Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

1982. április 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A technika önmagában kevés Hatékonyságról, minőség­ről, piacról, a gazdálkodás megváltozott körülményeiről, kedvezőtlen hatásokról, azok mérséklésére irányuló törek­vésekről sok szó esik ma­napság az Ózdi Kohászati Üzemekben is. Tény, hogy mind a külső, mind pedig a hazai gazdaságban tapasztal­ható, valóban megváltozott körülmények a korábbinál jóval feszesebb, racionáli­sabb gazdálkodásra kénysze­rt lettek és várhatóan kénysze­rítenek hosszú távra szólóan. Az is tény viszont, hogy en­nél a korábbi években, év­tizedekben nagy tömegter­meléshez szokott kohászati vállalatnál sok tekintetben sikerült a váltós, a megvál­tozott: körülményekhez való alkalmazkodás. Az ÓKÜ ugyanis, bár nem a terve­zettnek megfelelő, de tisztes nyereséggel zárta az elmúlt gazdasági évet, s fennállása óta a legnagyobb tőkés ex­portot érte él. A tőkés ex­port 1981-ben kereken 20 százalékkal volt magasabb, mint 1980-ban, s ha figye­lembe vesszük a kohászati termékek iránt világszerte tapasztalható kereslethiányt, mindenképpen tisztes ered­ménynek számít. Ami a jövedelmezőséget, az eredményt illeti, az ezt gyarapítandó tennivalók már korábban megfogalmazódtak az Ózdi Kohászati Üzemek­ben és mindinkább a haté­konyság növelése került a vállalati tevékenység közép­pontjába. A tőkés import csökkentése, az anyagokkal és az energiával való taka­rékosság, a piaci viszonyok­hoz való rugalmas alkal­mazkodás, a gazdasági sta­bilitást eredményező fejlesz­tések megkezdése és gyors megvalósítása az eredmény, a jövedelmezőség növelését célozza szintúgy, mint a dol­gozók és vezetők képességé­nek, tehetségének kibonta­koztatását segítő új követel­ményrendszer életbe lépteté­se, ami mind erkölcsiekben, mind pedig anyagiakban, a minőségileg jobb és értéke­sebb munka elismerését he­lyezi előtérbe. — Igaz ugyan, hogy az elhatározott középtávú fej­lesztési elképzelések az in­tenzív gazdálkodás szellemé­ben készültek, a kó’ltségek csökkentését segítik elő, míg a fejlesztések másik fő irá­nya — természetesen a költ­ségek csökkentése mellett — a nagyobb nyereséget bizto­sító, minőségileg jobb, a piacon kedvezőbben értéke­síthető, nagyobb értékű ter­mékek gyártása. Az alkal­mazott technika és techno­lógia csak az egyik oldala a dolognak, a másik oldalon mindig ott van az ember, aki a technikával dolgozik, s egyáltalán nem elhanyagol­ható kérdés: hogyan? — mondja Polencsik József, atz ÓKÜ kohászati gyáregységé­nek vezetője. — Váltásra van szükség nemcsak a tech­nikában, technológiában, ha­nem a szemléletben, a do­loghoz, a dolgokhoz való hozzáállásban is, mert a kö­vetelményelv, véleményem szerint mindig emberekre fogalmazódnak. Itt van pél­dául a minőség, illetve a minőségi tömegacél gyártá­sának szorgalmazása az ÓKÜ-ben. Az összes acél- termelésünk 60—70 százalé­ka úgynevezett kommersz acél. A fennmaradó 30 szá­zalék az új, magasabb igé­nyeket kielégítő, értékben és minőségben magasabb acél­féleségek: a nagy folyásha­tárú, hegeszthető betonacé­lok, lágyhuzalok, szerszám- acélok. Á minőséggel, annak javításával kapcsolatos fel­adataink kétirányúak. Egy­részt a hagyományos kom­mersz acélok minőségének állandó javítása, részben a felhasználók maximális igé­nyeinek kielégítése és nem utolsósorban a vállalati erecL mény növelése érdekében. Meg kell említeni, hogy a minőséget javító törekvés nem