Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

1982. augusztus 1., vasárnap BSZAK-MAGYARORSZÁG 3 £Ím ch( k m-i: ásódban Miskolcon, a Petneházy-bérházak előtti útszakaszon a nagy forgalom miatt, már megrongálódott az útburkolat. A Közúti Építő Vállalat szakemberei ezekben a hetekben felújítják az utat: meg­emelik az útszegélyeket, új burkolatot épitenek a buszmegállóknál. A munkával szeptember vé­gére készülnek el. Sajátos várospolitikai feladatok !z otlliiilereités pfjai az Avas-délen Úijavítók ... lehet-e termeszteni ? El­vileg, sőt gyakorlatilag is: igen. Mi több, a kérdésre akár úgy is válaszolhatunk: miért ne!? Ha azonban a kér­dést úgy tesszük tel — gaz­daságos-e a zöldségtermesz­tés megyénkben ? — a válasz korántsem ilyen egyértelmű­en pozitív. A statisztikai ada­tok ugyanis éppen az ellen­kezőjét állítják: mert amíg 197G~ban a megye szántóföl­di zöldségterülete — állami gazdasági, szövetkezeti szek­tort;, háztáji és kisegítő gaz­daságokat beszámítva — 2854 hektár volt, addig 1901- re már 2258 hektárra zsugo­rodott az amúgy sem túl­ságosan nagy terület. Sőt, egyáltalán nem kizárt, hogy a következő években nem kö­vetkezik be újabb hektár­apadás. Márpedig ebből az a konklúzió következik, hogy ha megérné, gazdaságos len­ne a zöldségfélék termeszté­se, épp ellenkező folyamatot tükröznének a számok. Olcsón és korán ? — (egyik sem kimondottan szakszerű közgazdasági kifejezés, de a közérthetőség kedvéért még­is ezt használjuk) — ebben rejlik a zöldségtermesztés gazdaságosságának titka. (Eb­ben is.) Sajnos, megyénk éghajlati adottságai a koraiságot nem­iben garantálják. A déli me­gyék (Békés, Csongrádi 2—3 hét, esetleg egyhónapos érési- előnyét képtelenek vagyunk kompenzálni. Olcsóság? Köz­ismert a zöldségtermesztés magas kézi munka igénye, bel­terjessége, költség- és piac­érzékenysége. Mindezek nem a termesztésre, hanem sok­kal inkább a termesztés el­len hangolják a gazdaságo­kat. Fölvethetik — jogosan —, hogy az ágazat gazdasá­gosságát lehetne javítani a hozamok emelésével. Elvileg igen. Az elmúlt évek gyakor­lata azonban azt bizonyítja: ha valamelyik zöldségféléből megnőtt a mennyiség, többet kínáltak fel értékesítésre, le­csökkent a felvásárlási ár, s az árbevételi, kiesés ismétel­ten jelentkezett. Ugyanakkor a termelés költségnövekedé­sére szinte minden évben számíthatunk. Ez részben a központi áremelésekkel, rész­ben egyes technológiai be­(&ófytatás az 1. oldalról) — A nyár, főleg a kániku­lai időszak okozott-e valami­lyen gondot az ellátásban, sok volt-e a minőségi reklamá­ció? — Sem fennakadás nem volt, de minőségi kifogás is csak minimális akadt a lej- és tejtermék-ellátásban. A főmérnöktől megtudtuk, hogy ebben nemcsak a terme­lői tej nagyobb tisztaságának, jobb minőségének van szere­pe. A Borsod megyei Tejipari Vállalat az utóbbi években nagyon sokat tett annak ér­dekében, hogy a tejházakban és a tejgyűjtő csarnokokban javítsa a tej „tárolását”. A vállalatnál az országos állag­nál jobb, már a 95 százalékot közelíti a mélyhűtött tej ará­nya. A berendezések fejlesz­tésére, új hűtőkre tavaly is több mint 10 millió forintot fordítottak. — A tárolás jelentős minő­ségi javulását eredményezte, hogy két éve megkezdtük az úgynevezett pillanathűtők be­építését. A • BOOSCOOP-pal kooperálva, az élmúlt évben 25 mezőgazdasági nagyüze­met láttunk el ilyen gyors­hűlt"» berendezésekkel. Uénve- gük, hogy valóban percek alatt alacsony hőmérsékletű­re hűtik a legmelegebb hóna­pokban is a felvásárolt tejet, s így az a meglevő berendezé­sekben biztonsággal tárol- te«ka. | avatkozások gyakoriságával és az ezekhez szükséges esz­közök (műtrágyák, növény­védő szerek, gépek) árainak növekedésével függ össze. Sokan évtizedek óta nagy fantáziát látnak a meglevő hőforrásaink geotermikus energiájának ilyen célra tör­ténő felhasználásában. Mivel ezeknek a hajtatóházaknak a létesítése eléggé beruházás­igényes, e téren kevés lépés történt. Ahol pedig mégis megvalósult valami — példád­ul Köröm esetében —, az eredmények nem igazolják a várakozást. Egyre inkább be­bizonyosodik: Borsodban pri­mőrt gazdaságosan termesz­teni még geotermikus ener­giával sem lehet! Természe­tesen ez a kijelentés nem jelenti azt, hogy e termé­szetadta lehetőséggel nem kell élni. Élni kell vele! De úgy állítva a zöldségtermesz­tés szolgálatába, hogy a gaz­daságosság követelményeit egy percig sem tévesszük szem előtt. Maradva a körö­mi példánál... Amikor me­gyénkben a nagyüzemi csök­kenés ellenére örvendetesen nő a kistermelői kedv (e ter­melők között vannak piacra szállítók, de nem kevesen „csak” önellátók), a palánta­szükséglet zömét drága fűtő­olajjal állítjuk elő, holott a körömi hajtatóház megfelelő igényfelmérés és megrende­lés alapján — ezt illetékes megyei szerveknek kellene koordinálni —, a megye sza­badföldi palántaszükségleté- nek nagy hányadát ki tudná elégíteni. Mégpedig a jelen­leginél olcsóbban (ez a kis­termelőknek is hasznot je­lentene), s a hajtatóházat je­lenleg üzemeltető sajóhídvé- gi tsz-nek is gazdaságosabbá tenné a létesítmény üzemel­tetését. (Persze, ennek sike­réhez az kellene, hogy a köz­vetítő feladatot ellátó áfészek ez esetben szó szerint a fel­adat, gazdaságpolitikai jelen­tőségét lássák. Magyarul ne azt nézzék, következésképp ne az alapján cselekedjenek: van-e a palántaforgalmazá­son nyereség vagy sem?) A közelmúltban a TESZÖV elnöksége foglalkozott a ker­tészeti kultúrák helyzetével és a fejlesztés feladataival. A tisztább alapanyag, a p?5- lanathűtök, s általában a tö­kéletesebb hűtőlánc előnyeit a tejtermékek fogyasztói is él­vezhetik. Növelni lehet ugyan­is az egyes termékek fogyaszt­hatósági idejét. Az egri kör­zetben például már két napig árusítható a zacskós tej. És most kapott engedélyt a vál­lalat, hogy fő termékeinek, a Gervais-féléknek, a desszert­készítményeknek fogyasztha­tósági idejét 6-ról 10 napra növeljék. :— Sikerült-e „felfuttatni?’a miskolci üzem két speciális termékének, a „Gervais’ -nak és a „Daniellá”-nak a terme­lését? — Mindkettőből mi bizto­sítjuk az országos ellátást. Az ízesitett desszert-termékek iránti igény egvre növekszik, s ezekből az első félévi tervet közel 30 százalékkal sikerült túlteljesítenünk. Naponta 100 —120 ezer dobozzal gyártunk belőlük, s ebbő! 20—25 ezer jut Borsod és Heves megyék­be, a többit országosan terít­jük. A vállalat országosan is­mert: termékei közé tartozik a sátoraljaújhelyi üzemben gyártott trappista sajt, amiből az idén már 1100 tonna ké­szül. A kishatármenti árucse­re-forgalom keretében, cseré­be szlovákiai tejtermékekért, mintegy 300 tonna kerül eb­Az e témakörben készített részletes beszámoló megál­lapítja: a kertészeti terme­lésben alapvetően szükséges a vertikális szervezettség, s az ily módon létrejövő tár­sulások tagjai között feltét­lenül ott kell lenniük a fel­dolgozó és értékesítő válla­latoknak is! Ezt azért cél­szerű kihangsúlyozni, mert a jelenleg meglevő egyszerű „áruértékesítési szerződéses” kapcsolat nem képes felol­dani azokat az időnként je­lentkező feszültségeket, ame­lyek a termelők és felvásár­lók között kialakulnak. Ugyanis a termelésnek leg­alapvetőbb feltétele (a ter­melő oldaláról nézve) az ér­tékesítési biztonság! Márpe­dig ennek megteremtéséhez (termelő és felvásárló kö­zött) a közös érdekeltség ki­alakítása szükséges. A zöldségtermékek fel­használása többirányú, friss fogyasztás mellett a feldol­gozásnak sokféle formája le­hetséges. Elvileg. Mert a je­lenlegi gyakorlat, a szűkös hűtőtároló és feldolgozó ka­pacitás miatt, erre kevés le­hetőséget ad. Az V. ötéves terv végén több területen megindult a nagyüzemek, valamint a ház­táji kisegítő gazdaságok kö­zöt.. az ésszerű munkameg­osztás. Így kialakulóban van a hagy kézi munkaerőt igény­lő költészeti növények háztáji és kisegítő gazdasági terme­lése mellett a vállalásos rendszer is. Az ebben rejlő lehetőségek — lévén, hogy csak a kezdeti lépéseknél tartunk — még nagyrészt ki­aknázatlanok, pedig e meg­oldással is (és az is-t kihang­súlyozzuk, mert ezt a mód­szert csak az egyik járható útnak tartjuk) növelhető a terméshozam, javítható a termék minősége. Mivel pe­dig éppen ez, a több termés, a jobb minőség a cél, támo­gatást érdemel... Ugyanis a tény ma az, hogy Borsod sa­ját termésből csak a káposz­tafélék terén tudja kielégí­teni a megyei igényeket A többi zöldségfélékből az igény jelentős hányadát me­gyén kívüli termelésből biz­tosítja a kereskedelem. tejipar bői a határon túli fogyasztók­hoz is. — Tejről lóvért szó, óhatat­lanul is eszünkbe jut a néha nagy bosszúságot okozó, s te­temes selejtet, veszteséget is jelentő „csepegös” tejeszacs­kó... A főmérnök szerint e téren is jelentős javulást sikeuült elérni: — Az országosnál jobb, az­az kevesebb vállalatunknál a „folyós” tasakok aránya. Az első negyedévben a tasakok- nak még 1,4 százaléka volt „folyós”, a második negyed­évben ez 1,1 százalékra ja­vult, s a cél: jóval 1 százalék alá csökkenteni ezt a selejtet. És még egy biztató, remé­nyekre jogosító információ a juhtejről: tovább növekszik a tejtermelés a megye juhásza- taiban. Főleg a fejőgépeknek köszönhető, hogy az idén vár­hatóan 20 százalékkal növek­szik, s eléri a 800 000 litert a megyében felvásárolt juhtej .mennyisége. (Valamikor az 5 millió liter körül jártunk!) A vállalat azt tervezi, hogy amennyiben a juhtej mennyi­sége eléri legalább az egymil­lió litert, ismét a megye va­lamelyik tejüzemében terem­tenek lehetőséget feldolgozá­sára. Jelenleg ugyanis Hajdú- böszörményben készülnek ex­portálható sajtok az értékes juhiéiból. <*•*» Miskolcon az elmúlt évek­ében — a többi magyar vá­roshoz hasonlóan — sajátos gondok jelentkeztek az új lakónegyedekben, városré­szekben és lakótelepeken. Az irányító pártszerveknek is növekvő feladatokat ad je­lenleg is a várospolitika, de miközben a lakókörzeti párt- munka a városépítés fel­gyorsult változásait ' igyek­szik követni és megfelelően befolyásolni, maga is jelen­tős változásokon ment ke­resztül tartalmi téren és munkamódszereit tekintve egyaránt. Az Avas-dŐK lakótelepen ■— ahol már több mint 35 ezer ember él — van a vá­ros egyik legszebb, másfél éve átadott körzeti párthe­lyisége. A Középszer .utcai házak közé és mellé szorított szolgáltató komplexum része­ként kapott helyet a 'H/4-es körzeti pártalapszervezet, amely több mint 170, több­ségében nyugdíjas kommu­nistát tömörít. A lakóterületi pártszerve­zetekben — így az Avas- déliben is — a kommunis­táknak olyan tapasztalt ré­tege tevékenykedik, amely­nek van egy fontos jellem­zője: senki sem született itt, mindenki jött valahonnan, vagy szanálták a lakását, vagy cserélt, vagy más úton- módon lett egy új, paneles városrész lakója. Otljártunk- kor Sutyák György, a II/4- es alapszervezet titkára is megerősítette, hogy a külön­böző igényű, érdeklődésű, végzettségű, kisebb vagy na- gyobb nyugdíjból élő, az „át- település” sokféle hatása alatt álló párttagok egy alap­szervezetbe történő tömörí­tése, az alapszervezet életé­nek kialakítása megannyi gonddal jár. Az alapszervezet titkára elmondta, hogy egynéhány más területi alapszervezethez képest szerencsésebb hely­zetben vannak. A jó tárgyi feltételekhez Iámul az is, hogy itt működik — a Rónai Sándor Művelődési Központ égisze alatt — egy nyugdí­jasklub, amely tartalmas programjaival sok embert vonz. Nemcsak az alapszer­vezet tagjait, hanem az Avas­délen. sőt máshol — Csabán és a környéken — élő idős embereket is. A titkár so­rolja az elmúlt időszak si­keres rendezvényeit: elsősor­ban előadásokat, amelyeket neves újságírók, politikai munkások, orvosok tartottak, — az utóbbiaknál — rend­szeresen telt ház előtt zaj­lottak lö. De a lakótérül etS párt­munka nemcsak ebből áll: hiszen egyik fontos teendő­jük a lakosság közérzetét befolyásoló tényezők érzé­keltetése és továbbítása. Az érzékeltetéssel és továbbítás­sal nincs baj, hiszen ezeket az itt lakók ismerik a leg­jobban. Taggyűléseken és különböző más fórumokon el is mondják a véleményüket, az alapszervezet vezetősége továbbítja is ezeket: de a „visszacsatolással” már van egy kis gondjuk. A pártszer­vezet örülne, ha az infor­mációs jelentésekből jelzett problémákra gyorsabb és konkrétabb választ kapná­nak, de egyes társadalmi, ta­nácsi szervek visszajelzése is hagy kívánnivalót maga után. Egy-két gondot, prob­lémát jeleztek például a ker­tészeti vállalatnak, a városi­járási rendőrkapitányságnak. Tisztességes választ kapva gyom intézkedést ígértek, viszont a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat még a na­pokban sem adott választ egy régebben elküldött levél­re. Pedig közérdekű, nem­csak az itt lakó nyugdíjas párttagok, hanem a lakóte­lepen élők nagy részét, szinte mindenkit érintő gondról írtak. Az Avas-déli alapszerveaet törekszik a lakóterület tár­sadalmi fórumrendszerének leépítésére, működésének se­gítésére, koordinálására. Jó kapcsolatuk van a tanácsta­gokkal, a lakóbizottságokkal (bár a titkár megjegyzi, bőgj' az általuk tartott gyűlése­ken elég kevesen szoktak A sertésbél ipari feldolgo­zásakor keletkezett hulladék­ból készít gazdaságosan ex­portálható terméket a Ke- mecse-kátaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet új mel­léküzemága. A két szabolcsi település közös gazdasága a Terimpexszel és a Húsipari Szolgáltató Vállalattal közö­sen még az idén úgynevezett „bélragasztó” üzemet létesít. A tervek szerint a negyedik negyedévtől fogadják majd a húsipari bélfeldolgozás ko­rábban másra már nem hasz­nálható és hulladékba kerü­lő darabjait. Az itt dolgozó 120 asszony ezeket a szab­ványméreten aluli, vágj'eset­leg más módon sérült bélda­rabokat a mosás és tisztítás után, vegyszer.es kezelésnek részt venni), segítenek, antf^ ben tudnak. A pártalapszer- vezet adott helyet a Vörös- kereszt körzeti szervezeté­nek. A párttagság jelentős ré­sze korára, egészségi állapo­tára való tekintettel felmen­tett, de az alapszervezetben jó néhányan vannak a helyi lakásszövetkezet dolgozói kö­zül, és van egypár kisipa­ros, kiskereskedő párttaguk is! Minden hétfőn tartanak ügyeletet, minden szerdán klubnap van, kóthavonként taggyűlést; munkaterv és szükség szerint tartanak ve­zetőségi ülést és egyéb ren­dezvényt. A párthelyiségben lehet beszélgetni, televíziót nézni, kártyázni, kézimunkázni és újságot olvasni. Vannak az alapszervezetben kevés be­szédű, szótlan idős emberek, akik több évtizedes családi házban leélt múlt után, már nehezen tudnak kapcsolato­kat és barátságokat kötni a szomszédokkal. Itt olyan tár­sakkal találkoznak, akik hozzájuk hasonló gondokkal terhelve élik nyugdíjas évei­ket. A pártszervezet segít feloldani, mérsékelni az élet­formában, a lakáskörülmé­nyekben bekövetkezett válto­zásokat. De ez nem jelenti azt, hogy a II/4-es alapszer­vezet egy zárt közösség, hi­szen a párthelyiség ajtaja mindenki előtt nyitva áll, s viszonylag rövid idő után az Avas-délen lakók nagy ré­sze is tudja, hogy hol van a területi párialapszervezet veti alá, meljmek során a bél zselatintartalma feloldódik, s mintegy önmagát „ragasztja” össze. Ezt követően a szab- ványméretűre szabott belei a töltőformát adó „kaptafára” húzzák és magas hőfokon szárítják, majd lefúvatják és csomagolják. A Terimpex egy belga cég­gel kötött megállapodás értel­mében a jövő esztendőben már négymillió darab szab­ványméretű „ragasztott be­let” szállít a nyugat-európai országba. Az új melléküzemág éves termelési értéke mint­egy 20 millió forint lesz és jelentős nyereséget hoz a ter­melőszövetkezetnek. Az épülő üzemcsarnokban várhatóan novemberben kezdik meg • próbagyártást Hajdú Imre Ifii; lö: gL Vv :i a Petra József Exportcikk hulladékból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom