Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOO-ABAÜ.T-ZFMPILßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII évfolyam, 101. szám Ára: 1,80 Ft Szombat, 1983. május 1. Május íinepáft Kádár János íálogatása Angyalföldön i I O i emberiség történelmében vannak olyan ünnepek, amelyek fontos határkövet jelképeznek a társadalmi halódás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszemléje öt kontinens minden népének. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól megfosztott és semmibe vett munkásosztály kibontotta az ébredés, a felemelkedés zászlaját. A múlt század munkásmozgal mának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő helyett a híres három 8-as bevezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. internacionálé már 1866-ban határozatot hozott a 8 órás munkaidő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886. május 1-ig csökkentsék a munkaidőt, ellenkező esetben országos sztrájkot kezdenek. Mivel a követelést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886. május 1-én a Michigan-tó partján — először a munkásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmutatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tiprását. Éppen ezért döntött úgy a II. Internacionálé első kongresszusa — amely 1889-ben Párizsban, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján ült össze —, hogy nagy nemzetközi tüntetésen kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpedig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890. május elsején. így lett 1890. május 1. a világ proletariátusának első nagy horci seregszemléje. Az azóta megtett át sem volt könnyű e világ munkásainak. Az évenkénti felvonulások, tüntetések szinte minden esztendőben hol itt, hol ott emberáldozatokat követeltek. Az utcán hömpölygő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak, bátrabbak let. tek és megtanulták gyűlölni az osztályellenséget. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi demonstráció jelentőségét. Első alkalommal 60 000 munkás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző burzsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redőnyét. Pedig Szapáry belügyminiszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sót ' még két vidéki ezredét is Budapestre rendelt, hogy vérbe- fojtsák a nép esetleges felkelését. A szocialista világmozgalomnok, erz <rtső marxista m«n- káspártnak, a proletariátus internacionalista öntudatának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte volt. Az 1917-es Októberi Forradalommal megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Mi, magyarok elsők között léptünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már forradalmi külsőséggel ünnepelhetett a proletár internacionalizmus nagy ünnepén, és 1919-ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Saj- ■ nos azonban az örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte — hamar felváltotta az ellenforradalom sötét korszaka. 1920-tól 1945-ig nemegyszer hangzott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! így fogalmazott ezekben az években a munkásság, mert élt benne a Tanácsköztársaság reménye, s bízott benne, hogy eljön az idő, amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs, szabad májusi ünnep. És amikorra ez j bekövetkezett, nálunk 1945-ben, ez egyben azt is jelentette: ! egy sor ország kiszakadt a tőkés rendszerből, s elkezdődött ! a szocialista világrendszer kibontakozása. A Nagy Októberi Forradalom győzelme és a Szovjetunió létrejötte óta a munkások, a dolgozók különböző osztagainak május elsejei seregszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperialistaellenes harc bármely frontján fellépő erők - május elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nemzetközi támogatást élveznek. Az erős és viiágzó Szovjetuniótól és a mellette álló szocialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már felszabadult vagy függetlenségükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok. S számíthatnak erre a táborra, segítségre a kapitalista országok dolgozói is, akik napiól napra tiltakoznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküliség, a rettegés ellen. így terebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi eszméje és tölti be lendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta annak idején: „A nyolcórás munkanap elérése után sem szűnik meg a májusi ünnep. Mindig, amíg tart a munkásság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, .minden esztendőben a májusi ünnep lesz ennek kifejezője." ; Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1-én összegezik a megtett utat, ' felmérik, honnan indultak, s hová jutottak. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hogy pártunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót alkottunk, j nagy tetteket hajtottunk végre. Mindnyájunk keze nyomón í gyökeresen megváltozott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az emberek élete, gondolkodása, magatartása. O lyan alkalom tehát ez az idei május 1-e, amikor vidáman, felszabadultan örülhetünk eddigi eredményeinknek, munkasikereinknek, ünnepeljünk jókedvvel, a jól , végzett munka örömével! FODOR LÁSZLÓ Kádár János, mint sok esztendeje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi Pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- zotlság első titkára, Deák ábor, a XIII. kerületi Párt- iSizottság első titkára és Bo- zsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be röviden mindarról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjai,' valamint Kádár János angyalföldi választókerületének körzeti párt- és népfronttitkárai. — Erezzük a fefelőssegünket. abban — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes végrehajtásával megőrizzük, a tettek és szavak erejével gyarapítsák. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők. Számunkra különösen fontos, hogy nagyvállalataink termelése és gazdálkodása kiegyensúlyozott volt, fejlődésük folytatódott, jövőjük továbbra is biztosított. Ami Angyalföldet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és fél ezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esztendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhített a szülők gondjain, két további bölcsődét várhatóan az idén is megnyitnak. Elmondható: a közhangulat nyugodt, kiegyensúlyozott, a párt, a vezetés iránti bizalom — a reális napi gondok ellenére — töretlen, nőtt a közügyek iránti érdeklődés. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredményekhez, s további munkasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemreg nyílt meg az-angyalföldi fiatal képző- és iparművészek kollektív kiállítá- sa — a Központi Bizottság első titkára ennek megtekintésére is szakított időt szorosra szabott programjából. Csavlek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kisérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Darugyár Daru- és Kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezér- igazgató és Steiner Arnold. a partbizottság titkára fogadta. a vendéget. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megálH egy-egy WC-esztergánál, hogy kezet szorítson a nagy teljesítményű masináknál dolgozókkal. (Folytatás a 2. oldalon) Vállalati, szövetkezeti kitüntetések Északmagyarországi Vegyiművek Az elmúlt esztendőben végzett kiemelkedő munka, az eredményes gazdálkodás alapján az ipari miniszter e.s a Vegyipari Dolgozók SzakszeryezeténeK elnökségé Kiváló Vállalat címmel tüntette ki az Észak magyarországi Vegyiműveket. Ebből az alkalomból tegnap délután ünnepséget rendeztek a gyár kultúrtermében, ahol a munkában élenjáró dolgozókat, a meghívott vendégeket, közöttük Körtvélyes István ipari miniszterhelyettest., dr. Havasi. Bélát, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkárát, a VDSZ elnöksége képviseletében megjelent dr. Kiss Mihályt. dr. Balogh Andrást, az SZMT, titkárát Dimény Tivadar, az ÉMV szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte. majd Szőke Béla igazgató mondott ünnepi beszédet. Elmondotta, hogy a több éve folyó következetes munka az 1981-es gazdasági évben realizálódott. Korábban rangsoroltál: termékeiket, majd ezt követően kidolgozták a vállalat hosszú távra szóló feladattervéi. Kiemelt feladatként határozták meg a gyártmányszerkezet korszerűsítését'; amelyet fegyelmezett munkával valósított meg a kollektíva. Ma, az EMV a 2,8 milliárd forintos termelési értékével nagyságrendjében a magyar vegyipar középvállalata, ám a népgazdaság egyes területeit vizsgálva a 2800 dolgozót számláló kollektíva munkája meghatározó. - Á mezőgazdaság kemizálásában, a hazai növény védőszer-ellátásban igen jelentős a gyár szerepe. A termelési feladatokat a tervezett szinten teljesítették. s mintegy 11 százalékos bruttó termelési értéknövekedést értek el. Ez a növekedés az elmúlt évben meghaladta a vegyipari átlagot, s jelentőségét csak növeli, hogy igén' kedvező, gazdaságos termékszerkezet kialakításával jött létre. A belföldi igényeket maradéktalanul teljesítve, fontos feladatként határozták meg az export növelését. A külkereskedelmi (Folytatás a 3. oldalon) L éi. jen májú s e! ÍSfj je 1 K LACZŰ JÓZSEF FOTÓMONTAZSA
