Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

mmmmmmmmm T982. jÚniuS T5-, kedd ■ ...■mii i mm i m A „vízválasztón1" Közelebb az adottságokhoz ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ~ Az ágazati munkaverseny eredményei Borsodi bányászok az élmezőnyben Kétségkívül jól hangzik, bnvy a kedvezőtlen adottsá­gok között gazdálkodó fuló- kércsi Üttörő Termelőszövet­kezet egy ráfizetéses év után, 1,8 millió forintos nyereség­gel zárta a tavalyi eszten­dőt. A veszteség és a nyere­ség különbsége 3,1 millió fo­rint. A két év gazdálkodásá­ból adódó eltérés azt a kér­dést formálja, hogy végleg szakítani tudnak-e a ráfize­téses termeléssel? Hiszen a nyereség még távolról sem éri el azt a mértéket, amely­re egyértelműen rámondhat­nánk, hogy a jövőben egyen­letesen fejlődhet a fulókér- csi közös gazdaság. Pecsenye úyula elnök: — Az idei év a nagy vízvá­lasztó. Ha sikerül elérnünk a tervben kitűzött célt: a 2,ö mil­lió forintos szövetkezeti jöve­delmei akkor ki merem jelen­teni, hogy a veszteség továb­bi veszélyének vége. Őszin­tén meg kell mondanom, ki­csit későn kapcsoltunk, so­káig csak az alaptevékeny­ségre támaszkodtunk, nem hittük el, hogy adódhat olyan év, amikor szinte min­den rosszul terem. Pedig adódott. Két évvel ezelőtt minden öszejött. A növénytermesz­tésben hozamkiesések, a gyü­mölcsösben károk, s a többi ágazat nem tudta pótolni a hiányzó bevételt, a termelés többletköltségeit. — A veszteség természete­sen megriasztott bennünket, bár tudtuk, hogy a kivétele­sen kedvezőtlen évnek kö­szönhetjük. Vagyis: egy má­sik évben mindez fordítva sikerülthet, — mint tavaly —, s akkor nyereséggel zá­runk. A hagyományos ter­melési szerkezetünkkel to­vábbra is kitennénk magun­kat az időjárásnak,, Nem pa­nasz, de tény: az utóbbi években az áremelkedések következményeként a nö­vénytermesztés költségei ug­rásszerűen megnőttek. így természetesen a jövedelmező­ség csökkenik Ezek veszélye­ként egyetlen ágazat pénz­ügyi hiánya a szövetkezet egész termelésének eredmé­nyességét is veszélyeztetni tudja. így arra a kérdésre kerestük a feleletet, mely ágazatok azok, ahol az ered­ményesség lehetősége nincs összefüggésben kedvezőtlen adottságainkkal. A Miskolci Vasipari Szö­vetkezet „birodalma” megle­hetősen nagy: három konti­nensen, több szocialisía és fejlődő országban érdekel­tek. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy az alig 300 löt számláló termelőegység min­den lehetőséget, alkalmat megragad fejlődése, termé­keinek értékesítése érdeké­ben. Minderről eredmények tanúskodnak, hiszen a szö­vetkezet — a mélyponton túljutva — főleg az utóbbi két évben elért sikerei alap­ján az élen járók közé ke­rült. A fejlődés azzal kezdődött, hogy egy sor gazdaságtalan áru készítését megszüntet­ték, néhány terméket to­vábbfejlesztettek, s újak gyártására tértek át. Ehhez igénybevették a Nehézipari Műszaki Egyetem segítségét is: kidolgozták a kúpos kör­kanna gyártásának technoló­giáját. A mártabányai egy­ségben új műhelycsarnokot építettek, s a használható ré­giek mellett korszerű célgé­peket helyeztek üzembe. Vá­sároltak egy olyan svájci vo­nalhegesztőt, amelyből 2 da­rab van mindössze hazánk­ban, s e berendezéssel vi­lágszínvonalú munkát végez­hetnek. — Rájöttünk, bogy mi sem mondhatunk le a mellék­üzemágak fejlesztéséről, hi­szen az or\nan származó mil­liókra nagy szükségünk van. Most is bent var. a megyei tanács előtt egy fejlesztési pályázatunk, amelyre ha tá­mogatást kapunk, akkor meg is valósítjuk. Viszont azt is érezzük, hogy mi az alapte­vékenységben még koránt­sem használtuk ki lehetősé­geinket. Az új állami ösz­tönző rendszer elsősorban minket, gyengébb termő­helyi adottságú gazdaságo­kat támogat. És nem is kis­mértékben. Ha ki tudjuk használni ezeket, akkor biz­tonságossá tehetjük mező- gazdasági termelésünket. Kissé szónokinak tűnt az elnök megállapítása. Hiszen a melléküzemágakban sok­kal könnyebb előteremteni azokat a milliókat, amelyek­re a szövetkezet mai helyze­tében szükség lenne. De az­után gyorsan kiderült, hogy rosszul ítéltem. Pecsenye Gyula: — Több mint hárommil­lió forintos ráfordítással si­került elérnünk, hogy hat­száz Ivek táron felújítottunk,- s telepítettünk legelőket. Van egy 420 férőhelyes szar­vasmarha telepünk, amelyet eddig nem tudtunk kihasz­nálni. (Kevés volt a hizó- alapanyag.) Az állam most hat forinttal támogatja ág­ként a hízómarha-nevelést. Mi a kedvezőtlen adott­ságra külön támogatást kapunk. A gyakorlat nyel­vére fordítva: egy kilo­gramm húst jóval ötven fo­rinton felüli áron adunk el, s negyvenötért termeljük meg. Ha ezeket a tényeket összegezzük, akkor a követ­kező kép alakul ki: tömeg- takarmányúnk és szálas ta­karmányunk bőséggel van. Férőhely is rendelkezésre áll. Ami még kevés, az a borjú, s a nálunk drágán termel­hető abrak. Ha ezeket pótol­ni tudjuk, akkor kétmilliós nyereségünk lehet az ágaza­ton. Erre egy mód van: a társulás... Amelynek létrehozása na­pok kérdése. A közeli encsi Zója Termelőszövetkezet ugyanis féröhelygondokkal küzd, s ugyanakkor olcsób­ban termel abrakot. Kihasz­nálva az ösztönző rendszer Az eredmény? Négy évvel ezelőtt 90 ember — nagyobb részben nő — évi 200 ezer darab 25 literes kannát tu­dott készíteni, az éves vesz­teség pedig 2,5 millió forint volt. Tavaly hatvanöt dolgo­zó 520 ezer 23 literes kannát gyártott, és a nyereség elér­te a 2,8 millió forintot. Ezekre a csomagolóeszkö­zökre főleg a Tiszai Vegyi Kombinát, valamint a BU- DALAKK tart igényt, a kan­nákat korábban Olaszor­szágból importálták. Az im­portmegtakarítás értéke évi 45 millió forint, ugyanis az idei teljesítmény várhatóan 600 ezer darab lesz. Ráadá­sul a szövetkezet mentesül évi mintegy 10 tonna ón be­hozatalától. A miskolci vasasok az or­szágban az elsők között kezdték meg a komplett kis­üzemek gyártását. Eddig nyolc kisüzemet szállítottak többek között Dél-Jemenbe, Irakba, Kenyába, Tanzániá­ba. Jelenleg — az Alumíni­um Árugyárral együttmű­ködve — Tanzánia részére gyártanak edénygyártó kis­üzemet. Valójában szellemi munkát is exportálnak. A szövetkezetben létrehoztak egy műszaki fejlesztési cso­portot, amely a kisüzemek nyújtotta előnyt: azt, hogy­ha hat hónapon át a ked­vezőtlen adottságú gazdaság­ban hizlalják az állatokat, akkor a társulást megilleti a rosszabb termőhelyi adott­ságra kapható árkiegészítés, mindkét gazdaság jól jár. így az encsiek olcsó és jó minőségű abraktakarmányá­val negyven forintra lehet leszorítani az egy kilogramm húsra eső költséget, ugyan­akkor a hízó bikákért maga­sabb árat kapnak. Az egy­szerű gazdasági társulást sze­retnék bővíteni a pecsenye- bárány-hizlalással is, hiszen annak gazdaságossági lehe­tőségei hasonlóak. (Éppen itt hallottam egy gyepgazdálkodási tanácskozá­son, hogy a megyéből 4—6 ezer kissúlyű borját visznek el évente a Dunántúlra. Az ottani gazdaságok már rég­óta felfigyeltek arra a lehe­tőségre, hogy a haszon nem a borjúnevelésen, hanem a továbbhizlaláson van. A me­gyében még elő is segítik — ki tudja milyen megfontolás­ból — az állatok elszállítá­sát. Pedig az igazi haszon a hizlaláson van, hiszen az ál­lam is ezt támogatja. Társu­lási formában, a férőhelyek kihasználásával, a jobb adottságú gazdaságok ol­csóbb takarmányával ifiene ezt ki is hasznaink) A fuiókércsi szövetkezet ezt a lehetőséget hasznosít­ja. Mert a hizlalás nyeresé­ge biztos. Nem úgy, mint a gyümölcsösé, amely végre olyan termést ígér — 2,8 tonna almát hektáronként —, amely felülmúlja minden reményüket. Sikerült olyan szerződést kötni a HUNGA- ROFRUCT-tal, amely jó áron, jelentősen lerövidíti a gyü­mölcs szállítási távolságát, hiszen Tuzsér helyett a sá­rospataki hűtőházba kell fu­varozni az almát. De több év után, most először, ígér jó termést a gyümölcsös. Vi­szont azzal, hogy a növény­termesztést és az állatte­nyésztést közelebb tudták hozni saját1 adottságukhoz, milliókat nyerhetnek. A mel­léküzemágak többletnyere­ségével együtt pedig lassan megszilárdulhat a szövetke­zet anyagi helyzete. Ez a legszükségesebb alapja a to­vábblépésnek ... terveit készíti, s a tehetsé­ges szakmunkások, szocialis­ta brigádok ezek alapján gyártják a vasszerkezeteket, a szerszámokat, itt Miskol­con, s a helyszínen tanítják be az új üzem dolgozóit, A vasasok bátran vállal­koznak egyedi, nagy acél- szerkezetek gyártására is. Az orenburgi program megvaló­sítása érdekében például 45 csarnok vasszerkezetét ké­szítették él. Jelenleg — a Heller—Forgó-szabadom sze­rint — iráni megrendelésre négy hűtőtorony Acélszerke­zetét készítik. Ez igen nagy munka, hiszen a négy to­rony súlya — amelyből ket­tő mór csaknem elkészült — 4500 tonna lesz. A feladat végzésébe bevontak több ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetét is. A fejlődést jól szemlélte­tik az adatok. így például, 1980-ban — az öt évvel az­előtti 70 millióról 115,5 mil­lió forintra nőtt az árbevé­tel. Az idén már 158 millió forint bevételre akarnak szert tenni. Az év első ne­gyedében a tervezettől vala­melyest nagyobb árbevételt, nyereséget érteit el, s ez a tendencia érvényesül az azó­ta eltelt időszakban. Csorba Barnabáa A Szénbányászati Igazgató Tanács és a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének Szénbányászati Koordinációs Bizottsága az idén is meghirdette az ágazati munkaversenyt. Az értéke­lés szerint a borsodi bányá­szok az első negyedévben is a hagyományokhoz méltóan szerepeltek, és ott vannak az élmezőnyben. Összesen 30 megyénkbeli akna, frontfejtő és elővájó brigád neve olvas­ható a legjobbak között, két kollektíva első, további hét közösség dobogós helyen vég­zett A kis aknák kategóriában Edelény került az élre. A bá­nya dolgozói az év első három hónapjában messze túltelje­sítették termelési kötelezett­ségüket, s 23 ezer tonna sze­net adtak terven felül a nép­gazdaságnak. Második a rang-' sorban Szeles-akna, negyedik Tervtáré, míg a farkaslyuki bánya a 15. helyet érdemelte ki. A nagy aknák versenyében Lyukóbánya „lekörözte” a riválisait, s az említett idő­szakban minden eddiginél több szenet küldött a felszín­re. A célkitűzés ugyanis 319 ezer tonna volt, ezzel szem­A japán Sony Corp, amely nemrégiben dobta piacra a Walkman sztereo zsebrádiót, most újabb lépést tett a szó­rakoztató elektronika terüle­tén. Kihozta Watchman né­ven a zsebben horható te­levíziókészüléket, amely már új technológia alapján ké­szült, lapos televízió formá­jában. Az új készülék súlya mintegy fél kilogramm, a képernyő ótlömérete 53 mil­liméter. Parányi fülhallga­tókkal van felszerelve és ki­húzható antennája van. Üze­meltethető elemmel, autóak- kumulátomal, vagy — adap­ter közbeiktatásával — ház­tartási árammal is. Az új készüléket szeptemberben hozzák forgalomba az USA- ban. * Elkezdődött a termelés az ausztriai Steyrben felépült új BMW-Steyr motorgyártó vállalatnál. Az első kapavá­ben a lyukóiak több mint 371 ezer tonna szenet termeltek. A harmadik legjobb ered­ményt vallhatja magáénak a feketevölgyi akna, amely a korábbi — általában az ob­jektív nehézségek okozta — kudarcok után feltétlenül biz­tató. A negyedik helyen zárta a listát Ormos Vll-es akna. A komplex gépesítésű front- brigádok között a második helyet érdemelte ki az Ede- lény-aknában dolgozó Tóth B. Károly csapata, amely az ak­na első negyedévi túlteljesí­téséből csaknem 11 ezer ton­nát „vállalt magára”. Székely István (Tervtáró,) brigádja az ötödik, Pongó Bertalan (Sze­les-akna) közössége & hatodik, Pavlyás László (Lyukóbánya) kollektívája a hetedik, Szép László csapata (Edelény) a nyolcadik legjobb eredményt érte el országos szinten. A gé­pi jövesztésű frontbrigádok soiában Pálfy Ferenc és tár­sai a nyolcadik helyet szerez­ték meg az első negyedévben. A komplex gépesítésű vá­gathajtó brigádok soha nem tapasztalt sikert értek el, s közülük tizenkettő található gást követő három év alatt a 190 ezer négyzetméteres üzemterületen 120 ezer négy­zetméter alapterületű, a leg­korszerűbb technológiát kép­viselő gyártósorokkal ellátott szerelőcsarnokot építettek fel. A beruházás eddig 3,5 mil­liárd schillingbe került. A gyártósorok bemérésének vé­geztével lefutott az első pró­baszéria, amelyet továbbiak követnek, mégpedig a Mün­chenben is gyártott 2, illetve 2,3 literes, hathengeres ben­zinmotorokból. A BMW-Steyr jelenleg 700 dolgozót, főként magasan kvalifikált szakmunkásokat foglalkoztat, teljes kiépülése után pedig 3 ezer személy­nek biztosít munkalehetősé­get. * Jelenleg a csomagolóüveg­igény 30 százalékát fedezik az NDK-ban a begyűjtőhelyektől a húsz legjobb között. A 2.-tól a 8. helyig kizárólag borsodi vágathajtó brigádot találunk; a következő sorrendben: Sol­tész János (Ormosbánya), Üj- laki Miklós (Ormosbánya),1 Hegedűs Gusztáv (Ormosbá­nya), Kondorosi László (Put- nok), Kecskeméti János (Sze­les-akna), Pongó Ferenc (Fe­ketevölgy), Madácsi István (Ormosbánya) csapata. A 10— 13. helyet is borsodi elővájök foglalják el. a következőkép- fjen: Falkus István (Tervtá­ró), Göndör Flórián (Putnok), Kujbus László (Lyukóbánya), Gulyás Ferenc (Ormosbánya) brigádja. A lyukóbányai Kli- bert Béla és csapata a 15. he­lyen zárta a rangsort. A gépi jövesztés nélküli brigádok versenyében Lajter Ferenc (Edelény) a második, Bodolca Ferenc (Edelény) a harmadik. Nagy István (Putnok) a ne­gyedik helyet érte el a bri­gádjával. Ugyanebben a ka­tegóriában Pál G. István csa­pata (Királd) a 12„ Lukács Zoltán közössége (Királd) a 15. helyen zárt az év első há­rom hónapjának ágazatai mu nka versenyét. érkező üvegek újbóli feldolgo­zásával. A használt üveg ilyen arányú visszajuttatása az anyagkörforgalomba lehetővé teszi, hogy a csomagolóüveg* gyártó kapacitásokat nem kell bővíteni. A számítások szerint ezzel az NDK nép­gazdasága évente 30 millió márka értékű energiát és 35 millió márka értékű nyers­anyagot takarít meg. A ter­vek szerint a következő években tovább növelik a viszaszolgáltatotrt csomagoló­üveg mennyiségét Kiszámí­tották, hogy további 100 mil­lió darab csomagolóüveg be­gyűjtése 80 ezer tonna szén, 18 millió kilówattóra ener­gia és 76 millió köbméter földgáz, valamint tízezer ton­na nátriumkarbonát és 30 ezer tonna homoküveg meg­takarítását tenné lehetővé. — kármán — Minden évben egy kisüzem II MiskBíci Vasipari Szövetkezet sikerei R világgazdaság hírei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom