Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

mmx ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 16., csütörtök Fiimíevé! Megáll az idő Öze Lajos a film egyik kockáján Ma már felnőtt és felnőtt­ként dolgozik, társadalmunk különböző posztjain megtalál­ta helyét az a nemzedék, amely 1956 őszének vérziva­taros napjaiban még gyerme­ki szemmel nézte a körülötte kavargó eseményeket, és nem tudta azokat tudatában hová tenni. Felnőttek annak az embernek a fiai is, aki fegy­verrel harcolt a proletárhata­lom ellen, és valahol nyuga­ton keresett menedéket, fiait, feleségét itthagyva az akkor bizonytalannak tűnő világ­ban. Ezekről a fiatalokról, ezeknek a későbbi életéről szól Gothár Péter új filmje, a Megáll az idő, amelynek for­gatókönyvét a rendező Bere- ményi Gézával együtt írta, operatőre Koltai Lajos, kom­ponistája pedig Selmeczi György volt. E film nem az 1956-os ese­ményeket elemzi, csak indító képsoraiban villantja fel, mi­ért is távozott a filmbeli csa­ládból, az apa, maga a törté­net a hatvanas évek első fe­lében játszódik, amikorra a két, a távozó apát értetlenül néző fiú már gimnazista. Egyikük már érettségi előtt áll. a másik meg néhány osz­tállyal lejjebb jár. Miként hat ezeknek a fiataloknak, az ilyen fiataloknak és ennek a korosztálynak az életére az 1956-os emlék, a konszolidá­ció nagy átalakulásai miként befolyásolják e fiatalok gon­dolkodását, fejlődését, milyen eltérő, helyenként egymásnak ellentmondó hatások érik őket. Erre keresi a választ a Megáll az idő, arrjely címét egy akkoriban divatos sláger­ből kölcsönözte, ugyanakkor a címbeli állítást cáfolja is. A film igen érzékletesen ábrázolja, hogy ezek a fiata­lok nagyon sokféle hatásnak kitéve nevelkedtek. Az isko­lában, a nevelésben jelen volt akkor még többféle erő, a tantestületen belül is ellent­mondást látott a diák, nehe­zen értette meg, hogy a leg­kedvesebb tanárjukat miért küldik el a katedráról egyik napról a másikra, s míg egyik tanár részéről a szinte ide­genlégiós vasszigorral talál­koztak, új osztályfőnöknőjük annyira barátjává fogadta őket, amennyire az> már a diák és tanár viszonylatban megengedhetetlen. Lelki sé­rült emberekkel találkoztak környezetükben, ki vallásos érzületei miatt, ki politikai okokból nem találta helyét a társadalomban, illetve megta­lálta, de nem akarta elfogad­ni. Például apjuk egykori ba­rátja és ..fegyvertársa” a bőr ■ ♦önből kiszabadulva a csa­ládhoz költözött mint anyjuk élettársa — s az ő kéretlen nevelőjük — ugyan szaktudá­sa révén jól boldogult, de a rendszerrel nem akart meg­békélni. Csendes szabotázsra, lapuló magatartásra nevelte a fiúkat. Ugyanakkor jött az ismerkedés a szerelemmel, a csalódások, az élet kisebb- nagyobb bajai, amelyek a disszidálási szándékig kerget­ték e fiatalok némelyikét. Mint például a filmbeli két testvért is. Nehéz volt e körülmények között ezeknek a fiúknak az élete, s a hatvanas évek jó politikája és jó gazdasági eredményei kellettek ahhoz, hogy a konszolidáció ne csak politikai program legyen, ha­nem az egyén,' a sérült lélek­kel növekvő serdülő fiatal­ember életében is megnyug­vást és biztos jövő ígéretet hozzon. A film végén felvil­lan a két fiatal további élet­útja, sőt egy kicsit tudatosan érzelgősre sikeritett családi tablón azt is érzékelteti a ren­dező, hogy a hatvanas évek vége felé kormányzatunk megbocsátása még azokra is kiterjedt, akik komolyan vé­tettek ellenünk, s például a karácsonyfa alatt újra ott áll­hat az ötvenhatban nyugatra szökött papa is a család köré­ben. Nagyszabású történelmi freskó a Megáll az idő, amely egy fiatal testvérpár életének fordulataival kívánja érzékel­tetni a hatvanas évek világát, illetve azt a sajátos ízű fejlő­dést, társadalmi átalakulást, amelyet Magyarország az idő tájt megtett. Részleteiben vi­tatható a film. Igen sok néző kétkedéssel fogadja bizonyára /majd például a Ronyecz Má­ria alakította tanárnő figurá­ját és tetteit, férjének sorsát és a film némely más mozza­natát, egészében azonban a kép igaz, hiteles, még ha a húsz évvel későbbi fiatalok talán nehezen is fogadják el, hogy a hatvanas évek elejé­nek diákjai így éltek, szóra­koztak, gondolkodtak. Koltai Lajos homályba vesző képei hangulatilag jól érzékeltetik a mondandót, csakúgy, mint Selmeczi kísérőzenéje és a beaplikált rockmuzsika. Igen nagyszámú szereplő- gárdát foglalkoztat a film, meg nagyon,sok diákot és fel­nőtt civilt. A színészek közül Öze Lajos, az apa barátjának megszemélyesítője, Kakassy Ági, az anya, Jozef Kroner, az elbocsátott tanár és Ro­nyecz Mária, az osztályfőnök­nő megformálója emelendő ki. Nem könnyű szórakozás e film, de megéri az együttgon- dolkozást, a figyelmet. Benedek Miklós Borsodgeszti séta és beszélgetés Zenetanárok lesznek Tanévnyitó Miskolcira A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetének mis­kolci tagozata tegnap, szep­tember 15-én délben tartot­ta ünnepélyes tanévnyitóját. Az intézet dísztermében a Himnusz hangjaival kezdő­dött meg az ünnepség, ezt a hallgatók műsora követte, majd Tőzsér Dániel igazgató mondott beszédet. Visszatekintett az elmúlt tanév legjelentősebb esemé­nyeire, az oktató-nevelő-kép-* ző munka fontos mozzanatai­ra, értékelte a nyári zenei táborok munkáját, majd fel­vázolta az 1982—83-as tanév feladatait. Külön köszöntötte az elsőéveseket; ebben a tanévben összesen 62-en kez­dik meg tanulmányaikat a zeneiskolai tanárképző mis­kolci tagozatán, közülük 20- an elsőévesek. Újdonságnak számít, hogy egy tanszakkal (tuba) e tanévtől „gazda­gabb” lett a miskolci intéz­mény. Két bemutatóval Szíijálszók Leninvároskan Tegnap, szeptember 15-én este két amatőr színjátszó együttesünk mutatta be mű­sorát Leninvárosban, a Der- kovits Gyula Művelődési Köz­pont színháztermében. A „ha­zaiak” Szivárvány színpada Tóth Imre László A vidám koldusok című egyfelvonásos színjátékát; a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ Etűd színpada pedig Schwaida György Csoda című tragiko­médiáját állította színpadra. A bemutatóknak külön rangot adott az a tény, hogy szakmai minősítő bizottság is megtekintette azokat. Bevezetés. Augusztus végén érkezett a hír, kopogták a telexgépek: „A KISZ KB, a Hazafias Népfront és a Mű­velődési Minisztérium felhí­vásává 300 pályázat érkezett be, ifjúsági szabadidős léte­sítmények létrehozására __ E bből 68-at elfogadtak ... Borsodgeszten a volt taná­csi kirendeltség épületének szabadidős központtá alakí­tását tervezik a fiatalok. A kis létszámú, 450 lakosú köz­ségben a jelenlegi művelődé­si ház mellett található épü­letet akarják erre a célra hasznosítani .. * Séta. Az egyik libacsapat tagjai úgy' meggágognak a borsodgeszti főutca szűkre szabott járdáján, hogy a töb­bieket már tisztelettel kike­rülöm. Sok liba van ebben a faluban. Persze egészen más az idegent-ismeretlent kigá- gogó libahangoskodás, mint az, amit az egyik porta előtt elballagva tapasztalok: a múló évekkel földhöz töpörö­dött idős néni beszélget ezek­kel a jószágokkal. Miért mondom? Mert sétáira az ut­cán, legfeljebb idős emberek­kel lehet itt találkozni, meg a természet megannyi „be­szédével”. A villanydrótokon például fecskerajok beszélik meg a nagy utazás részle­teit ... Amott meg tehén­kék ballagnak a szekér előtt, hallva olykor a gazda nóga­tását. A szeptember dolgos békessége ül a falun. A ter­mészet készülődik; készülő­dik az elmúlás... De itt van az iskola, ahol meg a jövő készül A szép őszi nap kinyitotta még az ajtót is, lehet kicsit „hallga­tózni” ; hangok formálódnak a betűkből, szavak a hangok­ból __ öt elsős és hat má­s odikos maradt itt az isko­lában, a többiek Vattára jár­nak tanulni. Borsodgeszt egyébként közigazgatásilag Sályhoz tartozik ... Többnyi­re a munkaalkalommal is, a téesz révén ... Beszélgetés. A borsodgeszti iskola vezetője Csató László- né, 6 tanítja itt az összevont 1—2. osztályt. És természe­tesen — ha már itt van a faluban —, ő a népművelési ^.ügyvezető is, a könyvtáros is, meg az ifjúsági klubnak a vezetője. Aligha lehetne hát illetékesebbet találni arra, mondaná el, hogy honnan az ötlet a bevezetőben idézett pályázat „megfogására”? — Sályból jött át a tanács­elnök, korábban ő is pedagó­gus volt, s ő' ajánlotta, ad­junk be mi is pályázatot. Hát így kezdődött... A régi tanácsháza, majd a tanácsi kirendeltség hatalmas, nagy épület, a téesz segítségével ott már sikerült létrehozni az óvodát. Ott van az ifjúsá­gi klubunk, amit az itteni fi­atalok hoztak rendbe és tet­ték széppé a maguk számá­ra. És ott van még egy üre­sen álló szolgálati lakás; azt terveztük, hogy ennek helyén alakítanánk ki a tantermet és a pedagógusi lakást, a földszinten helyet kaphatna a könyvtár... A közelben, szomszédban levő kultúrház udvarán játszóteret lehetne kialakítani__ Hát ilyeneket t erveztünk, a községi közös tanács nyolcvanezer forintot ajánlott fel, a téesz pedig százezer forint értékű társa­dalmi munkát, ehhez termé­szetesen az itt. élők, fiatalok és idősebbek is hozzáadnák a maguk munkáját. A pályá­zattal százezer forintot nyer­tünk el. Ezek tehát a lehe­tőségeink, amikkel most már élni kellene... Séta. Szinte a falu fölé nő az a hatalmas épület, amiről az előbb szó volt. Az óvodá­sok (14-en vannak) az ud­varon játszanak, már mesz- sziről kiabálnak felénk: „Ta­nító néni, tessék jönni!”... Megyünk természetesen, s kö­zelről az látszik: jó állapot­ban van ez a nagy ház... Huszár Katalin óvónő bel­jebb tessékel, mutatja, van mit javítani, felújítani oda­bent, ők is éppen szanaszét vannak, építők dolgoznak .., A Lenin Kohászati Művek­ben már hagyomány, hogy szeptember hónapban kö­szöntik a tanulmányaikat be­fejezett, s első munkahelyü­kül a kohászatot választó fi­atalokat. Szeptember 20-án 12 órakor a Diósgyőri Vasas A falakon bizony árulkodó jelek láthatók mindenfelé; „vizesek, salétromosak a fa­lak” ... És majd a tetőszer­kezetet is meg kellene csi­nálni ... Lesz itt bőven mun­ka, ha a tanítónő •• által is­mertetett terveket meg akar­ják valósítani... Korábban a kultúrházat is megnéztük, ami összesen egy nagy terem­ből áll, ebben működik a mo­zi, diszkókat, bálokat, műso­ros esteket szoktak itt ren­dezni. De még egy öltöző sincs. Az udvaron valóban el lehet képzelni (ha becsuk­ja az ember a szemét) egy alkalmas játszóteret. Rendbe kellene ezt is hozni... Beszélgetés. Csató Lászlóné mondta: „A fiatalok döntő többsége csak hét végén van itthon, eljárnak dolgozni, ta­nulni. A faluban élők hat­van százaléka 50 év fölöt­ti, vagyis azt lehet mondani, hogy elöregedő falu a mi­énk ... — Akkor hát nem túlzás ez a nagy jövőnek építke­zés, az, amit a tervekben megfogalmaztak ? Az óvónő és a tanítónő ha­tározottan állítja, nem, hi­szen építkeznek itt fiatalok is. — Igaz, hogy elöregedőnek mondtam a falut — érvel vé­gül Csatóné —, de ha ezek­hez nem kezdünk