Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1332. ougosrtus 2Q„ péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 1t W~M Si 8 '&ir W ";”N /ms h iéSK HM •; Í5 ; v..: (» íL :.;j­‘ ' fci ViSf 0 Éj ‘■«SS is fii I?#'« & ,-J Y , Íí| !y íl va. M a ti . ■ '■'> JVffy-. ^r;>. í'. '■ ■ l*2!v telj: L *.3 £» Tolna j-Hegywfra tegjotob, legedeseblj borai azon a dű­lőn termesztik, amelyik a legcsodálatosabb versenyló­ról kapta a nevét, a verhe­tetlen Kincsemről... A leg­jobbat nevezték el a leg- jobbról. Érdekes módon, a világhí­rű lóról a történelmi borvi­dék egyik községében. Tár­cáién szinte mindent tud egy család. Gyűjtik a róla szóló könyveket, anyagokat, legen­dákat. Nem véletlenül, s nem valami kedv töltés bő), egysze­rűen azért, mert a família története elválaszt hatatlan Kincsemtől. Blaskovieh Ernő birtokán született ugyanis minden idők legeredménye­sebb versenylova, s tarcali házigazdámnak, Tapodi Ne­meik Sándornak édesanyját Blaskovieh Erzsébetnek hív­ták. — Hát, akármilyen furcsa, mint ahogy édesanyám is mondta —, családunk sok mindenről lehelne nevezetes, de Kincsem ötvennégy győz­tes versenye óta, ha valahol szóba kerülünk, még mindig csak ez a ló a téma. Pedig csak a véletlen műve, hogy Kincsem, a esikó Blaskovieh Ernő birtokában maradt... A rokon kistermetű em­ber volt. Bálorsága közis­mert. Talán ö az egyetlen a világon, aki Ferenc József császártól azért kapott ki­tüntetést, mert az erdélyi ha­vasokban két p-uskagotyóval ölt meg három medvét:. Nos, ez a magyar úr — kiről köz­tudomású volt, hogy utálta a politikát •— egy szenve­délyt azért átvett Széchenyi Istvántól — a versenylóte­nyésztést. És mivel alacsony ember volt, olyan lovat vá­sárolt magának — tizenhat láb magas kancát, a Water- nymphet —. hogyha felült, rá, nem volt kisebb senkitől. Ez a ló lett az anyja Kincsem­nek ... — Ahogy hallottam, meg­lehetősen lusta esi Író volt. Ennek köszönhette, hogy Blaskovichnál maradt. Ugyanis 1874-ben sok csikó született a tápi ószentmá rtoni birtokon. Ennyit az urada­lom nem bírt el, el is adtak belőle hármat. Amikor a csikókat hármasával felve­zették. a vásárlóknak azon­nal megtetszettek. De volt velük egy tanácsadó, aki az első csoportból elutasított egy lomha, sárga kancacsi­kót. Helyette, nagy rábeszé­lésre. s persze több pénzért, a másik hármasból válasz­tottak ki egy jó állású csi­kói. Az istállóba visszaveze­tett. kanca a Kincsem volt... Ennek a teli vérnek a visel­kedése mindenkit meglepett. Félelmetesen lusta volt, még a legrangosabb versenyek előtt is nyugodtan legelészett, az indítóknak néha már rán­gott a szája az idegességtől, amikor a vezényszót követő­en — csallak is Kincsem ro­vására épp eleget — az el­robogó 'mezőnyt, két-három ugrással kényelmesen befog­ta. Kincsem két dologra volt kényes. A vizére és a macs­kájára. Első németországi versenyén kétség beejtette gondozóját, idomárját, mert a rajt előtti napon prüszköl­ve utasította el előbb a kút- ból, majd a forrázott, s le­hűtött vizet. Biaskovichek már a visszalépésre gondol­tak, amikor kaplak egy jó ta­nácsot:, a közeli tanya beom­lott, „döglött’ kútját bontot­ták ki és siettek vissza — nem sok reménnyel — az istállóba a poshadt vízzel. Kincsem két vödörrel ivott; belőle. A „titokra” a gondo­zó jött rá. amikor fintorogva belekóstolt a megmaradt víz­be: — Ó, hiszen ez olyan, mint a miénk. Pocsolyaízű, gödi ... Tapodi Németh Sándor a másik rejtélyt, meséli:-— Csikó kora óta össze­szokott az istálló egyik macs­kájával. Az ott olálkodott mindig a kanca körül, s es­ténként összegömbölyödve a jászol alá feküdt. Nos, a ci- cust mindenhova cipelni kel­lett, ahová Kincsem ment versenyezni, mert különben a ló nyugtalanná, feszültté vált. Akkoriban így töltötték ki az országhatáron a vasúti vagon vámnyilatkozatát: egy ló, tíz mázsa zab, s egy macska . .. Egyszer egy fon­tos verseny előtt a macska elveszett. Lóhalálban keres­te mindenki. Begyűjtötték mindenféle kóbor kandúrt, de Kincsem nem fogadta el őket. Végül a bálák között megtalálták az eredetit. Ak­kor könnyebbedért meg a kí­sérő csapat szív«. Kemény hajsza volt __ K incsem pályafutása wem volt mentes az intrikáktól. Elvégre magyar ló volt. Egy olyan országban született, olyan ember volt a tulajdo­nosa, akit hűsége ellenére sem nézett jó szemmel a* császári udvar. Elvégre ma­gyar volt, egy rebellis or­szágból származott. Így a sötét üzelmek soha nm . szűntek meg körülötte, de ta­lán éppen ennek köszönhet­te azt a tettét, amely a mai napig példa nélkül áll a vi­lágon. Baden-Baden. Veiseny a nagy díjért! Talán itt végre legyőzhetik a verhetetlen kancát. Az ellenfél Prime Giles, nagyszerű mén. De Kincsem legyőzetését nem bízzák a véletlenre. A zsoké előző este eltűnik. Pezsgő, szép nő ... A felvezetéskor alig bir a ló nyergében ma­radni. A fehér mezes, kék sapkás zsoké kókadozik. Kincsem a veit, mezőnyben. A vert mezőnyben? A kancá­nak ez szokatlan. Mozgatja fülét, de nem hallja a szo­kott szavakat, nem érzi az összeszokott mozdulatokat.. Fenn. a tribünön a díszpá­holyban elégedett: vigyor te­rül el az urak képén, majd hangos diadalmámor. Még pár száz méter, ezt: a hát­rányt. már nem hozhatja be semmiféle ló. A másik páholyban döb­bent: csend. — Bevégeztetett ? Kincsem megunja. Dühödt vágtába kezd. Ahhoz ő nem szokott hozzá, hogy más ló patáit lassa maga előtt. A zsoké is kissé észhez tér. Már »am akadályozza a lo­vat, amely szinte repül. Egy­más irtán hagyja maga mö­gött három ellenfelét. De kö­zel a cél. Utolsó métereken befogja a német, csodaniént. A három versenybíró közül kettő Kincsemet látta győz­tesnek. És mégis holtver­senyt hirdetnek ki. Az ellenfél, báró Oppen­heim sugárzik. Elégedett, hi­szen Kincsemet úgysem en­gedik új futamra, mert a vi­lágon még nem volt olyan, hogy egy kanca ennyire gyil­kos távon — 8200 méter, sá­ros. felázott talajon — meg­verjen eary jobb kondíciójú mént. Blaskovichék haboz­nak. Biztatást várnak, de nem kapnak. A’lóra néznek, az pedig nyugodtan legel. Nem zihál. A gazda dönt: — összevetés, új futam! — A német arca lehervad. Már csak kerten futnak. A bukmékereknél — egypár magyart kivéve — mindenki a nemet lóra fogad. Ki hal­lott már olyat, hogy másod- szorra egy hatalmas mént megverhet egy kanca! Lent, a pályán a lovak egymás mellett. A közönség őrj ön gé­ni kezd. Egv kóbor kutya ke­rül a pályára. Kincsem meg­torpan. a másik ló már több hosszal vezet... Prince Giles lovasa min­dent belead. Ostorával na­gyokat. húz a ménre, az szá­guld is hatalmas iramban. Már a célegyenes elejére for­dul. És akkor, mint a vil­lám. hás el a sárga kanca meRette, K korsem hat hoez- szal nyer a rogyadozó mén előtt. Az ellenfél döbbenten ül: Ez a ló isten vagy ördög! Inkább mind a kettő... — Ilyen ló neun lesz több a világon. Csak egyszer szü- lefihet. ötvennégy verseny, ötvennégy győzelem. Tapodi Németh Sándor fe­lém fordul: — Ez. a ló ab­ban a kodban többet jelen­tett a sport sikernél. Hiszen egy megvert nemzet vwhe­re** en jelképe lett. Ahogy vissza emlékszem, úgy mond­ták, fiatalkorában 50 ezer forintot is kínáltak Btaskó- vichnak a lóért. Nem adta oda, pedig az összes verse­nyén kétszázezer forintot nyert. De ezt kétéves korá­ban még nem lehetett: tud­ni, Így Kincsem futott, és nyert... Amikor a Hí bevégezte-éle- tét, rá egy hónapra magyar­rá vált angol idomárja. Hesp Bobért is elbúcsúzott ettől a világtól. Megteremtette a csodát, s ahogy az el'tabbzwii, vele távozott a sötétbe. A tó kitömve ott átl a me­zőgazdasági múzeumban. Szobra a pálya előtt Amikor felboncolták, tudni vélték si­kerei titkát: állítólag az át­lagosnál másfélszer nagyobb volt a tüdeje. De Kincsem nem a sikereiért, vált kinccsé a szívekben. Egy megalázott nemzet találta meg magát benne: a verhetetlent. . . Kármán István Sárospataki építkezések Sokat gyarapodott, épült, az elmúlt, években Sárospatak. A tervidőszak fejlesztési fel­adataira elkészült, területkir sajátítás és a tervdokumen­táció megrendelését is élvé­gezték. Befejezték az Ady utcai lakások építését, üzem­be helyeztek a bővített vá­rosi szennyvíztisztító telepet., 1980-ban. Az évben adták át a helyi áfész által épített ÁBC-áruházat, a lakótelepen. Az elmúlt évben folytatódott a város további fejlesztése: 42 tanácsi és 58 társaslakás építését kezdték meg. és el­készítettek további 84 taná­csi és 98 — hasonlóan a ko­rábbiakhoz — telepszerű la­kás építésének indítását. Fo­kozódott. a magánlakás-épí­tés. ' az OTP-nek átadott 38 telek mellé további 20, csa­ládi ház építéséi’« alkalmas telket biztosított a városi ta­nács. Ezenkívül a végrehaj­tó bizottság döntése alap­ján 50 darab lakás megépí­tésére alkalmas társasházi telkei alakítottak ki, és ad­ták át az OTP-nek, illetve az építtetőknek. A VT. ötéves terv későbbi időszakára to­vábbi telekkialakításokat ké­szítenek: a Budai Nagy Antal, Körösi Csorna Sándor utcák, valamint a Vörösmarty ut­cai tömbbelső környékére. Folytatódott a vízhálózat bő­vítése. újabb’négy utcát kap­csoltak be a hálózatba. A lakásépítéssel égj’ időben a városban zöldterületeket, parkokat is kialakítottak, amelyek a lakások között, valamint az Otthon étterem előtt el Is készültek. Konferencia Az iparszerű sertéshúster­melés eddigi tapasztalatairól lesz szó augusztus 23-án, Keszthelyen, ahol kétnapos konferenciát tartanak, és 14 országból 400 szakember je­lentette be részvételi szándé­kát. A tanácskozásnak külö­nös jelentőséget, ad, hogy a nagyüzemi sertéstelepek már tíz éve működnek, s ez idő alatt megmutatkoztak hibá­ik és erényeik, amelj’eket a következő évek fejlesztései­nél hasznosítani lehet. Jelen­leg 280 ilyen sertéstelep van az állami gazdaságokban, tsz-ekben, és ezek adják a hazai rrertéshústermelé« 40 fsaza lékai. Termékeik 90 százalékát a S*t»vjet«mióba exportálják Épül az új üzemház RS 6» ? r*/mi *,'<?*» /r* • . **■'' *•;'» % . Íl?.*, . .. \ ! í*'’# ' -*y.'-|é2 e? ?sr rr m " l¥feás*© ij Tfte.tee *?.**% ‘ £9 SS {«BM'SSXKr’SBE' 1B! rirrprrTfr' •’ 7'' — Három óv vöt ezelőtt egy régi, romos épületet, alakítót tak át számunkra, ott kezd­tem én is dolgozni huszonhe- tedmagammal — emlékezik Fenyvesi Ancbrásué, a mező- zöm bori varroda dolgozója. — Korszerű körülményekkel nemigen dicseket! Ivettünk, ám a munka lehetőségnek, amelyet a tarcali tsz terem­tett számunkra, mindnyájan örültünk. Kezdetben a Bé­késcsabai Kötöttárugyárnak dolgoztunk, s később a szö­vetkezet új partnert kere­sett ... — Kedvezőbb ajánlatot kaptunk a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetke­zettől — veszi át a szót Pupp János, a termelőszövetkezet ipari üzem igazgatója. .— Je­lenleg is nekik van-imk gyer­mek-, bakfis- és női méretű pliszírozott szóknyááat. Megyénkben az efraótt években számos varrodát szerveztek. Meliéküueruág- kéat, tsz-ek hoztak létté varrodáikat, fővárost nagyvál- i utótok számolták vidéki ipartelepítési programjukban a megyeben meg le#») szabad női munkaerővel. A vsdéki varrodák többségéle a bér­munkavállalás a jeüemvxí. Csaknem mindenütt a szak­mában járatlan asszonyokkal indítottak ú,i koní eketó ü ne­mei. A legtöbb helyen a munka ma is betanított jel­legű, különösebb szakmai fel- készültséget nem igényel. A mezőzombori varroda azon kevesek közé tartozik, ahöl mindent maguk csutaknak. Az üzemben szabászat, ptisziro- zórészleg, és kél,műszakos varroda működik. A sort a vasalónők zárják. — Nem sokáig maradtunk azon a helyen, ahol először felvettük a munkát — mond­ja Fenyvesiné. — Egv évvel később már a jelenlegi te­lephelyen dolgoztunk. Itt sokkal jobbak a munkakö­rülmények, igaz, ennyien már ej sem fértünk volna a régi munkahelyen. ’ Három év alatt ötszörösére nőtt a varroda létszáma. A zomboriakon kívül mádi, tar­cali és bodrogkeresztúri asz- szonvok dolgoznak itt, mint- egj’ százötvenen. A tsz ve­zetősége figyelt a dolgozók igényére — ennek köszön­hető, hogy megszervezték az egy műszakos kismamaszala­got, s kialakították a bedol­gozóhálózatot azok részére, akik családi körülményeik miatt' rendszeres üzemi mun­kát nem tudnak vállalni. A munkában szerzett tapaszta­lat, a létszám növekedése nagyot lendített a termelési eredményen is. A többlet év­ről évre milliókban mérhető. A tavalyi tizenhatmillió fo­rinttal szemben, az idén húszmillió forint termelési érték előállítását irányozták elő. Termékeik kilencven ^xrvssmsaxmKm százalékát szovjet exportra készítik, s termékeik minő­segét eddig még soha nem kifogásolták a megrendelők. Más kérdés, hogy a dolgo­zók nem elégedettek önma­gukkal. Üg>’ vélik, jobban el tudnák látni munkájukat, ha magasabb képesítéssel ren­delkeznének. A szövetkezet vezetői is úgy gondolják: jobb szakmai felkészültség­gel nagyobb feladatok megol­dására is képes Tenive a kol­lektíva. Nem titok, hogy sok olyan tervet dédelgetnek, amely eleve feltételezi a na­gyobb tudást. A szerencsi szakmunkásképző intézet Mezőzomboron kihelyezett ta­gozatot létesít ez év szep- temberében. Az iskolára. — munka mellett — eddig hu­szonheten jelentkeztek. A varroda élére nemrégi­ben fiatal szakember került, Varknai György személyé­ben. — Másfél hónapja nevez­tek ki a mezőzombori var­roda vezetőjének — mondja. — Fél év múlva, remélem, már eredményekről is szá­mot adhatok, most még csak tervekről beszélhetek Ami bizonyos: ügyes kezűek. rá­termettek az itt dolgozók, a szervezésben éppen ezért igen nagyok a lehetőségeink. Sze­retnénk mielőbb megvalósí­tani a szalagszerű termelést, s tervezzük egy új norma- rendszer kidolgozását is. Az asszonyok eddig is szívesen jöttek ide, hiszen megtalál­ták a számításukat. — dévald—fojtán —; Még mindig divat a pliszírozott szoknya. Készítésében mái nagy gyakorlatra tettek szert a mezőzombori varrónők. A raktár, egyelőre még zsúfolt. A szűkös helyen nehéz a dolga a raktárosnak, Halász Bélánénak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom