Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
ÉSZAK-MAGYAROK SZAG 4 1932. március 9., kedd A képernyő előtt ítélet és igazság Az elmúlt hét tévédrámai bemutatói közül minden kétséget kizáróan legemlékezetesebb számomra a Thurzó Gábor elbeszéléséből — Az oroszlán torka — készült tévé;film, az Ítélet és igazság, amelyet saját adaptálása nyomán Málnay Levente rendezett. A felszabadulás után bűnösnek talált, a Népbíróság által elitéit és kivégzett egykori magyar miniszterelnök számvetése önmagával az utolsó éjszakán, önvizs- gáló csendes polémiája korábbi bizalmasával, gyóntatójával roppant gondolatébresztő dráma. A háborús bűnösök, a ki- sebb-nagyobb tömeggyilkosok mind megfoghatatlan felsőbb- ségre hivatkoztak a felelősségre vonásuk idején, mindent „parancsra tettek”. De kinek a parancsára hivatkozhat az egykori magyar királyi miniszterelnök, aki jogfosztó törvényeket terjesztett a parlament elé, teljes pusztulást hozó rendelkezéseket írt alá, hivatalánál fogva segített a deportálásokban, sőt arra utasításokat adott, a biztos pusztulásba küldte a frontra a magyar katonákat, a fasiszta Németország vezetőivel egyézke- tíelt. tárgyalt, illetve azoknak engedelmeskedett, és még 1944 októberében is ott asszisztált Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételénél?! Ö vajon, az ilyen ember vajon kinek engedelmeskedett? Saját hitének, saját meggyőződésének, saját maga — az egyház által is bátorított, jóváhagyott — elképzeléseinek. (?) Az Ítélet és igazság miniszterelnöke — Mécs Károly kitűnő alakítása! — nem egyetlen, meghatározható személy. Az író és a rendező Hanzély Imre alakját több magyar miniszterelnökből, egykori Horthy-poütikusból gyúrta össze. Erre utaltak a hallható egykori hangfelvételek, parlamenti és egyéb beszédrészletek, a miiitat idéző képsorok, amelyeknek teljes láncolata egyetlen, negyvenes évekbeli Horlhy-miniszlerelnök történetébe sem fért bele. Hanzély Imre a háborús évek magyar miniszterelnöke volt, az a mindenkori magyar politikai vezető személyiség, aki hadat üzent, aki frontra küldött katonákat búcsúztatott stb.. és akinek felelnie kellett tetteiért. A jó barát gyóntatópap minden alkalommal feloldozta korábban. Igaz. személy szerint ő nem gyilkolt meg senkit, legfeljebb az ő utasítására százezreket. De az nem az ő feloldozandó vétket?). Az utolsó éjszakán azonban, amikor a cella ablaka alatt már áll a bitófa. s csak köztársasági elnöki kegyelemből váltja ezt fel a sortűz. még mindig nem érti. hogy magának kell viselnie bűnei következményét, gyóntatója, aki mindig felmentette, most ezt nem teszi és a vesztöhel.yre csak elkíséri, ám onnan visszatér. Hanzély betartotta a vallási előírásokat. Nem szerette feleségét, de kitartott mellette, mert az esküvő erre kötelezte; nem csalta meg, mert a hatodik parancsolat ezt tiltja, rendszeresen áldozott, gyónt, — hát akkor most miért nem osztozik vele az egyház!? Egy háborús bűnös magánügye volna csak Hanzély töprengése utolsó éjszakáján? Aligha! A „parancsra tettem” gondolat alapján az egyház előzetes jóváhagyását és felmentését lelkiismerete megnyugtatására mindig elégnek tarló bűnösnek nem lehet felmentés a gyónáskor kirótt penitencia Ietudása, tetteiért felelni kell. De nem adható erkölcsi felmentés a hajdani jóváhagyónak sem, még ha az tételesen nem is büntethető. — Málnay Levente rendezése ezeket a gondolatokat sugallja, szinte az esettanulmány hideg tárgyilagosságával, amelvben a két beszélgető nagyon is tisztában van a maga felelősségével, ám a mérsékelt, szinte indulatok nélküli dialógusban a maga visszafogottságában is izzón feszül a dráma. A bírósági tárgyalás, a visszajátszott jelenet- sorok. a hanganyagok csak mélyebbé tették a meditációt: az ítélet igazságos volt. A papot játszó Jan Machulskynak Men- sáros lAszló kölcsönzte a hangját, a figura higgadt kívülállását erősítve. A tévéfilm három éve készült. Vajon miért kellett vele eddig várni, hogy az elhunyt író hetvenedik születésnapja apropóján kerüljön csak a nézők elé? * Két másik, merőben eltérő jellegű adásról röviden: — Nem edom fel a hitet, hogy még fogom élvezettel nézni Rajnai András Televíziós mesék felnőtteknek címszó alatt sugárzott munkáit. Nem örültem, amikor szerdán, a Kristálybirodalom sugárzása előtt Rajnai, a riporteri kérdésre elmondta, nem tudja elmagyarázni, mi a változás alkotőmódszerében. mi a lényege újabb munkáinak. A mesekomédia sem szolgált sóit: magyarázattal. De bízom az új törekvésben, s holnap este is megnézem Rajnai filmjét. — Másodszor jelentkezett A 78-as körzet. Az első rész után csendben várni illett, most gyanakvással nézem a műsorlapot: ebből még négy rész hátra van?!... Benedek Miklós Bővített Rocklexikon H-lólZ Z. TV-« f Bővített kiadásban újra megjelent a Zeneműkiadó gondozásában Tardos Péter korábban hatvanezer példányban szinte napok alatt elfogyott műve, a Rocklexikon. Az új, bővített kiadásnál a szerző már figyelembe vette az első kiadást ért észrevételeket is, és természetesen a „bővített” azt is jelenti, hogy az első kiadás óta eltelt időt is érzékelteti az újonnan kiadott kötet. De vajon lehet-e lezárt egy ilyen lexikon, amikor a hihetetlenül népszerű rock újabb, meg újabb megismerni érdemes együtteseket és személyiségeket dob fel a népszerűségi hullámban, s bizonyára már az új kiadás lezárása óta újra el lehetne kezdeni egy harmadik, még bővítettebb kötet előkészítését. A kötet így is több. mint 350 oldal. Ha a miskolci rock-rajonkók keresik — és természetes, hogy megkeresik — az Edda együttesre vonatkozó tudnivalókat, igen bőségesen megtalálják a kötet 94—95. oldalán, ahoi az együttes tagjainak karikatúráit is fellelhetik. Térplasztikák tölgyből, avagy Memento Muhinak így készült az emlékmű. A képen még munka közben látjuk a szakkör tagjait. Annak idején — fél éve már ennek — nagyon tetszett a felajánlás. Bár — most már megvallom — egy kis kétely azért motoszkál bennem. Mert szép, szép a terv, de a megvalósításhoz iesz-e elég akaratuk, erejük? Nem szegi-e kedvüket az első akadály? Ugyanis a megvalósítás útja cseppet sem ígérkezett könnyűnek. Szerencsére akadtak társak, segítők, s ami leglényegesebb, az 6 akaraterejük mindvégig töretlen maradt. S most örömmel írhatom le: a mű elkészült. Olvasóink közül nyilván sokan emlékeznek rá — annak idején megírtuk —, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat ifjú fafaragó szakkörének tagjai felajánlották: emléket állítanak történelmünk egyik nagy, bár szomorú emlékű helyszínén, a máig jeltelen Muhi-síkon. Mindezt teszi önzetlenül, úgymond társadalmi munkában. Az indítékot most lehetne „nagy szavakkal” ecsetelni, de ezektől a fiatal srácoktól idegen minden patetikus megfogalmazás. Egyébként is a tett az, ami mindennél beszédesebb és kifejezőbb! Jelen esetünkben az a nydlc, tölgyből készült — ősi magyar kopjafa-motívumokkal díszített — térplasztika, amely e héten készült el értő és szorgalmas munkájuk nyomán. (Munkaidő után. gyakorta éjszakába nyújtva a fafara- gási időt. készítették.) Elkészült a csata idejekor 250 éves magyar kereszténységet kifejező „feltartott kezű feszület”, az egyedüli, kerek formájával az idegenséget, a barbárságot jelképező tatár harcos, s a 60 ezer elesett magyar katona emlékét őrző, tisztelő, szépen munkált hat „kopjafa”. Emlékállítás a cél, maradandó tartós tiszteletadás. S erre talán. a fa legkifejezőbb. Ha pedig fa, akkor a tölgy. Akik már látták a nyolc, egyenként két és fél méter magas tölgy térplasztikát, elismeréssel szóltak a látottakról. Nemcsak tartalmukat tudva, ismerve tartják értékesnek: önmagukban sem nevezhetők úgymond „amatőr munkának”. Éppen ezért az alkotóknak — tizenhármán vannak, autószerelők, karosszérialakatosok, autó-villamossági szerelők, szakmunkástanulók és szakmunkások, s akik megérdemlik, hogy felsoroljuk nevüket (Balogh István. Be- nöcs Miklós, Pásztor Rudolf Takács Imre. Czéklás Róbert, Szenes Gábor. Farkas Zoltán, Kékedi László. Kiss Barnabás, Técsi István. Dékány József. Juhász Sándor, és természetesen a vezető Szegedi Miklós), szóvá) nekik köszönet erte. Mint ahogy köszönet a patronusoknak az Ónodi községi Tanácsnak, az ónodi Rákóczi Tsz-nek a nagycsécsi Saiómenti Tsz- nek. i s az ügy minden támogatójának A kéthetes fafaragótabor- nak otthont adó hejöcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Ház falán ott láttuk a muhi emlékpark elkészült szakszerű kerttervét is, Hontt Győző a kertépítő, tájtervező mérnök alkotását. Már mindenki — alkotók, szurkolók — ide, ebbe a környezetbe képzeli az elkészült térplasztikákat, amelyek reméltük másfél-két hónap múlva valóban ott. a helyszínen hirdetik: volt egyszer egy csata... S az utódok emlékeznek, mi több. tisztelegnek is az elesettek, történelmünk eme emléke előtt Ila.ian Imre Fotó: Laczó József Naprakész miskolci városkalauz Miskolc egyre fejlődő idegenforgalma indokolttá teszi, hogy a városunkba látogató hazai és külföldi vendégek számára megfelelő útikalauzzal, városi vezetővel szolgáljunk. Ugyancsak a gyors fejlődés azt is megkívánja, hogy ez a városkalauz mindinkább friss legyen, napjaitok valóságát tükrözze, hiszen a sokféle átépítés, egyáltalán a város növekedése során sűi-űn követik egymást olyan változások, amelyeknek városkalauzokban való tudomásul nem vétele félreértésekre adhat okot, téves információkkal szolgálhat. Ezért lehet örömmel forgatni a Panoráma Magyar városok sorozatában megjelent Miskolc című útikalauzt, Dallos Attila munkáját. A címlapján Miskolc egyik jellegzetes épületét, a Deszka-templomot bemutató, zsebben is könnyen hordható, másfél száz oldalnyi városkalauz Fehér István nagyszámú fekete-fehér fotójával és Pakurár István térkép- vázlataival segíti a jobb eligazodást, a szöveges részek jobb megértését. Mert a lényeg a városkalauz szövegében rejlik. Bevezetőként Miskolc és története címmel a város fontos geográfiai és históriai leírását kapjuk, igen bőségesen, szakszerűen és külön méltánylandó, hogy a történelmi múlt mellett a közelmúlt és a felszabadulás utáni fejlődés is teret kap ebben a leírásban. Ezt követően a szerző, Séták a városban címmel kilenc egységre bontja a várost, s így mutatja be a sétákon belül az egyes területeken, illetve útvonalakon látható érdekességeket, nevezetességeket. Itt mutatkozik meg leginkább e városkalauz naprakészsége, hiszen az 1981. április 22-i nyomdábaadás időpontjához képest valóban naprakész benne minden, sőt bizonyos elóreutalások is találhatók már folyamatban levő, de csak később megvalósuló létesítményekkel kapcsolatban. (Például a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza.) Igen jó, hogy minden létesítménynél külön szöveges kitérőkben található bővebb magyarázat a bemutatott hely múltjával, építéstörténetével hozzá csatlakozó személyiségekkel kapcsolatosan. Szembetűnő elírás, vagy hiba talán egy házszámnál lelhető fel, valamint hiányzik az utalás az Ady-híddal kapcsolatban arról, hogy a híö már csak mint fogalom létezik, hidjellegében megszűnt. Hasonló módon mutatja be Kirándulások címszó alatt hat fejezetben a város környékét, majd rendkívül sokoldalú Gyakorlati útmutató és Névmutató zárja a kötetet. Ipgardisták megyei találkozója A KISZ Borsod megyei Bizottsága, az Ifjú Gárda megyei bizottsága és a KISZ Leninvárosi Bizottsága megyei találkozót szervez március 14-én. az Ifjú Gárda megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A megyei találkozót Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központban tartják, délelőtt tíz órai kezdettel. A találkozó megnyitóját követően kitüntetéseket adnak át a legaktívabb ifjú- gárdistáknak, majd megtartják a szakágak szekcióüléseit. Délután az ifjúgárdisták a megyei fegyveres erők és testületek vezetőivel találkozhatnak, ahol fórumműsor keretében tehetik fel kérdéseiket és hallhatnak értékes információkat. Az egész napos rendezvényt gazdag kulturális programmal fejezik be. Gordonkások koncertje Egy igen tehetséges, tizenhárom esztendős fiú. Balog Endre lépett először a Bar- tók-terem pódiumára február 23-án, s az ő tolmácsolásában megszólaltatott későromantikus darabokkal — Lisznyai és Popper műveivel — vette kezdetét az a hangverseny, melyet a városi művelődési központ Kossuth Művelődési Háza rendezett Gombás Ferenc művészeti irányításával. Tapasztalataink szerint elmondhatjuk, hogy jó gyakorlattá vált Miskolc csellistáinak évenkénti randevúja, s bár az együttlét apropói változnak — hol gordonkatanárok versenye, hol elszármazott, de pályájukat itt kezdő gordonkások találkozója. vagy mint az idén, a „Városunk művészei” sorozat nyújt fellépési lehetőséget —, az eredmény ugyanaz: jó színvonalú, érdekes, s egyben meghitt koncerthangulat. Olyan alkalom ez, ahol a főszereplő ugyan csak egyetlen hangszer, mégis számtalan zenei szerep „alakítására” nyílik lehetőség. Csak az ilyen rendezvények képesek felszínre hozni- — például — azokat az értékes kompozíciókat. melyeket egyébként koncertgyakorlatunk — sajnos — többnyire a perifériára szorított. Händel és Vivaldi kétgordonkás verseny művei re gondolok, ezekre a szép. de oly ritkán hallható kuriózumdarabokra, melyeket most Iván Klára és Nemes Tamás előadásában élvezhettünk, a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának kamaraegyüttesei Gombás Ferenc vezényelte. Különösen a Vivaldi-mű megszólaltatása bizonyult — kidolgozottsága és interpretációs érettsége okán — időszerűnek. Barokk művet mutatott be Juhász Edit is. előadásában Telemann egyik szonátáját hallottuk. Az est legkitűnőbb produkcióját Bianki Iván nyújtotta, aki először Bach C-dúr szólószvitjét .játszotta, majd Kodály virtuóz Szólószonátáját tolmácsolta nagy bravúrral, PT). Se. K.I Az uszodában... A vízi sportot, és egyóltalón az úszást kedvelők nagy örömére a körelmúltban adták át o DVTK szomszédságában o városi uszodát. Az iskolai tanulás órái után felüdülést jelent a gyerekek számára o vidám labdajáték a friss vízben. Fojfán László felvétel« BOTOR- es LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁS ES VÁSÁR Q 1982. MÁRCIUS 10-TÖL 17-IG • MEZŐKÖVESDEN, A MŰVELŐDÉSI HAZBAN Nyílva: 10-től 18 óráig (vasárnap is) # lakószobák, szekrénysorok, garnitúrák, ebédlők, konyhabútorok, kiegészítő bútorok, üveg, porcelán és díszműáruk. Egyes áruknál 15—30 százalékos ÁRENGEDMÉNY, valamint £ 50 kilométeres körzeten belül, 10 000 forint értékhatár felett INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSI Bútorkereskedelmi Vállalat, Miskok: Afész, Mezőkövesd
