Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
1982. augusztus 13., péntek ÉSZAK-MAGYARORS2AG 3 K özhelyszerű megállapításaink egyike, hogy „szellemiekben gazdag ország vagyunk”, s ehhez legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken, munkakörökben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányokkal számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban részt vevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, összehasonlításként néhány példa: Japán 93. Bulgária 90, Portugália 84, Dánia 83 és Ausztria 73 százalék. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — akár szakmunkásképzőben, akár valamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja. s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat- felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 százalékuk a különböző szakközépiskolákat választja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika; vagyis az, hogy miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban részt vevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az „iskola-hierarchiában”. Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40, más források szerint huszon- valahány százaléka — a szó valódi értelmében vett elemi iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerő-prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon isi — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. pe mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott! —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszaki fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! (Egyetlen szélsőséges, ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ-, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított elmaradottsága. Ennek oka, hogy soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogy ha például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefon- hálózat korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, e hatalmas ösz- szeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem, mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez.) „És általában — írta Holt- zer Lóránt, a Külgazdaság c. folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igaz, hogyha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává, forrásává v ál Irat.” L egyen Szabad megismételni, hogy közhelyszerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben, jól képzett szakemberekben gazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozícióinkat, amelyek nagy szellemi munkahányadot tartalmaznak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, s hol vannak ők, akik képesek ilyen termékek gyártására? V. Cs. Több a iánl, levesebb a baleset (Folytatás az 1. oldalról) aránya. Ez az első fél évben 22,2 százalékot ért el (az országos átlag 16—17 százalék körül van) és ahogy dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány, az ülés elnöke megjegyezte, ezzel a legrosszabb helyen álló megyék közé kerülünk. Az első fél évben 373 esetben rendeltek el nyomozást ittas vezetés vétsége miatt. Az első félévi baleseti helyzetről és az MKBT féléves munkájáról adott beszámolót követő vitában sokan kértek szót. Kifogásolták, hogy a forgalomirányító lámpák gyakorin nem működnek, ha működnek, előfordul, hogy a váltási periódusok rossz kialakításával néhol akadályozzák a forgalmat; s a műszaki hibák javítása érthetetlenül elhúzódik. Szóba került az is, hogy sok kisebb útfelbontás, kátyúzás, útjavítga- tás heteket, hónapokat vesz igénybe, a korlátok, korlátozó jelzések pedig még további hetekre, hónapokra nehezítik a haladást. Többen is kifogásolták a lakótelepi utakon randalírozó segédmotorosok feltűnő és bosszantó viselkedését, az országutakon is tapasztalható motoros versengéseket. Újra napirendre került a felszólalások alapján a miskolci KRESZ-park nyári hasznosításának lehetősége, karbantartása. Válaszként elhangzott, hogy megfelelő felügyelet mellett az óvodásoktól a tinédzserekig igénybe vehetik a pályát a nyári időszakban is. Dr. Lénárt József, az ÉPFU üzemegységének igazgatója felvetette egy vándorkiállítás összeállításának lehetőségét; az erre a célra kialakított autóbusz községről községre járva szolgálná a közlekedési ismeretek bővítését. A javaslatot az elnökség elfogadta, a vándorkiállítás anyagát szakemberek válogatják összc ». J. Sínen járó autébnsz Az elővárosi és a helyközi közlekedésben használható sínen járó autóbusz terveit készítették el az Autóipari Kutatóintézetben. Elkészítésének gondolata azért merült fel, mert világszerte mind nagyobb az igény a könnyű, különleges sínpályát nem igénylő vasúti járművek iránt. A piackutatás eredményei azt mutatták, hogy az új terméket délamerikai és arab országokban jól lehet értékesíteni. A sínautóbusz az Ikarusban már gyártott 200-as autóbuszcsalád tagjaira hasonlít, az alvázát és a motorját pedig a vasúti járművektől kölcsönözték. A kísérleti példány már készül is a Ganz- MÁVAG-nál és az Ikarusban. A 25 méter hosszú, két kocsiból álló szerelvényen 86 álló és 76 ülőhely lesz. A vonatokhoz hasonlóan az egyik kocsiból át lehet sétálni a másikba, s a járművön mellékhelyiség is lesz. Érdekes, hogy bár motor csak a busz egyik felében lesz, mindkét végén lehet vezetni, maximálisan óránként 100 kilométeres sebességgel. Az üveggyárban Képünkön Túróczi László olvasztár keverékadagoiást végez. Ebben a munkakörben már 25 esz- » tendeje dolgozik. A kinti 25-30 fokos meieg itt megduplázódik. Fotó: Málnási Béla i ■ i A NEB vizsgálta Hollóházán Takarékoskodás az enersiával Az eredményes gazdálkodás elengedhetetlen feltétele az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, a termelési költségek lehető legnagyobb mérvű csökkentése. Ebben meghatározó jelentősége van az energiával való takarékoskodásnak. Ez minden üzemre érvényes, különösen pedig az olyanokra, amelyeknél az energiafelhasználás a költségek tetemes hányadát teszi ki. Ezek közé tartozik megyénk gazdag ipartörténeti múlttal bíró üzeme, a Hollóházi Porcelángyár is. Ezért a Sátoraljaújhelyi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság Hollóházán beható vizsgálatot végzett annak megállapítására, hogy a gyár milyen mértékben tesz eleget az energiatakarékossági követelményeknek. Elégedetten tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a gyár vezetősége — a korábban tett javaslatoknak megfelelően — minden tőle telhetőt megtett és megtesz az energiával való takarékoskodás érdekében. Energiacselekvési programot készítettek, létrehozták az energiaőri hálózatot, amelynek a tevékenységét rendszeresen ellenőrzik és értékelik. A villanyszerelők, műszeré, szeli, fűtők feladatkörét kiterjesztették a kemencék üzemeltetésének felülvizsgálatára. a világítási hálózat ellenőrzésére. Az energiaracionalizálási program végrehajtására fordított 1,8 millió forintos beruházással megvalósították — egyebek közt — a szárítóberendezéseknél keletkező másodlagos hulladéklevegő fel- használását, a sárjúgőz-veszteségnek, a távvezetékek hőveszteségének, a kemencék falazati hőveszteségének csökkentését, a gőzfűtésnek melegvízfűtésre történő átalakítását A beruházás eredményeként a tervezett 2,6 millióval szemben egy év alatt 3,3 millió forintos megtakarítást értek el. Az energiafelhasználás az előző évihez viszonyítva 1981-ben 87,6 százalék volt, a hőfelhasználás 13 százalékkal csökkent. A termelési érték 1981-ben 20 százalékkal növekedett, ezzel szemben az energiaköltség — az áremelések ellenére — csak 10 százalékkal lett nagyobb. (h. j.) Vizsgáztatás '’><»11 Orosz Alfréd vb ;úsót végzi. Fglój Kovács Mátyás BRIT MUNKANÉLKÜLISÉG A brit gyáriparosok szövetsége (CBI) szerint az elkövetkező időszakban, havi átlagban 19 ezerrel gyarapszik a munkanélküliek tábora. A CBI korábban havi 15 ezer újabb munkanélkülivel számolt. Egy most végzett felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 55 százaléka munkásokat bocsátott el az elmúlt negyedévben, s 47 százalékuk további elbocsátást tervez az elkövetkező negyedévben is. Nagy-Britan- niábau jelenleg 3,2 millió a munkanélküliek száma, ez a munkaképes lakosság 13,4 százalékát teszi ki. CSÖKKENŐ JAPÁN AUTÓIMPORT Júliusban tovább csökkent az amúgy is csekély japán autóimport: a szigetországban mindössze 333,1 külföldi gyártmányú személyautót vásároltak, s ez 2,4 százalékos csökkenés 1981. júliusához képest. Az év első hét hónapjában összesen 20 562 külföldi autót értékesítettek, ami 11,8 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A japán autó- importőrök szövetsége szerint a csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az amerikai szállítók sem árban, sem minőségben nem képesek versenyezni a hazai gyártmányokkal. PAKISZTÁN - BÚZAEXPORT Pakisztánban 1977-ben nagyszabású programba kezdtek a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Az erőfeszítések eredményeként az 1977. évi 8 millió tonnával szemben az idén már 12 millió tonna búzát takarítottak be. Irán tavaly 1,1 millió tonna búzát importált. CSÖKKENŐ BERUHÁZÁSI KEDV Négy év óta először, az idei év második felére ismét csökkenő kiadásokat irányoznak elő a japán vállalatok új termékek kifejlesztésére és termelési eszközök vásárlására. Az első fél évben a szigetország iparvállalatai még 1,7 százalékkal növelték beruházásaikat, a második fél évben azonban 1,8 százalékos csökkenés várható az első fél évhez viszonyítva. Különösen nagy mértékben — 4.3 százalékkal — tervezi csökkenteni beruházásait a feldolgozóipar. amely pedig az első fél évben még 3.9 százalékkal növelte tőkebefektetését. A japán kormány felmérése szerint elsősorban a nagy, legalább 1 milliárd jen alaptőkével rendelkező vállalatok fogják vissza beruházásaikat^ BRAZIL ARANYTERMELÉS Brazíliában azt tervezik, hogy az idén 50 százalékkal növelik az arany termelést. A kormány összesen 25 tonna arany kitermelésével számol. Történelmében először búzát exportál Pakisztán is. Mint a kormány szóvivője közölte, az elkövetkező öt hónapban 50 000 tonna búzát indítanak útnak Iránba. A búzavásárlásról tárgyaló iráni küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy országa szívesen vásárolna több búzát is a szomszédos országtól, mivel a gabona jó minőségű és a földrajzi közelség folytán alacsonyak a szállítási költségek. AUSZTRÁLIA - ARANYLELŐHELY A jelenlegi árak alapján számítva, több mint 440 millió dollár értékű aranyat tartalmazó lelőhelyre bukkant Ausztráliában a Pancontinen- tal Mining Bányatársaság. A lelőhely az első becslések szerint 161)00 kilogramm aranyat tartalmaz. Pehelypaplanok az NSZK-ba Kooperációs szerződést kötött magyar’ pehellyel töltött paplanok, hálózsákok gyártására az NSZK-beli Ibu—Bettenunion céggel a Fővárosi Ruhaipari Vállalat. Itt készítik egyébként a legtöbb paplant hazánkban mintegy 350 ezer darabot évente A kész paplan súlya mindössze 70 dekagramm. A jelentős devizabevételt hozó exportpaplanokat mindössze 16 dolgozó állítja elő.
