Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
1982. május 1.," szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 »vetkezeti kitüntetések Körtvélyes István átadja a kitüntetést Szőke Béla igazgatónak f (Folytatás az 1. oldalról) vállalatokkal kialakult együttműködés, a jó piaci munka meghozta gyümölcsét: a nem rubel elszámolású export — jó gazdaságosság mellett — 1980-hoz viszonyítva megkétszereződött, míg a rubel- bevétel 50 százalékkal emelkedett. Az Ipari Minisztérium és e VOSZ elnöksége megbízáA Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektíváját az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete által adományozott, elismerő oklevéllel tüntették ki. Az elnöki megnyitó után Kiss Sándor, a vállalat igazgatója mondott beszédet. Egyebek között szólt arról, hogj' a vállalati gazdálkodás hatékonyságát jó] segítette az élőmunka növekvő termelékenysége és a gépi berendezések javuló kihasználása. Mindezek egyfelől olyan léHarmineegy éve alakult meg Sátoraljaújhelyen az a szövetkezet, amelynek mai jogutódja, a Cipész- és Szolgáltatói pari Szövetkezet. A kis közösség' az eltelt évek glatt jelentős fejlődési ért el. I>’ő tevékenysége a cipőgyártás és -javítás, ám az utóbbi időben három járás mosási és vegylisziítási igényeit is kielégítik. Üj tevékenységeik közé tartozik a használt autógumik futózása 'és hőre ke- ményedő műanyagok gyártár Szépen ünnepelheti fennállásának 20 éves jubileumát az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, ugyanis az elmúlt évi munkája alapján az OVII elnöke — egyetértésben a HVDSZ elnökségével — dicsérő oklevélben részesítette. Ebből az alkalomból tartottak ünnepséget tegnap a vállalat kyzincbarsából Körtvélyes István miniszterhelyettes mondott Köszönetét a végzett munkáért, gratulált a kitüntetéshez. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a termékszerkezet korszerűsítése, a külkereskedelmi mérleg javítása terén végzett a kollektíva. Számottevő eredmény, hogy az erős konkur- rencia ellenére sikerült megles ít.ményekkel gazd agf(ották csupán Miskolcot, mint: a tapolcai Park Hotel, az Éden kemping bővítése, másfelől viszont, lehetőséget biztosítottak nemcsak a tervezettnél nagyobb bérfejlesztésre, hanem a vállalat szociális helyzetének javítására, a dolgozók munkakörülményeinek fejlesztésére is. Az ünnepi beszédet követően dr. Kádár József ÉVM- m i niszterhely ettes nyújtotta át a vállalat igazgatójának az elismerő oklevelet. Ezután egy ÉVM Kiváló Munkáért és 62 Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést adtak át. sa. Az alig több, mint más- félszáz dolgozót foglalkozla- ló szövetkezet az elmúlt évben 41 millió forintos termelést ért el, 4 millióval többet, mint a tervezett. Nyereségük is jól alakult, az év végéig 8,3 millió forintra emelkedett. Tegnap délután a városi pártbizottságon ünnepelt a szövetkezet gárdája; elmúlt évi munkájuk alapján elnyerték a megyei K1SZÖV vándorzászlaját. cikai központjában, ahol Aranyosi Gábor igazgató felidézte az elmúlt évi kimagasló termelési eredményeket. Mint mondotta, a munkáskolleklí- va 1981-ben 25 százalékkal növelte termelési értékét a korábbi esztendőhöz képest és meghaladta a 493 millió forintot..A tervezett 51 kilométer vízcső helyett 69 kilométert fektettek le, s a progjelenni a tőkés piacokon, korszerű növényvédő szerekkel. A megye és a járás párt-, állami és társadalmi szerveinek nevében dr. Havasi Béla köszönte meg a kollektíva példás, fegyelmezett helytállását. A sikeres munka elismeréseként az ÉMV több dolgozója részesült egyéni és kollektív kitüntetésben. ramozott .TOO méterrel szemben 2700 méter csatornát építettek. A vállalat tavaly a várt 34.2 millió köbméter helyett 30.7 millió köbméter ivóvizet szolgáltatott, s a tervezetthez viszonyítva 5 százalék, 1,2 millió kilowattóra volt a villamosenergia-meg- takarílás. Ezután All Lajos, orr. OVH vízellátási főosztályának vezetője és Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei titkára átadták a dicsérő oklevelet a vállalat igazgatójának, majd gratuláltak az elmúlt évi kimagasló termelési sikerekhez. Távközlési felügyelőség, Ernőd Az elmúlt évben is magas színvonalon oldotta meg rádió- és televíziómüsor-sugár- zási feladatait egész Északkel et-Magyarország területén a Posta Rádió- és Televízió- műszaki Igazgatóság einődi V ezeték nélküli Tá vjk özlési Felügyelősége. A tokaji, a miskolci, kékesi és a többi adóállomások műszaki gárdája a minimumra szorította a műsorkimaradásokat, jól gazdálkodtak az anyaggal és az energiával. Kisgyörgy Tibor, a felügyelőség párttitkára köszöntötte tegnap, az Ernődön megtartott ünnepségen a több, mint kétszáz fős kollektíva képviselőit, majd Székely István, a felügyelőség vezetője számolt be az 1981-ben végzett munkáról. Ezt követően dr. G. Tóth Károly, a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság igazgatóhelyettese átadta a „Kiváló Felügyelőség” címet tanúsító oklevelet Székely Istvánnak. Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezet ÉRV Sikeres Storker-börze r Pénteken, a kohó- és gépipar Technika Házában befejeződött az idei első Interker- börze, amelyet az Országos Piackutató Intézet szervezett — immár 17. alkalommal. A börzén száz vállalat több mint másfél milliárd forint értékben kínálta eladásra feleslegessé vált készleteit. A több ezer termékből 180 millió forint értékű kelt el. A legkelendőbbnek a kötőelemek, vaskohászati termékek bizonyultak. Az eladók közül a legnagyobb torsaimat a Ganz-MÁVAG (ötmillióval), a Biogal Gyógyszergyár (négymillióval), valamint a Malév, a Videoton, az Ikarus és az Egyesült Izzó (3—3 millióval) ' bonyolított le. A felajánlott elfekvő készletek legnagyobb hányadát a Magév, a Ferroglobus. a Metalloglo- bus és a Femo Szövetkezet vásárolta meg. Az Országos Piackutató Intézet legközelebb októberre tervezi hasonló Interker-bör- ae rendezését. Valamennyi középtávú fejlesztési elképzelés a nagyobb nyereséget: biztosító, minőségileg jobb, a piacon kedvezőbben értékesíthető termék gyártását szorgalmazza az Ózdi Kohászati Üzemekben. A rendelkezésre .álló technika, az alkalmazott technológia csak az egyik oldala a dolognak. a másik oldalon ott van a technikát mozgató ember, aki végül is a jobb minőségű terméket állítja elő — mondja Polencsik József, az ÓKÜ kohászati gyáregységének vezetője. A vállalat nyereségének gy a í’a pit ás á ban nagy lehetőség például a minőségi tömegacél gyártásának szorgalmazása. Egyszerűen arról van szó, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben a korábbinál má- sabb, magasabb követelményeket kell kielégíteni a jelenleg rendelkezésünkre álló technikai színvonalon. Persze a technika, a technológia fejlesztésében előbbre kell lépnünk, s amint anyagi erőforrásaink engedik, lépünk is. Á.m addig, amíg a fejlesztési tervek megvalósítására sor kerül, véleményem szerint, a minőség állandó javításában az embereké a döntő szó. Igaz, most nem tíz-, vagy százezer tonnákban beszélünk, megváltozott a nagyságrend is, megnőtt viszont a minőségileg jobb, úgy is mondhatnám, az apró munka becsülete. A jelenleg alkalmazott ösztönzési rendszer egyértelműen ezt a munkát becsüli meg, s a szubjektív feltételek javításában még jelentős tartalékaink vannak. Tény, hogy az ózdi acél minősége javult, s ez véleményem szerint annak köszönhető, hogy az acélgyártók képesek voltaik alkalmazkodni a korábbinál^1 eltérő kö vet el menyek hez, megért ették, hogy a minőség javítása az ÓKÜ számára egyszerűen — létkérdés. A váltás, az elfogadtatás nem volt egyszerű folyamat. A mennyiséghez szokott termelő , nehezen állt ál. egy m á sf éle kö vetel mé n y reué szerre. S, mert a jelenleg Alkalmazott ösztönzési rendszer anyagiakban számottevően differenciál az acélgyártók és a kiemelt acélgyártók között, ennek elfogadtatásában is szemléletváltásra volt és bizonyára van még szükség. Végül is ez — mint mondani szokás —, zsebbe vágó kérdés, s ebből következően ma a tizenkilenc acélgyártó számára egyáltalán nem közömbös, hogy a gyáregységben kit tisztelnek meg a kiemelj acélgyártó címmel, A kérdés kézenfekvő: ki lehet Ózdon kiemelt acélgyártó? Szalmási Ernő mérnök, a minőségi acélgyártás közvetlen tennelé.sfelelöse. Számos munkaposzton dolgozott, 1967-től az acélműben: — A vállalati igény megfogalmazódott: még , kell kezdenünk a minőségi tömeg- acélgyártást, Tulajdonképpen nem történt, más, csak ezt a vállalati igényt itt az acélműben a lehetőségeinket figyelembe véve le kellett fordítani. A lehetőségek pedig azt bizonyították, hogy a jelenlegi technikai színvonalon is lehel jobb minőségű acélt gyártani, de ehhez olyan emberek kellenek, akik képesek a megújulásra, a szakmai ismeretek állandó gyarapítására. Egyszerűen azért, mert enélkül nem lehel jobb és. ha kell. még jobb minőségű acélt gyártani. Szakmai tanfolyamokat szerveztünk, elméleti és gyakorlati oktatásban részesítettük az acélgyártókat. A legjobbakat, a nagy ta- pas ztalatokkal ren del kezöket pedig kijelöltük az úgynevezett kiemelt minőségű acélok gyártására. A kiemelt acélgyártók munkája minden tekintetben döntő, hiszen a nagyobb nyereséget hozó termékek — rugóacél, védőgázas hegesztőhuzal, krómos acélok, automata acélok, dina- móaeél stb. — gyártásában van fontos szerepük. Ám ezt a munkát az új ösztönzési rendszer anyagiakban jobban megbecsüli. A havi alapbérben például 500 forint pluszt jelent, de ez vissza is vonható, ugyanis félévenként értékeljük tevékenységüket. Anyagi plusz az is, hogy a kiemelt minőség programszerű gyártásának ösztönzésére i évenként mintegy 100 ezer forintot biztosít a kohászati gyáregység. A munka értékelése személyre szóló. Minden hónap végén összesítjük: ki, mennyi kiemelt minőségű adagot gyártott, s ennek megfelelően jutalmazzuk. Az ösztönzés persze negatív értelemben is érvényes, vagyis a jutalmai el lehet vonni, mint ahogy a kiemelt acélgyártó címet is. Kismaréi András minőségi acélgyártó. 1956-ban az ÓKÜ szakmunkástanulója, majd kemencesegéd. 1970-től acélgyártó. — A kiválasztásnál az előző években végzett munkát vették figyelembe, hiszen az értékelés mindig is rendszeres volt. Most is az. És ez azt jelenti, hogy a kapu mindenki számára nyitva van, tehát minden acélgyártó igyekszik bizonyítani. Ez jó dolog, mert az a cél, hogy minél töbh, jó minőségű acélt készítsünk. Az anyagi elismerés is sokat jelent. Őszintén szólva, sokat hangoztattuk: nincs megbecsülve az acélgyártók munkája. A minőségi követelmény korábban is növekedett, de pénzt nem hozott. Most minden jó minőségű adagért 100—200 forint jár, pluszban, vagy mínuszban. Persze a jó minőség nemcsak az acélgyártón múlik, hanem a ke- menceszemélyzeten is. Ebből kövétkezően a mozgóbér felosztásánál a kiemelt acélgyártó is olt van . .. Olajos János főolvasztár: tavaly a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Az ÓKÜ köztiszteletben álló dolgozója: — Jó minőségű adagot csak jó minőségű kemencéből lehet legyártani. Folyamatában tekintve a minőségi acélgyártás a kemencékben kezdődik, de ezt az acélt még le kell önteni és1 jó minőségű termékké kell hengerelni. Vagyis: a minőség javítása közős feladat, és valamennyiünk javát szolgálja. Amikor a minőség, mint alapvető követelmény megjelent, akár szólhattunk volna Hamletiéi is: „Lenni, vagy nem lenni...” A hamleti kérdés bennem viszont így fogalmazódott meg: ha nincs minőségi acél, akkor végünk van: Tudom, ez egyáltalán nem költői, de ez a tény. És Olajos János túlságosan erősen kötődik munkájához, társaihoz, semmint más munka után nézzen. Átéltem én egyet, s mást. Azt például, amikor csak négy kemence működött, öt kemencére pedig nem volt szükség, mert nem kellett az ózdi acél, az ózdi vas. Most pedig minden kemencénk működik, igaz, tettünk is érte közösen, nem is keveset. Az emberek elfogadták: jobban, másképpen kell dolgozni. Elhiheti: ez az elfogadtatás, ez a szemléletváltás, a fejekben való úgymond rendcsinálás nem is volt olyan nehéz folyamat. De miért is lett volna az, hiszen az egész végtelenül egyszerű. A saját munkánkról, közös dolgainkról, érdekeinkről van szó. Szarvas Dezső