Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

yiLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ä7, MSZMP BOHSOD-ABAIO.T-ZEMPLRN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJS XXXVIII évfolyam, 159. szám Ara: 1.49 Ft Péntek, 1982. július 9. A TÁRD! MEGGYESBEN (3. oldal) BÖNGÉSZÉS ŰJ CORVINA-KÖNYVEKBEN (4. oldal) HETÍ RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. oldal) . Mepkezfiitt a üvaíalos magyar-francia plenáris tárgyalások Kádár János és Francois Mitterrand négyszemközti megbeszélései Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke -— aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban — tisztelet­adással kezdte csütörtöki programját. A köztársasági elnök a francia és magyar lobogókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Ma­gyar hősök emlékművét. Ezt követően Kádár János és Francois Mitterrand négy- szemközti megbeszélésen ta­lálkozott a Parlament Nán­dorfehérvári termében. Ezután Kádár János és Francois Mitterrand vezeté­sével megkezdődtek a hiva­talos magyar—francia ple­náris tárgyalások az Ország­ház Delegációs termében. Magyar részről jelen vol­tak: Losonczi Pál, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Béla kulturális miniszter, Méhes Lajos ipari miniszter, gyűlés külügyi bizottságának titkára, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Palo­tás Rezső külügyminisztériu- mi főosztályvezető és Lényt József, hazánk párizsi nagy­követe. A tárgyalások francia részt­vevői voltak: Claude Cheys- son külügyminiszter, Jean- Pierre Chevenement kutatási, technológiai és iparügyi mi­niszter, Michel Jobert, kül­kereskedelmi miniszter, Jack Lang kulturális miniszter, Jacques Attali, a köztársa­sági elnök különleges tanács­adója, Michel Vauzelle, az elnöki palota szóvivője, Hu­bert Vedrine, a köztársasági elnök főtitkárságának tech­nikai szakértője, Paul Gui­mard, a köztársasági elnök főtitkárságának munkatársa, Pierre Morei, a köztársasági elnök kabinetjének munka­társa, Jacques Andreám, a külügyminisztérium politikai igazgatója, Bertrand Dufo- wrcq, a külügyminisztérium (Folytatás a 2. oldalon) Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Tétényi Pál, a Minisztertanács tudománypo­litikai bizottságának titkára, Darvasi István, az ország­Kódár János és a tárgyalásra érkeiő Francois Mitterrand Brezsnye\r felhívása Reaganhoz Lépjen közbe a libanoni vérontás befejezéséért A Libanonban és különö­sen annak fővárosában, Bej­rutban mind jobban éleződő helyzet kapcsán Leonyid Brezsnyev felhívással for­dult Ronald Reaganhez: te­gyen meg mindent, ami az Egyesült Államoktól telik, annak érdekében, hogy Li­banonban véget vessenek a vérontásnak, hogy megállít­sák a libanoniak és a palesz­tinok — asszonyok, gyerme­kek és öregek — izraeli csa­patok által történő barbár megsemmi sítését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke felhívásában hangsúlyoz­ta, hogy ma egyetlen felelős államférfi sem, a föld egyet­len becsületes embere sem maradhat érzéketlen azok jajszava iránt, akik az iz­raeli megszállók kezétől pusztulnak el Libanonban. Azokkal a megnyilatkozá­sokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok elvben ké­szen áll amerikai csapatkon­tingenst küldeni Libanonba, Leonyid Brezsnyev figyel­meztette az Egyesült Álla­mok elnökét: amennyiben ez valóban bekövetkezik, a Szovjetunió e tény figye­lembevételével fogja alakíta­ni politikáját. A szovjet államfő kifejez­te reményét, hogy a libano­ni események e kritikus per­cében a felelősségérzet és a józan ész fölébe kerekedik a konjunkturális számítások­nak és az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az izraeli agresszió megszűnjék, és hogy az Egyesült Álla­mok és közel-keleti kiküldött­jének ténykedése ne szolgál­jon fedezésül az izraeli ag­resszió folytatásához és a pa­lesztin arab nép megsemmi­sítéséhez. abonát Ötvenhárom átvevöhelyen Folyamatos szolgálat Megyénk néhány terme­lőszövetkezetében már le­vágtak pár hektárnyi ke­nyérgabonát, azonban a bú­za aratásának igazi kezde­te — ha az időjárás is úgy akarja —, a jövő hét eleje. Az emődi, a mezőkereszte­si és a szentistváni terme­lőszövetkezetek vezető szak­emberei jelezték, hogy a hét végén valószínűleg már szállítanak búzát a Gabo­nafelvásárló és Malomipari Vállalat átvevőhelyeire. — A termény fogadására minden vonatkozásban ké­szen állunk — mondotta az elkövetkezendő nagy „kampánnyal” összefüggés­ben Csordás Béla, a válla­lat megbízott igazgatója. Elmondotta többek között, mint fontos tényezőt, hogy az idén a szerződések, a mezőgazdasági üzemek ál­tal elvetett kalászos terület alapján — amelyet szeren­csére nem ért különösebb károsodás —, negyvenöt százalékkal több kenyérga­bona felvásárlására kellett felkészülni, mint az elmúlt évben. A legnagyobb gondot a szükséges tárolókapacitás biztosítása okozta a válla­lat szakembereinek. Ezt — csaknem hiánytalanul — úgy s’került biztosítani, hogy Mezőkövesd cn a bor- sodnádasdiak által készített fémsiló felállításával hat­ezer tonna termény szá­mára biztosítottak helyet, s Szerencsen, Encsen, Sá­rospatakon, Szikszón össze­sen tizenháromezer tonna kenyérgabonát helyezhetnek el a szükségtárolókban. Ez évben is igen jó a mező- gazdasági üzemek segítő­készsége. Sok termelőszö­vetkezet kötött bértárolási szerződést, ami az elhelye­zés mellett, a szállítókapa­citás jobb, gyorsabb kihasz­nálását is segíti. Gond egyedül a szerencsi járás­ban jelentkezik. Itt a' ko­rábban segítő megyaszói, prügyi, tiszaladányi közös gazdaságok eddig még nem nyilatkoztak. Segítségükre a mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jó termés biztonságos elhelye­zésére — ha csak két-há- rom hónapos időszakra is — nagy szükség lenne. A korábbi évek tapaszta­latai és a jelentősen meg- ncvekedett feladat birtoká­ban és tudatában a felké­szülés egészét tekintve, megkülönböztetett szervező munkát végzett a vállalat kollektívája. A megye har­mincöt településén, 53 át­vevőhelyen 95 szakember fogadja majd a gazdasá­gokból érkező terményt. Az átvétel folyamatos. A ned­vességtartalom mérésére mindenütt megfelelő mű­szer áll rendelkezésre. Amint a vállalat megbízott igazgatója elmondotta: az átvevő szakembereket és a mezőgazdasági üzemek ter­ményt átadó dolgozóit együttes tanfolyamon ké­pezték ki, készítették fel a munkára. Megszervezte a vállalat a területeken és a központban is az ügyeleti szolgálatot Ez kiterjed az egyes műhe­lyekre, a javító szolgála­tokra és. a vállalat vezetői­re egyaránt. * A vállalat miskolci köz­pontjában, a 33-246-os te­lefonszámon például az igazgatóhelyettesek, vezető szakemberek hétköznapo­kon reggel háromnegyed héttől este 19 óráig, szom­baton 8 órától 17 óráig, va­sárnap pedig 8—13 óráig bármikor hívhatók, várják o gondok, problémák jelzé­sét és azonnal intézkednek. L A Miskolc városi Tanács V. B. ülése e Uj üzletek- javuló ellátás Napirenden a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat munkája Miskolc város végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén sokunkat érintő témáról volt szó. Beszámoló hangzott el a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat tevékeny­ségéről, a lakossági szükség­letek kielégítéséről és az áruellátás helyzetéről. A vállalat a városban 208 boltot üzemeltet, meghatáro­zó szerepe van Miskolc lakos­ságának élelmiszer-ellátásá­ban. Gazdálkodásuk ered­ményeként az utóbbi évek­ben erősödött piaci pozíció­juk, hálózatuk intenzíven fej­lődött. Boltjaik alapterülete az 1975. évi 25 ezer 244 négy­zetméter alapterületről 1981 végére 28 ezer 509 négyzet- méterre nőtt, mindamellett, hogy időközben szanálások is történtek. Tevékenységüket jól érzékelteti a forgalom ala­kulása. 1967-ben 1 milliárd 387 millió forint, 1980-ban már több mint 2 milliárd fo­rint volt a forgalom. Céljuk, hogy a VI. ötéves terv utol­só évére elérjék a 3 milliárd forintos évi forgalmat. \ Az áruforgalom fejlődését szolgálta a vállalat fejleszté­si alapjának képzése, az át­gondolt felhasználás, amely­nek üteme a VI. ötéves terv során évről évre növekedett. A tervidőszak elején 22 mil­lió 84 ezer forintot használ­tak fel a fejlesztésre, az utolsó esztendőben pedig 60 millió 726 ezer forintot for­dítottak erre a célra. Az el­múlt tervciklusban a bolthá­lózat fejlesztése zömmel sa­ját beruházásból valósult meg. A lakásépítéshez kap­csolódó kereskedelmi létesít­ményekből pedig az Avas­délen, két áruházat kaptak meg üzemeltetésre Saját fej­lesztésből jelentős volt 1976- ban az Avas-délen létesített 320 négyzetméter alapterüle­tű ABC-áruház, s 1979-ben, szintén az Avas-délen meg­épített 206. számú élelmiszer- bolt, valamint a 925. számú ABC-áruház átadása. 1977- ben kettő, 1978-ban egy, 1980-ban ugyancsak egy új élelmiszerboltot építettek ön­erőből a város különböző he­lyein. Ezzel egy időben több (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tartott a megyei biztosítási tanács Átadták ez li Éj gépjármű- kárrendezési fiókját Tegnap dr. Pusztai Bélá­nak, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetésével ülést tartott az Állami Biz­tosító társadalmi tanácsadó testületé, a megyei biztosí­tási tanács. A napirenden szereplő témák közül meg­különböztetett figyelmet for­dítottak a testület tagjai a kisvállalatok, kisszövetkeze­tek és magánvállalatok biz­tosítási lehetőségeire, az e téren összegyűlt tapasztala­tokra, valamint a mezőgaz­dasági nagyüzemek biztosí­tásában idén január 1-töl bekövetkezett változásokra. Mindkét problémakör gaz­dasági életünk mai valósá­gával függ össze. Már nap­jainkban is, de az elkövet­kezendő időben mind több kisvállal közás létrejöttével lehet számolni, és ezek sa­játos vagyoni viszonyaihoz igazított biztosítási lehetősé­geket kell adni. Az Állami Biztosító — mint az ülésen elhangzott — többféle kocká­zatvállalással és ennek meg­felelő díjszabással lehetővé teszi az ilyen kisvállalatok, kisszövetkezetek és magán- vállalkozások anyagi fedeze­tének megteremtését az elő­re nem látható elemi csapá­sok, vagy más természetű károk esetére, de a biztosí­tás eme új rendszere még most van kialakulóban és a pénzintézet annak szüntelen finomítására törekszik. Ha­sonló a helyzet a mezőgaz­dasági nagyüzemek részére nyújtott új biztosítási módo­zatokkal is. Tekintve a bor­sodi mezőgazdaság sajátos helyzetét: a nagy kiterjedé­sű ár- és belvizes területe­ket, különösen a bodrogközi és a taktaközi részen, az ülés résztvevői azt szorgal­mazták. hogy ezekhez az adottságokhoz jobban igazo­dó feltételeket dolgozzon lei és teremtsen a biztosító. Az ülésen jelenlevő dr. Bárd Károly, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója hang­súlyozta: a biztosítási tevé­kenység — a feltételek és a kockázatvállalás tekintetében — állandó mozgásban van, korszerűsödik, és az élet ál­tal támasztott követelmé­nyekhez igazodik. Ezt mu­tatja — különösen a Borsod megyei Igazgatóság területén — az is, hogy az intézmény a saját munkája egyszerűsí­tésével és korszerűsítésével elsősorban az ügyfelek érde­keit tartja szem előtt, és a különböző kártérítések kifi­zetésénél a lehető legkeve­sebb adminisztrációra törek­szik. (Folytatás a S, oldalon) wmmmmmmmMim r-'Tunrnir n r ntmiWHWifflTO ■rumi ■inn mám \

Next

/
Oldalképek
Tartalom