Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1982. szeptember 16., csütörtök KÖSZÖNET ÉRTE Mindenkor szívesen tolmácsoljuk az olyan köszönő leveleket, amely a napokban érkezett szerkesztőségünkbe Murányi Ferenc,• bánrévei lakostól. A levél írója szeptember 7-én Miskolcon járt. Átszálláskor a villamoson felejtette bőr aktatáskáját, amelyben számára pótolhatatlan és fontos iratok, okmányok voltak. Feledékenysége ez alkalommal szerencsésen végződött. Délután ugyanis, amikor táskája felől érdeklődött, a Tiszai pályaudvar villamosirá- nyitó központjában, örömmel értesült arról, hogy táskáját megtalálták, tartalmával hiánytalanul átadták. A lelki- ismeretes megtalálók nevét sajnos nem tudta meg, ezért szerkesztőségünktől kérte a segítséget: tolmácsoljuk köszönetét. Szívesen tesszük minden hasonló esetben. VONJAK FELELŐSSÉGRE A KART OKOZÓKAT! Az Észak-Magyarország szeptember 8-i számában megjelent, „Parksirató” című cikkben leírtakhoz csatlakozik V. L. ózdi olvasónk, több tyrsa nevében. Mint írja, Öz- dón, a Béketelepen, a Távhő- szolgáltaló Vállalat felújitási munkát végzett a Münnich Ferenc utca 2. szám és a Lehel vezér utca 25. számú házak között. A munka során egyúttal ki pusztítottak mindent, ami útjukban volt. Sőt. még ennél is többet. Egy kis figyelemmel ugyanis megmenthették volna azokat a 15 éves, több méter magas Híjainkat, ami úgyszólván pótolhatatlan érték az olt lakók számára. Volt egy szép játszótér is a Lehel vezér utca 27. számú ház mögött, amelynek helyén ma már — mondhatni — holdbéli tájhoz hasonló állapotok találhatók. Kipusztult minden: fű, fa, virág egyaránt. Romok maradtak a hasznosnak vélt munka nyomán. És nem természeti katasztrófáról, véletlenről van szó, hanem emberi felelőtlenségről, érdektelenségről. Jó lenne, ha egy-egv lakótelep, vagy akár csak épület, kisebb útszakasz, illetve apró javítási munka nem járna együtt az évek során több ember gondozásában kialakított parkolt pusztulásával. S ha mégis előfordul, akkor vonják felelősségre a károk okozóit! SEGÍTSÉG A GYERMEKEKNEK Az 1982/83-as tanév kezdetétől a biikkszentlászlói iskola felső tagozata, a miskolci 17. számú Általános Iskolához került a körzetesítés során. A tanulók a reggel fél nyolckor induló autóbuszt nem vehették igénybe Biikksze'ntlászlón, mert azzal elkéstek volna az iskolából. Ezért kénytelenek voltak a hétórás járattal indulni. A biikkszentlászlói körzeti tanácstag és az iskola igazgatójának kérésére a korábban fél nyolckor induló autóbusz idejét előbbre hozták néhány perccel, s így a gyermekeknek nem kell korábban kelni, mégis időben érkeznek az iskolába. Az ötnapos tanítási hét bevezetése amúgy is megnövelte a gyermekek napi elfoglaltságát, ezért is örültek a Miskolci Közlekedési Vállalat gyors intézkedésének, amellyel napi pihenésüket fél órával meghosszabbították. Tulipán József igazgató 17. sz. Ált. Isk. ÖT NAP A NEMZETKÖZI ÚTTÖRŐTÁBORBAN Ez év nyarán, augusztus 17-én. a Gorkij Nyelviskola jóvoltából a miskolci 3-as számú Általános Iskola tanulói utazhattak a közkedvelt ver- hovinai nemzetközi jittörőtá- borba. Tarcsi Lajosné, orosz szakos tanárnő vezetésével a gyerekek öt napot töltöttek az Ungvár és Munkács között levő táborban. Az egykori kastélyban, amely ma már inkább szálloda jellegű, kényelmes, korszerű körülmények Kiállítás a A Miskolci Pamutfonódá- ban ez év januárjától működik a gyárvezetés ál HU létrehozott — a fonoda történetével foglalkozó — intézmény, amely „Gyártörténeti gyűjtemény” címmel működik. Társadalmi bizottság irányítja a munkát, közreműködésükkel tegnap kiállításon mutatták be azoknak a ruházati textiltermékeknek széles választékát, amelyet az között szállásolták el a gyerekeket. A hatalmas sportpályán kedvükre focizhattak, röplabdázhattak a pajtások, mások pedig az atlétikában szerzett jártasságukat mutathatták be. Az első napon diszkóval összekötött ismerkedési estet szerveztek részükre, majd ellátogattak az ungvári úttörőpalotába, ahol sokan találtak maguknak levelező partnert. Tolmács segítségével ismerkedhettek meg az ungvári és munkácsi vár gazdag történelmi múltjával, nevezetességeivel. Az ötnapos táborozás természetesen nemcsak szórakozási, kikapcsolódási lehetőség volt, hanem egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a gyerekek gazdagítsák és fejlesszék orosz nyelvi tudásukat is. Csoltai Beáta 3. sz. Ált. Isk. 7. o. tan. GONDOSKODÁS AZ ÖREGEKRŐL A jövő év januárjában öregek napközi otthonával gazdagodik Sajószöged. Az elmúlt hónapban a községi közös tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy könnyítve és megszépítve a becsületes munkában megöregedett dolgozók mindennapjait, öregek napközi otthonát adnak át részükre. Ezzel együtt megoldódik a nagycsécsi és a sajóörsi öregek gondja is, hiszen a majdani napközi otthonban számukra is biztosítani tudják az étkeztetést. Az öregek napközi otthonának felszereléséhez segítséget nyújt a megyei tanács vb. egészségügyi osztálya is. Kis Tóth István vb-titkár foíiodáian ország számos részén működő textilgyárak készítenek miskolci fonalból. Tomasovsz- ky Katalin, a gyár KISZ-tit- kára nyitotta meg és aláhúzta a minőség fontosságát, hiszen csak kiváló minőségű fonalból készülhet szép, tetszetős termék. A nagyszámú látogatók tetszéssel fogadták a kiállítást, amelyet ízlésesen, szakavatott kézzel készített el Mészáros Gyula, a gyár dekorációsa. PaaasztaÉiik... i ■ ■ i A tatisztikába sűrített tájé| \ koztatás alapján moni ” dóm, hogy évről évre [ növekszik az emberek pa- i naszkodási hajlama. Valós 1 és vélt sérelmek keresnek , rendhagyó utat, hogy eljut- • va illetékesek asztalára, J ügyekké duzzadjanak. Es i miután az ügyek általában J ügyintézőket igényelnek, a i szóban forgó panaszok ak- J kor is munkát adnak embe- i rek sokadalmának, ha tár- ■ gyük mindenfajta realitást ! nélkülöz. Es itt ezúttal nem » a pszichiátria határterületét | súroló üldözési mániára, ne- i tán beteges túlérzékenységre j gondolok, hanem az elha- i markodott, következéskép- 1 pen minden alapot nélkülöző irományok útra bocsát á- ' sára. Mert itt még mindig [ nem a postai költségek jc- i lentik a nagyobb gondot, | hanem azok foglalatossága, i akik naponta panaszok, be- ! ielentések és fellebbezések i tucatjával találkoznak. ' Félreértés ne essék, ezút| tál semmiképpen sem n ..ne i szólj szám. nem fáj fejem”. J sanda szólás m o n cl ás ró 1 van i szó. hanem arról, hoev gyakorta bebizonyosodott, jobb i egymással beszélni, műit [ egymásról szólni. Mondom I ezt azért is. mert esetenként » valóságos panaszáradat ini dúl meg olyan témák kapcsán, amelyeket a helyszínen szemtől szembe percek alatt érdemlegesen el lehet dönteni — közmegelégedésre. Bizonyítják ezt a panaszok tárgyai. Ezúttal eltekintenék a lakásügyektől — ugyanis a közhivatalokba és társadalmi szervekhez érkező összes panaszoknak például Miskolcon több mint a fele pontosan lakásokkal függ össze. Én egy másik témakörnél időznék: a munkahellyel, a munkakörülményekkel, a munkaüggyel és a termeléssel összefüggő panaszoknál. Napokban készített jelentésre hagyatkozva mondom, amikor is a Miskolc városi Párt-végrehajtóbizottság az ügyviteli munka aspektusából a panaszügyeket is áttekintette — öt esztendővel ezelőtt a munkahellyel összefüggő észrevételek alig 2 százalékát tették ki az összes panaszügyeknek Most ez az arány hatszorosára növekedett. Anélkül, hogy a helyzet minősítésére vállalkoznék, ki- kfvánkozik belőlem, hogv aligha a visszásságok gyakorisága emelkedett annyira, hogy a panaszok többszörösére szaporodtak, sokkal inkább az érzékenység. az igényesség és hellyel- közzel a túlérzékenység. Meg a jobbító szándék. Következésképpen megint csak a munkahelyi légkör oly sokat emlegetett témájánál vagyunk. Vezetők és beosztottak, de sokszor munkatársak egymásra hatásánál és egymásra utaltságánál. Hangnemnél és hanghordozásnál, a környezet jó értelemben vett formálásánál. Megbeszéléseken közhelyszerűen fényesre koptatott kifejezéseknél, melyeknek értéke pontosan azért devalválódik, mert csak mondjuk «— de nem csináljuk. Egyszóval panaszkodunk — néha akkor is, amikor semmi szükség nincs rá. Leveleket írunk és olvasunk önmagunk kímélésére és mások idegeinek borzolására. r r" rtelmesebbek, tartalmaf* sabbak és gazdagabbak hétköznapjaink, mint. akár öt esztendeje is voltak. Mégis hatszor annyit panaszkodunk a statisztika szerint, mint akkor. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez a jelenség összefügg életünk minőségével — törekvéseink irányával és tartalmával. Ezért bátorkodtam panaszt emelni a panaszkodás ellen. Faulovits Ágoston Mezőkövesden A matyó főváros központját több helyen sokszínű virágok teszik barátságossá, rendezetté Fojtán László felvétele Fiatal újítók A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Borsod megyei Bizottsága 1978-tól évről évre meghirdeti az ifjúsági újítók pályázatát, versenyét. 1981-ben 186 fiatal 302 pályázatot nyújtott be erre a versenyre. Az elfogadott újítások gazdasági haszna elérte a 8 millió forintot. Eredményeik elismeréseként a pályázaton részt vett fiatalok egy részét, a harminc legjobbat külföldi jutalom- utazásban is részesítették. A lipcsei őszi vásárra kiutazott fiatalok szeptember 7-től 10-ig — érdeklődésüknek megfelelően — tekintették meg a vásáron kiállított termékeket. és számos hasznosítható ötlettel tértek haza. A fiatalok újítási tevékenységének ilyen iránvú ösztönzését az elkövetkező időben is fenntartják. Annál is inkább. hiszen a megye 88 vállalatánál 63 ezer főt tesz ki a 30 éven aluliak száma, és mert minden negyedik újítási javaslatot, valamint minden harmadik hasznosított újítást az e korosztályba tartozó fiatal nyújt be. Igaz-e, hogy... ..a téli hónapokra bezárják a bogácsi fürdőt? Már tavaly fölröppent a hír, hogy a Borsod megyei Vízművek Vállalat a téli hónapokra bezárja a bogácsi hófürdőt. Ez akkor — sokan úgy fogalmaztak, szerencsére — nem következett be. A közkedvelt fürdő vizével a korábbi húsz évadjához hasonlóan, az elmúlt télen is szolgálta a gyógyulni vágyókat éppúgy, mint a téli strandolás örömeit keresőket. Idén nyáron azonban újra felerősödtek a találgatások, híresztelések: bezár a fürdő. E hírek, s a hozzánk beérkezett panaszok nyomán kerekedtünk fel megtudni, igaz-e, hogy a téli hónapokban nem lehet fürödni Bogácson? * Kiss Anna, a bogácsi fürdő vezetője: — A hír igaz. A vállalat vezetése a közelmúltban termelési tanácskozáson jelentette be, hogy a téli hónapokban nem üzemelteti a fürdőt^ — Az indok? — Az érvük az, hogy a fürdő üzemeltetése a téli hónapokban, a csekély látogatottság miatt gazdaságtalan, ráfizetéses. — Ez igaz? — Nézze, télen valóban kevesebben jönnek fürödni Bogácsra. Tavaly télen a heti forgalmat napokra lebontva, napi. 60—70 látogatót fogadtunk. A kiadás ilyenkor valóban több. Az én tudomásom szerint azonban az egész évet tekintve nyereséges a fürdő. Mint. ahogy az volt akkor is, amikor a községi tanács, majd a mezőkeresztesi köjtségvetési üzem volt a gazdánk. — A vendégek hogyan fogadták a hírt? — A törzsközönség körében óriási a felháborodás. Tudomásom szerint aláírásokkal több szervhez küldtek panaszos, tiltakozó leveleket. — A bezárás ideje alatt mi lesz a fürdő tizenhét dolgozójával? — A vállalat vezetése megnyugtatott, hogy senki nem kerül az utcára. Ebben az időszakban valamilyen bérmunkával — tekercseléssel vagy csigatészta-készítéssel — próbáljuk megoldani a foglalkoztatást. * Kellemes, verőfényes szeptemberi hétköznapon jártunk Bogácson. A fürdőt — ha nem is tapasztaltuk a nyár derekán megszokott zsúfoltságot —, azon a napon is sokan keresték 'fel. Hamar híre ment, hogy a bezárás ügyében érkeztünk. — Ez már biztos? Mármint a bezárás! — állított meg bennünket az egyik medence szélén a miskolci Mi- kulák Béla. — Ügy tudjuk, igen. Télen kicsi a forgalom, a vállalatnak gazdaságtalan a téli üzemeltetés. — Uram, itt van egy ví- kendtelep, legalább négyszáz üdülővel, s nem is számítva a vállalati üdülőket. Ezek gazdái télen is kijárnak. Nem beszélve azokról a beteg emberekről, akiknek télen is kell a gyógyító víz. Én furcsállom, hogy egy fürdőnél kimondottan csak gazdaságossági szempontokat vesznek figyelembe. Egyébként, ha annyira takarékos a vállalat, minek vette ide százezrekért . azt a szalmatetős micsodákat? Szépnek szép, de enél- kül meglenne a vendég ... Pillanatok alatt kisebb tömeg vett körül bennünket. A vízből is sokan a medence széléhez jöttek. — Mi Mezőszemeréről járunk ide — kapcsolódott a beszélgetésbe Telekes József. — Minden évszakban itt vagyunk. Hozzánk a Zsóri közelebb van, mégis ide lövünk, mert ennek a fürdőnek jobb a vize. Nagy kár ha bezárják. Nem lehetne tenni ellene valamit? Földes György debreceni. Neki a szomszédos Síkfőkú- ton (Heves megye) van nyaralója. — Higgye el. ilyet! csodát, mint ez a bogácsi víz. csak Hévíz tett velem. Izületes vagyok. Sőt annyira súlyos volt a betegségem, hogy forgatni kellett. Ez a víz nekerr. gyógyszer... Szalai Dénesné Mezőkövesdről szintén írt panaszos levelet a vállalathoz. — Május végétől szeptemberig ez a fürdő annyira zsúfolt, hogy nekünk idősebbeknek nem jelent felüdülést. A mi generációnk szeptembertől májusig tudja ezt a vizet élvezni ... * Az ügy kapcsán megkerestem _a Borsod megyei Vízmüvek Vállalat igazgatóját, dr. Kovács Miklóst is. — Milyen időszakra terjedne ki a bezárás? — November, december, január, február hónapra. — A bezárás indokát már hallottuk Bogácson a fürdő vezetőjétől. Alátámasztaná ezt tényekkel is? — Készséggel, 1981 novembere és 1982 februárja közötti időszak a bogácsi hőfürdő esetében vállalatunknak 518 ezer mínuszt jelentett. — A helyiek azt mondják: az egész évet teltintve ezt a veszteséget kigazdálkodja a fürdő... — Tanácsi dotációval, s főleg, ha bizonyos számlákat nem a fürdőre terhelünk. Nézze, ez év első felében az általunk üzemeltetett fürdőkön 1,1 millió forint veszteségünk van... — Bogácshoz hasonlóan közülük melyiket kívánják a télre bezárni? — Csak a bogácsit. Az ózdi tisztasági fürdő, a köves- di gyógyfürdő, tehát ezért nem lehet, Végardón pedig egy új módszerrel próbálkozunk, ami esetleg gazdaságossá teheti a téli fürdőzést. — Sokan a gazdaságos szemlélet hangoztatása és a fürdő területén felállított nádfedeles házikók között ellentmondást látnak. — Azok a „házikók" darabonként 17 ezer forintba kerüllek, tehát nem százezrekbe, ahogy ott magának mondták, Az a tapasztalatunK, hogy nagyon sok vendégnek tetszik. . — A bogácsi fürdő vendégei, a helyi községi tanács vezetői szerint jelen esetben az lenne az ideális kompromisszum, ha a fürdő részlegesen. vagyis egv medencével és csökkentett személyzettel (két-három emberrel) üzemelne. — Ügy is veszteséges. Egyébként is, egy medence üzemeltetéséhez is hat-hét dolgozó szükséges ... — Ezek szerint végleges, hogv bezár télre a bogácsi fürdő ? — Végleges Hajdú Imre
