Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 7982. augusztus 72., csütörtök Kozmikus háború? Amerikai űrhadviselési tervek Sokan talán észre sem vet­ték a i’övid újsághírt: Colo- radóban szeptember 1-én megkezdi működését az Egyesült Államok űrhadvise­lési parancsnoksága. Bár­mily hihetetlen, ez tény. Mindannyian, akik annak­idején végigizgultuk az Ori­on űrcirkáló kalandjairól szóló tv-sorozatot, vagy lát­tuk a moziban a Csillagok háborúja című tudományos­fantasztikus filmet, fel sem merült az a gondolat, hogy a képzelet szülte „sztori” a belátható jövőben komor va­lósággá válhat. Nem így a Pentagonban. Ott már korábban akadtak jósok, akik úgy vélték, az évtized végére, vagy a 90-es években „a kozmosz a nagy­hatalmak potenciális had­színtere lesz”. Daniel Gra­ham volt tábornok jó két éve kijelentette: az, aki meg­szerzi a világűrben az ural­mat, uralhatja a Földet. Később arról olvashat­tunk, az amerikaiak az 1981 —82-es, nagyarányú fegyver­kezési programjának kereté­ben megkülönböztetett gon­dot fordítanak az „űrtámasz­pontok” kifejlesztésére, raj­tuk lézer és más különleges harceszközök, például „gyil­kos műholdak” elhelyezésé­re, az űrhadviselés tanul­mányozására. Ettől kezdve az űrháború már nem lehe­tett csupán egy szűk milita­rista csoport fantazmagóriá­ja. Azóta a fegyverkezésnek ezzel a merőben új vetületé- vel reálisan számot kell vet­nünk. A tengeren túl olyan, tel­jesen újtípusú űrfegyvereket terveznek, amelyekkel — re­mélik —. egyaránt el lehel- ne pusztítani a potenciális ellenfél űrbéli, légtérbeli és földi célpontjait. Mindazon­által a fő célpontok a mes­terséges holdak, és — köz­vetlenül a start után — az Az amerikai Columbia űrrepü­lőgép starthelyzetben. interkontinentális balliszti­kus rakéták. A kozmikus fegyverek továbbítására a Columbia űrrepülőgépet hasz­nálnák fel. Ez nemcsak a ka­tonai rendeltetésű felderítő, híradó és navigációs műhol­dakat juttatná Föld körüli pályára, hanem az űrtámasz­pontokra telepítendő rakéta­elhárító lézereszközöket is. Ugyancsak vizsgálják, mi­ként lehetne a Columbiát nukleáris „űrbombázóként” felhasználni. Az űrrepülőgép többszöri indításával próbál­nak katonai űrállomásokat építeni; mindegyikük fedél­zetén 10—14 főnyi személy­zet tartózkodna. Öle tartanák szemmel az ellenfél' földi és kozmikus objektumait, s az így nyert felderítési adato­kat folyamatosan feldolgoz­nák. A New York Times er­ről megjegyzi: az orbitális állomások lézerfegyverei „szükség esetén elpusztítanák az elleniéi űrfegyvereit”. A nyugatnémet Der Spiegel szerint az első „lézerágyút” várhatóan 1985-ben juttatnák el a kozmoszba. Az Egyesült Államokban 10—25 éves fejlesztési prog­ramba kezdtek. Az utóbbi egy teljesen új kozmikus szállítási rendszer kidolgozá­sára vonatkozik; s több, mint 100 milliárd dollárba kerül majd. Az űrháború megszállot­tainak űrfegyver-tervei szo­rosan összefüggenek a kato­nai fölény kiharcolásával, a „megelőző” nukleáris csapás­sal kapcsolatos elgondolása­ikkal. Az első számú célpont — és ezt nem titkolják — nyilvánvalóan a Szovjetunió, amelynek kormánya pedig mindig és következetesen azért szállt síkra, hogy a világűrkutatás csak békés célokat szolgáljon. Erőfeszí­téseinek eredményeként 1963- ban nemzetközi szerződést kötöttek, amely — egyebek között — betiltotta a nukle­áris robbantásokat a koz­moszban. A kozmikus térség — így a Hold és más égites­tek — kutatására és békés felhasználására 1967-ben kö­tött sokoldalú államközi szerződés, majd a hasonló céllal 1977-ben tető alá ho­zott szovjet—amerikai egyez­mény arra irányult, hogy elejét vegyék a világűr mi- litarizálásának. Az 1972-es SALT—1 és az 1979-es SALT—2 megállapo­dás — közvetlenül vagy köz­vetve — ugyancsak tartal­mazott ilyen jellegű tilalmat. A műholdelhárító rendszerek korlátozásáról 1978-ban és 1979-ben folytatott sokolda­lú tárgyalás amerikai részről történt befagyasztása azon­ban már jelezte, hogy az Egyesült Államok kormánya nem kívánja a kozmosz bé­kés kutatásának útját járni. Nem kell katonai szakér­tőnek lenni ahhoz, hogy megértsük: olyan háború el nem képzelhető, amely kizá­rólag az űrben zajlik le, hi­szen a feltételezhető hadvi­selő felek nem valamely tá­voli égitesten vannak, ha­nem itt, a Földön. További logikus következ­tetés, hogy ha az USA nem tudta megőrizni hajdani hadá­szati fölényét, technikai el­sőségét, mi a garanciája ar­ra, hogy az űrben sikerülhet elérnie azt, amit a Földön képtelen elérni? Súlyos szá­mítási hibának tűnik ez, olyannak, amely — addig is, amíg a kijózanító tények jobb belátásra bírhatják majd a kozmikus hadviselés eszelős híveit — kiszámítha­tatlan, súlyos következmé­nyekhez vezethet S. L. A Der Spiegel által átvett amerikai vázlat azt szemlélteti, Hogy az Űrrepülőgép - robotkarjaival - miként „ejtheti fogságba” az el­lenséges műholdat. (Szakértők azóta bebizonyították, hogy ez egyelőre hiú remény: a Columbiának nincs annyi üzemanyaga, hogy képes legyen műhold mellé manőverezni magát.) A Pentagonhoz közel álló U. S. News and World Report így képzeli el a lézerfegyver alkalmazási lehetőségeit interkontinentális rakéták, földi célpontok és űrbéli objektumok ellen. Középen az ál­landó katonai űrállomáshoz kapcsolódó űrrepülőgépet ábrázolja. A „Kutanes” is tatters P ortugáliában napról napra feszültebbé válik a belpo­litikai helyzet. Most az egyik lisszaboni hetilap olyan leleplezést tett közzé, amely önmagában is felér egy bombarobbanással. A hatás ráadásul Portugálián kívül érinti Angolát, Kubát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Zairét, Gabont. A cikk lényege: az Angola déli tartományaiban a namíbiai gerillák üldözése ürügyén kezdődött dél-afrikai támadás olyan szuperakció része, amelynek célja a függet­len Angola kormányának megdöntése. A tervhez Pretoria biztosítja a pénzt és a katonapolitikai vezetést. Az akció augusztus végére vagy szeptember elejére időzített betető­zéseként a Dél-Angolába bevonult apartheid erők egyesül­nének a még itt működő Unita nevű angolai szervezet csa­pataival. Ugyanakkor Gabonon át Zairéba szállítandó zsol­dosok egyesülnének a másik kormányellenes angolai csoport, az FNLA fegyvereseivel, ez lenne a Luandára irányuló hara­pófogó északi szára. Ha a harapófogó valóban összecsukód­na, akkor a kormánypárt, az MPLA disszidenseinek segít­ségével megbuktatná a jelenlegi forradalmi kabinetet. Ter­mészetesen ezután koalíciós kormányt hoznának létre, ez a fordulat egyben megnehezítené a namíbiai kérdés rende­zését is. Mivel Portugáliában növekszik a tiltakozás a jobboldal­nak az alkotmány módosítását célzó tervei ellen, a portugál kormányfő úgy döntött — valamelyest enyhíteni akarván a ránehezedő politikai nyomást —, hogy a lapjában közölt leleplezéssel kísérel meg egy gesztust az őt bíráló baloldal felé. A Kubango terv (a szó az ott állomásozó csapatok miatt Kuba és Angola összevonásából született) kidolgozásának és végrehajtásának egyik központja a portugál főváros, és erről a portugál miniszterelnök már régen tudott. Pál linárd felszólalása Eseményekről röviden ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT ® Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Ricardo De La Esp- riella-t, a Panamai Köztár­saság új elnökét hivatalba lé­pése alkalmából. EL NEM KÖTELEZETTEK © Az indiai kormány szóvi­vője szerdán közölte: Irak hivatalosan felkérte Indiát, hogy rendezze meg az el nem kötelezett országok eredetileg szeptemberre Bagdadba ösz- szehívott csúcsértekezletét. India kész ellátni a csúcsta­lálkozó házigazdájának sze­repét, ha a mozgalom tagjai ezt óhajtják — mondta a szó­vivő. Pertini olasz köztársasági elnök ismét Spadolinit (képünkön) bízta meg kormányalakítással. JAPÁN HADGYAKORLAT © A japán halászszövetkeze­tek erélyes tiltakozásai elle­nére szerdán hajnalban nagy­szabású