Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

1982. augusztus 22., vasárnap ESZAK-MAGYARGRSZAG 3 (folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a mező- gazdaság idei eredményeiről szólva hangsúlyozta, joggal lehetünk büszkék annak fej­lődésére. Eredményei sok te­kintetben kiállják a nemzet­közi összehasonlítás próbáját a világ élvonalában is. Pél­dául második helyen állunk az egy lakásra jutó mező- gazdasági termelés értéké­ben. Harmadik helyen az egy lakosra jutó gabona- és hústermelésben. Ha viszont azt hasonlítjuk össze, hogy milyen költséggel termeljük meg a gabonát, a húst, a tejet, már nem ilyen kedvező a kép. Ebben a vonatkozás­ban csak a közepes, vagy gyenge eredményt produká­lók közé sorolhatjuk ma­gunkat. Arról is őszintén be­szélni kell — mondta —, hogy nehézségek a jövőben is lesznek. Munkánkkal szemben alapvető követel­ménynek tekintjük, hogy a nehezedő gazdasági feltételek mellett továbbra is sokolda­lú erőfeszítéseket tegyünk a VI. ötéves tervben kiemelt társadalompolitikai célok: a lakásépítés, az egészségügyi ellátás, az iskolai program megvalósítása érdekében. Biztosak vagyunk abban, hogy a párt, a kormány, a nép szoros egysége, egyetér­tése most is, mint korábban, úrrá lesz a gondokon. Hoz­zásegít bennünket a felada­tok eredményes megoldásá­hoz. Ehhez meg kell őrizni és fejleszteni azt a jó, egész­séges politikai légkört, amely­ben élünk. Szép hagyománnyá vált megyénkben — hangsúlyoz­ta a továbbiakban a megyei tanács elnöke —, hogy a me­gyei központi ünnepséget év- rő évre más-más területen rendezzük meg. A mostanira az encsi járásban került sor, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság döntése alapján. Ez­zel is elismerve azt a mun­kát, méltányolva azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a járás dolgozói végeztek az elmúlt időszakban a terme­lőszövetkezetek gazdasági megerősödéséért, a foglalkoz­tatási lehetőségek kiszélesíté­séért, a szociálpolitikai, ke­reskedelmi ellátás szélesíté­séért, fejlesztéséért, az itt élő emberek életkörülményeinek javításért, a társadalmi mun­ka szervezéséért. Kívánjuk, hogy ez a járás a jövőben is kiegyensúlyozottan fejlőd­jön, erősödjön. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Tudjuk, hogy céljaink el­éréséért a, közös szándék ke­vés. De az együttes cselek­vés, a felismert helyes célok következetes végrehajtása ré­vén megoldhatjuk nehezebb feladatainkat is. Anyagi és szellemi erőink ismeretében a nagyobb és jobb teljesít­ményekre, a gazdasági élet­ben, a szocialista építés va­lamennyi területén képesek vagyunk. A párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá lett a gondo­kon, s meg vagyunk győződ­ve, ezután is így lesz. A megyei ünnepség szóno­ka befejezésül a megyei párt- bizottság és a megyei tanács nevében újabb sikereket, eredményes munkát kívánt a nagygyűlés résztvevőinek .és rajtuk keresztül megyénk al­kotó társadalmának. Ezt követően Jozef Zavoda, a Kassai járási Pártbizottság vezető titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ki­emelte a határ menti terüle­teken élők egymást segítő te­vékenységét, az aratási mun­kákban nyújtott kölcsönös segítség jelentőségét. Mini mondta, a kassai járás me­zőgazdasági üzemeinek dől gozói érdeklődéssel figyelik a megye, az encsi járás gazda­sági üzemeinek munkáját, az elért eredmények tiszteletet ébresztenek a hasonló adott­ságú területeken gazdálko­dókban. Ezrek nézték végig az Avas táncegyüttes színes műsorát Ezután Czikó tidjos, a hi­dasnémeti Március 21. Ter­melőszövetkezet elnöke díszes búzakoszorút és idei búzából sütött kenyeret adott át a •negye vezetőinek. * Az ünnepi köszöntőket kö­vetően ' rövid szünet után is­mét megtelt a színpad, a vi­dámság, a jó hangulat töl­tötte meg a parkot. Ezreket vonzott az Avas táncegyüt­tes színes műsora, kórusok, művészeti csoportok, pávakö­rök, citerazenekarok léptek a színpadra. Megindult a színes forga­tag a kiállítás és kirakóvá­sár pavilonjai, sátrai között. Tablókon, fényképeken mu­latták be az encsi járás ter­melőszövetkezetei munkájuk eredményeit. Sokak időzlek el a mezőgazdasági szakcso­portok tevékenységét repre­zentáló kiállítás pavilonjai­ban, de hasonló érdeklődést váltott, ki a melléküzemágak termékbemutatója is. Fafara­gók. fazekasok, bőrdíszműve­sek hozták el legszebb mun­káikat,* kistermelők adhattak képet a fóliasátor alatti zöld­ségtermesztésben elért sike­reikről. A park felső végében le­vő épület helyiségei ugyan­csak kiállításnak adtak he­lyet, ahol többek között a krasznokvajdai Bástya Ter­melőszövetkezet, a hernád- kércsi Béke, a selyebi Virra­dat, az encsi Zója Termelő- szövetkezet terményei, illet­ve a szövetkezetek mellék­üzemágaiban készített, ter­mékek voltak láthatók. Déltájban a pecsenye- és kolbászsütőknél, az üdítőt és sört árusító szövetkezeti pa­vilonok körül sűrűsödött a forgalom. Késő estig tartott a vidám, Jó hangulatú ünnepség, a A mezőgazdasági termékbemutató egyik részlete: a zöldség- és gyümölcskiállitó* színes, gazdag műsor, amit a Fotó: Lacző József fiatalok diszkója zárt le. a fúzió óla? 1978. január 1. emlékezetes dátum a Miskolci Műanyag­feldolgozó üzem életében. Az addig önálló vállalat ak­kor fuzionált a Borsodi Ve­gyi Kombináttal. Az immár gyáregységgé alakult vállalat dolgozói sokat vártak az egyesüléstől. Mi vált valóra a remé­nyekből, hogyan alakult a háromszázhatvan dolgozót foglalkoztató üzem élete? Er­ről készítettek nemrégiben számvetést a gyáregység ve­zetői. Ebből idézünk néhány fontosabb adatot: •„A fúzió után a gyáregy­ség alapvető profilja a fröccsöntött termékek készí­tése lett. Ezenkívül formá­zással és vákuumfeldolgozás­sal is foglalkoznak. Az el­múlt évben' a hőre keménye- dő anyagok sajtolását ' vég­leg megszüntették. Az elmúlt négy esztendőben 114 termék gyártásával hagytak fel, ami harmincnyolcmilliós értéket jelent. Ezek helyébe hetven­egy új, korszerű termék lé­pett, amelyek gazdasági hasz­na nem kevesebb, mint nyolc­vanmillió forint. Az új ter­mékek esetében mód nyílt a nagyobb sorozatok gyártásá­ra. Míg 1978-ban 3,5 millió darabos volt az üzem éven­kénti legnagyobb sorozata, addig az elmúlt évben elér­ték a tizenegymillió darabos sorozatgyártást. Tavaly a háztartási termékekből 108 millió forint értéket állítot­tak elő, ebből huszonnégy­millió forint értékű exportot bonyolítottak a szocialista országokba. Ugyanakkor ipa­ri, és egyéb kooperációs ter­mékeket is készítettek, mint­egy 78 millió forint érték­ben. Jó dolbg, hogy nőtt a BVK-ban gyártott pvc-alap- anyagok felhasználása. Négy évvel ezelőtt az üzemben egy év alatt 635 tonna tőkés im­portból származó alapanya­got használtak fel. Ezt a mennyiséget tavaly sikerült 75,5 tonnára redukálniuk. Az. eddigi import alapanyagok helyébe jórészt a pvc és a propilén- alapanyagok léptek. Meg kell említenünk, hogy a fúzió óta csaknem tíz szá­zalékkal nőtt a termelőbe­rendezések kapacitásának kihasználása. Sok régi gépet leselejteztek, újakat állítottak a termelésbe, s a gépek kar­bantartását sikerült úgy megszervezniük, hogy jóval kevesebb hiba fordul elő. Te­temesen megnövekedett a gé­pi időalap kihasználtsági fo­ka is. Tavaly a termelőbe­rendezések kapacitásának hetvenkét százalékát haszno­sították, az idén megcéloz­ták a hetvenöt százalékot. Javult termékeik minősége is: négy éve még két száza­lékra rúgott a minőségi hi­bából fakadó veszteség, ta­valy viszont emiatt csupán 0,92 százalékos kárt könyvel­tek el. Ebben az is szerepet játszik, hogy évek óta nagy figyelmet fordítanak a szak­emberképzésre: a kétszázki- lencven fizikai dolgozó kö­zül százhetvenen rendelkez­nek szakmunkásbizonyítvány- nyal. Fontos adalék: négy év alatt 18 termelőberendezés­sel és 12 szerszámmal, illet­ve kisegítőgéppel gyarapo­dott a gyáregység. Ugyanak­kor még mindig nagyon sok „0”-ra írt gép üzemel, ame­lyek lecserélése folyamatos feladat. A gyáregység tavaly óta önálló elszámolási rend­szerben dolgozik, 1985-ig el kell érniük a 270 milliós ter­melési értékét.” — Eddig a beszámoló. Fel­vetődik a kérdés: hogyan alakult ez ideig az 1982-e* gazdasági esztendő? — Az év elején számos in­tézkedést tettünk a termelési tervek sikeres teljesítése ér­dekében — jegyzi meg Gló- dy András, a gyáregység igazgatója. — Célul tűztük a termelőberendezések ki­használásának javítását, az elavult gépek fokozatos le­cserélését. Nem akarunk hiánycikkeket képezni a pia­con, ezért kooperációs part­nereket kerestünk, és talál­tunk azoknak a cikkeknek a gyártására, amelyek üze­münkben már nem gazdasá­gosak, ugyanakkor a vevők változatlanul keresik. Jelen­leg ilyen munkakapcsolatban hat termelőszövetkezettel ál­lunk. Szerszamokkal, s az évek során kialakult vevő­körrel együtt átadtuk nekik gépeink egy részét. Tények bizonyítják, hogy az ilyen jellegű kooperációs kapcsola­tok mindkét partner számá­ra kifizetődőek. A formázó­üzemben elsődleges felada­tunk a termelőkapacitás ren­delésekkel való lekötése, a széles körű piackutatás. Ugyanitt gyorsítanunk kell az új gépek üzembe helye­zését is. Javítanunk kell a gyártóeszköz-gazdálkodás színvonalát, gondoskodnunk kell az elfekvő, itt már fel nem használható tartalék al­katrészek értékesítéséről. — Hogyan hatottak ezek áz intézkedések? — Első féléves termelési terveinket 191,8 százalékra teljesítettük — mondja az igazgató. — Az egy munkás­ra jutó termelési érték üze­münkben meghaladja a há- romszáznegyvenhatezer forin­tot. Terveinket lényeges álló- észközpótlás és -fejlesztés nélkül oldottuk meg. Legfőbb tartalékunk a dolgozó kol­lektívában rejlik: nálunk nem csupán formai dolog a szocialista brigádmozgalom. A kollektívára bármikor szá­míthatunk, nem egy esetben, munkáért, újabb feladatokért ők keresnek meg minket. Nagyon sokan dolgoznak, törzsgárdatagok az üzemben. Elsősorban az ő megbecsülé­süket szolgálja a nemrégiben bevezetett, személyi órabé­ren alapuló teljesítménybé­rezés. ' Ennek is köszönhető, hogy a tervezettől két szá­zalékkal alacsonyabb lét­számmal sikerült túlteljesí­tenünk időarányos tervein­ket. Meg kell említenünk azonban, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés ko­rántsem volt zökkenőmentes üzemünkben. Sürgősen meg kell oldanunk a kétgépes módszer bevezetését, s a tmk- ügyeleti rendszert. — Mit terveznek még eb­ben az évben? — Az idén, eddig hat új termék gyártását kezdtük meg — mondja Glódy And­rás. — Tovább már csak ak­kor tudunk lépni, ha megol­dódik a jól jövedelmező ház­tartási cikkek készítésére al­kalmas gépek modernizálása. Egyéb gyártóhelyeken, pél­dául a formázóban viszont nekünk kell lépnünk. Fel keli kutatnunk a piacot ahhoz, hogy az új berendezések ka­pacitását maximálisan ki­használhassuk. Ugyanakkor meg kell gyorsítanunk a tő­kés importból származó alapanyagok hazai, illetve a szocialista országokból beho­zott alapanyagokkal való pótlását. Déváid Hedvig „Családi” ünnepség Sajcpiispiiben Az alkotmány ünnepének délutánján, miután délelőtt a tsz tagsága három feldíszí­tett fogattól képviselte magái az ózdi városi-járási munkás- paraszt találkozón, „családi' ünnepséget is rendeztek a sdjópüspöki Sajóvölgye Ter­melőszövetkezetben. A gaz­daságban termelt kézimunka­igényes növények, így a mák a hagyma*, a gyökérzöldség és a burgonya betakarításá­ban már évek óta részt vevő. nagy segítséget nyújtó, úgy­nevezett „részes" brigádok legjobbjait, a tsz családtag­jainak elismert kohászokat, vasutasokat, bányászokat hív­ták meg az alkotmány és az új kenyér ünnepére. Ezen ke­rült sor az aratási munkaver­seny és a szocialista brigá­dok versenyének értékelésé­re. A jó hangulatú ..családi” ünnepségen mintegy 80 ezer forint pénzjutalomban része­sültek a munka élenjárói. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom