Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. augusztus 10., kedd A képernyő előtt Csak semmi politika... A fenti cím mindössze egy szombat esti, hét ven perces mű­sort kívánt jelölni, azt is inkább úgy. hogy fel akarta hívni a figyelmet: igenis, ez a műsor is politizál, csak éppen közvetve. Ez a műsor pedig a Telepódium újabb bemutatója, alcíme szerint nyári zenés kabaréja volt. Nem egyszer írtam már le e rovatban, hogy együttérzéssel figyelem a Magyar Televízió szombat esti szórakoztató kísérleteit, szurkolok, hogy jöjjön már valami olyan, ami mellett derűsen lehet eltölteni egy jó órát. amelynek ió ízeit nem rontja el semmi. Most is ilyen el­várással ültem a képernyő elé. Előre elhatároztam, hogy de­rülni fogok, nem keresek a kákán is osomót, hiszen velem egyszerre legalább négy-ötmillió néző ül a villogó ládák előtt, s mind nevetni szeretne; az a tizennégy szerző, három zene­szerző, tizennyolc színész, meg rendező művészeti vezető, ko­reográfus, maszkmester, operatőr meg azért fogott össze, hogy mi nevessünk, tehát lazítsunk. De mosolyom hervadni kezd mindjárt, amikor Halász László hadarását egyre kevéssé értem a nyitó jelenetben, majd meglátom a hattagú tánckart. amelynek az Aszinkron-együttes nevet lehetne adni, mert vé­letlenül sem mozog együtt két tagja sem. Aztán jön az első tréfa: vége az iskolának, hol nyaraljon a gyerek (augusztus 7-én!)? A csattanóban Göre Gáborból kilépett Máthé Erzsi­vé1 és parádéskocsis jelmezbe bújt Halász Lászlóval. Nincse­nek régi viccek, csak öreg emberek ... — hirdette korábban a Ludas Matyi. Ez jutott eszembe, amikor Harsányi Gábor konferanszában újra hallottam a viccet a skótról, meg a diny- nyéről, amit néhány hete Radványi Barna a rádiókabaréban elmondott és a Ludasban is megírt, meg elmondta az „Inter- urbán Pápa'’ viccet, s eljátszották a sonkásszendvicsről szóló viccet. Tetszett viszont a Paudits-operettli, Verebéig és Szuhay skótba váltott Hacsek—Sajója, az „amíg egy hír eljut odáig” telefonsorozat, Csákányi sanzonja. Csak semmi politika — hir­dette a kabaré címe, s valóban kevesebb politikai töltéssel je­lentkeztek most az egyes számok, jelenetek, mint ezt a kaba­réban megszoktuk. De nyár este volt, nyári zenés kabarét ígért a műsor, s nem mindenki nézi olyan régen a tévékaba­rét, mint a kritikus, s nem mindenki emlékszik minden régi viccre, kabarémotívumra. Lehetett nevetni is __És ez jó. * M egérdemelt volna egy frekventáltabb időpontot a Partne­rek című összeállítás. Almási Éva és Márkus László, illetve Pogány Judit és Koltai Róbert kettőse, ha sok új motívum­mal nem is gazdagított, de az okkal népszerű, kitűnő színmű­vészekről és színművészektől mindig szívesen hallgatunk ku­lissza mögötti gondolatokat is. szívesen nézzük felidézett sze­reptöredékeiket. A Pogány—Koltai páros még a bemutatásra váró Panelkapcsolat című filmre is jól hívta fel a figyelmet. A nosztalgia volt a témája szerdán a Fiatalok órájának. Ta­lán a nyár az oka, hogy a már-már mindennapjaink felett kö­dösen lebegő nosztalgia-felhőgomoly a fiatalok számára is je­lentős tényezővé lett — a műsor tanúsága szerint. Aligha nosztalgia minden emlékezés, emlékápolás. Kicsit több figyel­met, nagyobb hangsúlyt kap a nosztalgia, mint amennyit ér. Kár ezt még a fiatalok körében is „alkotmányosítani”. A tenger című, Fehér Klára regényéből készült hatrészes tévéfilm-sorozat első darabját nem kis meghökkenéssel néz­tem, ám a további folytatások ismerete nélkül nem lenne il­domos a filmet kommentálni. Izgatottan várom a folytatást. * A hét filmműsorában most lehetett több értéket is találni. Jóllehet, A 22-es csapdája című filmet már a mozikban igen sokan látták, és Heller regényét is olvasták, minden bizony­nyal százezreknek jelentett nemes izgalommal teli két órát ez üzletember amerikai katonai parancsnokokkal szemben te­hetetlen, a háborút meggyűlölt ember drámája Vasárnap este pedig Buzz Kulik — akinek Most és mindörökké című soro­zatát éppen a napokban kezdik ismételni — A Lindbergh-bébi ügye című, dokumentarista eszközökkel készült játékfilmjé­ben mutatta meg, mennyire ki lehet használni az emberi tra­gédiát is reklámra, üzletelésre, politikai célokra. Valami vi­szont nem férhetett e filmbe, hiszen 1936 elején zárult: az egykori amerikai hős, Lindbergh ezredes, az óceán első átre- pülője a második világháború idején a fasizmus útját próbálta egyengetni. A gyermekgyilkossághoz nem, de Lindbergh port­réjához ez a tény is hozzátartozik. Benedek Miklós Vóitótáborok üjhalában Kellemesen töltik a nyarat a sárospataki úttörők a vá­rosi tanács által létesített újhutai táborban. Eddig hat faház és néhány sátor szol­gált szálláshelyül, de már elkészült három újabb faház is, s így további 36 pajtás­sal növelhető a táborozok száma. Ugyancsak ez idén építették meg a nagy befo­gadóképességű ebédlőt, amelyben a foglalkozásokat is tartják. A Zempléni-hegység kellős közepén, a hegyekkel, er­dőkkel körülvett újhutai völgyben váltótáborozáson vesznek reszt a pataki út­törőik. A nyár folyamán hét csoport váltja egymást, köz­tük vannak az olvasó-, a sport- és a zened tábor tag­jai, akik a tájjal való ismer­kedésen és a kirándulásokon kívül behatóan foglalkoznak az olvasás nyújtotta szépsé­gekkel, irodalmi, történelmi kérdésekkel, zenével és sport­tal is. Neves írók, előadóművé­szek, történészek, pszicholó­gusok is meglátogatják őket. tartanak nekik foglalkozáso­kat. A nappali változatos programokat tábortűzi mű­soros esték teszik még szí­nesebbé, hangulatosabbá. 35 éves múlt Az ünnepi műsorban is szerepeit Vadasi Tibor Régi magyar körtánca, amit Kodály Kállai ket­tősének zenéjére koreografált (Fotó: Fojtán László) Az elmúlt hét végén 0 ünnep volt Mezőköves­den. Itt találkoztak az ország „hímzőasszonyai”, megnyílt a Kis Jankó Bori- emlékpályázatra érkezett anyagokból válogatott, sze- met-szívet gyönyörködtető ki­állítás. Mindehhez szervesen .kap­csolódott a művelődési köz­pont színháztermében vasár­nap este rendezett ünnepi műsor: a születésének 35.év­fordulóját idén megért Ma­tyó Népi Együttes mutatta be jubileumi műsorát. Velük együtt ünnepeltek táncos vendégeik: a Csehszlovákiá­ból érkezett iglói „Csacsina” táncegyüttes és a Miskolci táncegyüttes tagjai is. Az ünnepi hangulatú műsoros esten „hivatalos” köszöntők is elhangzottak, leielevenítve a három és fél évtizedes múlt sikereit. Emlékekről, múltról be­szélgettünk a „gazdával” 's, a 1 városi-járási művelődési központ igazgatójával, Kru- zsely Károllyal; — Sokak számára nem Is kellene az együttes három és fél évtizedes munkáját itt felidézni. Az ünnepi műsor nézői között nagyon sokan vannak, akik részesei voltak ennek az időszaknak. Arm- kor ezt a művelődési házat avattuk, 1964-ben, nagy örömmel táncoltak ennek színpadán ők, a régiek, s most már a gyermekeiket láthatják viszont. Itt, Mező­kövesden elsősorban az ipari szövetkezetek támogatták és támogatják az együttest, mi, a művelődési központ pedig igyekszünk megnyugtató mó­don betölteni a gazda szere­pét. Most, a 35 éves évfor­dulóin jó szívvel emlékezünk azokra, akik a művészeti munkát itt irányították. El­sősorban Vadasi Tiborra, aki tizenöt évig tanította a tán­cosokat és készítette el sok nagy sikerű, ma is repertoá­ron levő színpadi szám (pél­dául a Matyó lakodalmas) koreográfiáját. A még koráb­bi időből meg kel] emlékez­nünk Tóth 1 Jánosról, Balogh Sándorról, Kerekes Antal­ról . .. — Ilyen évfordulókon a je­lentősebb sikerekről is illik szólni. Miket említene? — Először is azt, hogy a legnagyobb elismerésnek mindig a Mezőkövesden ka­pott nagy taps számított. A legjobban ezekre készült az együttes, az itthoni elismerés volt a fontos. De sikerrel sze­repeltek az országos szövet­kezeti fesztiválokon, jártak a környező szocialista országok­ban, s eljutottak Svájcba is. Húszévesen miniszteri dicsé­ret ismerte el az együttes munkásságát, most pedig az az öröm, hogy a városi ta­nács elnökhelyettese bejelen­tette: a Matyó Népi Együttes megkapja a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. .. A taps kijár, a taps kijárt az együttesnek az ünnepi műsorért, is. Talán nem tű­nik így sem illetlennek, ha Mezei Józsefet, az együttes vezetőjét nemcsak a „szép volt”-ról kérdeztük. — Éppen egy éve annak, hogy azt mondta: az országos minősítésen szeretnék az „grany” minősítést megsze­rezni. Ez, úgy tudom, nem sikerült __ — Ez év márciusában Deb­recenben álltunk a szakmai bíráló bizottság elé, de nem sikerült előbbre lépnünk. Megtartottuk a korábbi, te­hát az „Ezüst I.” fokozatot Mi is belátjuk, hogy sem 3 táncán .ragunkat, sem a tái»J cos tudást nem sikerült a kí­vánt szintre emelni. Az okok? Az elmúlt évben meglehető­sen nagy mozgás volt aa együttesen belül, sok fiatalt kellett színpadra állítani, s ők még nem elég érettek. Egy évvel ezelőtt az után­pótlással is baj volt, ponto­sabban erről nem is lehetett beszélni. Ma már ott tartunk, hogy a felnóttcsoporbbam 15 párt tudunk szerepeltetni, a gyermekcsoportban. pedig van 30 lányunk és 20 füúnfc... — És legközelebb korrá kő-1 szülnek? — Augusztus 20-án KmressJ gon mutatkozunk be kétórás önálló műsorral. Ténagy Mncf Forgatás után — új évad előtt Taláfkozás Máthé Évával Korábban hírül adtuk, hogy Kemény Zsigmond re­gényéből, az özvegy és lá­nyából a Magyar Televízió filmet készít. Az 1655—Í857 között született regényt Gör­gey Gábor és Horváth Z. Gergely írta át televízióra és az utóbbi rendezésében for­gatják a Símet. Maga a for­gatás több héten át tart, előreláthatóan szeptemberben fejeződik be. Kemény Zsigmond regé­nyének témáját az erdélyi történelem emlékeiből merí­ti. Sokan ezt a művét tart­ják a legsikerültebb alkotá­sának; tömör és zárt kompo­zíció, akár egy népballada. Ebben a regényben jut sze­rephez először a „rajongás”, ami alatt az íré olyan tragi - kai vétségeket ért, melyek miatt a sors előírta bűnhődés bekövetkezik. S ide sorolja Kemény nemcsak a szomba­tosok vallási fanatizmusát, hanem a bórtokszerzési má­niát és a realitásoktól való bármilyen elszakadást, ezek Icözött a forradalmi törekvé­seket is. (Néhány évvel ké­sőbb írta meg Rajongók cí­mű regényét, ami kifejezet­ten erre épül.) Az özvegy és lányában az „árvaözvegy’ Tamóczyné birtokszerző mo­nomániája készíti elő a tra­gikus véget. Kemény Zsig­mond regényeit napjainkban feltehetően kevesen olvassák, a középiskolai irodalomtörté­net-oktatás sem sarkallja er­re az újabb generációikat. A fűm bizonyára sokak érdek­lődését felkelti majd. Máthé Éva színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja a napokban tért haza Csehszlovákiából, ahol e Hím nagy részét forgatja a rendező. — Nagyon szép helyszínt választott, a rendező a külső felvételekhez, s néhány belső felvételhez. Gottwaldov kö­zelében, a Nyugati-Beszkidek hegyei között, Bucnlovice fa­lu fölött emelkedik a XII— XIII. századból való Buchlov vára és ott van egy csodás, XVIII. századi kastély. A rendező ezt a környezetet választotta a fejedelemkori Erdélyben játszódó történet hátteréül. A vár egyébként állandó otthona a különböző forgatócsoportoknak. Kör­nyezete, belső kiképzése igen alkalmassá teszi a történelmi környezetben játszódó fil­mek forgatására. — Elég hosszú időt töltött a forgatás színhelyén. Milyen a szerepe, kikkel játszik együtt? — Az özvegy és lány» egyik jelentős asszonyszere­pét, Ágnes megformálását bízta rám Horváth Z. Ger­gely, akinek immár negyedik filmjében játszom. A szerep­lők között több a veszprémi színész, de közöttük van pél­dául Dobos Ildikó, ő az öz­vegy, meg Meszléry Judit, akikkel éveken át játszot­tam a miskolci színpadon. Igen jelentős szerepet játszik Szoboszlai Sándor, Fekete Ti­bor, Fehér Anna. Szerepbeli férjemet Ács Gyula alakítja. A rendező nagyon feszes tempót diktált, napi II—12 órát is dolgoztunk, s ez, te­kintettel a hegyvidéki hely­színre, ahol például a várba száz lépcső vezet, meg a ne­héz kosztümökre, nem volt éppen könnyű munka a ká­nikulai időben. De volt mód így is elgyönyörködni a meg­kapó környezetben. Egyéb­ként a közeli Gottwaldovhan, a Hotel Moskvában laktunk. A statisztériában főleg cseh­szlovák szereplőkkel talál­koztunk. — Most itthon pihen meg­szokott helyén, a Mályi-tó mellett. Miskolcon mit hoz az új évad? — Nem tudok még semmi újat. Az elmúlt évad végén mutattuk be a Kamaraszín­házban Orosz György ren­dezésében a Vidám kísértet című vígjátékot, s gondo­lom, hogy az új évad elején folytatjuk annak előadásso­rozatát Miskolcon és tájéi ő- adásokon. Ebben az egyik főszerepet, Mme Arcatit ját­szom, hadd tegyem hozzá, igen nagy kedvvel... (bin) Fúvószenekari találkozó Fúvószenekari taülBhr»*?» ■zeryeznek augusztus 14-én, szombaton Kazincbarcikán a Borsod, Heves és Nógrád me­gyei bányásoegyüttesek rész- vételével. Délelőtt zenés fel­vonulással kezdődik a talál­kozó, majd Buku Imre, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszönti a részvevő kilenc bányász fúvószenekar tagjait, akik az egész napos programban alaki bemutató­kat tartanak, azaz zenés nve- netgyakorlatokat mutatnak be érdekes alakzatváltozásofcfcal, térzenéket adnak a város különböző pontjain, este per dig az Egressy Béni Műve­lődési Központban hangrer-i senyen adnak számot felké­szültségükről. A több megye bányász fúvós zenekarait fel­vonultató találkozó igen jó alkalom lesz a szakmai ta­pasztalatcserére, a részvevői# tevékenységének elemző meg­vitatására is. Honismereli kiélés Városi honismereti kiállt-} tásra készülnek az ózdi horé ismereti kör tagjai, akik már megkezdték a húsz év alatt begyűjtött tárgyi dokumentu­mok, üzemtörténeti emlékek számbavételét az októberi múzeumi hónap keretébe#» megrendezendő bemutatóra. Vállalatok, magánosok FIGYELEM! Termelőszövetkezetünk autóbontója, az Autókét használt autó üzletág megbízásából tevékenysé­gét bővíteni kívánja: vállalatoktól, szövetkezetek­től, magánosoktól átvesz megvételre, valamint bi­zományi értékesítésre minden típusú és gyártmá­nyú 0—3 to., illetve 3—5 to. teherbírású tehergép­kocsit Atvétefi feltételek: legalább 3 havi érvényes mű­szaki vizsga, vállalatok részéről cégszerű megbí­zólevél. A gépkocsik átvételének kezdete: 1982. Vili. 15. A gépkocsik értékesítésének kezdete: 1982. IX. 1. Bővebb felvilágosítást a bontó vezetője ad. Levél­cím: „Bükkalja" Mgtsz. Autóbontó, 3711 Szir- mabesenyő, Erdősor u. 4. Telefon: 38-761/13, Te­lex: 62642.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom