre a káli üzemben tisztított tavaszi bükköny, a csemege kukorica és többféle kerti vetőmag jelentős része is. Hántolt borsóból több mint háromezer tonna ké­szül az év második felében, egész szemű borsóból pedig mintegy ezer tonna. A hán­tolt borsó egy részét például Irakba exportálják. A káli üzem termelése évente mintegy 15 ezer ton­nányi késztermék. A „nyers­anyag” jelentős része terem megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben. Több mag­féleséget, köztük értékes, „pénzes” vetőmagvakat érde­mes lenne a jelenleginél na­gyobb mennyiségben termelni megyénkben,' Kifizetődő len­ne például, ha több borsodi karbantartott dűlőutaikról nézve, rendkívül jó benyo­mást tesz a látogatóra. Szé­pen kialakított, gondosan művelt táblák, az őszi éré­sű növények gazdag ígérete, gyommentes rétek, legelők, a száraz őszelő ellenére is sok; jól előkészített magágy. Nem véletlen, hogy Simaházi György, az ináncsi Vörös Csil­lag Tsz elnöke és Ignácz Imre főagronómus azt java­solták: mielőtt beszélget­nénk, né7.zük meg előbb ezt a 2800 hektárnyi, alig több, mint 2000 hektár szántóte­rülettel rendelkező határt. Az, elmúlt öt-hat esztendő kö­vetkezetes munkájáról, a gazdálkodás színvonaláról sokkal könnyebb valós ké­pi.. alkotnia annak, aki saját szemével is meggyőződik az eredményekről. így sokkal el- hihetőbbek az ináncsi válto­zásokat, a nagy fejlődést bi­zonyító számok, a gazdálko­dási „mutatóik”, az élért át­lagtermésék. — Néhány esztendeje — mondja az elnök — szövetke­zetünket a sok más gond mellett rendkívüli eszközsze- génység, a gazdálkodás szín­vonalának elmaradottsága jellemezte. 1977-ben az. ár­bevétel csak 25,3 millió fo­rint volt, a mérleghiány pe­dig meghaladta a 2 millió fo­rintot. Csak a tagság szor­galmára építve lehetetlen lett volna erről a mélypontról élőbbre lépni. Sok millió forint értékű eszközre, gépékre, műt.rágyá- m, jó minőségű vetőmagra, s a vásílrtásókho'z, hitelekre, a hitelhez pedig garanciára, olyan gazdálkodásra, tervek­re volt szükség, .amelyek biztosítják, hogy a milliókat, s a kamatokat lesz miből visz- sza is fizetni. Az új úton, a megélhetést és a fejlődést is biztosító, ha­tékony gazdálkodás útján járva, az első, nem könnyű évek a következőket eredmé­nyezték: az árbevétel az el­múlt év végére élérte a 62,3 milliót, s az idei célkitűzés mór a 88 millió forint. A sok hiteltörlesztés, a kamatok el­lenére tavaly már sikerült több, mint másfél milliós nyereséget elérni. Az idén pedig, a módosított szabályo­zóknak e gazdaságban mint­egy másfél milliós csökkentő hatása ellenére, biztosak a 2 millió forint körüli nyeré­siig ben. És a „megváltást” nem egye­dül, sőt, nem is elsősorban a melléküzemági tevékenység jelentette Ináncson. Az el­nök: — Az. alaptevékenységünk árbevétele 1977-ben 23,1, 1981-ben 40,9 millió forint volt, az idén pedig az. 50 mil­lió a cél. Hogy miből? A ka­lászosokra rendkívül kedve­ző 1980-as évben 800 hek­táron sikerült, akkor még rendkívüli helyi eredmény­nek számító, 47 mázsás búza átlagtermést elérnünk. Az idén, 932 hektár átlagában 52,5 mázsa búzát takarítot­tunk be. Ahol borsó volt az elővetemény, ott 68,6 mázsá­val fizetett a kenyérgabona. Repcéből 140 hektáron 20, ve- tömagborsóból 144 hektáron 21 mázsa feletti volt az át­lag. Tegyük hozz;!, hogy nö­vénytermesztésünk színvona­lára ma már az jellemző, hogy nemcsak borsóból ter­melnek a „szokványnál” sokkal jobban fizető vetőma­got, hímem búzából és tava­szi árpából is elsősorban ve­tőmagot szaporítana!?. Sőt, a legjobb szaporító gazdaságéi? közé tartoznak a hibrid kuko­rica termesztésében is. De sorolhatnánk még a napra­forgót, amelynek termésátla­ga több mini, 10 mázsával ja­vult, vágj' a takarmányokat, a silóféléket, amelyekből az­előtt mindig szűkös volt a készlet, most pedig kisebb területen, bőségesen megter­melik a megnövekedett ál­latállomány szükségletét. Jövedelmező már az ezer­anyás, hármas hasznosítású fitos, tói, gyapjú) juhászat. Á szarvasmarha-tenyésztésü­ket öt esztendő következetes tenyésztői munkája után az fémjelzi, hogy 40—42 ezer forintos tenyészüszőket ér­tékesítenek. Az idén 70 da­rabot a sajóhídvégi és a nagybarcai tsz vásárolt meg. A tejtermelésben tavaly 30 százalékos volt a javulás, s az idén az a cél, hogy a te­henenként! tejtermelést 3546 literről 4000 liter fölé növel­jék. Nem tagadják, sőt, örömmel mondjak, hogy a melléküzem­ágai? kialakítása, fejlesztése is szerepet játszik abban, hogy öt év alatt jóval meghá­romszorozódott a gazdarég árbevétele. H emáds zen tanó­ráson a vegyianyag-kiszerelő melléküzemág árbe\’étele az 1978. é’d. 1,1 millióról az idén 20 millió forint fölé növek­szik. A Miskolcon létesített építő és szolgáltató részleg­től az idén 10 milliós árbevé­telt, és persze, tisztes nyere­séget is várnak. Következetes munkájuk legfőbb célkitűzése pedig vál­tozatlanul az, hogy a nye­reség minden forintja az alaptevékenység továbbfej­lesztését szolgálja. (P- s.) NSZK-ba, Hollandiába, Olasz­országba, Svájcba és Dániá­ba exportáljál?. Az NSZK- ba például a napokban feke­te napraforgót, Olaszországba 400 mázsa olajlent szállítot­Az örömünkre „prolongá­lódott” kellemes szeptemberi nyár igen kedvező a gyümöl­csök érésére. A napfény ha­tására a cukrosodásnk, íz- és zamatanyaguk növekszik, egyszersmind lehetővé válik a betakarításuk meggyorsítása. A zempléni gyümölcsösök­ben, kisebb-nagyobb házi kertekben valósággal roska­doznak a fái? a terméstől. A szüret már augusztus végén megkezdődött a nyári almá­val, aztán folytatódott a jo­natánnal és a többi piros fajtával, majd a körte, szilva, csemegeszőlő következett. De „potyog” már zöld burkából a dió, sőt, kóstolgatni lehet a muskotályos. furmint és hárs­levelű borszőlőt is. Minden gyümölcsből gaz­dag termést szüretelnek ezen az őszön a zempléni tájon. A legnagyobb gyümölcsterme­lő gazdaság, a Bodrogközi ÁG páterhomoki, györgytarlói, zemplénagárdi, Bogyay-ta- nyad gyümölcsöseiben a töb- bé-kevesbé termőre fordult, új telepítésekkel együtt, csak­gazdaság rendezkedne be, ké­szülne fel a lucernamagfo- gásra. Borsófélékből, külön­böző fűmagvakból is nagyobb mennyiséget vár a káli üzem megyénk gazdaságaiból nem ezer hektárról kell be­takarítani a termést. Ez bi­zony igen sok kézierőt kíván, hiszen az exportf éltét elek szigorúak, csakis gondosan válogatott, kifogástalan mi­nőségű gyümölcsöt vesznek át a gazdaságtól a külföldi partnerek. Ezért a saját dol­gozóikon kívül igénybe ve­szik a sárospataki és a kör­nyékbeli diáliok segítségét, és idénymunkásokat is felfogad­nak a közeli községekből, sőt, a távolabbi vidékekről is. Az almaterméssel — a ki­sebb jégkár ellenére — elége­dettel?. Az almánál is gaz­dagabb a györgytarlói kör- teszüret, amely mennyiség­ben és minőségben egyaránt rekordnak számít. A termés egy részét azonnal exportál­ják a szocialista országokba, de jut belőle hazai piacra is. Több száz vagonnyi almát és körtét a gazdaság korszerű sárospatai?! ‘ hűtőtárolóiába •zállítanak téli, tavaszi érté­kesítés céljából. a». j-> Következetes munkával megháromszorozott árbevétel Gazdag gyämölcssziret Zemplénbe!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom