Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. augusztus 14., szombat A régészeti tábornál! otthont adó tiszakarádi általános iskola egyik termében néhány leletet mi is megörökíthettünk. Tiszakarádon táboroztak Aligha voltak még ilyen „testközelben” középiskolások a történelemmel... Augusztus 11-én a 37. népvándorlás korabeli sírt tárták fel Tiszakarád határában. vasokart fogok találni” .;: Ez Ha majd —• mondjuk öt- ven év múlva — valakinek kedve lesz átböngészni lapunk 1982. évi nyári számait, gazdag közlésanyagot találhat arra vonatkozóan —• hol, mikor, mivel és hogyan gazdagodtak a vakáció idején megyénk középiskolásai. Hét nem múlik el mostanában, hogy hírül ne adnánk: olvasótábor, nyelvi tábor, képzőművészeti tábor van itt is, ott is, nyílnak és bezáródnak a kapuk. Sok ezek közül már visz- szatérően várja a tizenéves fiúkat és lányokat, az a tábor azonban, melynek résztvevői e sorok megjelenésekor már az otthoni ágyban ébrednek — még tábori bevallásuk szerint majd- kiadós alvás után —, eleddig ismeretlen volt megyénkben. A Herman Ottó Múzeum eléggé túl nem dicsérhető kezdeményezéseként, és az életnek ajánlott .kézfogásaként” nyílt lehetőség arra, hogy középfokú oktatási intézményeink tanulói közül 17-en régészeti ásatások részesei lehettek Tiszakarád határában. Augusztus 11-én, amikor megkerestük őket, éppen egy „feldúlt sír” körül találtattak; a névadóról ugyan elkéstünk, a sír mélyén azonban nagyon jól láthattuk mi is, hogy „Menyhért” csontjai ugyancsak megtaláltattak, a „vele” talált vaslándzsa és vascsat biztonságba tétetett. Ezek a fiatal fiúk és lányok oly mélyre ástak itt a múltban 'Lovász Emesének, a Herman Ottó Múzeum régészének vezetésével, hogy a vendégnek hirtelen szédülése támadhat az „időzuhanástól”. Jobbnak látja hát gondolatai vezetését a szakemberre bízni. Lovász Emese régész: — Tiszakarád határában a felszabadulás után, amikor mélyebben kezdték „birizgálni” a talajt,, folyamatosan kerültek elő leletei:, csontoz és cserepek. Ezeket követően 1958 - ban már volt itt terepbej árás, egy itt élő bácsi pedig magánszorgalomból is folytatta az ásatást, ő is megkeresett bennünket, vaslándzsát, szürke edényeket hozott be, amik a népvándorlás- korig terjesztették később a kutatást. Én tavaly voltam itt először, akkor 17 sírt sikerült feltárni, az akkor. talált pénzeket már meghatározták. A korábbi leletek ismeretében „természetesen” én is ú^y jöttem ide ki, hogy „lovával eltemetett, honfoglalás kori szablyás lopersze csak. a régész nagy vágyálma, a menet közbeni munkák és „találások” mindig elvezetnek a valóságba; itt a honfoglalás korától messzebbre, a népvándorlás koráig vezettek vissza. A Bodrogköz — de egész Észak-Magyaroirszág — a régészet szempontjából fehér foltnak számít, az 1—4. századról igen keveset tudunk, holott mekkora kavargása volt itt a népvándorlás kori népességnek! Markomannok, vandálok, gepidák érték itt egymást, s a leletek szerint a pannóniai provinciával is kapcsolatban voltak, erre utalnak a római pénzleletek, a római fabulák. A tavalyi ásatás után most, a táborozó diákokkal 37 sírt tártunk fel, a csontvázak mellel! gazdag „mellékletekkel”. A szakmai következtetések levonására természetesen csak később kerülhet sor. Hogy azonban a táborban részt vevők az elmúlt három hét során sok értékkel gazdagodtak, sok Ismerettel és élménnyel gazdagon távoztak Tiszakarádról — minden halogatás nélkül meg lehet állapítani. Hiszen hinni lehet nekik, s ők nagyon hasznosnak ítélték ezt a munkát, ezt a fizikai munkával is járó szellemi gyarapodást. És van itt még egy fontos sajátos säg: ebbe a táborba „meg kellett váltani a belépőt”, a jelentkezőknek dolgozatot kellett előbb írniuk. A címek ugyan nem mondanak különösebben sokat, de talán nem felesleges néhány sikeres munkát megemlíteni; „Avarok” címmel ketten is írtak dolgozatot, Seres Ottó és Rubliczky Levente; Dienes Mária „A hunok”-ról, Kruppa Enikő „A népvándorlást kiváltó okok”-ról, Sternai Tamás és Sági Tibor a „Kárpát-medence népvándorláskori népeinek történetéről"; Miklós■ Tamás „A gepidák”-ról; Iván Orsolya „A magyarok”-ról; Mala- tinszky Zsuzsa a „Magyarok népvándorlásá"-ról írt. És ki akar régész lenni közülük? Az első válasz szerint mindenki szeretne, később azonban megoszlanak a vélemények. Es mik a történelemmel hivatásosan foglalkozók legfontosabb jellemzői? — Nagyon fontos a memória; lényeges szerepet játszik egy történész vagy egy régész munkájában ... , Begyen hatodik érzéke... Igen jó, ha van az embernél: beleérző képessége, hogy az adott korban otthonos legyen ... Merésznek kell lenni a következtetések levonásában, szóval nem kell attól félni, hogy olyat állít az ember, amit vitathatnak mások... Ehhez már csak annyit hadd tegyünk hozzá; ha csak azt tanulták volna meg ezek a fiúk és lányok, hogy tévedni is szabad — akkor már megérte ez a tábor ... Szöveg: Ténagy József Fotó: Fojtán László Ira ír ' ” áiiiu te íj £j B k 'aÚ in bi I.; L p* * ■/ Viszonylag kevés, embert látni a kánikulai perzselő melegben Szentistván főutcáján. Egy kisebb csoport dolgozik mérőműszerekkel, mint utóbb kiderült, egy később építendő vezeték helyét mérik ki. Az általános iskola hatalmas tömbje ragyog a napfényben, az ablakokon a padlócsiszoló gép zúgása hallatszik ki. Csendes a szomszédos művelődési ház. Mi is lenne ott augusztus 12-én, déli fél tizenkettőkor?! Máskor ' mozgalmas az élet ebben az épületben; még akkor is, ha nagyon mostoha körülmények között dolgoznak, mert az egyetlen, a háromfelé osztható klubtermet át kellett adni iskolai tanterem céljaira. S most ennek az iskola—művelődési ház kapcsolatnak a jegyében születik valami. A művelődési ház rendkívül agilis igazgatóját, Héring Sándornét a lakásán nagytakarítás közben zavarjuk. Szabadságon van, a minap érkezett meg Szegedről, ahol részt vett a művelődéselméleti nyári egyetemen. Pillanatok alatt átved- lett szabadságos háziasszonyból a község művelődési életéért Jelkesen fáradozó népművelővé, és egy-két percen belül már a művelődési ház irodájában ültünk Ördög Jakab, az MSZMP szentist- váni községi pártvezetőség titkára, Antal József általános iskolai igazgató, valamint Héring Sándor, a tsz közművelődési előadója társaságában, majd később a beszélgetést Baranyi Antal tanácselnökkel folytathattuk. Afféle kis kerekasztalt rögtönzött a művelődési ház igazgatója, hogy számot adjanak nagy vállalkozásukról, óhajukról, tervükről, vagy talán még csali álmukról, ami azért nem álom, mert megvalósítása nagyon is reálisnak mutatkozik, és különösképpen kívánatosnak. E beszélgetésből bontakozik ki a következő kép; Szentistván művelődési életét itt részletesen elemezni szükségtelen, többször is írtunk róla az elmúlt években, eléggé ismert is megyeszerte. Az is ismert dolog, hogy a szentist- vániak igen erős akaratú emberek, és ha valamit nagyon akarnak közösen, azt megvalósítják. Most pedig nagyon akarják azt, amiről szó lesz. A szentistváni népművelők, meg a község vezetői nagyon jól tudják, hogy a közművelődés további útja a komplex művelődési intézmények létesítése, azaz az egységes művelődés kereteinek megteremtése, majd annak tartalommal kitöltése. Ez azt jelenti, hogy legyen együtt az iskola, a művelődési ház, a könyvtár, s az esetleges egyéb művelődési intézmény, egymásra épüljön mind fizikailag, mind pedig' tartalmi munkáját illetően. Már láttak erre példát is többfelé, például Debrecenben, de kisebb ' településen is, mint például Kecelen. És mert Szentistvánon is nagyon nagy szükség lenne erre a komplex művelődési intézményre, hát szeretnék, ha itt is létrejönne. Most pedig alkalom kínálkozik! Az általános iskola és a művelődési ház köpött álló földszintes iskolaépület, amely három tanteremnek és szertárnak, valamint a községi könyvtárnak adott otthont, több mint egy éve életveszélyessé vált, használhatatlan. A könyvtár az öreg állatorvosi rendelőben kapott átmeneti menedéket, a tantermeket pedig a művelődési ház megosztható klubtermébe telepítették. Egyáltalán nem ideális állapot az iskolának, a művelődési háznak pedig szinte katasztrofális. Most kezdik tervezni az iskolabővítést, a napokban lesz a műszaki bejárás. S itt jön a szentistvániak nagy terve. A szükséges tantermekhez, illetve tanulólétszámhoz az előírások szerint 8000 négyzetméteres udvar szükséges. Azt a jelenlegi helyen kialakítani nem lehet, más területet a község biztosítani nem tud. Ellenben, ha az életveszélyessé vált földszintes épületet lebontják az iskola és a művelődési ház között, és az iskolabővítésre szánt anyagiak felhasználásával a két épület között egy összekötő szárnyat építenek, valamint a művelődési ház földszintes épületét emeletráépítéssel kibővítik, úgy a szükséges tantermek, szertárak, tornaterem stb. úgy alakíthatók lei, hogy a nagyjából U-alakú, majdani épület által közrezárt udvar elég nagy a normák kívánalmaihoz képest, jó terül szolgál a tanulóknak, azonkívül nyáridőben nyári köz- művelődési rendezvények, sőt mozi céljára is szolgálhat. Ezzel a megoldással megvalósulna Szentistván- ban a komplex művelődési intézmény, egy helyen lenne az iskola, a művelődési ház, a könyvtár és a mozi. Sőt, az esetleges szabadtéri színpad is. Ezt az elgondolást a község minden vezetője és feltehetően a lakosság döntő többsége is támogatja, s ezért a község másfél millió forint, hozzájárulást is biztosítana, részben társadalmi munkában, részben forintban. Ha ez az épület így 'megvalósulhatna, még inkább érvényesülhetne Szent- jstvánban a művelődés egysége, az iskolai és iskolán kívüli nevelés és az a sokszínű közművelődési munka, amely eddig is folyt a községben. mindinkább ráépülhetne az iskolára, s az új intézmény mind hatékonyabban szolgálhatná a közművelődési törvényben és párt- határozatban előírt célokat. A tervezés még a közeli hetek feladata. A község vezetői ezt a koncepciót fogják javasolni a tervezőknek, ehhez szeretnék felsőbb szerveik jóváhagyó támogatását megnyerni. A komplex művelődési intézmény megteremtése Szentistvánban ma még a helybeliek terve, szép álma, de nagyon könnyen realizálható. Annál is inkább, mert a korszerű művelődésnek ez felel meg leginkább. A kor és különösképpen a jövő kívánalmai pedig a tervezésnél is figyelembe veendők. Néhány hét múlva újra indul a szentistváni művelődési ház pezsgő élete, addig is négynapos szórakoztató és ünnepi programot készítettek elő az alkotmány napja megünneplésére. Az ünnepi megemlékezésen kívül megrendezik például a Szentistvánból elszármazott zenekarok találkozóját; természetesen lesz bál és igen sok szórakoztató zenei és egyéb műsor. De közben már az új komplex művelődési intézményre gondolnak, távolabbi terveik már ezt az új létesítményt töltik ki élettel. Ezekről beszélgettünk a szentistvániakkal, a forró augusztusi déli órákban, s nagyon jó lenne, ha vágyaikra, terveikre feletteseik igent mondanának. Benedek Miklós Ma délután a képernyőn: Paganini élete j Olasz tévéfilmsorozat kezdö- i dik ma délután 15.35-icor az J első műsoron. A világhírű ze- , neszerző és hegedüvirtuóz. i Paganini életének a mai na- , pig is legendákkal övezett i történetét, gyermekkorát, ifjú- [ korát, szerelmeit, csalódásait és sikereit dolgozta fel a Dante Guordamagna rendező irányította alkotócsoport. A filmen Paganini müveit Salvatore Accordo adja elő. Képünkön a film egyik jelenete. AMFORA-Um» A VASGYÁR] VÁSÁRCSARNOKBAN! EGYES ARUK NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL! KOBALT KRISTÁLY VÁZAK ÉS ÓLQMKRíSTALY KOMPOTOS KÉSZLETEK MNDfN ÖTVENEDIK VÁSÁRLÓNAK AJÁNDÉKOT ADUNK! 40 °/o-OS ÁRENGEDMÉNNYEL (amíg a készlet tart)--------------------------------------------— feeiMfől—péntekig Mowibaton: 0.00-17.00 óráig 8.00—12.00 óráig ''BORSÓD/ mii ti •j (ii