amerikai—japán ha­ditengerészeti gyakorlat kéz- dődött a Japán-tengeren, a Honsu-szigetek partjainak közelében. Az ötvenezer négyzetkilométeres övezetre kiterjedő manőverek észak- nyugati határának egyik pontja közelebb fekszik a szovjet Távol-Kelet Osztrov- szkij-fokához, mint a japán szárazföldhöz. ELUTAZOTT A FRANCIA DELEGÁCIÓ % A francia szenátus kultu­rális bizottságának küldött­sége, amely augusztus 5—11. között tartózkodott Magyar- országon, szerdán hazauta­zott. Megbeszélést folytatott Péter Jánossal, az ország- gyűlés alelnökével és az or­szággyűlés kulturális bizott­ságával. Megvitatták a két ország közötti parlamenti és kulturális kapcsolatok ak­tuális kérdéseit és további fejlesztésének lehetőségeit. A bécsi nemzetközi Unis- pace ’82 értekezleten szerdán felszólalt Pál Lénárd akadé­mikus, az MTA főtitkára, a magyar delegáció vezetője. Pál Lénárd akadémikus arról szólt, hogy milyen sze­repet vállalhat egy gazdasá­gilag közepesen fejlett, kis közép-európai ország a hal­latlan nagy anyagi és szelle­mi erőfeszítéseket igénylő vi­lágűrkutatásban. Magyarország számára tör­ténelmi jelentőségű esemény volt, amikor 1980 májusában szovjet—magyar űrpáros hajtott végre sikeres tudo­mányos programot a Szál jut —6 űrállomáson. Eddigi ered­ményeink alapján vált lehe­tővé, hogy a magyar űrkuta­tás bekapcsolódjon az 1984— 86. közötti időszak egyik leg­nagyobb horderejű, komplex tudományos vállalkozásába: a Venus bolygó és a Halley üstökös megfigyelésébe. A Szovjetunió és a szocia-; lista országok eddig is kö­vetkezetesen felléptek a vi­lágűr katonai célokra törté­nő felhasználásával szemben. Szerdán hajnalban újabb pokolgép robbant Párizsban, a Champs-Élysées közelében levő egyik bankház előtt. A merényle­tet valószínűleg azok követték el, akik előző nap a Goldenberg- féle zsidó vendéglőben lövöldöztek. Újabb merényletet követtek el szerdán Párizsban, ezúttal a főváros diplomatanegyedében. A kora délutáni órákban robbanás történt a Rue De La Faisanderie-n, az iraki nagykövetség közelében. A robbanás következtében 4 járókelő könnyebben megsebesült, 3 gépkocsi kigyulladt. Egyelőre nem ismeretes, hogy a nagykövetség épületében vannak-e sebesültek. Gyermekmunka Nápolyban Nápolyban ijesztő mére­teket ölt a gyermekmunka — jelenti az amerikai AP hírügynökség. A dél-olasz város tanárai által készí­tett kimutatás szerint a 12—14 éves gyermekek 34 százaléka nem jár iskolá­ba, feltehetően azért, mert dolgozik. A 7—11 éves gyer­mekeknek 16 százaléka ma­radt ki az oktatásból. A CGIL olasz baloldali szak- szervezet részére készített felmérés arra világított rá, hogy az iskolába járó 12— 14 éves gyermekeknek is legalább 20 százaléka mun­kát vállal a tanulás mel­lett. Erről természetesen nincsenek hivatalos ada­tok, hiszen az olasz törvé­nyek értelmében minden gyermeknek 14 éves korá­ig kötelező iskolába jár­nia, és azok, akik 14 éven aluli gyermeket felfogad­nak munkára, 150 000 líra pénzbüntetésre és iparen­gedélyük felfüggesztésére ítélhetők. A gyermekmunkának számtalan válfaja ismere­tes Nápolyban: van, aki autószerelő műhelyben dol­gozik, van. aki pincér, bol­ti eladó, vagy a város si­kátoraiban csempészett ci­garettát árul. Sokan a ha­lászok hálóit cipelik, vagy építkezéseken dolgoznak A felmérés szerint ezek a gyermekek nagyon so­kat dolgoznak: nem ritka a 10—15 óra sem. Gyako­riak az üzemi balesetek is: az elmúlt évben öten hal­tak meg, és tucatnyi gyer­mek megsérült, elsősorban az építkezésen dolgozók közül. A gyermekmunka ilyen méretű elterjedésének fő oka a nyomor, amely csak fokozódott az 1980- as földrengés óta, ami­kor 100 000 család maradt hajléktalanul. Sokan ma is a város iskoláiban kialakí­tott szükséglakásokban lak­nak. Ez újabb problémát szült, hiszen kevesebb lett a tanterem, és egy gyer­mek legfeljebb napi két órán vehet részt naponta helyhiány miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom