Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
-vfciW1982. augusztus 10., keddi ■t-v, ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Bmod megye 1982 első félévi fejlődésiek fii jellemzői Borsod megye iparának első hathavi termelése 1,1 százalékkal meghaladta az 1981 első félévit. A második negyedévben a termelésben kisebb fellendülés következett be, alapvetően a konverteracél-gyártás belépése és néhány más kohászati termék élénkülő kereslete révén. Hozzájárult az eredményhez a gépipar bővülő árualapja is. Mérsékelte viszont a növekedést a bányászat, a villamosener- gia-ipar és a vegyipar termelésének második negyedévi visszaesése. A megyei székhelyű ipar értékesítési árbevétele mindenkori eladási áron 7,4 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A többletárbevétel egésze belföldi eladásokból keletkezett. Különösen a kohászat, a villa- mosenergia-ipar és a vegyipar értékesítése nőtt számottevően, amihez a keresletnövekedés mellett egyes termékek árváltozása is hozzájárult. Az exportcélú értékesítés a tavalyinál 3,5 százalékkal kisebb árbevételt eredményezett, aránya az összes eladásból 14 százalékra csökkent. Az építőipai'ban a termelés csökkenése tovább folytatódott. A megyei kivitelezők változatlan áron számítva, 4 százalékkal kevesebb építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Kivételt képeznek a tanácsi vállalatok, amelyeknél jelentősen nőtt a termelés. A fél év során befejezett generálvállalkozói munkák értéke 1,6 milliárd forint, amelynek 79.5 százaléka beruházási, 16,5 százaléka fenntartási, 4 százaléka bővítési, átépítési munka volt. A fenntartási munkák aránya a minisztériumi építőiparban 8 százalékos, a szövetkezeti szektorban közel 50 százalékos. A feladatok eltérő összetétele az egyes kivitelezői csoportok termelékenységében is megmutatkozik. Az 1982. május 31-i vetésállomány nagysága közel 260 ezer hektár volt, a vetetlen szántó lényegesen kisebb az előző évinél. A fontosabb növények közül az árpa és a napraforgó vetésterülete csökkent, a búzáé, a kukoricáé, a cukorrépáé és a burgonyáé emelkedett. Különösen jelentős volt. a búzavetés növelése, melyet úgy sikerült elérni, hogy majdnem minden nagyüzem többet vetett az előző évinél. A június végi és a július eleji jégverés, illetve szélvihar komoly károkat okozott a mezőgazdaságban. A szőlőkben helyenként 100 százalékig, a gyümölcsösökben 60 százalékig, a kalászosokban 25 százalékig terjedő károk keletkeztek. A megye fél év végi szarvasmarha-állománya valamivel kevesebb, a sertéseké jóval több volt a tavalyinál. A vágóállat-felvásárlás nem érte el az egy évvel korábbi mennyiséget, a tehéntej-értékesítés minimálisan, a tyúktojásé jelentősen nőtt. A megyei áfészek és a ZÖLDÉRT az első fél évben a tavalyipái lényegében azonos mennyiségű burgonyát,' zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel. A szocialista szervek az első fél évben 4 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 8 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Az állami döntésű beruházások tovább mérséklődtek, a vállalatiak, szövetkezetiek élénkültek, Az építőipar kivitelezésében 1002 lakás készült el, 20 százalékkal több az 1981 első félévinél. A felépült célcsoportos lakások száma 624, mely megfelel az éves terv időarányos részének. Éves szinten 3400 magánjellegű lakás felépítésére lehet számítani, ez kevesebb a tervezettnél. Esetenként gondot okoz a telkek kialakításának elhúzódása és a magas telekár. Az anyagi ágakban az elmúlt fél évben átlag 2,7 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint tavaly. A népgazdasági ágak közötti létszám-átrendeződés tovább folytatódott. Az ipar és a közlekedés, hírközlés létszáma mérsékelten, az építőiparé jelentősebben csökkent, a kereskedelemé valamelyest, a mezőgazdaságé erőteljesen gyarapodott. Az átlagkeresetek együttesen 5,9 százalékkal, az átlagbérek 7,4 százalékkal emelkedtek, miközben a termelés alig, vagy egyáltalán nem nőtt. Népgazdasági áganként az átlagkeresetek növekedése 3,1—10,5 százalék, az átlagbéreké 4,3—10,0 százalék között szóródott. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 8,1 százalékkal, a pénzmegtakarítása 10,6 százalékkal, hiteltartozása 10,2 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi vásárlások értéke közel 12 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 5,3 százalékkal több a bázisidőszakinál, ösz- szehasonlító áron azonban változatlan szintű volt, a ruházati és a vegyes iparcikkek csökkenő vásárlásából adódóan. Az áruellátásban lényeges fennakadás nem volt, időszakos mennyiségi és választékhiányok főleg az iparcikkek körében fordultak elő. Az első negyedév végén 47 bolt és 111 vendéglátóhely működött szerződéses formában. A boltok forgalma a megyeinek 0,4 százalékát, a vendéglátóhelyeké közel 10 százalékát tette ki. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Bonsod megyei Igazgatósága Gázbeton Barcikáról (Folytatás az 1. oldalról) Végigjárjuk az üzemet, s úgy tűnik: minden a legnagyobb rendben van. A háromnapos üzemszünet után zavartalan a munka, valamennyi berendezés hibátlanul működik. A hónapok során lerakodott szennyeződésektől alaposan megtisztított sablonokban ismét kifogástalan minőségű lesz a gázbeton. Dolgoznak a csomagoló- ban is, ahol a készáru nem sokáig gyarapítja a raktári készletet Nagy a kereslet a gázszilikát falazóblokk iránt. Ellentétben más építőanyagipari vállalatokkal, a köny- nyűbetongyárban évről évre nagyobb vásárlói igényekkel számolnak. Ennek egyik magyarázata, hogy termékeik felhasználói elsősorban a kislakásépítők. Termékeiket közvetlenül a TÜZÉP-válla- latokhoz, illetve a kazincbarcikai áfészhez szállítják. Az igazi titok azonban a minőségben és az árban rejlik. A gázbeton, viszonylagos olcsóságán kívül egyéb kedvező tulajdonságokkal is rendelkezik. Ismeretes, hogy az építőanyagok hőtartási képességét az úgynevezett 140-es építőipari szabványban rögzítették. A jelenleg Kazincbarcikán gyártott gázbeton hőtartási képessége — huszonöt centiméteres falvas- tagság esetében — megfelel a szabványban rögzített előírásoknak. A kislakásépítők támogatása népgazdasági érdek, értheti» tehát, hogy jóváhagyták a gyár beruházási tervezetét. A tervekből rövidesen valóság lesz, még ebben az esztendőben átadják rendeltetésének mind a két beruházást. — Őszintén szólva, az egyik programot a kényszer szülte — mondja a gazdasági vezető. — Köztudott, hogy legfontosabb alapanyagunkat, a pernyét, a Borsodi Hőerőmű Vállalattól kapjuk. Az ott elvégzett rekonstrukció után alkalmatlanná váltak a feladatra azok a berendezéseink, amelyek a pernye kinyerésére szolgáltait Emiatt lett égetően sürgős az egyik beruházás megvalósítása. A másik program egyéb célokat szolgál. Elsődleges szempontunk a kapacitás bővítése volt. Ennek keretében szeretnénk rövidesen két új, nagy teljesítményű malmot üzembe helyezni. A régebbi, kis teljesítményű berendezések már nem teszik lehetővé a termelés fokozását, a növekvő igények ilyen méretű kielégítését. Mindkét beruházás építése jól halad: az egyiket ez év szeptemberében, a másikat pedig december végén kell átadnunk rendeltetésének. A határidőket tartani tudjuk, a befektetett költségek egy része már jövőre megtérülhet A gyár valamennyi dolgozója vallja: ez az esztendő rendkívüli az üzem életében. A termelési feladatokat a kél beruházás megvalósításával egy időben kell megoldaniuk. Az idén jócskán „megfejelték” a tavalyi termelési eredményt: ez évre háromszázhatvanezer köbméter gázbeton előállítását tűzték ki célul. Az év első hét hónapjában az időarányostól többet teljesítettek: a tervezett 199 ezerrel szemben kettő- száztizenkétezer köbméter gázszilikát falazóblokkot állítottak elő. Az év elején minden dolgozóval elbeszélgettünk, minden munkahelyen termelési megbeszélést tartottunk — mondja Győrfi János. — Elmondtuk: az idén úgy kell dolgoznunk, hogy az esetleg bekövetkező termeléskiesések ne zavarhassák meg az éves termelési feladatok maradéktalan teljesítését. Azaz: komoly tartalékokat kellett képeznünk. Munkáskollektívánk értett a szóból: rendre túlteljesítette a napi termelési feladatokat; ugyanakkor fokozatosan be tudtuk vonni a termelésbe a kapacitásbővítést szolgáló beruházás elemeit is. A többlet egyéb összetevőit körülményes lenne felsorolni. A termelési többlet ugyanis — úgymond — apróságokból tevődnek össze, amelyek egyenként felsorolva, meglehet, nem sokat mondanak a kívülállók számára. Az összetartás viszont, amelyet mostanság a kollektívánál tapasztalunk, mindenképpen dicséretet érdemel. Korábban az volt a jellemző, hogy a különböző műszakok dolgozói elhatárolták munkájukat a többiekétől. Most viszont igyekszenek előkészíteni az utánuk következő műszak termelését is. Folyamatosabbá vált a munka. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy ebben az évben is maradéktalanul megoldjuk feladatainkat. Déváid Hedvig A kombájnoktól bekerült termést OVP.-20-as berendeléssel tisztítják a gazdaság dolgozói. A megtisztított búza a szendrői malomba kerül. Kombájnok északon Az elmúlt hét közepén — amikor Rakacán jártunk — a helyi tsz két E—512-es és egy SZK—5-ös kombájnja az úgynevezett Harang Janka- táblában a tavaszi árpa utolsó hektárjait vágta. Bent a tsz-központban pedig folyamatosan történt a beszállított szem tisztítása, illetve továbbszállítása a szendrői malomba. Mire tehát ezek a sorok napvilágot látnak, a ra- kacai Új Dolgozó Tsz-ben is úgy beszélnek az idei aratásról: vége. Sőt, talán azt is hozzáteszik: végre, mivelhogy a mostani betakarítás e kis gazdaság dolgozóit és gépeit egyaránt próbára tette. Viszont most a munka végeztével dupla az öröm, hiszen nem csupán az elvégzett téladatnak örülnek, hanem annak a rekordtermésnek is, amelyhez hasonlót e kies tájon még soha nem takarítottak be. Gass Ferenc főmezőgazdász: — Búzát 183 hektáron, tavaszi árpát 120 hektáron termesztettünk. Búzából 27 mázsa, az árpából 24 mázsa volt a hektáronkénti tervünk. Összmennyiségben mintegy 77 vagon terményre számítottunk. Ezzel szemben búzából 38, tavaszi árpából 34 mázsás átlagtermést értünk el, s a betakarított ösz- szes termésmennyiség körülbelül 110 vagon. Ez a termésátlag a mi viszonyaink, körülményeink között kimagasló, hiszen ez ideig búzából 31 mázsa volt a csúcs. Igaz, ez a többlettermés gondokat is jelentett, hiszen a tárolóterünk minimális, szárítónk pedig nincs, de az örömünk sokkal nagyobb, a többlettermés betakarításával, tál-olásával járó gondoknál. Szerencsére a búza és árpa nedvességtartalma nem volt magas, így szárítani nem kellett, a tárolást pedig — a szem átadásáig — fóliás takarással, minőségveszteség nélkül meg tudjuk oldani... (ha) Fotó: Kovács Mátyás Ipari zaj A legmodernebb üzemekben is érhetik a dolgozókat olyan hatások, amelyek egészségüket időszakosan vagy tartósan veszélyeztetik. A veszélyek elhárítása részben a technológia javításával, részben szervezéssel, részben pedig egyéni védőeszközök használatával lehetséges, s természetesen döntő fontosságú az időszakos és rendszeres egészség- ügyi ellenőrzés. Sok üzemben ilyen veszélyt jelenthet a zaj. A zaj az emberben kellemetlen érzést okoz, pszichikailag idegesítő, és elvonja a figyelmet. Hatására a szervezetben átmeneti változások vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki. A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. A hang vagy zaj magasságát a frekvencia, erősségét pedig a hangnyomás határozza meg. A különböző iparágak munkafolyamatainál keletkező zajt összefoglaló néven ipari zajnak nevezzük. Időbeli lefolyás alapján a zajok állandóak vagy folyamatosak, illetve impulzívak lehetnek, ez utóbbiak rit- musosan vagy váratlanul jelentkeznek. Egyenletes intenzitású zaja van például az elektromos motornak, viszont időben erősen változó, erős lökésekből álló Zaj keletkezik kalapácsoláskor. Frekvencia-összetevőik szerint a zajok magasakra és mélyekre, illetve a zajt okozó frekvenciák szélessége szerint keskeny sávú és széles sávú zajokra oszthatók. A sípoló hangok élesek és magasak, s a keskeny nyílásból kiáramló gázok vagy gőzök okozzák. A járművek zaja általában mély tónusú. A különböző üzemek zajának jellegét a munkafolyamatokhoz használt gépek és eszközök hangjának keveréke és a munkahely akusztikai viszonyai (hang- elnyelés, hangvisszaverődés) adják meg. Ennek megfelelően az üzemi zajt vágj7 állandó morajnak, vágj7 időközönként visszatérő zörejnek, de igen sokszor nem várt időben keletkező erős csattanásnak halljuk. Állandó, de 'azonos frekvenciájú zajt okoz például a fúvókazörej, levegőmozgás csövekben vagy nyílásokon keresztül, erőműveknél a gőzlefúvó zaja, a szirénák, körfűrészek, gyaluk, transzformátorok. gázsugármotorok kompx-esszora. Impulzusszerű zaj a gőzkalapács, a lyukasztógépek, a présgépek hangja, a kutyaugatás, a pisztolylövés, a vonatfütty, ajtócsapódás stb. Az ipari üzemek zaja általában széles sávú, tehát többféle minőségű és forrásból eredő zajok keveréke. Időszakosan jelentkezik a repülőgépek, gépjárművek, fúrógépek zajaEVIZIG-gépíáBC a Korcsok vidékén Hanoim vízügyi igazgatóság és a MAHART közös vállalkozása kezdődött el tegnap, augusztus 9-én a Körösök vidékén. A Hármas-Körös 14- es számú folyamkilométerénél 250 méter hosszban partbiztosítási munkálatokra kerül sor. Ehhez a 7 ezer tonna vízépítési követ az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Kőbánya- és Víziszállítási Üzem biztosítja, szállítja részben, mert ebben a munkában a MAHART is részt vesz. A szolnoki és a Körös-vidétó Vízügyi Igazgatóság területén a miskolciak géplánccal végzik el a kőlábazat építését, a mederszórást és a régi partbiztosi- tás megtisztítását. A munkálatokat jégtörő hajók, mint vontatók, uszályok, polipmar- kolós kőkirakó hajók segítségével oldják meg. Ez utóbbinak lesz a feladata, hogy a kőszállítás szüneteiben megtisztítsa a régi partot is, melynek keretében mintegy 2 ezer köbméter földet mozgat meg. Siku Albert, az ÉVIZIG Kőbánya- és Víziszállítási Uzeniének vezetője arról is tájékoztatást adott, ‘ hogy ugyanez a géplánc dolgozik majd Tiszabő térségében is. A Túrkevei városi Tanács ugyanis az idén 4500 tonna útalaphoz való forgácskövet rendelt Tokajból. A városnak összesen 40 kilométer hosz- szúságban van föld útja. Több éves program keretében kívánják megteremteni a korszerű közlekedés feltételeit. Így előreláthatólag 60 ezer tonna követ szállítanak majd Borsod megyéből. O. 1.