hozzá, ha nem csináljuk, akkor lesz iga­zán elöregedett és fogyó.. * € Befejezés. Egyelőre nem találtunk választ arra, mi­kor lesz, lehet valóság mind­abból, amit a borsodgesztiek megálmodtak a maguk jobb megtartása érdekében. Hát reménykedjünk, hogy minél előbb... Ténagy József Művelődési Központban sor kerül a pályakezdő fiatalok ünnepélyes fogadására, ahol 300 szakmunkást, gimnáziu­mot, szakközépiskolát főisko­lát és egyetemet végzett fi­atalt köszönt a vállalat veze­tése. Pályakezdő fiatalok fogadása Művelődési házban, munkahelyen, községekben A szeptember eleji 'bá­nyásznappal megkezdődött az immár hagyományos borsodi bányász kulturális és sport­hetek gazdag rendezvényso­rozata. Igaz, hogy a borsodi bányász művelődési intézmé­nyekben a munka folyama­tos, nem kötődik idényekhez, az őszi hónapok mégis bi­zonyos sűrítettséggel jelent­keznek. A bányásznapot kö­vetően megszaporodnak a különböző- jellegű közműve­lődési, művészeti és sport- események, afféle számadás- szérűén sorjáznak az előadá­sok, bemutatók, egyebek. Ugyancsak régi szokás az is, hogy a közművelődési intéz­ményekben, tehát a művelő­dési házakban, könyvtárak­ban, de azokon kívül a mun­kahelyeken és a bányász dól- gozók lakta községekben, kü­lönösképpen a bejáró dolgo­zók lakóhelyein egyaránt van ilyen jellegű, nagy vonzere­jű rendezvénysorozat. A napokban megtartották a Borsodi Szénbányák Válla­lat Szakszervezeti Bizottsá­gánál a bányász kulturális és sporthetek rendezvényeinek egyeztetését és, ha áttekint­jük a nagyon választékos, a különböző művelődési intéz­mények által összeállított programot, úgy tűnik, a bá­nyász művelődési intézmé­nyek igen korszerűen és igen széleskörűen értelmezik köz­művelődési feladataikat. Er­ről árulkodnak a programok. A bányász kulturális és sporthetek az idén rövidebb időben húzódnak szét. Szep­tember—október általában e rendezvények időszaka. Va­lamivel kevesebb a közvet­len üzemi termeléshez kap­csolódó rendezvény mostan, mert ezek egész evben folya­matosak. Természetesen most is van termelési propagan­da jellegű esemény, nem ke­vés, és igen sok a szakszer­vezeti és általános politikai továbbképző jellegű. Például a Mákvölgyi Bányaüzemnél ezek dominálnak. De ugyan­itt még azt is megmutatják, hogy hogyan alakul a bá­nyászgyerekeket tanító peda­gógusok munkája az ötnapos tanítási hét bevezetésével. Természetesen vannak min­denütt jelentkező műsorok. Például a brigádvetélkedők, író—olvasó találkozók, a mű­szaki könyvhét eseményei, tömegsportrendezvények, a Kodály-centenárium külön­böző megnyilvánulásai, hon­védelmi jellegű előadások, gondolatcserék. Igen szeren­csésen előretör a helytörté­net, a honismeret. És példá­ul Ormosbányán pol-kaszinót is rendeznek. Lesz nagyon sok műsor a gyermekek ré­szére és a művészeti szóra­koztató eseményekben sem lesz hiány mert nagyon vál­tozó színvonalon ugyan, de a hakniműsorok ebből a soro­zatból sem maradnak ki se­honnan. Örömmel látjuk, hogy Sajószentpéteren új magyar film ankétiát kíván­ják megrendezni a rendező — Vitézy László részvételé­vel. E film címe Vörös föld, és tematikailag a bányászok­hoz igen közel áll. Igaz, ba­uxitbányászatról szól. Áttekintve a borsodi bá­nyász művelődési intézmé­nyek elkövetkezendő heteit, a bányász kulturális és sport­hetek idei programja Ismét ígéretesnek tűnik és a sok­éves gyakorlat alapján hi­hetjük, megvalósulásában eredményes is lesz. (benedck) 1982. szeptember 19-én 15 órától Ismét a látogatók rendelkezésére áll az elmúlt időszakban is nagy népszerűségnek örvendett eninvárosi TVK­ff ■ w aly

Next

/
Oldalképek
Tartalom