Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

1982. május 6., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gabonaprogram Szerencsen üsmélsük-e a tavalyi siker? Elkészült a Budapesti Szemétégetőmű Befejeződött a Budapesti Szemétégetőiül) építése, amelyet a Minisztertanács állami nagyberuházás­nak minősített. A szemétégetömü naponta 1200 tonna háztartási, intézményi és ipari hulladék, azaz évi mintegy négymillió köbméter szemét feldolgozására alkalmas. A szemét megsemmisítése mel­lett jelentős mennyiségű villamos energiát, illetve ipari, kommunális felhasználásra hőenergiát is cid. A képen: a szemétégetömü egy részlete. A KPVDSZ megyei aktívaértekezletén Az IKR Gabonatermelés- íejlesztesi Program (GFP) taggazdaságai között az or­szág legészakibb részén gaz­dálkodik a Szerencsi Állami Gazdaság. A szerencsiek 1S72 óta tagjai az IKR-nek, ahol — a korábbi években elért 6—6,5 tonnás hektáron­kénti kukoricatermésükkel, s 5 tonna/hektár körüli búza­termésükkel — mint jól gaz­dálkodó nagyüzemet tartot­ták nyilván. Őket azonban nem elégítette ki a koráb­ban kivívott eredmény, si­ker. Többet akartak. S hogy továbblépésükkel nem ra­gadtak meg csupán a jószán­déknál, azt az elmúlt gaz­dasági év eredményei bizo­nyítják. A GFP első évében a szerencsiek mind a kuko­ricánál, mind a búzánál egyéni termésrekordot értek el. Íme a számok: a kalá­szosokra nem éppen kedve­ző, 1981-es év ellenére 1336 hektár búza esetében 5,5 ton­nás hektáronkénti átlagter­mést értek el. A kukoricá­nál pedig még jelentősebb a növekedés, hiszen 1487 hek­tár területről í) tonna 36 ki­logramm hektáronkénti átla­got takarítottak be. A kima­gasló eredmények összetevői­ről Osvay György, termelési igazgatóhelyettest és Máié Endre IKR-ágazatvezetőt faggattak:: — Mivel gazdaságunkban az állattenyésztésnek nagy a szerepe (ezen belül is jelen­tős a nagy abrakigényű ser­tés- és baromfiágazat), a ko­rábbi évek növénytermeszté­sét ezen ágazatok igényei szerint alakítottuk ki. Éven­te például 1800—1900 hektá­rt« — nagyrészt monokul­túrában — termesztettük a kukoricát. A monokultúrás termesztéssel ugyan tudtuk tartani a már elért 6,5 ton­nás szintet, de előbbre lép­ni nemigen lehetett. Éppen ezért kértük felvételünket a GFP taggazdaságai közé, mert a program biológiai, agro­nómiái és műszaki bázisá­ban az előbbrelépés reális esélyeit látjuk. — A program szigorú technológiája, vetésváltásos rendszere új, minőségileg más szemléletű munkaszer­vezést és -végzést, módosí­tott vetésszerkezetet kíván önöktől. Egy év eltelte után úgy tűnik — az elért hoza­mok legalábbis erre enged­r (Folytatás az 1. oldalról) szeletről csupán a műsorve­zetőtől lehetett tudni, hogy nem hagyományos liszt-to- jás-zsemlemorzsa felhaszná­lásával készült, a megtévesz­tésig „házias” volt. Mint ahogy a tegnapi áru­bemutatón megtudtuk, to­vább gazdagodott a Debre­ceni Konzervgyárban készí­tett levesek köre, többek kö­zött a daragaluskával kap­ható levessel. Tízezer tonna szám gyártják az ilyen éte­leket, melynek nagyobb ré­sze külföldi piacokon kel el. (Előbb-utóbb bizonyára itt­hon is felfedezik, a háztar­tások biztos „aranytartaléká­nak” lehet tekinteni, percek alatt elkészíthető.) Egy kicsit jellemzi az új termékek megjelenése körüli nehézségeket, hogy a Buda­pesti Konzervgyár újdonsága, a Königsbergi húsgombóc csupán címkére vár és már­is a boltokba kerülhet. Ér­ződik a vásárlók fokozottabb megnyerésére való törekvés és szándék abból, hogy a Budapesti Konzervgyár új. „családi” májkonzervet hoz forgalomba, amit kirándulá­sokra biztosan sokan visz­nek majd magukkal már az idei nyáron is. Ugyanakkor feltehetően a napközik, óvo­dák is a vásárlói kört bő­vítik majd a takarékosnak nek következtetni —, sikerült ezeknek az új feltételeknek megfelelniük, ugyanakkor a gazdaság is úgymond „meg­találta számítását”. — Való igaz, növekedett a fegyelem, a tudomány sze­repe, ennek ellenere úgy érezzük, sikerült a feltéte­lekhez, feladatokhoz ne­künk, itt dolgozóknak is felnőnünk. Az eredmények pedig valóban azt bizonyít­ják: megérte. Pedig az 1980- as ősz kedvezőtlen időjárá­sa miatt nem a legjobb elő­jelekkel indultunk. Minden­esetre a vetés kezdetére si­került az 1980-as időjárás kedvezőtlen nyomait meg­szüntetni. A tavaszi talaj­munkák során a legkeve­sebb munkaművelettel készí­tettük elő vetésre a terüle­teket. A GFP technológiáját igyekeztünk minden végre­hajtóval és irányítóval meg­ismertetni. A korábbi évek gyakorlatától eltérően „kíno­san” kivártuk a vetésre al­kalmas talajhőmérsékletet. Kiemelt követelmény lett a vetés egyenletessége, az op­timális vetési mélység és a fajtára jellemző tőszám. Kí­vánalmainknak az anyagi ösztönzés megváltoztatásával is érvényt szereztünk. A tel­jesítménybér és a minőségi prémium aránya az utóbbi javára tolódott el. — Tavaly a gazdaság tör­ténetének legmagasabb ter­mésátlagait takarították be, mind a kukorica, mind a bú­za esetében. Egy év kiugró sikere mindez, vagy egy tar­tós folyamat kezdete? — A termesztésnek sok összetevője, befolyásolója van, de a változások ismeretében úgy gondoljuk, nem vélet­len sikerről van szó. Ki­emelnénk, hogy érvényt sze­reztünk a vetésváltásos rend­szernek. Már tavaly — 400 hektár monokultúrás terüle­tet kivéve — vetésváltásban termesztettük a kukoricát. E 400 hektár terület kiváltása is fokozatosan megtörténik. Mind a búza, mind a kuko­rica esetében a termésszin­tet döntően meghatározza a fajta. Saját kísérleteink be­bizonyították, hogy nálunk a kukoricából a Pioneer-hibri- dek, búzából az MV—4-es, MV—8-as, MV—9-es fajták termeszthetők szép ered­ménnyel. Például a Pioneer 3732-es 11,4 tonnával, a Pio­neer 3709-es 10 tonnával fi­mutatkozó felhasználási le­hetőségek miatt. Sokan, főként az ínyencek mindig is előnyben részesítet­tek a juhbélbe töltött virs­lit, a műanyagfóliással szem­ben. Igen ám, de kérdezhet­né bárki, hol lehet juhbeles virslit kapni? A Budapesti Konzervgyár hosszabb kí­sérletezés után most ilyet készít és sós lében hozza forgalomba. A Gyomai Sütőipari Vál­lalat vagonszám küldi Bor­sodba teasüteményeit, a „Kö­rös” ropit és más sütőipari termékeit. A jövőben várha­tóan tovább növelik a gyo­mai szállítmányok arányát. Felsorolni is sok lenne, hogy az utóbbi években mennyi újdonsággal jelent­kezett a Csongrád megyei Gabonaforgalmi Vállalat. Csak néhányat említsünk meg: rizsliszt, szójaliszt. a panírozó porok, a kukorica- liszt. Mint ahogy a tájékoz­tatón elhangzott az Alföidön már a bisztrókban is árusít­ják a „porból” készíthető tejbegrízt. Kenyeressy Árpád, a Mát­ra Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója nyitotta meg a tegna­pi árubemutatót a mezőkö­vesdi Hőfürdő étteremben, a délelőtti programot délután szakmai tanácskozás követ­te. zetett hektáronként. A bú­zánál pedig az MV—8-as táblaátlaga 7,8 tonna/hektár volt. A biológiai hozamfoko­zó anyagok használatáról kedvező a véleményünk. A terméseredmények szinten - tartásában, illetve növelésé­ben fontos a szerepük, ugyanúgy, mint a műszaki háttérnek, amely 1981-ben még csak a lehetőségeket mutatta meg. Ezeket az esz­közöltet, gépeket a gazdasá­gos termelés érdekében már idén is igyekezünk maximá­lisan kihasználni. Nem utol­sósorban említjük — sőt ta­lán első helyen kellett volna szólnunk — dolgozóink szor­galmáról, hozzáértéséről. Munkájuk biztosíték rá, hogy az embereken nem múlnak az eredmények. És említheti nénk a tápanyag-utánpótlás­ban az istállótrágya, a talaj- javításban a meszezés meg­növekedett szerepét is. Amíg például 1980-ban 497 hektárt szervestrágyáztunk, addig már tavaly 759 hektárt. Az évi meszezett terület nagy­sága is a korábbi 550 hek­tárról 850 hektárra nőtt. — Az országosan meghir­detett gabonaprogramból, il­letve az IKR Gabonaterme­lés-fejlesztési Programjából ebben az évben miként ve­szi ki részét a Szerencsi Állami Gazdaság? — A területi arányokat te­kintve 1438 hektár őszi bú­zát, 54 hektár őszi árpát, 500 hektár tavaszi árpát vetet­tünk. A kukoricaterület nagyságát 1500 hektárra ter­veztük. A búzaterületünk több mint bármikor. Itt is igyekszünk egyrészt a terü­letnöveléssel, másrészt a ho­zamok emelésével kihasznál­ni az anyagi ösztönzést. A bázishoz viszonyítva össze­sen 2350 tonnával több ga­bona betakarítását — össze­sen 20 ezer 500 tonnái — tervezünk. Ez 1.2—1,3 millió forint plusz prémiumot je­lent gazdaságunknak. Az őszi vetéseink biztatóak. A most folyó kukoricavetésre pedig igen nagy figyelemmel ké­szültünk, s bízunk benne, hogy az IKR vetési munka­versenyében jó helyezéssel bizonyítjuk: itt az ország legészakibb megyéjében csak éghajlati és talajadottságok terén vagyunk hátrányban a többi gazdasággal szemben. Hajdú Imre Érdekes formáját válasz­totta a nagyüzem és a tag­sági kapcsolatok erősítésének a hemádnémeti Hernádvöl- gye Termelőszövetkezet. Ez évtől kezdődően a mezőgaz­dasági nagyüzem tagjai ugyanis hitelezhetnek a szö­vetkezetnek. Erre módot az a TOT-állásfoglalás ad, amely kimondja: a szövetkezés lé­nyegéhez tartozik, hogy a tagok anyagi eszközeik ösz- szeadásával, megtakarított pénzük hitelezésével a közös gazdálkodást segíthetik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a tag ötezer, tfz­A Miskolci Vas- és Fém­ipari Szövetkezet legjelen­tősebb termékei a fém­csomagoló eszközök. Az el­múlt évben a szövetkezet 55 millió forint értékben gyár­tott csomagoló edényzetet, elsősorban a Tiszai Vegyi Kombinát megrendelésére. A csomagoló edények előállítá­sát az elmúlt években je­lentősen korszerűsítették, s tavaly vonalhegesztő beren­dezést helyeztek üzembe. Mi­vel a géppel az ón iekapa­ÁUami vállalatoknál, in­tézményeknél kereskedelem­mel, vendéglátással és pénz­ügyekkel megyénkben több mint 22 ezren foglalkoznak. Ök állnak a pult másik ol­dalán, velük találkozunk az étteremben, ők intézik ügye­inket a takarékszövetkeze­tekben. Munkájuk minősége életkörülményeinket nagyban befolyásolja — így tehát az sem mindegy, hogy ők mi­lyen körülmények között dol­goznak, mennyi és hogyan kerül „borítékjukba”, érde­keiket megfelelően képvise­lik-e a szakszervezeti bi­zottságok és bizalmiak. A KPVDSZ tegnapi aktívaülé­sén, Miskolcon, az SZMT- székházban, a résztvevők ezer, vagy akár ötvenezer forint értékű hozzájárulást nyújt a szövetkezetnek, ak­kor a hitellevél után, ötévi lekötés esetén hétszázalé­kos, háromévi lekötés ese­tén hatszázalékos részese­dés illeti meg. így az, aki a szövetkezet gazdálkodásának támogatására fordítja pén­zét, jól jár, hiszen a szoká­sos kamatoknál magasabb összeggel részesedik. A kö­zös gazdaságnak is érdeke a tagsági hozzájárulás növelé­se, hiszen így olyan beruhá­zásokat tud megvalósítani, amelyre jelenleg a bank nem tud hitelt nyújtani. rása, azaz tisztítása nélkül is hegeszthető az edény pa­lástja, így növekszik a ter­melékenység, nem utolsósor­ban pedig a munka minősé­ge is jobb. A korszerűsítés eredményeként az idén már 60—62 millió forint érték­ben gyártanak csomagoló edényzetet a miskolci ter­melőegységben, s ezzel je­lentősen hozzájárulnak a TVK és más festékgyártó üzemek csomagolóeszközök­kel való ellátásához. megyei bizottságuk elmúlt évi munkáját tárgyalták meg, de szó volt az idei év első hónapjainak tapasztalatairól is. A megyei bizottság meg­állapítása szerint megyénk áruellátását az elmúlt évben alapvetően a kiegyensúlyo­zottság jellemezte. A koráb­biaknál jobb volt a hazai ipar szállítókészsége, javult a vállalatok együttműködése. Üj termelők, szállítók is megjelentek a piacon — több lehetőségük nyílt a kiskeres­kedelmi vállalatok számára az úgynevezett közvetlen árubeszerzésre, amely egy­részt bővítette a választékot és rövidítette a termékek út­ját. A megye kiskereskedel­mi áruforgalma összesen 24,1 milliárd forint volt, amely mintegy 7.5 százalék­kal magasabb, mint az előző évben. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a lakosság fogyasztása is ilyen mérték­ben nőtt volna, hiszen az áremelkedések következtében ugyanannyiért többet fizet­tünk a pénztáraknál.) örvendetes dolog, hogy a vizsgálatok, tapasztal átok alapján javult a gyermekét­keztetés színvonala. Az el­múlt évben már 21 ezei gyermek ellátásáról gondos­kodtak a megye vendéglátó­ipari vállalatai, s a megyei tanács határozata alapján el­indult egy új mozgatom is. „Legkisebbeknek a legjob­bat a diákétkeztetésben” mottóval. Annak viszont már kevés­bé örülhetünk, hogy e KPVDSZ megyei bizottságá­nak megállapítása szerint sem javult kellőképpen a ke­reskedelmi és főként ven­déglátóipari egységekben a tisztaság, a berendezések színvonala, a kiszolgálás — egyszóval a környezeti kul­túra. — Az idei munkaverseny - vállalásokban is kevés szó esik a fogyasztók, vásárlók megkárosításának megelőző séről — mondotta a jelen­tést kiegészítő előadásában Tóth Ferencné, a megyei bi­zottság titkára. — Ugyan­csak hiányoljuk a környezel csinosítására tett vállaláso­kat is, és ez nem jó dolog, hiszen a szakszervezeti ta­gok fokozottabb érdekvédel­mét csak úgy tudjuk meg­oldani. ha előtte jobban dől gozunk. Általános tapasztalat, hogy az elmúlt évben a szakszer­vezeti bizottságok hatéko­nyan közreműködtek a dol­gozók bér- és jövedelemige- nyeinek kielégítésénél — nem véletlenül voltak a terv­tárgyaló testületi üléseken a legélénkebbek a viták a bér­politikai kérdésekben. Az át­lagbér (3339 forint, havonta) 1981-ben 5,4 százalékkal volt magasabb, mint az azt meg­előző évben. Az. átlagosnál jobban nőtt a bér a nagy­kereskedelmi vállalatoknál, míg átlagon alul a fogyasz­tási szövetkezeteknél, ami az alacsonyabb lehetőségekkel magyarázható. A bizalmiak jog- és ha­táskörének érvényesítése azonban — állapította meg a KPVDSZ megyei bizottsá­ga — még mindig elmarad a lehetőségektől, és a dolgo­zók várakozásaitól A vezető­től való függés miatt, még sok helyen tapasztalható bá­tortalanság. — Az ötnapos munkahét bevezetésének megszervezé­sében. előkészítésében — mondotta a későbbiekben Tóth Ferencné — a megyei úzottság aktivistái is tevé­kenyen kivették részüket. — Megállapítható, hogy a vá­sárlási körűim nyék nem romlottak a nyitvatartás heti óraszáma közel annyi most is. mini korábban. Nem sikerüli viszont változtató ^ 'ogyas— ■ sz.oU. ->kon A szómba' délelő't általános bevásá'-lónanná ’'U> a kora délelőtti érá'-har - "n- te megrohamozzál-- az üzle­teket pedig a mi dolgozóink is ugyanúgy szeretnének pi­henni ezen a napon mint a többiek A KPVDSZ tagjainak idei feladatai között is kiemelke­dő helyen szerepel az áruel­látás színvonalának megőrzé­se, lehetséges javítása A szocialista brisádmo: aalom eszközeivel is elé kell segí­teni. hogy növ°••• diók a kis­keresetűek és a nv lediiasok számára biztosított ávnqlno. Az idén folytatódik az s fo­lyamat. amelvben a vend e- látóipari vállalatok átv“=z'k az iskolai konvbákat. .A pénzintézetekben dolgozók­nak pedig a rendelkezésre álló összegek koncentrálásá­val a legfontosabb éloiszfn- von a 1-politikai célok meg­valósulását kell elősegíteni­ük — elsősorban a lakás­építés és -fenntü-t^s * —-íiSe­tén. U. JL Fémcsomagoló eszközölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom