Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
1 ______ ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kulcsszerepben a bizalmial 1982. május 22., szombat Új csarnok épül A December 4. Drótművekben a helyére emelték az utolsó kötélfeszitő müvet a függesztett tetős, nagyfesztávú ipari csarnok építésénél. A 60 méter fesztávú, 34 méter hosszú csarnokot a dróthúzó üzem fölé építik, melyben a termelés jelenleg is zavartalanul folyik. Képünkön: az ÉÁEV szakemberei rögzitik a kötélfeszitő müvet. Fotó: Kozma István Cselekvési program a legfontosabb feladatokra X A szakszervezeti mozgalom egyik kulcskérdése a bizalmiak helyének, szerepének megítélése. A bizalmi funkció jelentősegének megítélésében az évek, évtizedek során nagy hullámzások következtek be. Az ötvenes évek első felében oéldául teljesen elsikkadt a szakszervezet érdekvédelmi tevékenysége. Gyökeres változásról csak a szakszervezetek XXIII. kongresszusát követően, a hetvenes évek második felétől beszélhetünk. Olyan határozatok láttak ugyanis napvilágot, amelyeknek értelmében — a minőségi változás leltételeit megteremtve — nagyobb jelentőséget kapott a bizalmiak munkája, megnövekedett tekintélyük, felelősségük. Vajon hogyan élnek a megnövekedett jog- és hatáskörrel, a bizalmiak számára biztosított lehetőségekkel. Erre kértünk választ a megyében dolgozó több tízezer bizalmi kö- zül Tóth Tibornétól, o Borsodi Vegyikombinát kutatási főosztályának vegyésztechnikusától, Iván Árpádtól, a Putno- ki Bányaüzem harmadvezető aknászától és Heidl Jánostól, a December 4. Drótmüvek beruházási csoportvezetőjétől. Műszak j-gazdas ági konferencián értékelték tegnap, pénteken a Lenin Kohászati Művek első negyedéves gazdálkodását. A tanácskozáson megjelent gazdasági, párt- és társadalmi szervek vezetőit Móri Lajos, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Herendi Rezső vezérigazgató-helyettes adott tájékoztatást az eddig végzett munkáról. Többek között elmondta, hogy 1982-ben is igen nehéz gazdasági feltételek között kell dolgoz-niuk. A gazdálkodást nehezítő körülmények ellensúlyozására, a korábbinál hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodás megvalósítása érdekében számos intézkedést foganatosítottak. Így például az anyag- és energiatakarékosság fokozására, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására vállalati szintű programot dolgoztak ki. S mert a vállalat helyzete az év első hónapjaiban sem javult számottevően, az LKM egész tevékenységét átfogó cselekvési programban fogalmazták meg a legsürgősebb, legjelentősebb gazdasági feladatokat. A cselekvési program alapvető célja, hogy az év végére számottevően csökkenjen a vállalat vesztesége. . Az értékelés szerint, az esztendő első negyedévében nem sikerült a tervezett árbevételi előirányzatot teljesíteni: az elmaradás mintegy 200 millió forint volt. A vases acéláru-kiszállítás sem alakult a várakozásnak megfelelően. A tőkés exporttervét 00.7 százalékra, a nem dollárelszámolású exportelőirányzatát 91,9 százalékra, belföldi szállítási feladatait 112,5 százalékra teljesítette a vállalat. A belföldi megrendelők igénye számos termék iránt — például hajlított bányabiztosító ívből, kovácsolt áruból, csavarból és húzott termékekből — jelentősen megnőtt. Erre való tekintet tel iétszám-átcsopartosilást hajtottak végre, ami a termelés növekedését eredményezte. A vezérigazgató-helyettes szólt róla, hogy az első negyedévben nőttek a ráfordítások, csökkent a hengersorok, a kohók időegységre eső termelése és néhány gyáregységben késtek a kikészi- tett készáru kiszállításával. Gyakran következtek be üzemzavarok a fontosabb berendezéseknél, nőtt a túlórafelhasználás, de az anyag- és energiatakarékosságban sem érték el a kitűzött célt. A gondokat őszintén feltáró beszámolót vita követte. A gyáregységek, üzemek vezetői nem hallgatták el a termelésben, a gazdálkodásban meglevő gondokat. A Kivágás helyett, egy tizenhárom éves gyümölcsöst akarnak megmenteni a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezetben. A korszerűtlen, magas törzsű ültetvény eddig legfeljebb két mázsa meggyet, cseresznyét termett hektáronként, s ez a hozam jónak aligha nevezhető. A szövetkezet vezetői hosszú ideig mérlegelték a lehetőségeket, amelyek jövedelmezőségi szempontból inkább a felszámolás mellett szóltak, de végül is másképpen döntöttek. Egy új jogszabály szolgált az. elhatározás alapjául, hogy a szövetkezel tagjai — akik legjobban dolgoztak — mellékfoglalkozásként vállalhatnak területet a gyümölcsösből. A termés jövedelméből a szövetkezet csak a gépi munka költségét vonja le, így a haszon a tagé marad. Az ültetvény hozamának .'okozását —, mert anélkül nem vállalnák a munkát — a gazdaság az újfehértói kunagyolvasztó gyáregység például több ezer tonna nyers- vassal maradt adós, amit döntően a III. számú kohó bizonytalan, akadozó termelése idézett elő. Az acélmű gyáregységbén a viszonylag kedvező műszaki teljesítményeket nem követte a minőség javulása. Sőt, egyes kiemelt termékek és a nagy értéket képviselő minőségek selejtje tovább emelkedett, ami rossz fényt vet a vállalatra. Éppen ezért, a minőség erőteljes javítása érdekében minden érintett termelőüzemben széles körű, alapos elemző munkával felmérik az előidéző okokat, ugyanakkor szükség van a technológiai fegyelem szigorú számonkéréséle is. tató intézetre bízta, amelynek munkatársa dr. Bubán Tamás irányítja a folyamatokat. Teljesen új módszerrel, giberelinsav-kezeléssel, a különböző hormonok kiszórásával próbálják a termékenyülés eredményességét fokozni. Ha sikerül, akkor hektáronként alfár 30—40 mázsás termésre is lehet számítani, amelynek tíz százaléka a szaktanácsok fejében a kutató intézeté. Viszont, ha a kezelés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor a szövetkezet — s nem a vállalkozó tagok — fedezi a költségeket. így nem lehet csodálkozni azon. hogy nagy az érdeklődés, közvetlen a meghirdetés után az ültetvény felét már felosztották a jelentkezőknek.-A termésre, a meggyre és cseresznyére a nyíregyházi konzervgyár tart igényt, tehát a termelési háttér is biztosított. Es ami a legfontosabb, megmarad a gyümölcsös ... — A termelőüzemekben ma a legdöntőbb kérdés, a gazdálkodás eredményességének javitása. A szakszervezet, illetve a szakszervezeti bizalmi ehhez hogyan járulhat hozzá? Tóth Tiborné: — Vegyész- technikusként ■ dolgozom a BVK kutatási főosztályán, ahol 26 tagú bizalmi csoportot vezetek. Nálunk most a kutatás a pvc-por feldolgozására, különböző új, korsze- szerű műanyag termékek kikísérletezésére helyeződött át Ez nagyon is érthető, hiszen a mai gazdasági helyzeti)«! — amikor a pvc-por értékesítése mind nehezebbé válik — egyre sürgetőbb feladat a magasabb feldolgozottságéi, gazdaságosan eladható termékek előállítása és külföldön történő értékesítése. A mi munkahelyünkön az a gyakorlat hogy amikor a gazdasági vezetés — a piád kereslet alapján — megjelöli a főbb kutatási témákat a szakszervezeti bizalmival, tehát jelen esetben velem is minden esetben megbeszélik a tennivalókat. Ez.t követően havonta értékelik a kutatások eredményeit, s ebbe a munkába is bevonják a bizalmit, aki ily módon hiteles tájékoztatást tud adni a csoport tagjainak, akik a gyons információ birtokában, a legfontosabb feladatokra tudják figyelmüket összpontosítani. Iván Árpád: — Tizenkét fős, elővájáson dolgozó csapat bizalmijaként tevékenykedem immár két esztendeje. Ennélfogva tudom, hogy a gazdasági feladatok teljesítésében, a minél több szén ki- bányászásaban mindenki egyaránt érdekelt. Mert ha többet termelünk, több lesz a borítékban is. Ezért személyes érdekünk, hogy odafigyeljünk a tervek kidolgozására és a termeléshez szükséges feltételek biztosítására. Ez utóbbit külön is hangsúlyozni szeretném, mert csak úgy tudunk több szenet adni, ha az ehhez szükséges feltételek is rendelkezésünkre állnak: van elég biztosító szerkezet, ha van elegendő sín, nem szenvedünk semmiből hiányt. Én ott vagyok például minden brigádgyűlésen, ahol megbeszéljük, mire vagyunk képesek, mennyit tudunk termelni. Megmondom őszintén, arra külön vigyázunk, hogy csak reális, teljesíthető célokat tűzzünk magunk elé. Nincs annak semmi értelme, hogy látványos, ugyanakkor megvalósíthatatlan tervét javasoljunk, illetve vállaljunk. Ha viszont valamire elköteleztük magunkat, közösen megállapodtunk bizonyos mennyiségű szén kibányászásában, azt tűzön-vízen keresztül visz- szük. Heidl János: — A fejlesztési főmérnökség irányítása alatt álló szerkesztési, beruházási és műszaki fejlesztési részleg bizalmi teendőit látom él már két és fél éve. A csoporthoz átlagosan 30—32 szakszervezeti tag tartozik. Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, szükségesnek tartom elmondani, hogy véleményem szerint minden kérdésben — legyen az gazdaságsegítő tevékenység vagy érdekvédelem —, a megoldás kulcsa nem kis mértékben abban is rejlik, milyen az adott közösség tagjai és a szakszervezeti bizalmi közötti kapcsolat; illetve milyen eredményesen képviselem a szakszervezeti tagság érdekeit. Ha ugyanis a bizalom kölcsönös, megvan az esély arra, hogy a csoport akti van részt vesz a közösség javát szolgáló feladatok megoldásában. Igyekszem száműzni a szakszervezeti munkából az olykor még fellelhető sablonokat Ng. Szerintem nem a keret, a forma a lényeg, hanem a tartalom, illetve a végeredmény. Mivel a három osztály dolgozói között mindennapos az érintkezés, a munkakapcsolat, általában kis csoportokban a téma iránt érdeklődő emberekkel bármikor véleményt tudok cserélni az időszerű gazdaságfejlesztési feladatokról. Egyet szeretnék még hangsúlyozni: annak a javaslatnak, észrevételnek van értelme, amit felelősséggel, megalapozottan teszünk, ehhez viszont idő kell. — Az üzemi demokrácia fejlesztése az egész társadalom közös ügye. A szakszervezeti bizalmi mit tud tenni azért, hogy a dolgozók érdekeltté váljanak a munkahelyi légkör alakításában, hogy törjék a fejüket a közügyek- ben, a termelési feladatok megoldásában? Tóth Tiborné: — Kétségtelen, a dolgozók többségét még gyakran ösztönözni kell, hogy véleményt nyilvánítsanak. Főként akkor húzódoznak a szerepléstől, amikor nagy nyilvánosság előtt kellene szólniyk valamilyen ügy kapcsán. Az emberek egy része nagyon tart attól, hogy esetleg rosszul fejezi ki magát, emiatt könnyen nevetség tárgyává válhat, ezért inkább hallgat. Tapasztalatból tudom, hogy az ember kisebb közösség, vagy csoport előtt már jobban kitárulkozik, bátrabban beszél ügyes-bajos dolgairól is. Iván Árpád: — A bányászok többsége szókimondó ember, mint mondani szokták, ami a szivén — a száján. A negyedévenként megtartott termelési tanácskozások, a havonkénti szakszervezeti csoportmegbeszélések, illetve taggyűlések nálunk jól szolgálják az üzemi demokrácia fejlesztését. Ezenkívül rendszeresítettük a bizalmi naplóba történő bejegyzéseket. Ezekre az észrevételekre is, csakúgy mint az üzemi demokrácia különböző fórumain elhangzott felvetésekre az illetékes szervek. a gazdasági vezetők kötelesék érdemi választ adni. Az elmúlt időszakban, de még ma is a legtöbben az elővájáshoz és a széntermeléshez szükséges feltételek hiányát vetik fel. Mert bizony, ha nincs TH-gyűrű, egyéb anyag, ha áll egy-egy gép, veszélybe kerülhet a tervteljesítés. Ezek a dolgok idegesítőek, s rossz visszhangot váltanak ki bányászainkból. Magam sem rejtem véka alá véleményemet. Heidl János: — Az üzemi demokrácia fejlesztésének igen lényeges feltétele, hogy ami a különböző fórumokon elhangzik, arra érdemi választ kapjanak az érintett dolgozók. A demokratikus jogok gyakorlása komoiy dolog, nagy felelősseget, megalapozott véleménynyilvánítást kíván. En komolyan veszem a szakszervezeti tagolttól kapott megbízatást, igyekszem jól képviselni csoportom érdekeit. Véleményem szerint ezért is van meg a kívánt együttműködés köztem és a munkatársaim között. A legutóbbi bizalmi testületi ülésen — ahol többek között a kollektív szerződés módosítása szerepelt napirenden — a szakszervezeti csoport' megbízása alapján javaslatot terjesztettem elő, egy második diploma megszerzése esetén bizonyos anyagi ösztönzés, elismerés bevezetésére. Azért bátorkodtam ezzel előállni, mert a fizikai dolgozók esetében az újabb sza,kma megszerzését megbecsülik üzemünkben. Gondoltuk, nem lenne helytelen a műszaki értelmiséget is ebben az irányban ösztönözni. A javaslatot azonban a testület nem fogadta eL. — A bizalmi védi és képviseli a dolgozók érdekeit, egyetértési jogát gyakorolja meghatározott kérdésekben. Nagy-nagy felelősséget kíván ezeknek a jogoknak a gyakorlása. Tóth Tiborné: — Szerencsés helyzetben vagyok a tekintetben is, hogy a partner gazdasági vezető minden esetben tiszteletben tartja a bizalmi jogait. Még egyszer sem fordult elő, hogy valaki egyetértésem' nélkül kapott volna béremelést. De ugyanez áll a véleményezési, ellenőrzési, képviseleti jogok gyakorlására is. A legnagyobb elismerést az jelenti számomra, hogy a szakszervezeti csoport tagjai — akikkel tízegynéhány éve dolgozom egy munkahelyen — elégedettek a munkámmal. Ez ad újabb erőt a további feladatok megoldásához. Iván Árpád: — 'Az érdek- védelem a szakszervezeti munka egyik legnehezebb területe. Ebből és a jogkörök növekedéséből következik,, hogy bizonyos kérdésekben viták, nézeteltérések is támadhatnak. Az a fontos, hogy az érdekegyeztetésben objek- tívek maradjunk, ami jogos, azt támogassuk, ugyanakkor tudjunk nemet is mondani arra, ami jogtalan, sérti a közösség érdekeit. Ma is emlékszem néhány esetre, amikor nem értettem egyet egyik-másik bányásztársam igénybenyújtásával. A mi csoportunkban ritkán fordul elő, hogy egy-egy bányász egyénileg próbálja megoldani problémáját, általában engem kérnek meg, közvetítsem észrevételüket, képviseljem érdekeiket az illetékes gazdasági vezetőnél. Azon felül, hogy ez kötelességem, szívesen is teszem, mert munkatársaim bizalmának egyfajta megnyilvánulását látom benne. A tisztség, omit a tagságtól kaptak, bizalom. Aki ezt elvállalta, annak kötelessége legjobb tudása szerint dolgozni. Természetesen a jó szándék önmagában még kevés. A bizalminak megfelelő ismeretekkel, a döntésekhez elengedhetetlenül szükséges információkkal keli rendezetnie, hogy minden kérdésben egyenrangú partner lehessen. Csak így tudja megfelelően képviselni a tagság érdekeit. Lovas Lajos fi piifcses mepeiifése
