Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. május 8., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 T rafójavító A Bükkaljc! Bányaüzem külszíni műhelyeiben jól képzett szakemberek végzik a különböző bányaberendezések javítását, szerelését. Képünkön KTR-trafó készül Pintér József villanyszerelő keze munkája nyomán. Mellékterméken hizlalnak Tömegközlekedésünk ' fejlesztéséről írta- Puüai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter A városok tömegközlekedését illetően — Budapestről ezNapjaink népgazdasági igényeire épül az az elképzelés, amelyet gazdasági társulás keretében a csobaji Taktaközi Termelőszövetkezetben valósítanak majd meg. Egy érdekes tapasztalatot használtak fel a tervezésnél; a régebbi cukorgyári mintagazdaságok adták az ötletet. Az üzemek mellé telepített állattenyésztő-telepeken ugyanis rendkívül kedvező „hatásfokkal” használták fel a cukorgyártás melléktermékét, a répaszeletet. A fővárosban alakult meg — ma már ötven szövetkezet, s állami gazdaság a tagja — az a gazdasági társulás, amely a marhahizlalást erre a melléktermékre alapozza. Nem véletlenül, hiszen a répaszelet beltartalmi értéke kiváló, fokozza a húsgyarapodást, s etetésével az abrakot felére lehet csökkenteni. A csobaji szövetkezet egy ezer férőhelyes hizlalda kialakításába akar belekezdeni, amelynek tízmillió forinA Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában évek óta nagy figyelmet fordítanak a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. A termékstruktúra megváltozásának következménye, hogy a gyárban igen sok női munkaerőt kötött le a keresett betontermékek gyártásához szükséges hegesztett hálók készítése. Ezt a munkát az asszonyok kézi erővel végezték. Munkájukat végre sikerült megkönnyíteni. Kozma Béla, a gyár mű- 'szalci osztályának vezetője elmondotta: nemrégiben üzembe helyeztek egy saját tervezésű és kivitelezésű hálóvágó-berendezést, amely kiválóan alkalmas a nagyméretű halók méretre darabolásához. A sikeren felbuzdulva, megkezdték egy speOrszágszerte befejeződtek a vállalati újítási értekezletek, amelyeken az újítók és feltalálók május 15-i V. országos tanácskozását készítették elő. A helyi fórumokat többnyire aktív! részvétel jellemezte, sokezren mondták el véleményüket az újitómozgalom feladatairól, az előrelépést hátráltató gondokról. Ezek az események megmozgatták a vállalati műszaki-gazdasági köztos költségéhez a társulás központja 2,5 millió forinttal járul hozzá, a hiányzó összeget pedig megyénk három szövetkezete s két állami gazdasága adná össze. A beruházás rendkívül olcsó, hiszen minimális fedett hellyel, s karámrendszer kiépítésével valósítják meg, így a befektetett összeg visz- szatérülése meggyorsul. A közeli Szerencsi Cukorgyárból hoznák az ezer bika hizlalásához szükséges ötezer tonna tartósított répaszeletet, amelyet a szövetkezet földjein termesztett szálas és lédús takarmánnyal egészítenének ki. A mellékterméken nevelt állatok takarmányozási költsége így jelentősen csökken, hiszen 5 kilogramm abrak felhasznalása helyett két-három kilogrammból állítanának elő egy kilogramm húst. A telep üzemeltetéséhez, a harmincmillió forintos árbevételhez s közel ötmillió forintos nyereséghez a megye öt társult gazdasága biztosítaná a borjakat. ciális hálóhajlító gép elkészítését is, amelyet a tmk- üzem dolgozói várhatóan e hónapban helyeznek üzembe. A tervezők most egy hál<j)iegesztő-berendezés kialakításán törik a fejüket. A gép elkészítésekor figyelembe veszik a meglevő termelőberendezések műszaki állapotát is, igyekeznek ennek megfelelően kialakítani az új gépet, amelyet szintén ebben a hónapban kívánnak beüzemelni. A fejlesztések pénzügyi fedezetét a gyár saját erőből biztosítja. Az idén a kollektíva a vasastechnika fejlesztését tűzte célul, ugyanis ebben az esztendőben olyan termékek gyártásával fog- lalkoznalc, amelyek előállításúnak sikere erősen függ a korszerűbb technológiák alkalmazásától. véleményt és a saját problémák mellett országos jelentőségű, az irányító munkát érintő javaslatok is elhangzottak. Szinte mindenütt elmondták. hogy az újítók és feltalálók tevékenységében rejlő lehetőségek fokozott kihasználása is elősegítheti az innováció fellendülését, a termékszerkezet korszerűsítését, az ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodást. Föld alatti magtár Az egész magtárba, ha ki akarják használni, hatezer tonna termény férne be. Szokatlan módon a föld alatt helyezték el. De az egészben mégis a legmeglepőbb a beruházás ára; mindössze négymillió forintba került. Akik elírásra gyanakszanak, a közeljövőben megbizonyosodhatnak az adat helyességéről, hiszen a prügyi Ti- szamente Termelőszövetkezetben május 28-án mutatják be azt a nedvester- mény-tárolót, amely alkalmas hatszáz vagon szemes kukorica tárolására. A szövetkezet vezetői a csávolyi termelőszövetkezetben látták először ezt a módszert, amely az első pillantásra megtetszett. Éppen egyszerűsége miatt, hiszen ötven méter hosszú, 2,5 méter mély, s négy méter széles gödröket kell ásni, majd fóliával bélelni, s a beleöntölt terményt takarni, majd földdel a levegőt kiszorítani. Az egyenletes hőmérsékleten jól tartható a szemes termény. A nedvesen tárolt kukorica egész évben megőrzi a tej- savas feltáródás nyomán bél- tartalmi értékét. Erre a kétségkívül olcsó módszerre energiatakarékossági hitelt kapott a szövetkezet, hiszen alkalmazásával évi 200 ezer liter gázolajat, közel kétmillió forintot lehet megtakarítani. A 3,7 millió forintos hitel így lényegében — hiszen a mesterséges szárítás elmarad — két év alatt megtérül. Ez a tárolási módszer alkalmas száraz termények elhelyezésére is. És a szövetkezetek megkímélheti k magukat egy fölösleges beruházástól, hiszen hasonló nagyságú. felszín feletti magtár többszörösébe kerül. Szivei ezeíi lakásépítők Nyolcvanhét lakásépítő szövetkezet tevékenykedik az országban. Munkájukat ösz- szehangolják a házgyári programokkal; azokban a megyékben, ahol a nagyobb ütemű iparosodás nyomán a lakásigénylők száma magasabb és a házgyárak kevésbé győzik a termelést, ott a szövetkezetek építik fel a lakások egy részét. Az átlagosnál nagyobb arányban vállalnak részt a lakásépítésben Budapesten, Bács- Kiskun, Veszprém és Zala megyében. A társadalom életének szinte valamennyi megnyilvánulása közlekedési szükségletet teremt. Nélküle nem képzelhető el a termelés, a termékek elosztása. Közlekedésünk jelenlegi színvonalát vizsgálva kétféle — egymásnak nem ellentmondó — következtetésre jutunk. Az első és meghatározó, hogy a közlekedés az általános népgazdasági igényeket kielégíti. Egyének, kisebb közösségek azonban több esetben jogos kritikával illethetik, habár a tömegközlekedés nem felelhet meg minden esetben az egyéni, kisebb csoportérdekeknek. Feladatunk elsősorban az, hogy a társadalmunk adott fejlettségi szintjén elégítsük ki az igényeket, valamint az állampolgárok minden jogos szükségletét. A személyforgalom ma döntő helyet foglal el 150— 170 város, nagyobb település életében. Az itt található vállalatok, intézmények, üzlet- központok menetrendszerűen szervezett utazással érhetők el, de a többi csaknem 3000 kisebb település lakóinak — mintegy 4 millió 700 ezer embernek — is rendszeresen utazniuk kell, mert napi szükségleteiknek csupán egy részéhez tudnak lakóhelyükön hozzájutni. A lakosság megfelelő ellátásában, igényeinek kielégítésében tehát jelentős szerep jut a közlekedés meny- nyiségi és minőségi színvonalának, fejlettségének. Az országgyűlés által 1979- ben elfogadott közlekedéspolitikai koncepció — amint az a közvélemény előtt ismeretes — a tömegközlekedés fejlesztésének elsődlegességét tűzte ki fő célul. Ehhez folyamatosan növelnünk kell a kapacitást, miközben csök- kentenünk a környezetre gyakorolt káros hatásokat, s megfelelő forgalombiztonságot kell elérni. Ennek útján mérsékelhetjük az adott utazási időket, a közlekedés költségeit és munkaerő-felhasználását. A fejlesztés az utóbbi néhány évben — figyelembe véve a beruházások rendkívül nagy költségigényét — elsődlegesen arra irányult, hogy elegendő, és ezen belül minél több technikailag korszerű, gazdaságos jármű segítse a tömegközlekedést. A vasútnál a korszerű dízel- és villamos mozdonyok lehetővé tették a nagyobb átlagsebességet, növelhető volt a vonatok kocsiszáma és ezzel az utasok száma is. Az eddigi fejlesztéseknek szerves részét teszik ki az elővárosi, városkörnyéki közlekedést jelentősen javító új villamos és motorvonatok. Az autóbuszforgalomban a közlekedési vállalatok a településeken belüli városi autóbuszparkjukat teljes egészében, a helyközieket pedig 95 százalékban korszerű Ika- rusokra cserélték. Minden 200-nál nagyobb lélekszámú települést bekapcsoltunk az országos autóbuszhálózatba. Ez Európában egyedülálló. A Volán teljesítménye mennyiségileg kielégítő, az utazás minősége viszont helyenként és esetenként kívánnivalót hagy maga után. A jövőben — az utazóközönség igényeinek fokozottabb és rugalmasabb figyelembevételével — fő feladatainknak tekintjük a járatsűrűség esetenkénti és helyenkénti növelését, az előírt menetidő betartását, a vasúti, közúti menetrendek összhangjának javítását, az indítási időpontoknak a helyi kívánságokhoz alkalmazkodó jobb megválasztását. úttal nem szólva — az autóbuszok száma és megállóhelyi sűrűsége ma már lehetővé teszi a járatok átlagosan 11 percenkénti, csúcsidőben az 5—6 percenkénti indítását, valamint azt, hogy belterületen 300 méternél, külterületen 500 méternél ne essenek távolabb egymástól a megállóhelyek. Néhol ezek a távolságok is hosszúnak tűnhetnek, elsősorban az idősebb, vagy kisgyermekes utazóknak, de a forgalom folyamatossága mégis ezt indokolja. A vidéki városokban az utóbbi években mérsékelten csökkent a villamosforgalom. Ennélfogva, valamint a kedvezőbb energiafelhasználás és hatásosabb környezetvédelmi jellemzői miatt Szegeden már üzemel és tovább épül a trolibusz-közlekedés, Debrecenben pedig várhatóan a jelen tervidőszak végén megindul. A városok tömegközlekedése fejlesztésének elsődleges célja egyébként a főbb utazási irányokban a gyors és expressz autóbuszjáratok rendszerének kifejlesztése, valamint a zsúfoltság csökkentése- Ez járat- bővítéssel, a járművek tervszerű átcsoportosításával, a lépcsőzetes munkakezdés minél szélesebb kiterjesztésével érhető el. A folyamatos, megbízható tömegközlekedés fontos és szükséges feltétele a járműveket kiszolgáló korszerű és megfelelő számú létesítmény, karbantartó- és javítórészleg, mosóberendezés megteremtése, beszerzése. Tulajdonképpen ez az a terület, amelyen a legnagyobb a lemaradás. Felszámolása jelentős beruházásokkal már megkezdődött, de a végrehajtás ütemét befolyásolják az anyagi lehetőségek. Az anyagiakat illetően az állami költségvetés által támogatott szolgáltatások közül egyike a legjobban kiemelteknek a közúti személyszállítás. A helyközi, távolsági forgalomban 1951 óta, a helyi forgalomban pedig 1956 óta nem változtak a díjak, pedig a költségek az eltelt időszak alatt nagymértékben emelkedtek, és ezért évről évre nőtt az állami költségvetést terhelő árkiegészítés. A belföldi és nemzetközi személy- szállítás állami támogatása tavaly csaknem 18 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a közlekedési jegy minden forintjához, amit az utazó fizet, az állam 1,20 Ft- ot tesz hozzá. Életszínvonal- politikai okokból az 1980- évi kárrendezés során, illetőleg azóta sem emeltük a tömegközlekedés dijait, hanem csupán olyan ésszerűsítő intézkedéseket vezettünk be, amelyek a díjszintet, illetőleg a lakosság kiadásait összességében nem érintették. Az alacsony tarifák mellett az elmúlt években különböző kedvezmény-kiterjesztési törekvések érvényesültek. Jelenleg a kedvezmények rendszere igen kiterjedt és sokrétű. A ma is különösen indokolt szociálpolitikai kedvezmények — diákok, nyugdíjasok utazása — szinte elvesznek ebben a halmazban. Kormányzati döntés alapján a vasúti közlekedésben a nyugdíjasok- 1977 áprilisától évi 8 utazásra félárú kedvezményt vehetnek igénybe, és szélesedett a nem kereső diákok utazási kedvezménye is 1981. szeptember 1-től. A megyékben élő lakosságot alapvetően érintő belföldi tömegközlekedéshez is jelentős állami támogatás szükséges. Az 1981. évi adatok alapján az utazók minden kifizetett) forintjához a vasúti személyszállításnál 2,50 Ft-ot, a távolsági menetrend szerinti autóbusznál 50 fillért, a városi és helyközi közlekedésnél 1 forint 30 fillért ad hozzá az állam. A hosszú ideje változatlan díjak mellett időközben így bizonyos aránytalanságok is kialakultak. Ä forgalombiztonság a kősieket! es megkülönböztetetten fontos ügye. Ebben a gazdasági nehézségek ellenére határozott és nagyon következetes intézkedésekre van szükség, mert a nemzetközi ösz- szehasonlításhan is kedvezőtlen a kép. A közúti forgalomban közlekedési baleset következtében évente 1800— 2000 ember hal meg, 40 százalékuk gyalogos. A súlyos sérüléssel járó és halálos balesetek száma meghaladja az európai átlagot és nem mutat csökkenő tendenciát A vasúti közlekedésben a vonatok forgalmi balesetei következtében az elmúlt három év alatt egy utas vesztette életét és átlagosan 50 utas, valamint 17 vasutas sérült meg. Évente mintegy 250 utas sérül meg súlyosan, illetve szenved halálos sérülést mozgó vonatra föl-, leugrás, vagy vonatból kiesés következtében. A vasúti átjárókban az elmúlt három esztendőben évenként átlagosan ötvenötén vesztették életüket és 141-en sérültek meg. A közlekedésbiztonság javításának két alapvető tényezője van: gazdasági-műszaki,' illetve emberi. Hosszú lenne felsorolni azokat az utóbbi években bevezetett műszaki fej lesztéseket, in tézkedéseket, csomóponti rendezéseket, útkorszerűsítéseket. jelzőlámpaprogram módosításokat, amelyek a biztonságosabb közlekedést szolgálják. Jelenleg is külön szakértő csopgrt vizsgálja a közúti-vasúti' kereszteződéseknél működő sorompóién dszerek működésbizton- sága javításának módjait, valamint azokat az ötleteket is, amelyekkel maguk a segíteni akaró állampolgárok javasolj ák, miként tehetjük biztonságosabbá a közlekedést. A jelenleg legbiztonságosabbnak tekinthető műszaki és forgalomtechnikai berendelések is csak részmegoldások. Sajnálatos tény ugyanis, hogy a balesetek nagy többsége a laza közlekedési fegyelem, a közlekedési szabályok durva megsértésének következménye. A különböző műszaki, technikai és adminisztratív intézkedések együttesen sem javíthatják olyan mértékben a kedvezőtlen baleseti statisztikát, mint hogyha a helyes közlekedési morál általánosabbá válna, s az emberek fegyelmezett, egymást segítő és vigyázó magatartást tanúsítanának. Ezért is kérjük minden állampolgártól, hogy saját jó példájával járjon elöl és kövessen el minden tőle telhetőt a közlekedési balesetek csökkentése, elkerülése érdekében. E cikkben a tömegközlekedéssel kapcsolatosan csak néhány, de lényeges problémakört érintettem. Ez a terület azonban tevékenységét, hatásait tekintve is rendkívül szerteágazó, s jó tudnunk, hogy állapota, színvonala erőteljesen befolyásolja a népgazdaság eredményeit, és a* állampolgárok közérzetét. Három gép - saját kivitelezés!®!
