Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

1982. május 1.," szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 »vetkezeti kitüntetések Körtvélyes István átadja a kitüntetést Szőke Béla igazgatónak f (Folytatás az 1. oldalról) vállalatokkal kialakult együtt­működés, a jó piaci munka meghozta gyümölcsét: a nem rubel elszámolású export — jó gazdaságosság mellett — 1980-hoz viszonyítva meg­kétszereződött, míg a rubel- bevétel 50 százalékkal emel­kedett. Az Ipari Minisztérium és e VOSZ elnöksége megbízá­A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektí­váját az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszerveze­te által adományozott, elis­merő oklevéllel tüntették ki. Az elnöki megnyitó után Kiss Sándor, a vállalat igaz­gatója mondott beszédet. Egyebek között szólt arról, hogj' a vállalati gazdálkodás hatékonyságát jó] segítette az élőmunka növekvő termelé­kenysége és a gépi berende­zések javuló kihasználása. Mindezek egyfelől olyan lé­Harmineegy éve alakult meg Sátoraljaújhelyen az a szövetkezet, amelynek mai jogutódja, a Cipész- és Szol­gáltatói pari Szövetkezet. A kis közösség' az eltelt évek glatt jelentős fejlődési ért el. I>’ő tevékenysége a cipőgyár­tás és -javítás, ám az utóbbi időben három járás mosási és vegylisziítási igényeit is kielégítik. Üj tevékenységeik közé tartozik a használt au­tógumik futózása 'és hőre ke- ményedő műanyagok gyártá­r Szépen ünnepelheti fenn­állásának 20 éves jubileu­mát az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat, ugyanis az elmúlt évi munkája alap­ján az OVII elnöke — egyet­értésben a HVDSZ elnöksé­gével — dicsérő oklevélben részesítette. Ebből az alka­lomból tartottak ünnepséget tegnap a vállalat kyzincbar­sából Körtvélyes István mi­niszterhelyettes mondott Kö­szönetét a végzett munká­ért, gratulált a kitüntetés­hez. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a termékszerkezet korszerűsíté­se, a külkereskedelmi mér­leg javítása terén végzett a kollektíva. Számottevő ered­mény, hogy az erős konkur- rencia ellenére sikerült meg­les ít.ményekkel gazd agf(ották csupán Miskolcot, mint: a ta­polcai Park Hotel, az Éden kemping bővítése, másfelől viszont, lehetőséget biztosítot­tak nemcsak a tervezettnél nagyobb bérfejlesztésre, ha­nem a vállalat szociális hely­zetének javítására, a dolgo­zók munkakörülményeinek fejlesztésére is. Az ünnepi beszédet köve­tően dr. Kádár József ÉVM- m i niszterhely ettes nyújtotta át a vállalat igazgatójának az elismerő oklevelet. Ezután egy ÉVM Kiváló Munkáért és 62 Vállalat Kiváló Dol­gozója kitüntetést adtak át. sa. Az alig több, mint más- félszáz dolgozót foglalkozla- ló szövetkezet az elmúlt év­ben 41 millió forintos terme­lést ért el, 4 millióval töb­bet, mint a tervezett. Nye­reségük is jól alakult, az év végéig 8,3 millió forintra emelkedett. Tegnap délután a városi pártbizottságon ün­nepelt a szövetkezet gárdá­ja; elmúlt évi munkájuk alapján elnyerték a megyei K1SZÖV vándorzászlaját. cikai központjában, ahol Ara­nyosi Gábor igazgató felidéz­te az elmúlt évi kimagasló termelési eredményeket. Mint mondotta, a munkáskolleklí- va 1981-ben 25 százalékkal növelte termelési értékét a korábbi esztendőhöz képest és meghaladta a 493 millió forintot..A tervezett 51 kilo­méter vízcső helyett 69 kilo­métert fektettek le, s a prog­jelenni a tőkés piacokon, korszerű növényvédő szerek­kel. A megye és a járás párt-, állami és társadalmi szervei­nek nevében dr. Havasi Béla köszönte meg a kollektíva példás, fegyelmezett helytál­lását. A sikeres munka elismeré­seként az ÉMV több dolgo­zója részesült egyéni és kol­lektív kitüntetésben. ramozott .TOO méterrel szem­ben 2700 méter csatornát építettek. A vállalat tavaly a várt 34.2 millió köbméter helyett 30.7 millió köbméter ivóvizet szolgáltatott, s a ter­vezetthez viszonyítva 5 szá­zalék, 1,2 millió kilowattóra volt a villamosenergia-meg- takarílás. Ezután All Lajos, orr. OVH vízellátási főosztályának ve­zetője és Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei tit­kára átadták a dicsérő okle­velet a vállalat igazgatójá­nak, majd