Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-02 / 205. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 2., csütörtök Fümlevél Rohanj velem Farsangi bál a fiatalok intézetében. A kép előterében Jámbor Ár pád és Töreky Zsuzsa. ' Egy szeretetre éhes kamasz érzelmi csalódásait, kialakuló és elromló kapcsolatait kívánja bemutatni a Markos Miklós rendezte Rohanj velem című új magyar-film, írója As- perján György, aki korábbi, részben önéletrajza ihletésű motívumokkal át- meg átszőtt regényeiben többször is foglalkozott a különböző állami intézetekben felnőtt fiatalok ezeretetvágyával, a társadalom perifériáján való élésével. E ! film története is egy állami i intézet keretein belül játszó- ! dik és alapmotívuma a magá- ! nyos, szeretettel, legalábbis I viszonzott szeretettel sehova \ nem kötődő serdülő. I Markos Miklós filmjéből ' nem derül ki pontosan,'vajon í azok a fiatalok, tizenéves fiúk I és lányok, akik a hatalmas | park övezte kastélyban élnek, | milyen minőségben intézeti ' gyerekek. A gyermekek be- ! szélgétéséiből kitűnik, hogy | valamennyien szétesett csa- | Iádból valók, vagy nem is is- 1 merték szüleiket; az intéz- | mény jellege egészségügyi, | ugyanakkor többször történik | utalás annak zártságára, amit | viszont nem látni, nem érez- | ni. Ebben az intézeti közös- | ségben él a film főhőse, az | Imre nevű tizenéves fiú, aki- | nek édesanyja igen zavaros | életet, él, szinte lehetetlen | nyomon követni az élettársak | változását, a testvérek és a le- ! endő testvér származását, pe- | dig Imre nagyon vágyik a | szeretetre, a társra, és szinte i természetes, hogy ébredező • kamaszszerelme az intézeti í nevelő, a fiatal, csinos Kati ; nővér felé fordul. Ez a szere- | lem természetesen csak csa- 1 lódással járhat. Úgy tűnik azonban, hogy a film alkotói, író és rendező egyaránt többet akartak elmondani e történettel, mint amennyit az elbír. Mert szó esik ebben a szétesett családok gyermekeiről, a nevelő nővér titkos szerelméről, amely nős kollégájához fűzi. Szinte egy külön dráma a tanár és a nővér itt epizódként látott kapcsolata, ám az alkotók úgy illesztették ezt a fiú életébe, hogy éppen abban az emberben, a tanárban kell nagyot csalódnia, akiben legjobban hitt, akitől a legtöbb emberségei kapta. Igaz, az utolsó filmkockákon úgy tűnik, újra egymásra találhatnak, ám ez már a történet ismeretlen folytatása. Sajnos, elég sók, már közhellyé lett motívum és figura is sorjázik a filmben, s ez, jóllehet a történet emberi és hiteles, zavaró, hiszen a fordulatok eléggé kiszámíthatók. A rendező a film reklámja szerint fiataloknak és felnőtteknek egyaránt ajánlja filmjét; azoknak a fiataloknak, akik egykorúak a film hőseivel, s azoknak a felnőtteknek, akik erre az ifjúkorra szívesen emlékeznek visz- sza. Nem is határozható meg pontosan, ifjúsági film-e, vagy felnőtteknek szánt alkotás. Hasonló körülmények között élő fiatalok számára viszont igen érdekes és talán még gondolatcserék alapjául is szolgálhat. Nagy értéke a filmnek illés György, — különösen a szabadtéri képeknél érvényesülő — operatőri munkája. Imre szerepét egy Jámbor Árpád nevű fiú formálja megfelelő félszegséggel, Kati nővért Tőre le y Zsuzsa alakítja. Koncz Gábor emelendő még ki a színészek közül. Benedek Miklós Ünnepi társulati ülést tartott tegnap a Mis-, kolci Nemzeti Színház együttese. Ez volt az ország első kőszínháza 160. évadának nyitása. Érdemes talán megemlíteni, hogy az 1823- ban Miskolcon felépült első kőszínház leégése után Szemere Bertalan kezdeményezésére indult meg az új színház, a mai Miskolci Nemzeti' Színház építése. A helyenként romantikus részletekkel tagolt épület Cassa- no József terve alapján készült. Az első előadást 125 éve, 1857. szeptember 3-án tartották benne. Első igazgatója Latabár Endre volt. E század húszas éveiben volt egy kisebb arányú átépítés, 1856 és 1959 között pedig igen jelentős mértékben átépítették és új öltözőszárnynyal, valamint hátsó színpaddal bővítették a ma is otthont adó épületet, amelynek nézőtéri társalgójában tartották a már említett ünnepi társulati ülést. Részt vettek a társulati ülésen a Borsod megyei és Miskolc városi, a Heves megyei Pártbizottságok és Tanácsok képviselői — ott volt többek között dr. Kovács László, a Miskolci városi Pártbizottság titkára —, az SZMT és a Művelődési Minisztérium képviselői. A megjelenteket Kulcsár Imre színművész, a színház MSZM P-álaps zerveze tőnek titkára köszöntötte, majd Gyarmati Béla igazgató emelkedett szólásra. Az igazgató bevezetőben arról szólt, hogy nem -kell programnyilatkozattal kezdeniük az évadot, hiszen semmi új nem kezdődik, hanem a három évvel korábban elkezdett munkát folytatják. Megemlékezett az épület jubileumáról, és arról, hogy annak idején Szemere Bertalan és azok, akik az új színház megépítéséi szorgalmazták, az áldozatvállalást helyezték előtérbe. Ez az álRickfírin a Csaiyikbaa Megyénk rockzenét kedvelő fiatalságának igazi csemegét kínál a Miskolc városi Művelődési Központ szeptember 4-re, szombatra. A mis- kolc-csanyiki Majális-parkban délelőtt 10 órakor kezdődik az a nagyszabású rocktalálkozó, aminek keretében fellép az Edda, a Hobo Blues Band, a Skorpió, a Rolls Frakció, az East, a Bikini, a 100 Folk Celsius, a Saturiius, a Bacillus Jazz Group és a Vujicsics együttes. A zenei programot és a műsort Da- nyi Attila szerkesztette, ő és B. Tóth László lesz a műsorvezető. A tervek szerint délután megrendezik a rock- válogatott és a közönség válogatottjainak labdarúgói mérkőzését is. Rossz idő esetén vasárnap lesz a program. Színjátszók mozdulása... ' Hivatalos tájékoztatókhoz legtöbbször csatolnak- még egy lapot, ami azt tudósítja: „Kapják:..." Ahhoz a tájékoztatóhoz, amit legutóbb i kaptam Len in városból, „nem I járt” ilyen melléklet, így hát i csak reménykedem benne, I hogy a megyében élő és doi- 1 gozó amatőr színjátszó társaságok mindegyikéhez eljutott ez az összefoglaló. S talán azokhoz is, akik hivatalból segíthetik az ügyet. De félre a homállyal: az emlegetett tájékoztató arról, a Tiszalökön, augusztus első [ felében rendezett színjátszó- í táborról tudósít, aminek a ‘ munkájában a miskolci Etűd I színpad, az ózdi klubszínház és a leninvárosi Szivárvány színpad tagjai vettek részt.. összesen 30-an. Az előzmény: a megyében központilag nem szerveztek hasonló jellegű összejövetelt, az említett hátsóm együttes vezetőjét meg tartós szakmai-baráti kapcsolat fűzi egymáshoz; gondoltak hát egy nagyot... Az ötlet abból is jött, hogy mindhárman más munka- módszerrel dolgoznak, más stílusban játszanak, kell hát egy alkalom az egymás tevékenységben való megismerésére, különös tekintettel a felkészülés módszereire. Fő célnak a gyakorlati képzést tűzték ki, saját bevallásuk i szerint azért is, mert: „Jól tudjuk azt, hogy az évi munka során elsősorban a konkrét feladatokat kell megoldani (darabtanulás, előadások), s aránytalanul kevés idő jut az alapozó munkára (beszéd, mozgás).” Ennek megfelelően alakították ki a bő egyhetes együtt- lét programját is, az alábbi „fő témákban”: mozgás; beszéd; szituációs játékok; maszkos játékok alapelemei; kollektív rendezés. ... És az eredmény? Idézzünk az összefoglalóból: „Természetesen nem gondoltuk, hogy egy hét alatt bárkiből jó beszédű, jó mozgású színjátszót lehet csinálni... A célt viszont — mégismerkedni a színpadi játék, mozgás, beszéd alapelemeivel —, elértük. Ügy láttuk, hogy az egyhetes, jó hangulatú együtt- lét megfelelő motiváltságot alakított ki a színjátszó munkához, a tagok még jobban ráéreztek az egyéni képzés fontosságára, elmélyedtek a kollektív munkában, az egymásért való játékban” ... Kezdetnek. mondhatjuk, nem is rossz. A most együtt táborozók véleménye szerint jövőre lehetne bővíteni a részt vevő csoportok számát. Véleményeket és javaslatokat várnak tehát. Mi pedig azt: visszhangra talál-e hívó szavuk? 0.I.V lisioici szik m dozatvállalás ma is szükséges, — állapította meg az igazgató. Beszélt arról, hogy az áldozatvállalás vonatkozik a mecénásra, tehát a fenntartó szervekre, elvárható a színházat támogató közönségtől, de elsősorban megkövetelendő a színház együttesétől, a művészektől. Elmondotta azt is, hogy a színház feladata továbbra is választ adni napjaink legizgalmasabb kérdéseire, de nem publicisz- tikus módon. Nem szabad nosztalgia színházat csinálni, nem lehet a színház múzeum, ugyanakkor nincs szükség meghökkentő .,érdekes- kedésekre”. Foglalkozott a színház és a közönség kapcsolatának szükségességével, szólt arról, nem mindegy, mit, hogyan és kikkel játszik a színház. Megállapította, hogy zenés produkciókban előbbre kell lépni, a prózával elégedettek lehetünk. A több éves építőmunka nyomán a társulat összetétele jónak mondható. Beszélt még arról az igazgató, hogy az egri színház felújítása következtében felszabaduló erő lehetővé teszi a Borsod megyei tájelőadások számának növelését és reményét fejezte ki, hogy’ fenntartó szerveik a tegnapi naptól megemelkedett utaztatási költségek ellenére e tájolások lebonyolításában segíteni fognak. Azzal fejezte be évadnyitó beszédét, hogy Thália szolgálata mindig azonos kell, hogy legyen a nép, a társadalom szolgálatával. Ezt szeretnék ez évadban is munkájukkal tenni. Az új évad művészeti törekvéseiről Csiszár Imre, a színház művészeti vezetője szólt. Elmondotta, hogy a színháznak úrrá kell lenni a szorító gazdasági nehézségeken annak a feladatának megoldásáoan, hogy tükröt tartson mindazok elé,’ akik az ország társadalmának továbbépítésén munkálkodnak, tehát a nézők elé. A színház nem napi politikai feladatokat kell nogy megold jón, ennek ellenére steril színház, steril művészet nem lehet, ez társadalmi telaaa Iáiból következik. Megemlékezett ő is a hároméves tár- sulatépílő munkáról, kiemelve, hogy a kialakult tó együttesre, a közösségre vigyázni kell, mert a színházi munkában elengedhetetlenül fontos a társulati egység, a bizalom, a segitökeszség egymás iránt. Szólt a nézői tudatvilág változásairól, sárról, hogy velük együtt kell alakítani a műsorpolitikát. Elmondotta, hogy a műsoron belül a bemutatók arányai a korábbi évek szerint alakulnak, törekszenek a jobb felkészülést biztosító hosszított próbaidőre, s mint korábban is, most is fő törekvésük mind több nagy sikerű művet színpadra állítáni, illetve nagy sikerű előadást produkálni. Kitartást kért a tagságtól egész évre, hangsúlyozta, hogy a színháznak nem kell semmit újrakezdeni, hanem eddigi munkáját kell folytatni, meg kell őrizni a helyileg és országosan kivívott rangját és megbecsülését. Ezt követően a művészeti vezető bejelentette, hogy a nagyszínházban bérletben hat darabot mutatnak be, ezek a következők: Csak egy nap a világ, új magyar színmű (ennek irritáló, a második világháborút felnőttként átélt közönséget okkal idegesítő címét még mindig nem lenne késő megváltoztatni. — A szerk.), amelynek október 8-án lesz a premierje, a to-’ vábbiakban Shakespeare Szeget szeggel című színműve, Kálmán Imre Marica grófnő című operettje, Mirosjuv Krleza Léda című müve, losen Peer Gy nt je és Brecht—• Weil Koldusoperája. A gyermekeknek októberben mutatják be Milne Micimackóját. A Kamaraszínházban Schaffer Black comedy-je és Machiavelli Mandragórája, a Játékszínben Boris Vían Mindenkit megnyúzunk című komédiája és Katajev A kör négyszögesítése című játéka látható. Az elmúlt évad darabjai közül ötöt tartanak továbbra is műsoron. Bemutatta a művészeti vezető a színház új tagjait: Szőke István és Szikora János rendezőket, Vajda Attila segédrendezőt, Dóczi Péter színészt, Kátay Zsuzsa és Pirisi Edit énekes-színészeket, Sárosi Attila segédszínészt. Fráter Kata a főiskoláról már tavaly találkozott a miskolci közönséggel. Bemutatta még Majoros István koreográfust. A két megye vezető szerveinek nevében dr. Bárczy Klára, a Miskolci városi Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője köszöntötte a társulatot, hangsúlyozva, hogy az eltelt 159 év kötelez is, s elsősorban a közönséggel való kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Bőgel József, a Művelődési Minisztérium képviselője az elmúlt évi miniszteri jutalmak tükrében vizsgálta a színház munkáját és országos kiértékelések alapján körvonalazta az együttes feladatait és felelősségét. (bra) Elsőéveseid fogadalomtétele (Folytatás az 1. oldalról) való felkészülés folyamata az egyetemi tanulmányok befejezésével nem ér véget, mert a pályán maradáshoz az is kell, hogy a már kész szakember az egyetemen megszerzett tudását rendszeres önképzés útján állandóan bő- , vítse.” Az idei tanév feladatairól szólva a rektor kiemelte, hogy elkészült az oktatási szervezeti egységek struktúrájának korszerűsítésére vonatkozó egyetemi koncepció. Az MSZMP Politikai Bizottságának a felsőoktatás helyzetéről hozott határozata alapján széles körű elemzés készült az egyetem oktató-, nevelő- és kutatótevékenységéről, a hallgatók tanulmányi munkájának ellenőrzéséről. A konkrét feladatokról szólva elmondotta, hogy az ötnapos oktatási hét zökkenőmentes bevezetése mellett kellő figyelmet kell fordítani arra. hogy a hallgatók racionálisan használják ki a képzési időt, az eddigieknél jobban éljenek az önálló munka lehetőségeivel. Változatlanul kiemelt feladatként kell kezelni az egyetemen a gazdasági tevékenységet segítő konkrét kutatási munkákat. — Amikor az új tanév legfontosabb feladatairól emlékezem meg — mondotta —, egyben arra is rá kell irányítanom a figyelmet, hogy a jól és eredményesen végzett munkának az alapja a szervezettség, a rend és az ettől elválaszthatatlan fegyelem. Ezt kell tükröznie a hallgatói tanulmányi munkának éppúgy, mint az oktatók tanító-nevelő és tudományos kutatómunkájának. Hagyomány {a miskolol egyetemen, hogy a legfiatalabb „egyetemi polgárokkal” együtt köszöntik a legidősebbeket, azokat, akik 60, illetve 50 évvel ezelőtt szerezték meg diplomájukat. A dékánok előterjesztése alapján gyémántdiolomát adományozott az NME egyetemi tanácsa Bánky József okleveles kohómérnöknek — a kitüntetettek nevében egyébként ő mondott köszönetét az alma maternek —, míg aranydiplomát Kiss Pál bányamérnök. Králik Béla kohómérnök és dr. Visnyovszky László vasíkohómémök kapott. Posztumusz aranydiplomát állítottak ki Ajtay László bányamérnöknek. Simon Béla vaskohómérnöknek és Szamosi Gyula vagkohómérnök- nek. Az egyetemi tanévnyitó a* Internacionáléval ért véget. Elsőévesek egy csoportja