újkeletű, hanem na­gyon is régi folyamat üze­münkben, s a felhasználó társvállalatokkal együtt szép eredményeket értünk el. Ám a követelmények állandóam növekednek, ha akarjuk, ha nem, ezt, mint mondani szokás, saját bőrünkön érez­zük. Ebből következően bő­séggel van tennivalónk is. Ügy vélem, ezek is kétirá­nyúak. Pontosnak tartom a technológiai, műszaki felté­telek javítását, illetve bizto­sítását a minőségi munká­hoz. Erre konkrét progra­munk van, amelyhez meg kell teremtenünk az anyagi feltételeket. Ilyen például az üstmetalluígiai eljárás be­vezetése, a martinacél-gyár- tás modern mérőműszereinek biztosítása, a tipizált és mi­i oldala nőség javító öntések beve­zetése, a folyamatos öntő­műben az alumíniumadago- lás biztosítása, hogy csak a legfontosabb technológiai, műszaki feltételeket említ­sem. A másik nagy lehető­ség, s ez a dolog emberi ol­dala, a szubjektív feltételek javítása: s e teikinteitben je­lentős tartalékaink vannak, s a jelenlegi technikai szín­vonalon is érhetünk el nem lebecsülendő eredményeket. Ezek vezetői feladatok, s felmérve adott lehetőségein­ket, konkrét intézkedéseket tettünk és teszünk. — Ha nem technikáról, technológiáról van szó, ak­kor ezek az intézkedések nyilvánvalóan embereket érintenek ... — Igen. Az acélgyártás­ban, az öntésben, a henger­lésben új minőségi követel­ményeket kell kielégíteni. Ehhez pedig arra alkalmas, tudásuk és szorgalmuk leg­javát nyújtó emberek kelle­nek, akik képesek tovább ta­nulni, felnőni az új követel­ményekhez. A , vezető köte­lessége, hogy ezeket a dol­gozókat kiválassza, vállalva az ezzel járó felelősséget is. Szubjektív old ni a minő­ségileg jobb munka anyagi elismerése is. A jelenleg al­kalmazott anyagi ösztönzés egyértelműen a minőség ja­vítását helyezi előtérbe. A vezetők, a dolgozók prémiu­mát, jutalmát és mozgóbérét S0 százalékban a minőségi, termelés, a másik 50 száza-, lékot a gazdaságosság adja. Mindemellett kizáró tényező' az előírt tervfeladattól való elmaradás. Az átlagosnál nagyobb feladatot teljesítő; dolgozókat ugyanakkor kü­lön anyagi elismerésben ré­szesítjük. Természetesen nem köny- nyű az ilyenfajta ösztönzést elfogadtatni. A mennyiségi termeléshez szokott termelő, hogy úgy mondjam, nehezen hangolódik rá az újfajta szemléletre, egy másféle kö­vetelményrendszerre. Sze­rencsére az átállást elősegí­tendő, a gazdasági vezetők maximális segítséget kap­nak a politikai, társadalmi szervektől. Egyre többen el­fogadják itt Ózdon, hogy a minőség biztosítása, javítása a kemencékben kezdődik, ám a jó minőségben legyártott acélt jó minőségben kell le­önteni és hengerelni. Szarvas Dezső Érdekességek a világ mezőgazdaságából A N APRAFORGÖOLAJ gázolajként történő felhasz­nálásának módszerét dolgoz­ták ki két és fél évi kísérle­tezés eredményeként dél-afri­kai tudósok. A kifejlesztett technológia állítólag gazdasá­gosan alkalmazható mind a nagyüzemekben, mind a kis­iparban. A feltalálók szerint a napraforgóolaj felhasználá­sa módosíthatja az energia- fogyasztás összetételét, és je­lentősen csökkentheti a dél­afrikai dízelolaj-importot. * \ GYÜMÜLCSMARADVÁ­lOK hasznosításának tech­nológiáját dolgozták ki az Uk­rán Tudományos Akadémia Műszaki Hőfizikai Intézeté­nek szakemberei. Az eljárást már a gyakorlatban is beve­zették. A tudósok ily módon azokat az értékes tápanya­gokat hasznosítják, amelyek az eddig legfeljebb csak ál­lati takarmányozás céljaira felhasznált gyümölcsmarad­ványokban a gyümölcslé ki­nyerése után visszamaradnak. Minthogy a Szovjetunióban a gyümölcsfeldolgozás során évente mintegy 3,5 millió ton­na alma-, szőlő- és egyéb gyümölcstörköly keletkezik, akár 600 ezer tonna gyü- mölcsport is ■ gyárthatnak évente az új technológiával. Az almamaradványokból gyártott almapor például gyü­mölcs- és szőlőcukrot, aszkor- binsavat (C-vitamin) és nyomelemeket tartalmaz. Az almapornak meszesedés-, va­lamint allergiagátló hatása van. A gyümölcsporok a sü­tödékben, cukrászüzemekben, valamint a tartósító- és édes­iparban használhatók fel. * A MÉHÉSZKEDÉS" népgaz­dasági hasznát évi több mint 400 millió koronára becsülik a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban. A szlovákiai méhé­szek által termelt évi mint­egy 5 millió kilogramm méz, 600 kilogramm méhpempő és 30 ezer kiló virágpor értéke mintegy 136 millió korona, s ennél sokkalta nagyobb hasz­not hajtanak a méhecskék a mezőigazdaságnak a beporzás­sal. A méhek által beporzóit napraforgó és olajrepce ho­zama körülbelül 40 százalék­kal magasabb. A beporzott lóhere 30, a baltacím 65 szá­zalékkal több magot, adhat. * A BOLGÁR MEZŐGAZDA­SÁGBAN is megkezdték a biogáztermelést. Az első bio­gázt gyártó ipart berendezést a vracai takarmánygyárban szerelték fel. A biogázt úgy állítják elő, hogy az istálló­trágyát erjesztik, és vízben feloldják, anélkül, hogy köz­ben levegő érné. Ez a fer­mentálás 20 napig tart, és ez­alatt a berendezésben 1000 köbméter gáz szabadul fel, amelynek energetikai értéke akkora, mint 600 liter kőolajé. A biogáz előállítása közben a bomló anyagokból mellékter­mékek is keletkeznek, ame­lyeket keverék takarmányok gyártásánál leheti felhasznál­ni. A vracai takarmánygyár ez el: bői a hulladékokból éven­te mintegy 600 tonna takar­mányt ta»d majd gyártani. Az ülőgarnitúrák készítésének legfontosabb alapanyaga, a hab­szivacs nem állt rendelkezésre kellő mennyiségben az év első há­rom hónapjáboo. Legutóbb, amikor a BU~ BIV Encsi Gyárában jár­tunk, külföldi vendégeket vártak a gyár vezetői. Ame­rikai üzletemberek látogat­tak el Encsre, hogy megis­merkedjenek a gyár termé­keivel, s az itt alkalmazott technológiával. Nos, azóta el­telt három hónap — érthető kíváncsisággal fagg a tini: Szabó Dénesi, a gyár igaz­gatóját: arról, sikerült-e üz­letet kötni az amerikai part­nerral ? — A külföldieknek tetszett az áru — a napokban indí­tottuk útjára az úgynevezett mintakonténert. Kárpitosgar­nitúrákat szeretnénk a ten­geren túl értékesíteni. Szé­kek, fotelok, különböző ülő- garnitúrák, valamint háló- szobabútorok prototípusát fogják mintaboltjaikban be­mutatni az amerikai üzlet­emberek, akik meglehetősen kedvező árat ígértek termé­kei nkért. A válaszra, a konk­rét megrendelésre azonban még két-három hónapot vár­nunk kell. I — Mit terveznek az encsi bútor gyártóik az idén? — H árorns zá zh a tvanmi i íí ó forint termelési érték előállí­tását irányoztuk elő — mond­ja az igazgató. — A szocia­lista exporttervünk viszont a tavalyitól kevesebb. Az elmúlt évben százharminc- millió forint értékben ex­portáltunk bútorainkból a szocialista országokba. Az idén viszont csak kilencven- millió forint értékű bútor ki­szállítására kötöttünk szerző­dést. ,Ez az adat viszont még alakulhat kedvezőbben is. Májusban ugyanis részt ve­szünk a minszki bútorvásá­rom, ahol jó néhány új ter­méket szeretnénk bemutatni. Az ott bemutatásra kerülő újdonságokból jut majd a hazai piacra is. — Erre annál is inkább szükség lesz, mivel az első negyedévben nem remekel­tek itthon az encsi bútor- gyártók ... — Rossz negyedévet zár­tunk. A tervezettől mintegy tizenhétmillió forinttal ke­vesebbet termeltünk. Ez nem kevesebb, mint tizenkét na­pi termeléskiesést jelent A tervteljesítést egyrészt a rossz alapanyag-ellátás za­varta, ám ezenkívül jelen­tős piaci problémáink is vol­tak. Sajóbábony nem tudott megfelelő mennyiségű hab­anyagot biztosítani gyárunk számára. Sajnos, az elő­irányzottól jóval kisebb mennyiséget is csak a rak­tárunk számára gyártottuk. Ilyen mennyiségű készlet raktározására azonban nincs felkészülve üzemünk — a fölösleget kénytelenek va­gyunk az udvaron tárolni, sátorlap alatt. — Miért kevesebb most az igény az encsi bútorokra? — A bútorértékesítésben mái- régóta megszokott je­lenség az év eleji pangás. Az emberek karácsonykor kiköltekeznék, az év első hó­napjaiban nemigen vásárol­nak bútort. Ért ismerve, igyekeztük úgy szervezni a munkát, hogy a hazai he­lyett az export gyártásra koncentráljunk. — Az első negyedévben, a kisebb termelés ellenére, jó néhány minőségi kifogás ér­kezett az encsi bútorokra ... — A túlkínálat következ­tében igényesebbek lettel: a vásárlók, jobban megnézik hogy mire adjál: ki a pénzü­ket. Jobban kell tisztelnünk a vásárlót, most többet kell tennünk a minőségi munka érdekében. Az év elején munkásgyűlést tartottunk a gyárban, ahol elsőrendű fel­adatként határoztuk meg a minőség javítását, falóban tarthatatlan, hogy ezer lakó­szobából tízet kellett kicse­rélnünk, jogos reklamációra. — Mit tehet a gyár a jobb minőségért? — Gyárunkban négyszáz- húszán dolgoznak — jegyzi A megyei vetélkedőket kö­vetően, harminc végzős kő­műves szakmunkástanuló vett részt Miskolcon a 114-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben a Szakma Ki­váló Tanulója verseny orszá­gos döntőjén. A kétnapos verseny résztvevői számol adtak elméleti és gyakorlati felkészültségükről. Szerdán írásbelire, majd csütörtökön a gyakorlati versenyre került sor a Konüóstetőn épülő munkáslakásokban, ahol a jövő szakmunkásainak egy­tneg az igazgató. — Igyek­szünk a szubjektív hibalehe­tőséget csökkenteni. Komp­lett átszervezést hajtottunk végre. Gépesítettük a szere­lési folyamatok többségét. Korszerűsítettük a csomago­lást is: dobozcsomagoló gé­pekkel óvjuk termékeinket a sérülésektől. Ezenkívül emel­ni kívánjuk dolgozóink szak­mai felkészültségét is. Szep­temberre elkészül az új tan­műhelyünk, ahol száz ipari tanulót képezhetünk majd. A munkafolyamatok közül nem mindegyiknél: megfelelő a szakmai becsülete. Különö­sen érvényes ez a lakköntő­üzemben. ahol gyakran vál­tották egymást eddig a dol­gozók. — Milyen változást hozott az értékesítésben a BUBIV, saját bolthálózata? — Ezáltal sokkal több in­formációhoz juthatunk. Könv- nyebben felmérhetjük, hogy mit igényel itthon a vásárló. A továbbiakban ennek meg­felelően kell módosítanunk a termékszerkezetet. egy helyiség belső vakolását kellett elvégezniük. Borsod megyét két szak­munkástanuló képviselte a döntőn. Sikeresen, mert az elméleti és a gyakorlati eredmények összegzését kö­vetően Králik József végzett az első. Gyürke János pedig a második helyen. Mindket­ten a 114-es számú Szak­munkásképző Intézel- tanulói. Az ünnepélyes díjkiosztó ünnepségre április 28-án Bu­dapesten, a Vigadóban kerül sor. dévald—Iaczó A kőműves szakmunkástanulók versenyén Kettes miskolci siker

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom