Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. május 5., szerda Május 13-tól 19-ig: A 22. miskolci téve fesztivál Kedden délelőtt. Budapes­ten, a Magyar Televízió el­nökségért sajtótájékoztatót tartottak a május 13-án kez­dődő 22. miskolci tévéfeszti­válról. Balogh Mária, a fesz­tivál igazgatója. Csátai Já­nos, Miskolc város Tanácsá­nak elnökhelyettese, az elő­készítő bizottság elnöke, va­lamint Kováts György, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazga­tója tájékoztatása alapján már pontosan kialakult a fesztivál várható programja. A Magyar Televízió éppen negyedszázados, és ennek je­gyében készültek, fel a mis­kolci tévéfesztiválra is. A fesztivál május 13-án kezdő­dik a Rónai Sándor Művelő­dési Központban, s az ünne­pélyes nyitást megelőzően 25 éves a Magyar Televízió címmel kiállítást ad át a kö­zönségnek Erdős András, az MTV politikai adások főosz­tályának vezetője. Este fi órakor tartják az ünnepi megnyitót, amelyen Rózsa Kálmán, a város tanácselnö­ke köszönti a fesztivált maid bemutatják a Horváth Ádám rendezte Magyar menyegző című dokumentumfilmet, amely az Avas Táncegyüttes produkciójának a felvétele. A május 12-ig tartó fesztivál- vetítéseken hat műfaji kate­góriában 61 versenymüvet láthatnak a nézők a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban felállított színes monito­rokon. Akik valamilyen ok­nál fogva nem tudnak el­jönni a művelődési központ­ba, saját otthonukban, a 7-es csatornán tekinthetik meg a műsort. Jellemző a televíziósok ér­deklődésére a miskolci fesz­tivál iránt, hogy míg az 1978- as fesztiválra 202, az 1980- asra 259 művet neveztek be, a mostanira 313-at, s ebből válogatta ki műfaji kategó­riánként az előzsiiri az ösz- szesen 61 művet. A verseny­mezőnyben a televíziónak 12 főosztálya, illetve szerkesz­tősége kapott képviseletet, köztük a két körzeti — a sze­gedi és pécsi — stúdió is. A versenyművek fölött 15 tagú zsűri dönt, amelynek elnöke ez alkalommal Lakatos Er­nő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. A záróün­nepség május 19-én, este 8 órakor lesz, ekkor osztják ki a dijakat és zárszót Nagii Richárd, a Magyar Televízió elnöke, valamint Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára mond. A versenyfilmeken kívül természetesen egyéb progra­mok is várják az érdeklődő­ket. A már említett televí­ziós kiállításon kívül Papi Lajos szobrászművész, vala­mint Kurucz János miskolci fotóművész munkáiból mu­tatnak be válogatást; a Szov­jetunióból, az NDK-ból, va­lamint Bulgáriából és Cseh­szlovákiából érkező televíziós művészek magukkal hozott műveit is megismertetik az érdeklődőkkel, s három nagy­szabású szakmai tanácskozást rendeznek. Az első május 14-én lesz: Korunk gazda­ságpolitikája címmel dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tart bevezetőt, 15- én Sándor György, a Magyar Televízió műsorigazgatója előadása alapján a 80-as épek televíziózásáról lesz szó. míg május 16-án, vasárnap a ri­port- és dokumentumfilmek etikája lesz a gondolatcsere témája. Ennek előadója Sza­bó István, Kossuth-díjas és Oscar-díjas érdemes művész, filmrendező. koiTeferen.se pe­dig dr. Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kuta­tóközpont igazgatója. Lesz még egy külpolitikai tájé­koztató. amelyet Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának külügyi osztály­vezetője .tart a fesztivál heté­nek második felében. Össztelevíziós fesztiválnak szánják és hihetőleg az is lesz. A kialakult gyakorlat­nak megfelelően, több külső rendezvényt is tartanak, amelyen az érdeklődők tele­víziós személyiségekkel ta­lálkoznak, konkrét témákról, művekről vitáznak. Eddig negyven ilyen, Miskolcon és a megyében tartandó rendez­vényt rögzítettek. Gondoltak a gyermekekre is. akiknek a számára a hét végére, szom­batra és vasárnapra kétna­pos programot szerveztek az Avas-déli lakótelepen, vala­mint a sportcsarnok előtti téren, ahol ismét lesz nép- művészeti kirakodó vásár is. A záróünnepségen a zsűri döntésével egyidejűleg hirde­tik ki és adják át a tíz helyen működő társadalmi zsűri ál­tal odaítélt közönségdíjat is. (bm) Régészeti ásatások Borsodban Május eleje van és szo­katlanul hideg. A föld sok helyütt kemény, átfagyott. Laikus kérdéssel kerestük fel a miskolci Herman Ottó Mú­zeum régészeti osztályát; — A szokatlan időjárás, a fagyott talaj késlelteti-e a régészeti ásatások megkez­dését? — Nem, semmilyen körül­mények között nem késlel­teti, mert a tervszerű kuta­tások folynak — tájékozta­tott Gádor Judit muzeológus, a régészeti osztály vezetője. — Munkatervünknek megfe­lelően a terepbejárások foly­tak a friss szántásokon, vagy még ki nem zöldült őszi ve­tésterületeken. Ezeknek az volt a célja, hogy a terüle­tek átvizsgálásával egybe- gyűjtsük a felszínen talál­ható leletanyagokat, amelye­ket legtöbbször a szántás fordít ki a földből. Így pél­dául cserépanyagokat, a pa­leolit korból pattantott anya­gokat. E munkákat Simán Katalin és Wolf Mária ré- • gészek végezték, és a terep- bejárások alapvető célja, ős­kori és elpusztult középkori települések felkutatása. Ugyancsak folyt az elmúlt időszakokban a leletmentés, a különböző bejelentések alapján végzett, előre be nem, tervezhető munka. Pél­dául a közelmúlt napokban az egyik hegyaljai község­ben beszakadt a futballpá­lya, alatta koporsók tűntek elő. Mint a leletmentésnél kitűnt, kripta volt a sport­pálya alatt. A terepbejárá­soknál keli megemlítenem, hogy a közeljövőben folyta­tódik a borsodi földvárak fel­mérése. — A munkaterv szerinti régészeti ásatások, mikor kezdődnek meg az idén és melyek a legjelentősebbek'! — Az ásatások kezdését már eleve későbbi időre ter­veztük. Május legutolsó, vagy június első napjaiban kezd­jük el több helyen. Például öskőkori ásatást vezet Simán Katalin Sajószentpéter—Kor­csoláson, ahol a terepbejárás alapján egy őskőkori telepü­lés jelenléte feltehető. Ezt fogják ásatással feltárni. Ugyancsak ő vezeti az Eszt- ramos András-barlang veszé­lyeztetett részén a régészeti feltárást, amíg a barlang pusztulása az ilyen régészeti munkát engedi. Tavaly e helyen koravaskori anyagok kerültek elő. Koós Judit ie- letmentő ásatást kezd majd Felsővadászon, ahol a ho­mokbányászat egy bronzko­ri település leleteit veszé­lyezteti. Az említett két ré­gész folytat majd ásatásokat Kisgyőr-Bubtetőn, ahol szkí­ta temetőre utaló leletanyag bukkant elő. — Ezek az ásatások újak. Miként folytatódnak a ko­rábbi években már elkezdett nagyobb szabású munkák? — Szendrö—Gacsalon szán­tás közben templom és te­mető bukkant elő, ennek már folyik feltárása, s ezt vezeti tovább Wolf Mária ré­gész. Tiszakarádon az Inasa- dűlőben népvándorlaskori te­mető területén X. századi házak maradványait tárja fel Lovász Emese régész. Érde­kességként meg kei! említe­ni, hogy ehhez az ásatáshoz kapcsolódva szerveződik a Miskolc városi Művelődési Központ és a Borsod megyei Múzeümi Igazgatóság közös akciójaként az ifjúsági ré­gészeti tábor. — Hol folytatja ásatásait Gádor Judit? Abaújvárott, vagy Súly-Latorban? — Mind a két helyen. Folytatjuk Abaújvárott az ispánsági székhely feltárását, Sály-Latorban pedig négy feltáró ásatás is folyik majd egymással párhuzamosan. Itt bekapcsolódik munkánkba a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti In­tézete. Gyakorlatilag itt az általunk korábban megkez­dett munka most közössé vá­lik. Én vezetem továbbra a hegytetőn levő, háromszög alaprajzú nemzetségföi föld­vár feltárását. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatár­sa az általam, 1,972-ben el­kezdett ásatások nyomán folytatja a faluban, illetve a Orvos és beteg írellseyi lépesül vizsia Üj érettségi vizsgaszabály­zatok alapján adnak számot felkészültségükről a diákok a szakközépiskolák egy részé­ben ez évtől, a gimnáziumok­ban és a többi szakközépis­kolában 1983-tól, Ezzel össze­függésben rpodosul a felsőok­tatási intézmények felvételi rendje is. Az idén csupán a szakkö­zépiskolák nappali tagozatán, a szakmunkásképzést folyta­tó szakokon, továbbá az egészségügyi, a kohó- és ön­tőipari, képző- és iparművé­szeti, a zene- és táncművé­szeti. a vízépítési és vízgaz­dálkodási, a víz- és szenny­víztechnológiai szakokon, va­lamint a bányaipari aknász­képző technikumbon lépnek életbe az új rendelkezések. A gimnáziumokban és a többi nappali tagozatú szakközép­iskolai szakon ezúttal még a korábbi szabályzatnak meg­felelően vizsgáznak a tanu­lók. Mivel a szakközépiskolai tanulóknak az általános mel­lett szakmai ismereteikről is szántót kell adniuk, az új szabályzat szerint a további­akban ők érettségi-képesítő vizsgát tesznek. A vizsgatárgyak a szakkö­zépiskolákban a következő­képpen alakulnak; valameny- nyi vizsgázónak érettségiznie kell írásban és szóban ma­gyar nyelv és irodalomból, szóban történelemből, emel­lett — szaktól függően — kötelező vizsgatárgy lehet a matematika, a biológia, a fit zika. vagy egyéb tantárgy. A szakmai elméleti tantárgyak­ból és szakmai gyakorlatból minden szakközépiskolásnak érettségiznie kell. Szabadon választható továbbá egy olyan idegen, nyelv, amely egyéb­ként nem lenne kötelező vizs­gatárgy. tsz területén talált középko­ri település további kutatá­sát és mindkét vendégkutató kutatást végez majd Lator­hegyen, a várromban, a völgyre néző lakótoronyban és tovább ásatja a faluban előkerült középkori köépülct- maradványokat. — És a be nem tervezhető régészeti munkák? — Természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük a megyében a földmunkákat; szükség szerint leletmenté­seket végzünk, és ellenőriz­zük az általunk veszélyezte­tettnek tartott helyeket, pél­dául a homokbányákat. (bencdek) Magyarországon — hagyo­mányosan — nagyon humá­nus, bensőségesen emberi a beteg és az orvos kapcsola­ta — fejtegette az egészség­ügyi miniszterhelyettes egy. a napokban tarlóit megyei tudományos ülésen. Elmond­ta azt is. hogy a némeieicnél és más nyugati országokban milyen merev, hivatalos kap­csolatot látott. Egy előadás terjedelme vé­ges, nem lehet minden fel­vett szálon végigmenni Kap­csolódni azonban lehet, s most ezt szeretném tenni, megmaradva Hutás Imre miniszterhelyettes témakörén belül, amely az egészségügyi műveltség, kulturált egész­ségügy volt. A mi egészségügyi kultú­ránk több évtized alatt meg­honosított egy, már-már atyáskodó, más oldalról atyai gondoskodást elváró orvos— beteg kapcsolatot. A jóságos, mindent tudó doktor bácsi képe még él a középkorú nemzedék emlékei között, de a mi gyermekeink már nem találkoznak ezzel a típussal, ezzel a sajátos hangulatte­remtő' kapcsolattal. Az ok sokféle, de nem tar­tozik a lényegesek közé az, hogy a körzeti orvosok zöme fiatal és nő. Az orvos—be­teg bizalmas kapcsolata nem a kor és nem függvénye. A szituáció ős az egészségügyi ellátás túlszervezése, a táp­pénzelés túlbiztosítása az, amely a légkört, a kapcsola­tot meghatározza. Évekkel ezelőtt, amikor a rendelőintézeti és körzeti rendelők hálózatát kiépítet­ték, sok orvos panaszolta, hogy zavarja őt munkájában az orvosírnok jelenléte. Ugyanakkor annyi admi­nisztráció szakadt az orvo­sokra, hogy kénytelen, bele kellett törődni a segítségbe. Lassan megszokták az embe­rek, hogy nem lehetnek négy- szemközt orvosukkal. A biza­lom megmarad — hiszen bíz­ni kell abban, akinek kezére adja az ember a baját — de a beteg őszintesége már nem mindig teljes. Férfiaknak, nőknek egyaránt lehetnek olyan, a betegséggel össze­függő gondjaik, amelyeket inkább elhallgatnak, mint hogy egy fiatal lány (esetleg kettő, három) jelenlétében el­mondjanak. Láttam olyan ideggyógyászati szakorvosi vizsgálatot, ahol az orvoson és betegen kívül még három fehérköpenyes nő tartózko­dott a helyiségben. Régebben szokás volt, hogy a körzeti rendelőkben négy­öt beteg ment be egyszerre. Ennek káros következmé­nyeit felismerve, nem kívá- natosnak minősítettek ezt a gyakorlatot. Sajnos, most Miskolc varos néhány körze­téből — Déryné utcai, 1. ut­cai, perecesi — jön a panasz, hogy három-négy beteg tar- tózKodík egyszerre az orvos előtt. Véleményein szerint ez. a rossz módszer visszalépés egészségügyi kultúránkban. Külön nagy témakör, az, orvosi titoktartás, s az ezzel kapcsolatos sok panasz, or­vos és beteg részéről egy­aránt. Nálunk mindenkiről tudjuk, hogy kinek mi baja, betegsége van. Nincs titok. Belelátunk még a vezetők veséjébe, májába Is. Nagyon rossz, hogy így van. de ha rápillantunk az egészségügyi szervezetrendszerre, máris világos, hogy az orvosi titok régen nem az orvos kezében van elhelyezve. Egy neves ismerősöm pa­naszolta, milyen bajban van. Nem szeretné, ha beszélné­nek egészségügyi problémá­járól. Márpedig, ha elmegy az üzemorvoshoz, ott az is­merős ápolónő is. akit nem lehet kiküldeni. Ha a kör­zetbe megy, ugyanaz a hely­zet. A rendelőintézetben biz­tosan érdeklődést fog kivál­tani megjelenése a kartono- zóban, hogy tovább ne is folytassam. Milyen megoldás kínálkozott? Az ősi. hagyo­mányos szerencsés eset. ami­kor a természet maga is be­gyógyítja a testi és lelki se­beket. Az orvosi titoktartás fella­zulása az orvosokat bántja a legjobban, mert a fogadom rájuk vonatkozik, de az ok rajtuk kívül álló. Az egész­ségügyi ellátás technikai fej­lődése kényszerűen hozza magával, hogy a beteg több helyen megfordul. Ezzel kap­csolatban azért szívesen idé­zem a miniszterhelyettesnek azt a gondolatát, miszerint kórházi körülmények között jobb lenne a konzíliumok szervezése, mint a betegek hurcol gatása. Visszatérve az orvos—be­teg kapcsolatra, s az ezzel összefüggő egészségügyi ti­toktartásra: jó lenne, leg­alább valamit megőrizni a régi hangulatból. Ha az or­vos, vagy a beteg indokolt­nak érzik — körzetben, vagy szakrendelésen — legyen rá módjuk, hogy tanú nélkül maradjanak. Az orvos és beteg közvetle­nebb kapcsolatának elősegí­tése és az egészségügyi titok­tartás szélesebb körű értel­mezése — és komolyan vé­tele (!) — szerves része az egészségügyi kultúrának. Adamovics Ilona Ma este a képernyőn Tüzet viszek A tragikus sorsú Soós Imre élete ihlette Hubay Miklós Tűiét viszek című drámáját, amely­nek tévéváltozata ma 21.15-kor az első műsorban látható. Ismeretes, a fiatal színész és fele­sége tragédiához vezető szerelme, életvitele, s ezt a csupa villódzás, önmaga elégetésével teli rövid életutat kívánja e tévéjáték visszaadni. A rendezője Karinthy Márton, legfőbb sze­replői Cserhalmi György, Borbáth Ottilia, Pap Vera és Reviczky Gábor. Kénünkön egy jele­net a tévéjátékból. Építkezőknek, lakásfeiújítóknak ajánljuk: AMÍG A KÉSZLET TARTl A VÁLASZTÉKRÓL TELEPEINK ADNAK FELVILÁGOSÍTÁST! — cseh acéltokos belső és erkélyajtók — 30%-kal. — román erkélyajtók - 50%-kal olcsóbban kaphatók egyes telepeinken,- egyes hazai és importcsempék - 25-40%-kal,- egyes padlólapok - 30-40%-kal olcsóbban megvásárolhatók f

Next

/
Oldalképek
Tartalom