Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
(««on ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. augusztus 24., kedd A képernyő előtt Csal 1 tester egyedül... Gotthold Ephraim Lessing német költő, Író, kritikus 1768- ban írta Minna von Barnhelm című vígjátékát. A hétéves háborúhoz kapcsolódó vígjátékban a porosz férfi és a szász nő szerelmével a német megbékélésre adott példát Lessing. Azért említem e heti tévékritikai jegyzetem élén ezt a 114 esztendős vígjátékot, mert a Magyar Televízió elmúlt heti művészeti műsorában ennek a tévéváltozata — készítette Franz Peter Wirth az NSZK-ban — (magyarra szinkronizálva) egyedül képviselte az új tévédrámát. Igaz, a második műsorban, amikor az elsőn magyar szórakoztató szándékú műsor ismétlése csordogált. Ebből már kitűnik, hogy az elmúlt' műsorhét ismét nem jeleskedett hazai témájú, vagy legalább házai készítésű szórakoztató művészeti produktumokkal. Es ez így megy már jó ideje. Ha nem jelentkezne szerda esténként A tenger ügyeletes folytatásrészlete, el is feledhetnénk, hogy van saját tévéjáték- és tévéfilmművészetünk. Az elmúlt hét vége háromnapos munkaszünetet hozott. Tudom, hogy nyári időben mind kevesebben vannak, akik a képernyők előtt kucorogva töltik az időt, de az a nagyvonalúság, amennyire a televízió nem veszi figyelembe a hazai tévéfilmekre, tévéjátékokra, szórakoztató műsorokra vonatkozó jogos közönségigényeket, már túlzás. A mozifilmek dömpingje nem pótolja a tévéművészet jelentkezését. Az újabban igen ritkán látott NDK krimisorozatból való, Kettős játék, a negyvenesztendős amerikai Fosztogatók, az 1964-es francia A macskák, a Bedelia, a Sam és Sall.y sorozatból igázán nem sorolhatók a különösebb értékek közé. S a magyar Circus Maximus helyett is — Radványi Géza iránti tiszteletünk fenntartása mellett — el tudtunk volna képzelni az időponthoz jobtían illő hazai mozifilmet, ha már augusztus '20-án estére sem jut hazai tévémű. Például a Veri az ördög a feleségét című András Ferene-filmet, amely éppen aznap játszódik, nagyon is időszerű és az elmúlt évek egyik — ha nem a — legjobb filmvígjátéka. Szabó Magda műve, a Régimódi történet regényben és színpadon egyaránt az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere. Örömmel láttuk a képernyőn a Madách Színház kitűnő előadásának felvételét. E dráma már nem igényel utólagos méltatást, elemzést sok évvel bemutatása után. Itt csak az regisztrálandó, hogy megismertetése az országnyi közönséggel értékes televíziós művészetközvetítési tett, s ha már saját produkcióval nem tudta az ünnep előestjét kitölteni a Magyar Televízió, legalább közvetítésben adott maradandó értéket. ' . S mintha mindjárt ellenpontozni is akarta volna e jó tettét, augusztus 20-án és 21-én estére két folytatásban, főműsorként a Színészek a porondon című összeállítást kínálta. Az 1063-ban készült műsor részleteit a Buzáné Fábri Éva szerkesztette kívánságműsorokban olyan gyakran láttuk az utóbbi évtizedben, hogy talán egyetlen kockája sem volt, ami már ne lenne túlont.úl ismerős. Hozzá kell rögtön tenni, hogy részleteiben sokkal jobb ez a műsor, mint egészében. Mert például Mányai Lajos a Teli Vilmos-számban most is csodálatos, vagy Latabár a kis oroszlánnal, de a kétszer 70 perc néhány 3—5 percének értéke nem érte meg az egészet. Nem bírta ki ez a műsor egésze az idővel való hadakozást, a benne levő, gyorsan romló anyagok a maradandóbb értékeket is kikezdték. Ezt már csak részleteiben érdemes felidézgetni. És akkor sem ünnepi főműsorként. Arra viszont igen jó volt, hogy valami tizenöt, időközben elhunyt művészre emlékeztessen, olyanokra, akiknek művészetét a most látott kisebb-nagyobb villanások is megőrzik. Volt két nehezen emészthető saját műsor a héten. A szerdai Gyalogjárók címűről nem tudtam kitalálni, miről szól, mit akar mondani. Lehet, hogy bennem van a hiba, de nem voltam képes a negyvenperces kusza látvány- és riportfor- gács-halmazban megragadni azt a szálat, amelyen elindulva megfejthettem volna, alkotói mit is akarnak velem közölni. Egyszerűbbnek tűnt a keddi A látogató természetrajza című valami, amelyben egy állatkerti sétán a család felnőttjei helytelenül viselkednek, ám a gyerekek, mert varázsitalt adtak nekik, megértik az állatok szavát és így azt is, milyen rossz véleménnyel vannak az állatkert lakói a látogató emberekről. Tanmese óvodásoknak, ám felnőtteknek szánt műsorban. Néhány hónapja a Hatvanhat egyik adásában az MTV elnöke arra intett, hogy „nem kell mindig televíziót nézni”. Ügy tűnik, a tanács hitelét a művészeti műsorral kívánják alátámasztani. Benedek Miklós Beiratkozás a Dolgozik általános Iskolájába Hagyományos koszorúzás Tiszaladányban Győri Elek sírjánál: Seríőzö Simon, az írószövetség területi csoportja titkára,v Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei alelnöke és Molnár Zoltán, az írószövetség elnökségének képviselője helyezte el az irótalál- kozó részvevőinek kegyeletét lerovó koszorút „Elszámoltak egy pályázattal...” Színház, fisz, fiatalok és műsorok Az új tanévben is indítanak osztályokat a Dolgozók Általános Iskolájában, ahol a munka mellett szerezhetik meg az általános iskolai bizonyítványt a felnőttek. Akárcsak a korábbi években, az idén is lehet jelentkezni az általános iskola valameny- nyi osztályába, az elsőtől a nyolcadikig. A beiratkozás .augusztus 25-én kezdődik, s szombat kivételével szeptember 13-ig fogadják el a jelentkezéseket, reggel 8 órától délután 3 óráig. A Dolgozók Általános Iskolája egyébként Miskolcon, a Rózsa Ferenc utca 1. szám alatt található. A beiratkozáshoz az általános iskola már elvégzett osztályairól szóló bizonyítványt be kell mutatni. A foglalkozásokat egyébként heti két alkalommal tartják, reggel 6.30-tól 10 óra 15 percig. A foglalkozások igazodnak a dolgozók műszakjához. (Folytatás az 1. oldalról) — A tokaji írótábor tíz elődjéről is elmondhatjuk: mindig aktuális kérdések vizsgálatára összpontosította érdeklődését. A településpolitika, az arány«» településfejlesztés nemcsak azért tarthat számot szélesebb körű vizsgálatra, mert az utóbbi időben sokan, sok fórumon járták már körül e témakörű hanem azért is, mert a fejlesztés arányossága valóban csorbát szenvedett. Az eddigi megnyilvánulásokban kirajzolódtak a különböző időszakok ismétlődő előfordulásai, azok, amelyek a települések sorsával, létrejöttével, fejlődésével, szinten maradásával, visszafejlődésével kapcsolatosak. Csak a leglényegesebbekre utalok: foglalkoztatás, megélhetés, az életvitel feltételei, infrastrukturális ellátottság. Ezek a települések körülményeinek alakulásában a jövőben is meghatározó szerepet töltenek majd be. Azt valljuk, hogy az eddiginél határozottabb, decpntralizáltabb és komplexebb településfejlesztési politikára lesz szükség. Talán nem is kell valami eddig soha nem látott és soha nem hallott- tényezőre gondolni, hanem a már megismertet kell szemügyre venni, a felhasználás pályáit, alkalmas területeit megkeresni, esetleg módosítani és az eszközök működésének hatékonyságát szorgalmazni... A bevezető után S. Hegedűs László mondta el vitaindító gondolatait „Településpolitikánk — különös tekintettel a falvak fejlesztésének távlataira” címmel. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy falu fejlesztésről beszélni csakis a társadalompolitikai, termeléspolitikai tényezők egészébe beleágyazva lehet és érdemes. A‘ termeléspolitikai kérdések között megkülönböztetett figyelmet szentelt az iparpolitikára és annak gyakorlatára, megállapítva, hogy ennek fő irányai az extenzív fejlődés korszakából öröklődtek, s ezeknek a hatásai nem hagyhatók figyelmen kívül, ha településhálózatról, településpolitikáról és fejlesztésről beszélünk. Más vonatkozásban azt fejtette ki, hogy helytelen az az álláspont, amely szerint egy tárasdalom, egy ország fejlettségének fokmérője a városiasodás. — A mi politikai alapállá-» sunk, célkitűzésünk ismert — mondotta a későbbiekben —, csökkenteni kell és lehetőség szerint meg kell szüntetni a falu és a város közötti különbséget. Tudni kell azqnban azt is, hogy a szocializmusban az emberek nemcsak jól és jobban akarnak élni, hanem jól is akarják érezni magukat, ehhez pedig emberi közösségekre van szükség, a kötődések lehetőségeire. Ezek a kisebb településeken, a kisebb egységekben találhatók meg inkább. A közigazgatásban, a körzetesítésekkel, az összevonásokkal, a nagy egységekre törekvéssel, sok esetben az emberi jó közérzet hiányához érhetünk eü — Nem lehet falukérdésről beszólni városok nélkül, mert mindkettő ugyanazon rendszer része. A falu és a város fejlődésének a mi viszonyaink között együtt kell mozogniuk és nem lehet rangsort felállítani. Az helyes, hogy a fejlődés hordozója a város, de faluháttér nélkül ez sem járható út, nekünk tehát településegyüt- tesben kell gondolkodnunk, a város és vidéke település- egységében, ami nem sablo- nosítható azzal, hogy egy város gyakorolja a „vezetést”. / Elmondta S. Hegedűs László, hogy a lakosság hozzájárulása a települések fejlesztéséhez (pl. társadalmi munka) a falvakban a nagyobb, s ez azt mutatja, hogy az emberek ragaszkodnak a szülőhelyükhöz, azért hajlandók áldozni. Mindez arra figyelmeztet, hogy a jövőben sokkal átgondoltabb, hosszú távon biztonságot adó településpolitikai koncepcióra és hálózatfejlesztésre van szükség, segíteni kell a tanácsok nagyobb anyagi önállóságra való áttérését. Társadalmi és gazdasági érdekünk, hogy faluhálózatunk erősödjön... * A tegnapi vitanyitót követően dr. Beluszki Pál tudományos főmunkatárs (á gazdaságföldrajzzal foglalkozók _ képviseletében) tartott előadást, majd megkezdődött a vita, a tanácskozás, ami ma délelőtt 9 órától öt korreferátum előterjesztésével folytatódik. Egyszer már örömmel fedeztük fel Szerencsen, hogy olyan dolgokat is tudnak csinálni a járás lakóinak érdekében, amit eddig csak „dédelgettek” terveikben. Es most nem kell nagy dolgokra gondolni: csak arra, hogy egy-egy település fiataljai „testközelben” találkozhattak kedvenceikkel; hogy- élőben láthattak egy színházi előadást ... Nem csupán a szerencsi járásban élők voltak ilyen „kiváltságos” helyzetben. Az elmúlt év elején ugyanis a Művelődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság pályázatot hirdetett a kistelepülésen élők színház- és hangverseny-látogatásának növelésére; az ifjúsági létesítmények (főleg klubok), valamint az ifjúsági táborok műsorellátásának a gazdagítására. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyéből három járás: a szerencsi, az encsi és a mezőkövesdi művelődési központ élt e lehetőséggel, hozzájuk csatlakozott még két város: Kazincbarcika és Le- ninváros ... A döntés értelmében valamennyi kérelmezőt — itt a megyében — 20—20 ezer forint támogatásban részesítették a központi szervek, erről az elmúlt évben még értesítették az intézményeket. Az elszámolás — a hogyan gazdálkodtunk? — válaszhatárideje 1982 augusztusának eleje volt. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács művelődésügyi osztályának közművelődési főelőadóját, Szabolcs Andrást arról kérdeztük: hogyan és miként „sáfárkodtak” a támogatással az emlegetett intézmények" ,— Az elszámolással kapcsolatban kaptunk olyan megjegyzéseket, hogy egy- egy intézmény nem tartja reálisnak az elszámolási határidőt. Ha arra gondolunk, hogy táboraik valóban működtek még augusztusban is, akkor ezeljpek helyt kellene adnunk; ám az az igazság, hogy a pályázattal nyert öszA Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent me1 a Mai magyar művészet sorozat újabb kötete, amelyben Bánszky Pál művészettörténész Bak Imre festőművészt mutatja be. A kismonográfiában olyan művész pályája rajzolódik fel, akinek tevékenysége arra irányul, hogy. szintézist teremtsen a kortárs vizuális