Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

E5ZAK-MAGYARORSZAG 4 äduaiii 1982. szeptember 15., szerda Csökkenteni a lemaradást Nem kell mindig milliókban gondolkodni Fejlődő iskolahálózat az edelényi járásban Mi a lecke? A napközis csoportok az új szárnyban kaptak termeket. Balogh Bertalannal, az ede­lényi 1-es számú Általános Iskola igazgatójával amolyan terepszemlére indultunk. A délelőtti tanítás vége volt. a napközisek egy része ebédel­ni ment, másik része a ter­mekben gyülekezett. A-'né­hány délutános csoport .— most, hogy az új szárny is elkészült, már csak a tanu­lók húsz százaléka kénysze­rül váltásra — órára indult. „Normális” hétköznapi mun­ka — mondhatnám, s legfel­jebb csak annyiban tér el a mindennapitól, hogy néhány osztály mezőgazdasági mun­kában töltötte a délelőttöt; krumplit szedtek a termelő- szövetkezetben. A tanévnyitóra „kinyújtó­zott” az iskola — ez a leg­nagyobb újság. A régi nyolc tanterem mellé felépült az újabb nyolc, meg a négy napközis terem ... Így az­után könnyebben lélegeznek, mert eddig minden talpalat­nyi helyet tanításhoz kellett igénybe venni. Az új szárny 25 millióért épült, állami be­ruházásban, s kellett nagyon, hogy elkészüljön, mert kör­zetükben új otthonok épül­nek, új lakótelep körvo­nalai bontakoznak, s ahol új házak vánnak, ott általában több a gyerek. Lám, náluk is — mondja az igazgató — egyre többen igénylik a nap­közit, hat csoportot indítot­tak szeptemberben, 260 tanu­lóval, de kevésnek bizonyult, úgyhogy kérték „egy újabb csoport engedélyezését. Hat­van gyereket nem tudtak felvenni. Pedig vannak 44- es csoportjaik is... Remélik hát a hetedik csoportot, ami persze nem lesz egyszerű, mert nem mindegyik edelé­nyi iskolában ilyen magas a napközik kihasználtsága. Szóval, állami beruházás­ból készült az iskola, de azért pár milliót megér a társa­dalmi munka is, amit a szü­lők, a szocialista brigádok, a gyerekek és a pedagógusok elvégeztek. Hogy csak a leg­nagyobb munkát említsük; ott, ahol az új szárny épült, fel kellett tölteni az ud­vart ... Egy méter húsz cen­ti magasan. Még nem telje­sen kész a vállalkozás, a ke­leti . oldalon egyengették el a talajt, de kis fantáziával már el lehet képzelni, hogy fű is lesz itt, tér a futkározáshoz, mert ennyi gyereknek kell, hogy a tízpercekben nekiló­dulhasson egy kicsit... Amikor dr. Vodila Barná­val, az Edelényi Járási Hi­vatal elnökével beszélgettünk, az 1-es számú iskola két íz­ben is példaként említődött. Az egyik, s talán legfonto­sabb „indok”; most, hogy be­fejeződött az iskola bővítése, legalább az ezredfordulóig ki­elégítő a nagyközségben a tanterem-ellátottság. Ami a járásról magáról nem mond­ható el. Különösen nem az óvodákról; ott bizony csak 60 százalék körüli az ellátott­ság, s legfeljebb a tervidő­szak végére, nagy-nagy szor­galommal, igyekezettel érhe­tik el a 70—75 százalékot. Dehát ahogy az 1-es elké­szültéhez is meg lehetett mozgatni az embereket, a járásban sincs hiány segítő kezekben. És az sem vélet­len, hogy éppen ilyen fel­adatok megoldásához kérik az összefogást, a helyi segítsé­get. Az óvoda- és a tante­remgond nemcsak a legszo- rítóbb, — de ezt valóban mindenki magáénak is érzi. Most például, amikor a vál­lalatok nehezebb körülmé­nyek között dolgoznak, szo- rítóbb anyagi feltételek kö­zött, iskola- és óvodaépítés­re még mindig adhatnak tá­mogatást. És adnak is, mondta dr. Vodila Barna — adnak is a maguk lehetősé­gei között, megtalálják a le­hetséges módokat —, ha ta­pasztalják. hogy maga a la­kosság is belead apait-anya- it. S hogy mit lehet építeni „lelkesedésből”? Hidvégardón például két tantermet. A tervben egyetlen tanterem •szerepelt, háromszázezer fo­rintos „bekerülési összeggel” Háromszázezerért sehol sem lehet tantermet csinálni. Az ezerlelkes községben pedig azt mondták; nekik kettő kellene, mármint tanterem­ből. A helyi szervezetek ösz- szefogásából elkészültek a tantermek; volt vállalat, amelyik pénzt adott, a má­sik anyagot, fuvart, s a la­kossági hozzájárulásból is összeiött 150 ezer forint. Csak a tető felszereléséért fizettek iparosnak — arra-nem akadt helyben társadalmi vállalko­zó... Szóval van már példa a járásban, hogy nem kell min­dig milliókban gondolkod­ni... Igaz, hallatlan segít­ség, hogy a tfervekkel — ugyancsak társadalmi mun­kában — besegít a járási hi­vatal műszaki csoportja. És hát — fogalmazta tovább a járási hivatal elnöke — az sem igaz, hogy csak akkor megyünk előre, ha újat épí­tünk mindig. A régi épüle­tekből is lehet szép, új épü­letet kialakítani, csak jól kö­rül kell nézni a helyi lehető­ségek között. Más kérdés persze, hogy a lakosság kész­séges segítségével sem lehet visszaélni. De ahol megvan a szándék és a szükség is; ott lehet rá építeni. Így lesz például majd három az al- berttelepi két tervezett tan­teremből is, s így készül majd jégpálya Edelényben. hogy teljessé tegyék a hely­beli sportolási lehetőségeket. És tulajdonképpen így ért­hető az is, hogy évek óta 40—50 millió forint értékre tehető a járásban az elvég­zett társadalmi munka. Ami persze nemcsak a gyermek­intézmények gyarapodását segítette, segíti, de nagyobb részben mégiscsak azokét. 1 ebben a járásban sokszoros san igaz, hogy minden elké­szült tanteremmel, óvodai csoporttal lépnek egyet elő­re... Csntorás Annamária Fotó: Laczó József Tornaóra lesz... Az edelényi 1-es számú iskola két szárnyát össze­kötő folyosón öltözőket, mosdókat is kialakitottak. A BVK és a TVK sikere Kiosztották a BNV dijait Kedden délelőtt a kőbá­nyai vásárváros konferencia- termében tartották meg az idei őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár díjkiosztó ün­nepségét. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese beszédében hangsúlyoz­ta: a vásár az eddigiekhez hasonlóan, ezúttal is lehétő- séget teremt a magyar ipar feilődéspnek. valamint a ha­zai • termékek versenyképes­ségének bemutatására. Ked­vező alkalmat biztosít ugyan­akkor a magyar és a kül­földi termékek összehasonlí­tására. a világpiac értékíté­letének megismerésére, az importálók és az exportálók közötti tapasztalatcserére. Különösen fontos ez jelen­leg, amikor a világgazdaság nehézségei komoly gondokat okoznak mind a szocialista, mind a fejlett tőkés orszá­gokban. A díjakat odaítélő bizott­ság elsősorban a nemzetközi műszaki színvonal elérését, az exportképességet, az im­portmegtakarítás lehetőségét, illetve a fogyasztói igénye­ket vette figyelembe. Az idén tizenkilenc termék kapta meg a BNV nagydíját, hatvankét terméket pedig BNV-díj- jal tüntettek ki. Először ad­ják majd ki a fogyasztók dí­ját, amelyet a vásár látoga­tóinak véleménye alapján ítélnek oda. Kelemen Lajos ezt követően átnyújtotta a díjakat a kitüntetett termé­kek gyártóinak. Az ez évi BNV-n sikert arattak megyénk vegyipari vállalatai. A Borsodi Vegyi Kombihát pvc homlokzat­burkolat-rendszerét nagydíj­jal ismerte el a BNV-díjakat odaítélő bizottság. Az em­lített homlokzatburkolati rendszer a lakóházak, nya­ralók burkolására éppen úgy használható, mint ahogy al­kalmazható új épületeknél és felújításoknál. A tulajdonsá­gai kiválóak, a fényre nem érzékeny, ütésálló, nem gyú­lékony, könnyű, a nedves­ségnek és a gombásodásnak egyaránt ellenáll. Hasonlóan BNV-nagydíj at kapott a Tiszai Vegyi Kom­binát a vizes diszperziós be­vonatrendszeréért. A termé­ket elsősorban a lakosság fa- és bútorfestésre alkal­mazhatja. összehasonlítva a hagyományos festékkel, gyor­sabban szárad, nagyobb a keménysége, kopásállóbb, va­lamint kellemesebb színével tűnik ki. A sorozatból ki­emelkedik a Tikrolin bútor­lakk, amely ecseteléssel és szórással egyaránt felvihető a felületre, gyorsan szárad, szerves oldószert nem tartal­maz. Egy látványos terem a Puskin Múzeumban Idén ünnepli fennállá- # sának 70. évfordulóját a moszkvai Puskin Múzeum, amelyet Ivan Cve- tajev professzor alapított, a híres orosz költőnő. Marina Cvetajeva fia. Az épületet Román Klein építész tervez­te. Cvetajev professzor gipsz­másolatokat gyűjtött a világ legszebb szobrairól, s 1912- ben, a megnyitásakor 9000 kiállítási tárgy vetette meg a múzeum alapját. Ma már félmilliót tartanak számon, a látogatók megcsodálhatják a többi között Rembrandt. Rubens, Courbet, Murillo és Pussain képeit. Itt található a nyugat-európai és orosz művészek leggazdagabb, mintegy 350 ezer lapból álló rajz- és rézkartgyűjtemé- nye. A Puskin Múzeum a francia festők — Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Renoir, Matisse és társai — egyik legjelentősebb nem­zetközi gyűjteménye. Igen népszerűek a rend­szeresen szervezett külföldi vendégkiállítások. 1955-ben a látogatók a Drezdai Kép­tár vásznait, 1976-ban a New York-i Metropolitan Múze­um kincseit, 19fil-ben pedig a Moszkva—Párizs elneve­zésű kiállítás műtárgyait láthatták. Évente kélmil- lióan fordulnak,meg a Pus­kin Képzőművészeti Múze­umban. A sárvári gyógyvíz Sárvárott olajkutató-fúrás közben 1964-ben 83 fokos jó- dos, brómos, sós termálvízre bukkantak. Azóta kitűnő eredményeket értek el a sár­vári víz gyógyászati alkalma­zásában, különösen a nőgyó­gyászati, légúti betegsé­geknél, valamint a sebé­szeti beavatkozások utókeze­lésénél. A vízkészlet hosszú távon biztosított, naponta több ezer beteg kezeléséhez elegendő. Most olyan elhatá­rozás született, hogy a feles­leges vízből kivonják a sót, és kísérleteket végeznek an­nak megállapítására, vajon a sóban akkumulálható-e a gyógyító hatás. Ha ez beiga­zolódik, akkor a só lepárlá­sával megoldható a széles körű hasznosítás, mert a só vízben feloldva bárhol alkal­mazható a terápiára. Az eddi­gi orvosi jelentések alánján kiderült, hogy a sóval hason­ló eredmény érhető el, mint a gyógyvfz • alkalmazásával. Így egv sólepárlóüzemet lé­tesítenek. A gyógysó iránt itthon és külföldön is nagy az érdeklődés. Építkezők, kiskerttulajdonosok figyelmébe! 1982. szeptember 13—25-ig r az Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat I. számú központi telepén (Miskolc-Sajó-part) és III. számú haszonáru telepén (Miskolc, Búza tér 12. sz.) Olajfestékek, progress lakkok NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL, széles választékban kaphatók!

Next

/
Oldalképek
Tartalom