gratuláltak az el­múlt évi kimagasló termelé­si sikerekhez. Távközlési felügyelőség, Ernőd Az elmúlt évben is magas színvonalon oldotta meg rá­dió- és televíziómüsor-sugár- zási feladatait egész Észak­kel et-Magyarország területén a Posta Rádió- és Televízió- műszaki Igazgatóság einődi V ezeték nélküli Tá vjk özlési Felügyelősége. A tokaji, a miskolci, kékesi és a többi adóállomások műszaki gárdá­ja a minimumra szorította a műsorkimaradásokat, jól gazdálkodtak az anyaggal és az energiával. Kisgyörgy Tibor, a fel­ügyelőség párttitkára köszön­tötte tegnap, az Ernődön megtartott ünnepségen a több, mint kétszáz fős kol­lektíva képviselőit, majd Székely István, a felügyelő­ség vezetője számolt be az 1981-ben végzett munkáról. Ezt követően dr. G. Tóth Károly, a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgató­ság igazgatóhelyettese átad­ta a „Kiváló Felügyelőség” címet tanúsító oklevelet Szé­kely Istvánnak. Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezet ÉRV Sikeres Storker-börze r Pénteken, a kohó- és gép­ipar Technika Házában befe­jeződött az idei első Interker- börze, amelyet az Országos Piackutató Intézet szervezett — immár 17. alkalommal. A börzén száz vállalat több mint másfél milliárd forint értékben kínálta eladásra fe­leslegessé vált készleteit. A több ezer termékből 180 mil­lió forint értékű kelt el. A legkelendőbbnek a kötőele­mek, vaskohászati termékek bizonyultak. Az eladók közül a legnagyobb torsaimat a Ganz-MÁVAG (ötmillióval), a Biogal Gyógyszergyár (négymillióval), valamint a Malév, a Videoton, az Ikarus és az Egyesült Izzó (3—3 mil­lióval) ' bonyolított le. A fel­ajánlott elfekvő készletek leg­nagyobb hányadát a Magév, a Ferroglobus. a Metalloglo- bus és a Femo Szövetkezet vásárolta meg. Az Országos Piackutató In­tézet legközelebb októberre tervezi hasonló Interker-bör- ae rendezését. Valamennyi középtávú fej­lesztési elképzelés a nagyobb nyereséget: biztosító, minősé­gileg jobb, a piacon kedve­zőbben értékesíthető termék gyártását szorgalmazza az Ózdi Kohászati Üzemekben. A rendelkezésre .álló techni­ka, az alkalmazott technológia csak az egyik oldala a do­lognak. a másik oldalon ott van a technikát mozgató em­ber, aki végül is a jobb mi­nőségű terméket állítja elő — mondja Polencsik József, az ÓKÜ kohászati gyáregységé­nek vezetője. A vállalat nye­reségének gy a í’a pit ás á ban nagy lehetőség például a mi­nőségi tömegacél gyártásának szorgalmazása. Egyszerűen arról van szó, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben a korábbinál má- sabb, magasabb követelmé­nyeket kell kielégíteni a je­lenleg rendelkezésünkre álló technikai színvonalon. Persze a technika, a technológia fej­lesztésében előbbre kell lép­nünk, s amint anyagi erőfor­rásaink engedik, lépünk is. Á.m addig, amíg a fejlesztési tervek megvalósítására sor kerül, véleményem szerint, a minőség állandó javításában az embereké a döntő szó. Igaz, most nem tíz-, vagy százezer tonnákban beszé­lünk, megváltozott a nagy­ságrend is, megnőtt viszont a minőségileg jobb, úgy is mondhatnám, az apró mun­ka becsülete. A jelenleg al­kalmazott ösztönzési rend­szer egyértelműen ezt a mun­kát becsüli meg, s a szubjek­tív feltételek javításában még jelentős tartalékaink vannak. Tény, hogy az ózdi acél minősége javult, s ez véleményem szerint annak köszönhető, hogy az acélgyár­tók képesek voltaik alkalmaz­kodni a korábbinál^1 eltérő kö vet el menyek hez, megért et­ték, hogy a minőség javítása az ÓKÜ számára egyszerűen — létkérdés. A váltás, az elfogadtatás nem volt egyszerű folyamat. A mennyiséghez szokott ter­melő , nehezen állt ál. egy m á sf éle kö vetel mé n y reué ­szerre. S, mert a jelenleg Al­kalmazott ösztönzési rend­szer anyagiakban számotte­vően differenciál az acélgyár­tók és a kiemelt acélgyártók között, ennek elfogadtatásá­ban is szemléletváltásra volt és bizonyára van még szükség. Végül is ez — mint mondani szokás —, zsebbe vágó kér­dés, s ebből következően ma a tizenkilenc acélgyártó szá­mára egyáltalán nem közöm­bös, hogy a gyáregységben kit tisztelnek meg a kiemelj acélgyártó címmel, A kérdés kézenfekvő: ki lehet Ózdon kiemelt acélgyártó? Szalmási Ernő mérnök, a minőségi acélgyártás közvet­len tennelé.sfelelöse. Számos munkaposzton dolgozott, 1967-től az acélműben: — A vállalati igény megfo­galmazódott: még , kell kez­denünk a minőségi tömeg- acélgyártást, Tulajdonképpen nem történt, más, csak ezt a vállalati igényt itt az acél­műben a lehetőségeinket fi­gyelembe véve le kellett for­dítani. A lehetőségek pedig azt bizonyították, hogy a je­lenlegi technikai színvonalon is lehel jobb minőségű acélt gyártani, de ehhez olyan em­berek kellenek, akik képesek a megújulásra, a szakmai is­meretek állandó gyarapításá­ra. Egyszerűen azért, mert enélkül nem lehel jobb és. ha kell. még jobb minőségű acélt gyártani. Szakmai tanfolya­mokat szerveztünk, elméleti és gyakorlati oktatásban ré­szesítettük az acélgyártókat. A legjobbakat, a nagy ta- pas ztalatokkal ren del kezöket pedig kijelöltük az úgyneve­zett kiemelt minőségű acélok gyártására. A kiemelt acél­gyártók munkája minden te­kintetben döntő, hiszen a na­gyobb nyereséget hozó termé­kek — rugóacél, védőgázas hegesztőhuzal, krómos acé­lok, automata acélok, dina- móaeél stb. — gyártásában van fontos szerepük. Ám ezt a munkát az új ösztönzési rendszer anyagiakban jobban megbecsüli. A havi alapbér­ben például 500 forint pluszt jelent, de ez vissza is von­ható, ugyanis félévenként ér­tékeljük tevékenységüket. Anyagi plusz az is, hogy a kiemelt minőség programsze­rű gyártásának ösztönzésére i évenként mintegy 100 ezer forintot biztosít a kohászati gyáregység. A munka értéke­lése személyre szóló. Minden hónap végén összesítjük: ki, mennyi kiemelt minőségű adagot gyártott, s ennek meg­felelően jutalmazzuk. Az ösz­tönzés persze negatív érte­lemben is érvényes, vagyis a jutalmai el lehet vonni, mint ahogy a kiemelt acélgyártó címet is. Kismaréi András minőségi acélgyártó. 1956-ban az ÓKÜ szakmunkástanulója, majd kemencesegéd. 1970-től acél­gyártó. — A kiválasztásnál az elő­ző években végzett munkát vették figyelembe, hiszen az értékelés mindig is rendsze­res volt. Most is az. És ez azt jelenti, hogy a kapu minden­ki számára nyitva van, tehát minden acélgyártó igyekszik bizonyítani. Ez jó dolog, mert az a cél, hogy minél töbh, jó minőségű acélt készítsünk. Az anyagi elismerés is sokat jelent. Őszintén szólva, sokat hangoztattuk: nincs megbe­csülve az acélgyártók mun­kája. A minőségi követel­mény korábban is növekedett, de pénzt nem hozott. Most minden jó minőségű adagért 100—200 forint jár, pluszban, vagy mínuszban. Persze a jó minőség nemcsak az acél­gyártón múlik, hanem a ke- menceszemélyzeten is. Ebből kövétkezően a mozgóbér fel­osztásánál a kiemelt acél­gyártó is olt van . .. Olajos János főolvasztár: tavaly a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Az ÓKÜ köztiszteletben álló dolgozója: — Jó minőségű adagot csak jó minőségű kemencéből le­het legyártani. Folyamatában tekintve a minőségi acélgyár­tás a kemencékben kezdődik, de ezt az acélt még le kell önteni és1 jó minőségű ter­mékké kell hengerelni. Vagy­is: a minőség javítása közős feladat, és valamennyiünk javát szolgálja. Amikor a minőség, mint alapvető köve­telmény megjelent, akár szól­hattunk volna Hamletiéi is: „Lenni, vagy nem lenni...” A hamleti kérdés bennem viszont így fogalmazódott meg: ha nincs minőségi acél, akkor végünk van: Tudom, ez egyáltalán nem költői, de ez a tény. És Olajos János túl­ságosan erősen kötődik mun­kájához, társaihoz, semmint más munka után nézzen. Át­éltem én egyet, s mást. Azt például, amikor csak négy kemence működött, öt ke­mencére pedig nem volt szük­ség, mert nem kellett az ózdi acél, az ózdi vas. Most pedig minden kemencénk működik, igaz, tettünk is érte közösen, nem is keveset. Az emberek elfogadták: jobban, máskép­pen kell dolgozni. Elhiheti: ez az elfogadtatás, ez a szemlé­letváltás, a fejekben való úgy­mond rendcsinálás nem is volt olyan nehéz folyamat. De miért is lett volna az, hi­szen az egész végtelenül egy­szerű. A saját munkánkról, közös dolgainkról, érdekeink­ről van szó. Szarvas Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom