Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

1982. augusztus 24., kedd

CSZAK-MAGYAROSSZÁG S

we

Uj front a feketevölgyi aknában

Pótolható a 171 ezer tonnás lemaradás

A szén telepek kedvezőtlen elhelyezkedése, a fedökőze- tekbesn megbúvó víz, a nagyszámú vető, az erőteljes kőzetnyomás miatt sohasem volt könnyű a borsodi bányászok munkája, de az idén még a‘ korábbinál is több gonddal kell megküzdeniük a szén termelése közben. Feketevölgyön például talán még a legidősebb dolgozók sem emlékeznek olyan válságos időszakra, mint amilyen az elmúlt négy hónap volt. Mint már arról beszámoltunk, április második felében több alkalommal iszapbetörés történt az M/9-es fronton, melynek következtében 2500 köbméter homok és több százezer köbméter víz zúdult a bányatérségbe. Az iszap és a víz elöntötte a környező vágatokat is, s a bent rekedt gépek és berendezések értéke elérte a 100 millió forintot. Miután a szomszédos, 10-es számú fronton is csak május végén kezdődhetett meg a bányaművelés, gyakorlatilag egy és > fél hónapig szünetelt a termelés az aknában. A bánya, az üzem és a vállalat vezetése óriási erőfeszítéseket tett a súlyos gondok megoldására; mentették a bányagépeket és berendezéseket, valamint új front üzemije helyezésén fáradoztak.

— Örömmel számolhatok be róla — mondta tegnap, augusztus 23-án Balogh Bála, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese —, hogy az új fejtés a mai napon megkezdte a termelést. Az új frontot ugyanabban a szétí pásztában indítottuk, ahol az elszeren- csétlenedett 9-es számú tömegtermelő munkahely volt, csak a régi fejtési homloktól 174 méterre előre. A 100 méter széles munkahelyre beszereltük azt a 42 pajzs biztosító egységet, amelyet az iszap alól kimentettünk, továbbá 39 berendezést a be- rentei bányagépjavítóból hoztunk. A fronton remélhetően zavartalan lesz a termelés, s ÍP'T az ottani brigádok felszínre küldik a tervezett, napi 1500 tonna szenet.

— Mennyi jelenleg a feketevölgyi akna éves szintű lemaradása a programhoz képest. s remény mutatkozik-e az adósság mérséklésére?

— Napjainkig a bánya 132 ezer tonnával maradt el az időarányos tervteljesítéstől. Ez a mennyiség tetemes, ennyi plusztermelés év végéig elképzelhetetlen. Bizakodunk benne, hogy ez a lemaradás csökkenthető, de ismétlem: teljes pótlására

nincs remény. Az almától eredetileg 849 ezer tonna szenet várt vállalatunk vezetése, ettől előreláthatóan 100 ezer tonnával marad el majd a munkáskollektíva.

— A feketevölgyi helyzet kezdvezötlenül befolyásolja a vállalat egészének eredményét.! Természetesem . nemcsak ebben az aknában vannak gondolt a termelésben ...

— Sajnos, ez így igaz. Általában elmondhatjuk: geológiai okok miatt akadozik a bányaművelés a tervet nem teljesítő bányákban. Konkrétabban : Rudolftelepen víz miatt esett vissza a front teljesítménye. Tervtárén

olyan erőteljesen összenyomódtak a keleti fixáit környékén levő vágatok, hogy nagyszámú fenntartót kellett ideirányítani, a bányafolyosók átépítésére, illetve a gépeket és berendezéseket új fejtési pásztába kellett beszerelni. Ormosbányán a régi műveletei!: nem voltak feltüntetve a bányatél-képen, emiatt váratlanul, felkészületlenül értéi! a frontfejtőket a rossz fejtési körülmények. Farkaslyukon mindkét fejtés leművelte a szénpásztáját, s a „költözködés” jelentős idő- és te c m elésk ieséssel járt. Ki- rá^don a frontot keresztező régi vágat, Lyukóbányán a nagy kőzetnyomás, több aknában vető hátráltatta a termelést. A felsorolt gondoknak tudható be, hogy éves szinten vállalatunk 171 ezer tonnával marad él az időarányos tervtől. A fekete- völgyiek számlájára a meny- nyiség háromnegyede írható, de szeretném hangsúlyozni: a dolgozók nem okolhatók a nagyarányú lemaradásért.

— A gondol! ismeretében milyen termelésre van kálá-. tás ebben az évben?

— Mielőtt számszerű eredmény közlésére vállalkoznék, hadd mondjam el, hogy az említett almákban egyre javulnak a termelési feltételek. Ebből következően mái* ebben a hónapban is számíthatunk bizonyos előrelépésre. Szeptemberben pedig reális esély mutatkozik a_ havi terv 20—30 ezer tonnás túlteljesítésére. Megítélésünk szerinJ az év további részében a lemaradás pótolható. Vagyis -az idén az előzetes programnak megfelelően, 5 millió 146 ezer tonna szenet ad a Borsodi Szénbányái! Vállalat a népgazdaságnak — fejezte be a beszélgetést Balogh Bála műszála vezérigazgató-helyettes.

(kotaj)

»8

Sikeresnek ígérkező süldő- „kihelyezési” akciót indított be az idén a Mezőnagymihá- lyi Állami ©azdaság, .illetve a Me/.őségi Sertéstelep. A nagyüzem és a háztáji gazdaságok kooperációján alapuló akciót az tette lehetővé, hogy nagyon jól alakult a sertéstelep anyakoca-állományának malacszaporulata. Ez egyrészt a kocaférőhelyek s a létszám növelésének, de még inkább a gondozás, a tenyésztői munka jó színvonalának eredménye. Az első fél évben a tervézett. 24 320 malac helyett több, mint 31 700 született a fiaztatókban.

Mivel a nagyüzemi hizlalda férőhelyeinél több hízó- alapanyaggal rendelkeztek, lehetőség nyílt arra, hogy süldőket juttassanak a háztáji gazdaságoknak. Nemcsak saját dolgozóikkal léptek • kapcsolatba, hanem messzi környék falusi portáinak is felajánlották az előnyös feltételekkel megszervezett „kihelyezési”, illetve hizlalási akciót Mintegy ötezer 20—30 kilós süldő került Így a háztáji gazdaságokba. Egy-egy portára legalább 10, de nem egy esetben 100 hízóalapanyag került a nagyüzemből. A szükséges tápokat a hizlalda saját keverőüzeméből házhoz szállítják a partnereknek, akikkel a hízók leadásakor készítik el a „végelszámolást”. A ráhizlalt súly értékéből csak utólag vonjál! le a süldők és a takarmányok árát.

A Mezőnagymihályi Állami ©azdaság ezzel az akcióval a tavalyi 40 ezer mázsával szemben az idén mintegy 45—46 ezer mázsára növeli sertéshús-értékesítését.

3R

A csille vizes, agyagos sódert hoz a felszínre. Valamikor A kitermelt anyag rakodását Máté lános vájár irányítja. a Szinva hordaléka lehetett — .«

Jelentésünk a helyszínről

A munka nem zavarja a vasúti forgalmat.

Tizenöt óta 25 perc. A pesti gyors előtt nyitott ,.a pálya — a vonat begördül a Tiszaira. Ugyanebben a percben a gyorsvonat útirányára merőlegesen megindul egy csille. A szerelvény és a csille útja metszd egymást, baleset mégsem történik, mindkettő pontosan megérkezik a „végállomásra”. A csille ugyanis tízmétemyi mélységben közlekedik Miskolc készülő közműalagútjá- nak már járható szakaszán. Agyagos, vizes sódert szállít a napfényre, s gyanítható: más anyaggal nem is találkozik már a vágóéi a miskolci talajban.

*

— Ugyanilyen vires sódert termelünk ki a kelet-nyugati szennyvízfőgyűjtő csatorna építésénél is — mondja Tolnai Gábor, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetvezetőségének üzemvezető-helyettese. — Valószínű. hogy ez a Szinva hordalékanyaga, a kavicsokat sok ezer évvel ezelőtt görgethette ide a víz. Nekünk megfelelő ez a talaj- szerkezet, mert viszonylag könnyen haladunk benne.

Pár perc telik csak el a fenti mondatok után, amikor kellemetlen hírt jelentenek. A vágóéi betontömbön csikordult meg, le kell állni. Feltehetően egy régen összedőlt, vagy lebontott épület alapjának maradványa akadályozzá a munkát; de jobb biztosat tudni: a bányászok az öreg vasutasoknál érdeklődnek.

— Hogyan kerültek a dorogiak Miskolcra?

— A szennyvízfógyűjtő tervezőivel, a MELYEPTERV mérnökeivel már hosszú évek óta jó a kapcsolatunk. Űk ajánlottak bennünket Miskolc város Tanácsának, mert tudták, a mi úgynevezett sajtolásos technológiánkkal jóval egyszerűbben, gyorsabban készülhet el a csatorna.

— Mi a technológia lényege? I

— Vállalatunk jó tíz évvel ezelőtt vásárolta meg a Német Szövetségi Köztársaságból a licencet. Lényege: az előre kijelölt nyomvonalon egy úgynevezett vágóéi hasítja a földet. A Rocla- csöveket szorosan a vágóéi által kivájt alagútba préseljük be, egy 560 bahr nyomással működő hidraulika segítségével. A cső hernyó- mozgással halad előre. Tehát először a „feje” kerül a helyére, ezt követi a középső rész, s végül a cső hátsó részét préseljük be. Ha nem is olcsóbb így a munka, de feltétlenül előnyösebb a hagyományos technológiánál, hiszen csak a műtárgyaknak kell gödröt ásni. Nem szabdaljuk tehát keresztül-kasul a várost, nem zavarjuk a forgalmat. Egyébként nemcsak egyenesen, hanem bizonyos ívben is haladhatunk a csövei. A tervezett út követését pedig 50 centiméterenként ellenőrizzük szintben és irányban egyaránt. Még nem fordult elő. hogy „eltévedtünk” volna ...

★

Sötétszürke munkaruhában, gumicsizmába öltözködve ereszkedünk alá a vaslépcsőkön. Ez a munka tisztább, veszélytelenebb a szénbányászatnál, de a talajvíz már itt, tíz méter mélyen is szinte ömlik a ha- sadékokból. A leendő közműalagút szájánál enyhe, lökésszerű remegést érzünk a talpunk alatt.

Fleischmann József vájár, jobb kezének mutatóujját a hidraulika fényes dugattyújára helyezve jelzi, hogy milyen sebességgel sajtolják előre a csöveket.

— Ilyenkor az egész alagút mozog — mondja. — Egy-egy csőelem kétszázötven centiméter hosszú, bel- mérete kétszáztíz, falvastagsága huszonöt centiméter, a súlya pedig tizenegy tonna. Elképzelhető, hogy milyen erő lakozik ebben a gépben.

Nézzék meg: a támaszték; nak húzott betonfalat már szinte teljesen összemorzsolta. Mégis nagyon halkan, jóformán egy sóhajtás nélkül dolgozik. Ha a „cső végén” nem lenne olyan zajos a csillei-akó gépezet, akkor itt még a suttogást is megértenénk.

A betonalagút elején Keit Ferenc szakvezető vájár irányítja a munkát. Itt fülsiketítő a zaj.

— Folyamatos munkarendben dolgozunk — mondja, miután leállította a gépet. — Ez azt jelenti, hogy kilenc napot vagyunk műszakban, majd egy hetet pihenhetünk otthon. A műszak tizenkét órás. Minél hamarabb el kell érnünk a kitűzött célt. Ha megállnánk, az károkat, okozna. Ez valóban, biztonságos munkahely, hiszen állandóan biztosított területen dolgozunk. De könnyű munka nálunk nincs. Nekem elhiheti, huszonkilenc éve vagyok bányász.

*

A dorogi akna mélyítők munkájáról elismerően beszélnek Miskolc város Tanácsán. Gyarmati Péter előadó véleménye szerint pontosan, jó minőségben, kiemelkedő műszaki színvonalon végzik ei feladatukat. A szennyvíz- főgyűjtő építését 1979-ben kezdték meg a Hűtőház közelében, s 1984 őszére a Nagyváthy utca magasságáig, á Domus Áruházig vezet majd a csatorna. Az aknamélyítők 1982-ben mintegy 33 millió forint értékű munkát végeznek el, a szennyvízfőgyűjtő csatorna építésének költsége várhatóan meghaladja majd a 200 millió forintot.

A Tiszai pályaudvar sínpárjai alatt haladó közmű- alagutat az ÉRV megrendelésére építik meg a dorogiak. Az alagútban a jelenlegi elképzelések szerint egy 600 milliméteres főnyomó vezetéket, helyeznek majd ei. amelynek segítségével még biztonságosabbá válik a miskolciak ivóvízellátása.

Udvardy József Fotó: Laczó József

Algériai nezigazdászek Zemplénien

Mind jobban erősödnek gazdasági kapcsolataink az észak-afrikai fejlődő országgal, Algériával. Ennek révén nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági szakemberek is ellátogatnak hazánkba. A fiatalok magyar agráregyetemeken, főiskolákon szereznek diplomát, az idősebbel! pedig továbbképzésen vesznek rést*.

A szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán magyar kollégáikkal együtt, algériai szakemberek egyéves továbbképzésen sajátítják el a modern mezőgazdaság legújabb elméleti, gyakorlati tudnivalóit, a szövetkezeti gazdálkodás módszereit. A főiskola időnként tanulmányútra viszi az algériai hallgatókat tenwelőszövetkezetelrbe. állami gazdaságokba, hogy a helyszínen ismerkedjenek a magyar nagyüzemi mezőgazdaság termelési eljárásaival, eredményeivel.

Legutóbb a . sárospataki Kossuth Tsz látott vendégül 22 algériai mezőgazdászt. Soltész Gábor elnökhelyettes tájékoztatása alapján tanulmányozták az apróhomoki üzemegységben a gabonafélék és a kapásnövényék ve<

tésével, nörrényvéd el mével.

betakarításával kapcsolatos ismereteket, valamint a korszerű tehenészeti telepen folyó munkát. Arra is szakítottak időt. hogy Sárospatak történelmi. művelődéstörténeti emlékeivel, a kollégiumi nagykönyvtárrsl, a képtárakkal is megismerkedjenek.

Mielőtt visszautazlak voí. na Szarvasra, Olaszliszkán hasonló szakmai látogatásit tettek a Gazdász ■'termelő- szövetkezetben. ahoi főkénp a korszerű, kordonos szőlőművelést tanulmányozták.