kísérletek és a népművészet motívum- renclszere, hagyományai között. Bak Imre a nagy egyetemes érvényű motívumok, szimbólum értékű formai elemek szintetizálásával kísérel meg univerzális tartalmakat közölni korszerű sti- láris eszközök segítségével. Münkássága nem korlátozódik egyetlen műfajra, szervesen épül be a festészet, a fényképezés, a szobrászat tevékenysége is. A művész szűkebb pátriánkban is ismert, korábban gyakori vendége volt a tokaji művésztelepnek, négy évvel ezelőtt a Miskolci Galériában volt kiállítása. A kis kötetet több reprodukció teszi teljesebbé. Ugyancsak most jelent meg A fotóművészei története című, A fényrajztól a holográfiáig alcímet viselő kötet Szilágyi Gábor tollából. Különös jelentőséget ad ennek a kötetnek, hogy maszeg a rugalmas gazdálkodást is feltételezte. Vagyis azt, hogy folyamatos munkáról van szó, aminek a pályázattal elnyert összegei csak a lehetőségeket bővítették ... Az ugyanis megállapítható, ho'gy ezek az intézmények .korábban is végezték ezt a tevékenységet, s ők is ráéreztek arra, hogy a pluszpénzzel a lehetőségeket gazdagíthatják ... — És mire használták fel a támogatási? — Az ifjúsági létesítmények (klubok) és táborok pályázatának összegével sikerült az ifjúsági klubok és a napközis táboroktól a régészeti táborig terjedő skálán a közművelődési intézmények és termelő egységek együttműködését erősíteni. Hosszú évtizedek múltán először találkozhattak a fiatalok „élőműsorokkal”, a gyerekek valódi bábszínházzal. Sikerült az ifjúsági parkok műsorait is gazdagítani, Le- ninvárosban például és az ő tiszalöki táborukban ... Vagy jpl jött ez a támogatás a kazincbarcikaiak balatonszepez- di úttörőtáborában rendezett közművelődési „tábor” munkájához is... — És a színházbuszok? — Ismert dolog, hogy a Miskolci Nemzeti színház nem képes a megye „ellátására”. A kapott támogatás révén nagyon sok kistelepülés lakói juthattak színházi élményhez úgy, hogy a járási székhelyre elvitték őket, vagy úgy, hogy Miskolcra vagy a fővárosba vitték őket színházi előadást megtekinteni. Saját „forrásból” erre aligha lett volna lehetőség ... A mostani tapasztalatok arra utalnak, hogy élő igénnyel találkozott a pályázat meghirdetőinek szándéka. S mi, a megyében is igazolhatjuk ezt az új ténnyel: idén már hat járási és két városi művelődési központ nyújtotta be pályázatát az újabb támogatásra. Ezeket továbbítottuk.»' gyár nyelven ez az első tudományos igényű áttekintés és összefoglalás e témában, melynek népszerűsége az elmúlt évtizedben külföldön es itthon hihetetlenül felszökött. A könyv a fényképészet technikai fejlődése, az eszközök, anyagok és eljárások története mellett a fotóművészet műfajainak rendszerét is nyomon követi, s felvillantja a legjelentősebb fotográfusok portréit is. Hatalmas bibliográfiájával segítséget ad a további tájékozódáshoz, a külföldi és hazai szakirodalomban. A fotóművészet történetét 200-nál több fénykép kíséri, melyek érzékletesen illusztrálják a fotpgráfia minden műfaját. Képet kapunk a kötetből a fényképezés művészetié válásának folyamatáról, valamint a legújabb alkotásokról. A vaskos kötet b’zonyá- ra igen sokak érdeklődését felkelti és kielégíti. hiszen két évvel ezelőtt csak Olaszországban 800 millió fotót készítettek, s ha hazánkban ilyen számokról nem is beszélhetünk, a fotózok és a fotók száma nálunk is tiszteletre méltó. A kötet a Képzőművészeti Zsebkönyvlár sorozatban 'elem meg. szaklektora a Miskolcon élő dr. Végvári Lajos volt. (t. n. j.) Kisímgráfia és fetlraivészet FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ Tel.: 428-300 BEMUTATÓ: szeptember 4-én JON1 -JÖN! EURÓPAI TURNÉJA ELŐTT RÖVID IDEIG BUDAPESTEN A 1 M CIRKUSZ ÉS VfZIREVU EGY MŰSORBAN, NEMZETKÖZI ARTISTAMÜVÉSZEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ■ Z I C M na '«gasp Sea ELŐADÁSOK: H: 19.30 K: szünnap Sz.: 19.30 Cs: 15.30 P: 15.30 19.30 Sz: 15.30 19.30 V: de. 10 15.30 19.30
