Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-15 / 216. szám
??£2. szeptember T5., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ékszerek a szappanban fii ipni akartak a mm ■ A csendes" katasztrófa A világon évente születő 125 millió gyermek közül 1981-ben is 17 millió pusztult el 5. születésnapja előtt, bár egy-egy kis élet megmentése aligha került volna többe 100 dollárnál. Az elmúlt év tehát a „csendes” katasztrófa újabb esztendeje volt: naponta mintegy 45 000 gyermek halt meg, 100 millió gyermek éhezett, 10 millió vált csökkent képességűvé. 200 millió 6—11 év közötti gyermek nem járt iskolába, és a világ lakosságának egyötöde küzdött a puszta életben maradásért Földünk 4 milliárdnyi lakosából 500 millió gyengén táplált, 55 millió pedig éhen hal, vagy az alultápláltság okozta betegség — a Kwashior-kór — miatt leli halálát. Csupán Kelet-Ázsiában évente 100 ezer gyermek vakul meg vitaminhiány következtében. Pedig a világ élelmiszertermelésének elegendőnek kellene lennie 4 milliárd ember táplálására. Csak az a baj. hogy a világ évente mintegy 500 milliárd dollárt ad ki fegyverkezésre, de csupán 20 milliárdot az éhezők megsegítésére! A Kwashior-kór — vészes alultápláltság — tünetei a lefogyás, vérszegénység, máj- és hasnyálmirigy-károsodás, bélműködési zavarok. Elsősorban a fehérjehiány, a kéntartalmú ami- nosavak krónikus hiánya okozza. A febérjeéhezés sorvasztja a gyermekek testét, de gátolja agyuk fejlődését is. akik így behozhatatlan hátránnyal indulnak az életbe. Megszületésünkkor agyunk felnőttkori térfogatának és súlyának mintegy 25 százalékával rendelkezünk. ez kétéves korunkra 75 százalékra, négyéves korunkra oedig 90 százalékra növekszik Az agysejtek fejlődéséhez a megszületés utáni első 6—8 hónapban van különösen szükség a kielégítő fehérietáplálásra. Ha ebben a néhány hónapban hiányzik a táplálékból a kellő fehérje, az agyfejlődés olyan maradandó kárt szenvedhet. amit akkor sem lehet már helyrehozni, ha a későbbi életben kielégítő a fehérjetáplálás. A képen: egy Kwoshior-kórban szenvedő afrikai kisgyermeket láthatunk alultápláltságának minden jellegzetességével. Ázelső ipati kis szövetkezet. Az idei nyár szeptemberi „meghosszabbításában” kapunk némi ellenszolgáltatást a hűvös májusért, júniusért, de tulajdonképpen a nagyszezon redőnyét mindig a szeptember elseje húzza le, amikortól a családosok már nem vállalkozhatnak hosz- szabb üdülésre a gyerekek iskolakezdése miatt. Így hát valami összegzésféle már most készíthető a nyári hónapokról, ez a mostani nyárutó úgyis csak mint kellemes ráadás könyvelhető el. Megyénk határátkelőhelyein júniusban, júliusban és augusztusban hétszázezren mentek ki, illetve érkeztek hozzánk. A kifelé utázók száma több mint ötvenezerrel volt több, mint a beérkezőké. A legtöbben augusztust választották külföldre utazásuk időpontjául, az északi határátkelőhelyeken kis híján kétszázezer útlevelet kezeltek, a beérkezők száma pedig 150 •zer volt. Mit hozott a felkészülés? Ekkora utasszám mellett nyilvánvaló, hogy rengeteg dolguk akadt a vám- és pénzügyőrség képviselőinek, különösen, ha hatékonyan, gyorsan és emellett kultúráltan kívánják ellátni szolgálatukat. Nincs még pontos mérleg és számvetés, de az elmúlt három hónap alatt végzett munkáról így is megbízható képet kaphatunk a megyei parancsnokságon hallottak alapján. Lényegesen lecsökkent a bevásárló szándékú, célú utazások száma, az idei nyáron döntően a több napos, társas, csoportos utak aránya felé billent a mérleg. A hozzánk érkezők többsége szívesen kereste fel megyénk ktdvelt üdülő-, pihenőhelyeit, de nem lebecsülendő azok száma sem, akik tovább utaztak á bolgár, a jugoszláv tengerpartra. A vámőrség felkészült az évadra és többek között idegen nyelvű kiadványok rendelkezésre bocsátásával is igyekezett segítséget nyújtani a hozzánk érkezőknek a nálunk érvényben levő szabályok betartásához, hogy a pihenés, a kikapcsolódás heteit. ne rontsa el a legkisebb kellemetlenség sem a határon való átlépéskor. A jó szó még leírva s?m használt mindenkinek egyformán. Voltak, akik az idei nyáron is megsértették a ren- deleteket, feketén. vásárolt dollárral, márkával felszerelve próbáltak szerencsét. Az egyik kifelé tartó magyar utasnál 12 ezer forint értékű különböző „fizetőeszközt” találtak a megengedetten felül. Más esetben, augusztus 12-én az egyik külföldi autójának gumipadlója alól 22 ezer íoSátoraljaújhely városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága egyik közelmúlt ülésén elismeréssel értékelte a helyi postahivatal munkáját Ugyanakkor a lakosság körében szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek látta a tévéprogram vételi erősítésének kérését. Sátoraljaújhelyen és a környező bodrog közi, her”',-azj községekben Ugyanis különösen a televírint értékű dollárt, márkát emeltek ki. A vámosok egy vattacsomóban pedig harmincezer forintot kitevő márkát, dollárt találtak. Harmircezret érő pacalpörkölt Saját ötletességében bízott az a húsipari kombinátban dolgozó férfi is. aki originál- tan lezárt, félkilós pacalpör- költös konzervdobozban akart átvinni a határon 34 570 forintot kitevő különböző pénzt. Talán mondani sem kell, hogy a dobozokban nem zsíros pacal lötyögött, a szükséges súlyt keményítőporral pótolták ék a négy dobozban ny- loncsomagokban lapultak a márkák, dollárok, valamint 52 darab ötszázas is. A konzer- vek felbontására előbb került sor, mint ahogy azt az öttagú csoport tagjai tervezték. Az utazás elmaradt, az ötletes férfit a húskombinátból azonnal elbocsátották. Fényképek kerülnek elő a parancsnokságon ék az egyiken egy még sértetlen zöldalma szappan látható alaposan szemügyre vehető nagyításban. Mellette „felbontva” egy gyönyörű arany ékszerrel a gyomrában látható ugyanaz a szappan. A jogtalanul behozott ékszerek, stb összértéke meghaladta a húszezer forintot. Ennek kiderítése egyébként csak egy hajszálon múlt, az illető ugyanis a gondosan megőrzött vásárlási blokkal, ha úgy tetszik, garanciális csekkel hívta lel szerzeményére a vámosok figyelmét. Büvöskockainvázió Ha még nyolc, tíz hasonló esetet idéznénk, könnyen megszületne az alaptalan általánosítás: sokan megsértették a vám- és devizaszabályainkat a nyáron, pedig ez így nem volna igaz, mert a ki- és beutazók, a magyar turisták és a közeli, vagy távolabbi országból hozzánk érkezők nagy többsége fegyelmezetten betartotta az előírásokat. Még annyit, az idei nyáron is tartott a bűvöskocka-invá- zió. Sz. Ferenc például a kocsi kárpitja mögött százat akart átvinni a szomszédos Csehszlovákiába, míg mások szerényebbek voltak, harminccal, negyvennel is beérték volna. Az elmaradt utazás helyett most szabad óráikban itthon tekergethetik a kockát, ha a büntetés kifizetése után egyetlen egyre még marad a zsebpénzükből. A nyári vám- és devizaügyek veszteseinek tárgyalásai ugyanis ezekben a hetekben kezdődnek, zajlanak. zió 2. műsorát nem lehet tisztán, érthetően fogni. A végrehajtó bizottság határozatának megfelelően a városi tanács vezetői tárgyalást folytattak a megyei posta- igazgatóságnak és a Posta Rádió-Televízió Igazgatóságának illetékes szakembereivel a tévéműsor vételének javításáról. A tárgyalás eredményeként a postaigazgatóság vállalta egy átjátszóálloAranyérmes Magyar siker született Lipcsében, az elmúlt napokban megrendezett kiállításon és vásáron: a nemzetközi zsűri aranyéremmel jutalmazta az erdőbényei égetett gyöngykovaföldet. A Hegyaljai Ásványbányák világszínvonalon álló, kiváló minőségű termékét növényvédő szerek hordozóanyagaként hasznosítják a mezőgazdaságban, s az idén megközelítően 4000 tonnát forgalmaznak majd belőle. A legnagyobb megrendelő a Tiszavasvári Alkaloida, kisebb mennyiségben vásárolja egy görög és egy nyugatnémet cég. A Mád székhelyű ásványbányáknál az érdeklődés felkeltését várják a magas elismeréstől, hiszen a kapacitás évi 20 ezer tonna termelést is lehetővé tenne. Kifizetődő a méhésztredés A méhészkedés kifizetődő tevékenység, mert nagyobb beruházást nem igényel, a magyar méz keresett termék külföldön. Az elmúlt években emelkedett a termelési kedv, a Hungaronektár sokoldalúan támogatja a 40 ezer méhész munkáját. Így például az induláshoz felvehető OTP-kölcsön kamatainak egy részét átvállalja. Megszervezi a mézátvételt. A kaptárgyártó üzemben készítik a méh- otthont. Az albertfalvai feldolgozóüzemben gazdasági munkaközösség létesült, itt feldolgozzák, csomagolják a mézet. Egyébként befejeződött a mézbegyűjtés időszaka, a méhészek már a telelésre készülnek, cukorszirupot helyeznek el a kaptárak- ban, ezt a méhek mézzé érlelik, hogy a hideg hónapokban ne maradjanak eleség nélkül. más létesítését. Ehhez a városi tanács az újjáépített magas-hegyi kilátón megfelelő fogadási és egyéb lehetőséget biztosít. A tervek szerint az átjátszóállomás építését hamarosan megkezdik, hogy — az elhangzott Ígéret szerint — 1983. augusztus 20-ig üzembe helyezhessék. 1982. szeptember 10., délután 5 óra ... Néhány fiatal, s a középkor alsó határát alig túlhaladó korú ember — érthetően tele izgalommal — tanácskozik a KISZÖV székházában. Az alakuló ülés elnöke — Sar- kadi Nagy Lajos — meglehetősen röviden vázolja elhatározásuk okát, tevékenységük célját Érezhetően sokszor megvitatták már a közösség, önmaguk, s családjuk sorsára kiható kis vállalkozásban rejlő előnyöket, lehetőségeket s az áttöréssel, a kezdéssel járó kockázatokat A kezek a magasba nyúlnak, s az elnök ünnepélyes elfogódottsággal állapítja meg a tényt: a Mechanikai és Villanyszerelő (kis) Szövetkezet a mai nappal megalakult Ez a nap jelentős dátum a megye ipari szövetkezeti mozgalmának történetében is. Az első szervezet 1947-ben, s az utolsó — hozzávetőleges számítás szerint a századik — 1957-ben alakult meg. A koncepciók, a politikai és a gazdasági áramlások hatására az ipari szövetkezetek az egyesülések, szétválások, a szakosítások egész sorát élték át Negyedszázad óta most mozdult előre e vonatkozásban a mozgalom; kívülálló emberekből megalakult a KISZÖV érdekképviseleti köréhez tartozó, 38., s egyben az első kis szövetkezet. A meglevő, főleg a nagyobb termelő és a szolgáltató szervezetekben megkezdődött a belső erjedés: sorra alakulnak a szakcsoportok. Voltak, s vannak elképzelések, hogy a meglevő nagy szövetkezet testéből kiszakítva hoznak létre kis szervezetet. Országosán 130 felett járnak, de ennek nagy része az „anyaszövetkezet” szülötte. A miskolci Mechanikai és Villanyszerelő (kis) Szövetkezet — legalábbis megyénkben — az első olyan közösség, amely a politikai, gazdasági kívánalmaknak, a piaci igényeknek a legjobban megfelel. Az elképzelés, a most már szervezeti formát öltő gondolat jó évvel ezelőtt fogant meg. A jó, egészséges mag csíráztatója öt ember: Sarkadi Nagy Lajos, Rohály István, Novák Ferenc, Surá- nyi Sándor, Fata György. A tehetséges, egymás szakmai tudását. szervezőképességét jól ismerő emberek hamar felismerték — ahogy ők fogalmazták meg —, hogy a politikai és a gazdasági radikális változások szükségessé teszik a kis vállalkozásokat — Lassan egy éve foglalkozunk a kis szövetkezet megalakításával — emlékezett vissza Sarkadi Nagy Lajos. — Ügy éreztük, ez lehetővé teszi mindenki számára, hogy kifejtse, kibontakoztassa alkotó képességeit, s megtalálja anyagi számítását. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha bízunk egymásban, egymást •— még a napi hangulatot is — tiszteletben tartva, vállvetve dolgozunk. Célunk szerint a nagyvállalatok, szövetkezetek munkáját kiegészítve, rugalmasan alkalmazkodunk az igényekhez, jól gazdálkodunk, növeljük a szolgáltatás színvonalát. A lepergett év alatt végigjárták a minden szövetkezetre jellemző gyötrelmes időszakot, utat. Nekibuzdultak, visszatorpantak, aztán nagyobb erővel kezdtek a szervezéshez, az előkészítéshez. Ez év májusában alakult meg a szervező bizottság. Mint elmondták; sok biztatást kaptak a KISZÖV-töl, h megyei, a városi tanácstól. Fő gondjuk a telephely megszerzése volt. Ez is megoldódott. A Kavicsbánya Vállalat a Csorba-telepen befejezte működését. Ott maradt, s egyelőre kihasználatlan az üzemcsarnoka. A kis szövetkezet tagjai saját' anyagi erőből. a KISZÖV támogatásával. s társadalmi munkával rend behozzák. A gépek, berendezések beszerzése után szabad ideiüket feláldozva, mellékfoglalkozásban vállalnak. s végeznek géoipari és villamosipart munkákat. Érdekes az összetétel. A 15 gépipari, villamosipari szakember különböző vállalatoknál, szövetkezetekben dolgozik. vágj’ éppen kisiparos. Van köztük közgazdász, mérnök. formatervező, automatizálási szakember, s a képzettséget tekintve nagy része technikus. Rohály István elnök a vállalkozásokkal kapcsolatosan ezt mondja: — Minden olyan munkát vállalunk, ami a gépészettel, a villamosipari szakmákkal kapcsolatos. Gondolok gépek, gépi berendezések, villamosgépek javítására, világítólestek gyártására, javítására. Vállalunk ipari formatervezést, kivitelezést, automatikus berendezések tervezését, kidolgozását, javítását, villanyszerelési és lakatosipari munkákat Az ötletes, jó szervezőképességű emberek alapos piackutatást végeztek. Rájöttek például, hogy a villamos gépek 80 százalékát a megyén kívül, főleg a fővárosban javítják. Ez meglehetősen költséges. és időrabló. Elsőként a Kavicsbánya Vállalat kötötte ki, hogy viszonzásul gépeinek soron kívüli javítását várja. A kif szövetkezet munkáját többek között igényli a BVK, a DIGÉP. a barcikai Köny- nyűbetongyár is. A másik nagyobb, már most sürgető igény: kapcsolószekrények gyártása és felújítása. Az alakuló ülésen többször elhangzott ez a követelmény: egyéni felelősség. Az egyik: — Reflektorfényben leszünk, s mivel a szolgáltatásban dolgozunk, hiába végezzük el 99 esetben kitűnően a munkát — erről rendszerint hallgatnak —'elég egyszer hibázni és oda a becsület Másik vélemény: — Csak azt. olyan munkát vállaljunk, amit jól meg tudunk csinálni. , A harmadik: — Ügy akarok dolgozni és olyan emberek közt, akik az én munkámat nem rontják el. Erre a bizalomra, a szigorú fegyelemre, a felelősségérzetre igen nagy szükség van. Ugyanis a kis szövetkezetben nincs függetlenített ember, roeós. Az elnök és a két helyettes ? termelőmunka mellett végzi el a vezetéssel járó feladatokat Becsülendő dolog ez, hiszen a Mechanikai és Villamosipari (kis) S 'vetkezet minden tagja — legalábbis egyelőre — mellék- foglalkozásként, szabad idejét feláldozva munkálkodik önmaga, s a közösség érdekeiért. Csorba Barnabás Nagy József TeEevízlés Éfjátszsállemást építenek Uihelyei
