Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
tfiUG PROLETÁRJAI. EGYES0UETEIC1 XXXVIII. évfolyam, 141. szám Péntek. 1982 június 18. \T MSZMP BORSOD-ABAfl.I-ZEMPl.EN MFOYEI BTZOTTSAOANAK LAPJA Nyári ülésszakán R Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központ! Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeielekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 19J11. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt kővetően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje; X. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ; 2. A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; .? Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi istván expozéja Az 1981. évi zárszámadás alkalmat ad arra, hogy alkotó módon megtárgyaljuk a népgazdaság eredményeit, gondjait, az állami gazdálkodás tapasztalatait — mondotta elöljáróban Hetényi István. — 1901-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit, amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésér nek előmozdítása, és mindezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredményeinek megőrzése, az élet- körülmények javítása. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezettségeinket. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fogyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövedelem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Mindez arra mutat, hogy a társadalom növekvő felelősségérzettel, cselekvőkészséggel vesz részt a munkában, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények vezetői jobban szervezik munkájukat, keresik a hatékonyság javításának új útjait, és javult a kormányzati irányítás hatásfoka is. Az 1981. évi költségvetés 472,6 milliárd forint bevétellel és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevételek 5,6 százalékkal, \ a kiadások viszont 6,8 százalékkal nőttek Így a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Kedvező, hogy a kiadások növekedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Csökkent a költségvetés szerepe a felhalmozás finanszírozásában, és a tervezett keretek között tartottuk a nem kis tételt jelentő állami támogatásokat. Tovább nőtt a költségvetés szerepe a fogyasztásban, az életkörülmények alakításában. Az egészségügyi-szociális kiadósok 10,4 százalékkal, a kulturális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társadalom- biztosítási kiadások pedig 8 százalékkal nőttek. Ismeretes, hogy a kormány a legfontosabb társadalm; gazdasági feladatok alátámasztására programokat hagyott jóvá. Ennek nyomán 1981-ben 77 ezer lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos előirányzatának. Növekvő figyelmet fordítunk a lakásépítés feltételeinek javítására, a területelőkészítésre, a magánerőből készülő lakások építési feltételeinek támogatására és ennek nyomán több telepszerű tátsasház és családi ház épült a tervezettnél. A szocializmusnak azt a jellemzőjét, hogy minden téren az ésszerű takarékosság érvényesüljön, mindenekelőtt a költségvetési szerveknél kell elérni — mondotta a továbbiakban. — A takarékossági lehetőségek fokozottabb kihasználása ezekben az években már kezd megmutatkozni. Tavaly például a belföldi igazgatási költségek összesen csak öt és fél százalékkal nőttek. Sok intézmény élt a bevételek növelésének lehetőségével. Ez, és a takarékosság lehetővé tette, hogy néhány új feladatot — például az egészségügy területén az ötnapos munkahétre való átállás többlet- költségét — alapjában a jobb gazdálkodással oldjuk meg. Az igazgatási intézmények az 1983. végéig teljesítendő ötszázalékos létszám- csökkentési tervüket végrehajtották. Folytatódik a minisztériumok, a megyei tanácsok tóvékenységét közvetlenül segítő intézmények rendszerének ésszerűsítése és létszámuk csökkentése. A kiadási adatokból kitűnik, hogy miközben azok a tervezett mértékben bővültek, a költségvetés bevételi oldalán lemaradások vannak. A vállalatoktól a költségvetésbe centralizált jövedelem aránya kisebb a tervezettnél. Á nemzetközi és egyéb bevételek sem érték e> (Folytatás o 2 oldalon) Ülésezik ai országgyűlés. mspltai Együttműködési megállapodást írtak alá — Barátsági gyűles és üzemlátogatás Kazincbarcikán Zbigniew Messner és Grósz Károly aláírják az együttműködési megállapodást Amint azt lapunk tegnapi számában közöltük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága és a megyei tanács meghivásá- ra több napos baráti látogatásra megyénkbe érkezett a testvéri katowicei vajdaság politikai delegációja, melynek vezetője Zbigniew Messner, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a katowicei vajdaság pártbizottságának első titkára. Tagjai: Marian Gustek bányászati miniszterhelyettes, Roman Paszkoioski katowicei vajda, repülő dandártábornok, Luc- jan Gajda, a vajdasági párt- bizottság titi-Va, Robert Mocko, a vajdasági pártbizottság tagja, a szervezési osztály vezetője és Marek Cyrnal, a katowicei vajda kabinetirodájának igazgatója. Vendégeink itt-tartózkodásuk során gazdag, változatos program keretében ismerkednek megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életével. Tegnap délelőtt első útjuk Grósz Károlyvak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának, cír. Ladámii Józsefnek, a megyei tanács elnökének kíséretében a megye; pártbizottság székházába vezetett, ahol a párt- és KISZ-apparátus tagjai nagy szeretettel fogadták testvér- megyénk küldötteit A szívélyes fogadtatás és üdvözlés után kölcsönös tájékoztatókra került sor, amelyen részt vettek: Újhelyi Tibor, Nagy Zoltán, a megyei párt- bizottság titkárai, Dudla József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Monos János,' a Borsodi Szénbányák Vállalat, vezérigazgatója, Seper László, a Borsodi Szénbányák Vállalat pártbizottságának első titkára, Tóth József, az SZMT vezető titkára, dr. Túrós András, a megyei rendőr-főkapitányság Vezetője, Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Amriskó Gusztáv. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Katowicei barátainkat Grósz Károly tájékoztatta a megye életéről. A megyei pártbizottság első titkára részletes áttekintést adott Borsod gazdaságáról, politikai és társadalmi helyzetéről. a pártszervek és -szervezetek munkájáról, sokirányú tevékenységéről, erőfeszítéseiről. Szólt gondjainkról, a megoldásra váró feladatok sokaságáról és azokról a tervekről, amelyeket célul tűztünk magunk elé. Zbigniew Messner, a delegáció vezetője megköszönte a tájékoztatást, amely jó áttekintést adott az ország és Borsod helyzetéről. — Öröm számunkra ez a baráti és szívélyes fogadtatás, vendégül látás, amelyben részesítenek bennünket — mondta, ügy érezzük, igazi barátok közé jöttünk. Majd részletesen elemezte Lengyelország és ezen belül a katowicei vajdaság helyzetét; azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a lengyel kommunisták és a velük szövetséges haladó erők tesznek nap-nap után a politikai és gazdasági élet stabilizálása érdekében. A katowicei területnek meghatározó szerepe van a lengyel népgazdaság életében — mondta. Bár az ország területének mindössze két százalékát teszi ki. a lakosságnak azonban több mint 10 százaléka él és dolgozik ezen a vidéken. Itt helyezkedik el a lengyel ipar szíve. A vajdaság 62 bányaüzemében termelik a kőszén 98 százalékát; naponta 630 ezer tonna szenet kell felszínre hozni, hogy ki tudják elégíteni a hazai igényeket és eleget tudjanak tenni exportkötelezettségüknek. A vajdaság területén lévő kohászat is jelentős szerepet játszik az ország gazdasági életében. A katowicei acélmű a kohóipar legnagyobb és legújabb létesítménye. Tizenhét különböző profil, kohászati üzem helyezkedik el ezen az aránylag kis területen. Az ország energiaszükségletének egy- harmadát is a vajdaságban lévő erőművek termelik. Itt működik a lengyel kisautógyár is, amely évente több, mint 200 ezer 126-os kis Fiatot gyárt. Majd szólt azokról az infrastrukturális gondokról, amelyekkel napról napra szembe kell nézniük, amelyeket a jövőben meg kell oldaniuk. A lakásépítés, a közművesítés, a környezetvédelem terén — az elmúlt évek fejlődése ellenére is — sok adósságot kell törleszteniük. A tájékoztatók után került sor az MSZMP Borsod megyei Bizottsága és a Lengyel Egyesült Munkáspárt katowicei vajdasági bizottsága közötti 1982—1983. évi együttműködési megállapodás aláírására. A megállapodás többek között hangsúlyozza, hogy a LEMP és az MSZMP Központi Bizottságai által elfogadott alapelveknela megfelelően a két testvérmegye a kölcsönös kapcsolatokat tovább fejleszti és elmé-' lyíti. A szocialista építés általános elveiből és pártjainak közös érdekeiből kiindulva kölcsönösen törekednek az elmélet és gyakorlati tapasztalatok átadására. Az együttműködés kiterjed a politika, a gazdaság, a kultúra, a sport, valamint a műszakitudományos kapcsolatokra é* kölcsönös látogatásokra. Az együttműködésről szóló megállapodást Grósz Károly és Zbigniew Messner írták alá. * Lengyel testvérmegyénk: politikai delegációja kora délután Grósz Károly, dr. Ladányi József, Üjhelyi Tibor és Monos János kíséretében Kazincbarcikára látogatott A vendégeket a városi pártbizottság székhaza előtt a város és a Borsodi Vegyi Kombinát politikai és gazdasági vezetői köszöntötték, majd tájékoztatták őket a város és a BVK életéről, munkájáról. Dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára a város fejlődéséről, a városi pártbizottság és a pártszervezetek politikai tevékenységéről, dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezér- igazgatója a több, mint hétezer dolgozót foglalkoztató, az idén mintegy tízmilliárd forint termelési értéket előállító nagyvállalat munkájáról, Mérten János, a BVK pártbizottságának titkára a vállalat mintegy ezer kommunistájának tevékenységéről adott tájékoztatót. A városi pártbizottságon tett látogatás után lengyel- magyar barátsági gyűlésre került sor a Radnóti Miklós Művelődési Házban. A résztvevőket — a kazincbarcikai üzemek, intézmények dolgozóinak képviselőit —, valamint az elnökségben helyet foglaló lengyel vendégeket és a kíséretükben levő megyei vezetőket a városi oárt- bizottság első titkára köszöntötte, majd Grósz Károly mondott beszédet. (Folytatás a 3. oldalon) 1
