Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

1982. június 1., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A készletgazdálkodás I gazdaság szerves része Közgazdászok, jogászok, gazdasági vezetők immár hosszú évek óta tartó gond­ja a készletgazdálkodás. Ez a gond az utóbbi időben nép- gazdasági jelentőségű kérdés­sé vált. Érthetően ... Nap­jainkra ugyanis a készletér­ték hazánkban közel azonos az éves nemzeti jövedelem­mel. A készletérték csupán Borsod megyében meghalad­ja a 22 milliárd forintot, így most, amikor a hatékonyság követelménye minden téren előtérbe kerül, akkor annak a készletekkel történő gaz­dálkodásban is érvényesül­nie kell. VALÓS TARTALÉKOK Az alapanyagok, segéd­anyagok, a fűtőanyagok, a vásárolt alkatrészek, a befe­jezetlen termelés, a félkész gyártmányok, a raktáron le­vő készáruk stb. mind-mind a készletekhez tartoznak. Ezeket, illetve ezek értéké­nek növekedését csak a nem­zeti jövedelem felhalmozási alapjából fedezhetjük. A nö­vekvő eszközkészletek tehát vagy a felhalmozási alap be­ruházásra fordítható hánya­dát csökkentik, vagy a fo­gyasztási alapot, az életszín­vonal alakulását befolyásol­hatják kedvezőtlenül. A párt és a kormány óriási erőfeszítések árán is az élet- színvonal megőrzésére törek­szik. S mivel a nemzeti jö­vedelem — a világ többi or­szágához hasonlóan — né- , hány éve csak mérsékelten emelkedik, kézenfekvő, hogy a fogyasztásra és a felhal­mozásra fordítható pénzösz- szegeken belül a felhalmo­zásnál kell megtakarítást el­érnünk. Ezen belül számottevő megtakarítási lehetőség — mivel a beruházások vissza­fogása, mérséklése már meg­történt — a készletgazdál­kodásnál mutatkozik. Ezen a területen nem csupán lehet, hanem szükségszerű is elő­relépnünk, mert itt valós tar­talékokkal rendelkezünk. ÉVTIZEDEK KÖVETKEZMÉNYE A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy készleteinket a nemzeti jövedelem növelése érdekében nem használtuk és nem használjuk fel elég ha­tékonyan. Joggal vetődött fel azonban a kérdés, hogy mi ennek az oka? Nem so­kat tévedünk, ha a fő okot a korábbi évtizedek készlet­gazdálkodási mechanizmusá­ban keressük. Az 1950—60- as évek hiánygazdálkodási időszakában — műszaki nor­mák alapján — készletnor­mákat alkalmaztak, azaz előírták, hogy egy vállalat egy bizonyos anyagból hány napra elegendő készlettel rendelkezhet. Az új mechanizmus kez­detétől, 1968-tól abban bíz­tunk, azzal számoltunk, hogy a vállalatok anyagi érdekelt­sége ösztönzően hat majd a hatékonyabb készletgazdál­kodásra is. Am, egyfelől a beszerzési csatornák nem változtak, a korábbi hely­zethez képest, másfelől az érdekeltség is aránylag „sze­rény” maradt, hiszen az el­érhető nyereség nagyságát a készletgazdálkodás hatékony­sága jelentősen nem befo­lyásolta. Az 1970-es években a meg­alapozottabb rendelések, készletezések alapjául szol­gálhatott volna a különböző készlet-optimalizációs számí­tások elkészítése. Ekkor vi­szont újabb hiányosságokra derült fény. A számítások során figyelembe veendő, il­letve vehető változó és ál­landó feltételek aránya olyan torzulást mutatott — éppen a számításokat lehe­tővé tevő állandó feltételek hátrányára —• ami azt iga­zolta, hogy gazdálkodási me­chanizmusunk jelenlegi ke­retei között ezek a számí­tások nem használhatóak megfelelően. DRÁGÁBB ÉS RUGALMATLANABB A bizonytalansági ténye­zők számát befolyásolta, saj­nos növelte —- egyebek kö­zött —, hogy ki, kitől kapja az anyagot, meghatározta a monopol helyzetben levő szállító, a rendelés-szállítás utánpótlás mechanizmusa, a szállítási fegyelem stb. Ezek­nek a tényezőknek együtte­sen az volt a hatása, hogy nem érvényesülhetett kellő­en a piac szabályozó szere­pe. (Sajnos ma sem érvé­nyesül !) A készletgazdálkodás hiá­nyosságai közül — az álta­lános népgazdasági hátrá­nyokon kívüli — egyéb fo­gyatékosságról sem feledkez­hetünk meg. A túlzott meny- nyiségű készletek tárolása drágítja a termelést. Jól be­csült adatok szerint az egy évig tárolt anyag „értéke” mintegy 20 százalékkal „nö­vekszik”, a raktározási költ­ségelv, a kamatterhek, a se­lejtezés stb. miatt. Nem elhanyagolható szem­pont, hogy a nagy mennyi­ségű készlet megnehezíti a kor követelményeinek meg­felelő gyors, rugalmas igény­kielégítést. Ez utóbbit az is hátrányosan érinti, hogy a befejezetlen, félkész és kész­termékek aránya vállalata­inknál mindössze 18—20 szá­zalékot tesz ki. Ezzel szem­ben az anyag, azaz az úgy­nevezett vásárolt készlet 80— 82 százalék. De mennyi idő telik el, amíg ebből az anyagból késztermék lesz?! NÉPGAZDASÁGI SZINTEN IS A vázolt nehézségek elle­nére, sőt éppen e gondok miatt készletgazdálkodásunk hiányosságainak felszámolá­sára okvetlenül megoldást kell találni. Ilyen megoldás lehet, ha nemcsak felismer­jük szükségességét, hanem megteremtjük a kínálati pia­cot — a keresleti piac he­lyett. Ehhez egyebek között szükséges lenne a készlet­allokáció megfordítása, vagy­is, hogy ne a vásárlók, a felhasználók, hanem a ter­melők készletezzenek. Ehhez keH kapcsolódni az ezzel összefüggő pénzügyi problé­mák rendezésének, a gazda­sági szabályozók megfelelő módosításának. Talán úgy is fogalmazhat­nánk, mivel a készletgazdál­kodás egy adott gazdasági mechanizmus szerves része, így a hibák teljes felszámo­lása nemcsak vállalati, ha­nem népgazdasági szintű fel­adatokat és az ezek teljesí­téséhez szükséges eszköz- rendszereket igények Buciiért Miklós Új gépek a fonodában A közelmúltban fejeződött be a Miskolci Pamutfonóban hét darab Rieter, svájci gyártmányú kár­tológép felszerelése. Képünkön: Kristóf Ödönné gépkezelő látható, aki elismeréssel szólt az új gép­ről, mert kiváló minőséget produkál, számos nehéz fizikai munkát tett feleslegessé, nem kell teker­cseket rakosgatni, hulladékot tisztítani. Minden automatikusan történik, csővezetéken át folyik a gyapot kártolása. Fotó: Szabados György .Nemcsak a fodrász tud frizurát csinálni!” C» Egy kert születéséről A kert ugyanis — remélem, egyetértenek az entitásommal — születik. Persze ez a születés nem varázsszóra — csak annyit kimondva: hipp-hopp — történik. A tegnap még katángkórót termő földdarabból édent teremteni egészen más fajta varázs­lattal lehet. Ehhez olyan varázspálca kell, amely tenyértöröbb a bűvész hagyományos kellékénél. A neve szerszámnyél, s az abrakadabra helyett a termőkaros orsó, vagy zöld oltás fogai, mát, módját kell ismernie annak, aki varázsolni akar ... Gyakorta volt módom lát­ni ezt a lyukói út és patak közötti területet az elmúlt tíz év során. Hogyan jelle­mezhetném röviden ? Gyom­tenger mindenfelé, a dudvák között legelésző deres lovak, s itt is, ott is szemétraká­sok. Nem volt ez más, mint a szemközti domboldalak egy évtizeddel ezelőtti képé­nek máig megőrzött látvá­nya. Míg azonban ott, a szemközti domboldalakon Cél: a iniygzei védelme Évenként jelentős meny- nyiségű, újrahasznosításra al­kalmatlan hulladék keletke­zik a Tiszai Vegyi Kombinát­ban. Ennek megsemmisítése sok gondot jelent a vállalat­nak, hiszen nem rendelkezik olyan létesítménnyel, ahol ezt a környezet szennyezése nélkül megoldhatnák. A kombinát vezetése ezért úgy döntött, hogy rövid időn be­lül korszerű hulladék-meg­semmisítőt létesítenek a gyár területén. A TVK vállalta el a leendő létesítmény gene­ráltervezését, az alapvető berendezéseket pedig japán cégtől vásárolják. A tervek, szerint 1983-ban fejezik be a munkálatokat. A környezet védelmét szolgáló objektum­ban évenként mintegy 4000 tonna, más célra alkalmatlan hulladékot égetnek el. Eköz­ben jelentős mennyiségű gőzt termel a berendezés, amit a vállalat különböző tarmelő­taenvei hasznosítanák. A világgazdaság hírei OSZTRÁK KONJUNKTÚRA? - ENERGIATAKARÉKOSSÁG A TIMFÖLDGYÁRTÁSBAN - JUGOSZLÁV VÁLLALATOK GUINEÁBAN - A GM ÉS A TOYOTA MEGÁLLAPODÁSA Az osztrák gazdaság két éve stagnál, és az év első hónapjaiban sincs még jele a fellendülésnek. Egyes mu­tatók — mindenekelőtt az export —, mégis valamelyes javulásról tanúskodnak — ál­lapítja meg havi jelentésé­ben a WIFO, az osztrák konjunktúrakutató intézet. Az osztrák vállalkozók je­lentős sikereket értek el a kivitel területén, csakhogy a nemzetközi konjunktúra, meg a belföldi kereslet egyelőre túl gyenge, hogy kellő len­dületet adjon a belföldi ter­melésnek. Az exportnöveke­dés teherbíró volta kérdé­ses: minthogy nem a nem­zetközi gazdasági légkör megélénkülésére támaszko­dik, hanem a múlt évi dol­lárfelértékelődés hatásaira, amelyeknek velejárója a ver­senyképesség javulása, az OPEC-országok vásárlóerejé­nek növekedése. Az év első két hónapjában 63 százalék­kal nőtt az Egyesült Álla­mokba irányuló kivitel, az OPEC-ötvözetbe pedig 35 szá­zalékkal. A francia Péchiney Ugine Kuhlman (PÚK) vegyi és fémipari konszern leányválla­lata, az Alumínium Péchiney három timföldgyárában nyolc- év alatt 20 százalékkal csök­kentette az egy tonna tim­föld előállításához szükséges energiafelhasználást. Az 1973. évi tonnánkénti 3400 termi­kus egység helyett tavaly átlagosan 2700 egységet hasz­náltak fel. A vállalat ener­giatakarékossági intézkedé­seit, például a bauxit bári­ummal való tisztításának be­vezetését a francia energia­takarékossági szervezet anya­gilag támogatta, sőt díjazta is. A konszern leányvállala­tának a nemzetközi techno­lógiapiacon az utóbbi évek­ben jelentős sikerei voltak. Részt vett a világ minden táján hatalmas timföldgyá­rak építésében, például Gui­neában, Görögországban, Ju­goszláviában és a Szovjet­unióban. Két jugoszláv vállalat: a szmederevói acélgyár és az Energiaprojekt közösen vé­gez kutatási és feltárási munkákat a guineai Mifer- gui—Nimba feltételezett vas­érclelőhelyen. A tervezett évi 1,5 millió tonna kapacitású bánya nyitásának finanszíro­zásában Jugoszlávia mintegy 2 milliárd dinárral vesz részt. A bánya — a tervek szerint — 1984-ben szállítja az első 400 ezer tonna vasércet a jugoszláv vasműnek. A kö­vetkező évben már 800 ezer tonnát szándékoznak felszín­re hozni a jugoszláv gyár számára, a teljes kapacitást pedig 1986-ban érik eL A világ két legnagyobb au­tógyártója, az amerikai Ge­neral Motors és a japán To­yota több hónapos tárgyalás- sorozat után megállapodott, hogy közösen gyártja a ja­pán cég Cbrolla-típusú sze­mélygépkocsiját. A General Motors egyik amerikai üze­mében 1984-től évi 200 ezer darab Corollát állítanak elő. Az amerikai cég eredetileg évi 400 ezer darabos ter­melést akart, ezt azonban a Toyota sokallotta, mert túl költséges beruházásokat igé­nyelt volna. Egyelőre nem ismeretes, hogy a közösen gyártott gépkocsikat kizáró­lag az USA-ban értékesí­tik-e, vagy egy részét ex­portálják. A Corolla elsőke- rék-meghajtású változata évek óta a legkeresettebb Japánban. azóta keitek születtek, s a termő gyümölcsfák, a diszlő szőlő régen elfeledtette a hajdani honfoglalókkal az egykori állapotokat, addig itt, az út és a patak között egészen az elmúlt évig meg­maradt a parlag-dzsungel. Szerencsére a múlt idő használata ma már e terü­letek esetében is érvényes. Eltűntek ugyanis a szürke lovak, a gyomtenger, s a sze­mét helyére termőréteg ke­rült, Miközben megjelentek kisebb-nagyobb kalyibák, majd facsemeték, kerítésosz­lopok, sőt néhol már kizöl- dült a sóska és az epei' is. A földterület egyre nagyobb darabja kapott ásót, szerves és műtrágyát, nemes vető­magot. És itt értünk el ah­hoz a ponthoz, amikor a kert születéséről beszélhetünk. Feltűnt a gyakori csáká­nyozása, gödörásása, s ennek látszata, a napról napra „gazdagodó kert”. Annál is inkább észre kellett vennem, mert a kertrendezésnek ezek a szükséges, de éppenséggel nem könnyű munkái férfi- erőt kívánnak. És a csodál­kozásom csak tovább foko­zódott, amikor Kállai Gá bor­iié Szabó Sáráról az is ki­derült, hogy szellemi dolgo­zó. Az ÉGSZI szervezője. — Nem maga az első. aki megáll és megbámul. Többen ide is jötték, mintha valami csodabogár lennék. Pedig •nem vagyok az. E munkában nincs semmi ördöngösség, igaz nehéz, van is utána izomláz, de — ha van akarat — egy nő is el tudja végezni. — Hogyan született a te­lekvásárlás gondolata? — Hallottuk az intézetnél, i hogy a városi tanács kioszt­ja ezt a részt. Mivel nem túl messze lakom ide. gon­doltam belevágok. Egyéb­ként az intézetünktől 12-en igényeltünk itt telket, igaz közben néhányan vissza is mondták. Hogy én miért vágtam bele? Nem azért hogy mintegy státus-szimbó­lumként legyen egy telkem. Erről szó sincs. Azt hiszem. engem a kert hasznosság» vonzott. A majdan termő zöldség, gyümölcs, virág, s az effajta munka kikapcsoló­dást nyújtó jellege. — Amikor először kijött megnézni a területet, milyen kép fogadta? — Emlékszem, éppen esett Eg;y kollégám hozott ki a kocsijával. A terület tele volt fpldhányásokkal. Domb­ról le, dombra fel jártuk be, gondolhatja, hogyan néztünk ki. Tele volt kővel. Volt!? Van ma is. Szóval az álom­kerttől nagyon-nagyon mesz- sze állt. — Van álomkertje? — Talán. Egy vegyeskert, amiben zöldség, gyümölcs, díszfa békésen, harmóniában megfér. — És ennek megvalósítása mikorra várható? — Remélem, öt év múlva már közelebb leszek hozzá. Mindenesetre minden elvég­zett munka — tereprendezés, gödörásás, telepítés — afelé visz. — Az első kudarc? — Az ősszel öt fát telepí­tettem, hármat elloptak be­lőle... Nem baj, rövidesen kész lesz a kerítés, akkor ta­lán ilyen bajnak nem leszek kitéve. Egyébként most már 11 fám van, valamennyi gyü­mölcsfa, aztán ll darab za- lagyöngye szőlő, ebből lu­gast akarok, valamint eper, málna, pöszméte... — Mennyire ért a ker­tészkedéshez? — Ha arra gondol, van-e ilyen irányú végzettségem, azt kell válaszolnom, nincs. Van viszont egy bizonyos alapismeretem és néhány közérthető szakkönyvem. Vallom, nemcsak a fodrász tud frizurát csinálni. — A kertje még csak most formálódik, A kertészkedés- igazi öröme, sikerélménye csak ezután fog jelentkezni. Mégis kíváncsi vagyok: mit jelent önnek a kert? — A múltkor kétnapos eső után, azonnal kijöttem meg­nézni, van-e már új rügy, hajtás. Nyakig sárosán men­tem haza. mégsem voltam bosszús. Sőt ... Ez a kert — igaz mégcsak jóindulattal nevezhető így —, számomra most csupa kíváncsiság, ér­dekesség. ugyanakkor -él, álom. feladat, munka, izom­láz. szóval sok minden együtt. Még nem fogalmaztam meg magamnak sem, de azt hi­szem ez a sokféleség maga az öröm. Hajdú Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom