Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1982. március 20., szombat Egy „jegyzék" margójára A jegyzéket 1980. novemberében állította ki egy altkor forrói telephellyel rendelkező, de Miskolcon lakó lakatos és műszerész kisiparos. Ez a kis papírdarab nagy utat járt be azóta. Van ezen sok minden, hű. de hivatalos. „Ez kell a magyar parasztnak, írás, s akkor fizet.” Legalábbis így vélekedhetett SÍ. Sándor volt redőnykészítő kisiparos. A kis cetlin két helyen is szerepel a cégbélyegző. Az is, hogy Sajó- pálfalán állították ki, a két külsötokos redőny pontos mérete, ára összesen 4800 torint. Szállítás ideje 1981. május 1—15-ig. A megrendelőd) aláírása és személyi igazolványának betűje, száma. Ez nagyon fontos, nehogy elvesszen a megrendelő, ha már legombolta a 2800 forintos foglalót. •A kisiparos nem írta le a szig. számát, de jód látható helyre, mindjárt a cetli tetejére odapingálta nagyobb tekintélye érdekében: Rendszám: PU 03-67. Utólag kiderült, hogy ez egy Volga, annyi szépséghibával, hogy nem a kisiparos tulajdona. Bizonyára kölcsön kapta üzletszerző — azaz előlegbeszerző — kőrútjához. Nem véletlenül foglalkoztunk ilyen részletesen ezzel a ; „Jegyzék”-kel. Napjainkban újabb és újabb kisiparosok jelennek meg a kisebb községekben, s kínálják szolgáltatásaikat. Többségük becsületes, megbízható ember. De akad köztük ilyen Sz. Sándor — lehet nem is egy —, aki visszaél a falusi embernek a „foglalóival kapcsolatos bizalmával. Sokan hiszik, hogy ha foglalót adnak, biztosan megnyerték a .kisiparost. ,Á, foglaló, vagy nevezzük eíőíegnék, ma már nem kötelező. Minden kisiparosnak; kell annyi tartalékának lennie, hogy a felvállalt munkát elvégezze. Nem jogellenes előleget adni, vagy elfogadni. A sajópálfalai ügyfél 1981-ben már a bírósághoz fordult, mert Sz. Sándor sem a redőnyöket nem készítette el, sem az előleget nem hajlandó visszafizetni. Majd végrehajtják — mondhatná az olvasó. Megpróbálták, de azóta visszavonták az iparengedélyét is, mert a területen nem végzett megfelelő munkát, s jelenleg jövedelme nincs, alkalmi munkás, tehát letiltható bére sincs. Akkor foglalják le az ingóságait — vitázhatnak tovább. Lefoglalták. Egy szekrénysort — mert más már nem volt —, de „az ebből esetlegesen befolyó összeget az adós elmaradt, nagy összegű hátralékos gyermektartási tartozásába kell betudni”. így állunk. Se pénz, se redőny. S nem is igen lesz egyhamar. Az ügy vizsgálata során felkerestünk néhány encsi járási községet. Vavrek László, a boldogkőváraljai községi tanács elnöke elmondotta, hogy a hozzájuk tartozó öt községben 40 kisiparos működik. Mind helyi lakosok, s igen elégedettek az ellátással. Azt se bánnák, ha bizonyos szakmákban további iparengedélyeket adhatnának ki. Telkibányán Kovács Zoltán tanácselnök szintén sajnálja, hogy 13 kisiparosuk közül 5 beszüntette működését. Hűségesen tartja azonban egy villanyszerelő, akinek itt van a telephelye, de Debrecenben lakik. Munkáinak csak elenyésző kis részét végzi a községben. Az iparengedélyt ellátatlan területekre adják, méghozzá ezekben az esetekben 60 százalékos adókedvezménnyel. A városi kisiparosnak megéri, mert ha van telephelye, bárhol vállalhat munkát. Meg is teszi, de nem mindig a szükséges helyen. Ha mindehhez hozzájárul a szélhámoskodás is. az erősén rongálja a lakosságnak a kisiparos iránt érzett bizalmát. A kisipar kiterjesztése jó az iparosnak, jó a lakosságnak. Mindkét oldalról őrizni kell azonban az ügyfélkapcsolat korrektségét! A.L Ha tavasz, akkor nagytakarítás Csalhatatlan jele a tavasznak: egyre többen keresik fel az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat miskolci kölcsönzőjét azok, akik legalább húsvét előtt szeretnék lakásukat rendbeszedni. A március közepétől a húsvéti ünnepekig tartó csúcs- forgalmat már megszokta Kovács Istvánná, a kölcsönző üzletvezetője. Ebben az évben azonban semmi oka a derűre: — Sajnos, az a helyzet, hogy a nagytakarítások ideT jén leginkább az NSZK gyártmányú szőnyegtisztító a kapós. Nos, szomorú dologról kell beszámolnom, ugyanis ebből a tíz gépünkből mindössze kettő használható, s ezekre sem lehet előjegyzést felvenni. Az kapja meg ezeket a masinákat, aki először jön el hozzánk műszakkezdéskor, ám mint a példák is bizonyítják, a tisztítóberendezések kölcsönzői ismerőseiknek, szomszédaiknak is továbbadják ezt az okos szerszámot. A napokban voltam a vállalat központjában, ahol közölték, a meghibásodott nyolc szőnyegtisztítóhoz egyelőre nem tudtak még alkatrészeket keríteni. Belegondolva a háziasszonyok helyzetébe, ez az információ bizony nem éppen szívderítő. Még az sem szolgálhat a Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat mentségére, hogy az ilyen tavaszidei festésekre jól felkészültek. Három falfestő hengertípus, 130 féle mintázattal várja a lakásukat csinosítani vágyókat. Ugyancsak kelendőek a parkettcsiszoló gépek, a korongecsetek, a vibrációs csiszolók- és .a házgyári -lakásokban nélkülözhetetlen -üt- ve-rfúró berendezések. Mint azt az üzletvezető elmondta, az ilyenkori tavaszi nagytakarításokhoz szükséges szerszámokból ki tudják elégíteni az igényeket. Kivéve persze a már említett szőnyeg- tisztító berendezéseket... —- pnsztafaM — A NEB és a HNF aktivistáinak közős vizsgálata Napirenden a házfelügyelők és házkezelőségek tevékenysége Az állami lakóházak kezeléséről, karbantartásáról, a társadalmi tulajdon védelméről készít vizsgálatot a közeljövőben a Miskolc városi- járási Népi Ellenőrzési Bizottság. amelyben, ezúttal részt " vesznek a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságához tartozó aktivisták is. Tegnap, pénteken délelőtt megbeszélést tartottak a városi tanács vb-termében az aktivisták részére, amelyen Katona Zoltán, a Tígáz miskolci üzemegységének igazgatója. - a vizsgálat vezetője ismertette a program lénvegét, a tennivalókat. . Hogyan látják el feladatukat az ingatlankezelő vállalat kezelésében levő lakóházak házfelügyelői, érvényesül-e városunkban a társadalmi tulajdon védelme? Ezekre a kérdésekre keresik, a választ a népfront és a népi ellenőrzési bizottság tacioi az elkövetkezendő napokban. A vizsgálat a következő egységekre terjed ki: Miskolci Ingatlankezelő Vállalat központjára, Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kezelési főosztályára, a MIK Vállalat öt házkezelőségére. Természetesen arra is figyelmet fordítanak a véleményezés során, hogy megállapítsák, miként látják el feladatukat a házfelügyélők. E téren bizony van mit vizsgálni, hi- ■ szén Miskolcon jelenleg 477 házfelügyelő vap. A házfelügyelők részére biztosított szolgálati lakások száma viszont ezzel nem azonos. Százhúsz-százharminc házfelügyelői lakásnak van ugyanis olyan bérlője, aki, bár szolgálati lakásban lakik, nem látja el a házfelügyelői teendőket. Manapság nem sorolják éppen a legnépszerűbb állások közé a házfelügyelői teendők • ellátását. Mégis sokan elvállalják, részben azért, hogy lakáshoz jussanak, részben egyéb okolt miatt. A feladatok ellátása azonban a vállalási októl függetlenül mindenkire egyformán vonatkozik. Ám jó néhányan ezt figyelmen kívül hagyják. , A vizsgálat, amelyet egyébként, hét csoportban végeznek az aktivisták. fényt derít majd ezekre a visszaélésekre is. Ebben •segítséget nyújthatnak maguk a lakók is. mivel a fel- ‘ mérés sikere, a tapasztalatgyűjtési idő lerövidítése érdekében több kérdéssel ellátott szórólapokat osztanak majd szét a lakóházakban. A házkezelőségek feladatkörébe a folyamatos üzemeltetésen kívül beletartozik még a hibaelhárítás is, amely nem mindig nevezhető éppen gyorsnak. Hiszen a hiba bejelentése után először helyszíni kiszállás következik, és csak ezután látnak hozzá a javítási munkához. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok birtokában talán sikerül majd olyan új módszereket javasolni, amellyel ezt a meglehetősen bürokratikus eljárást valóban a gyors hibaelhárítás válthatja fel a jövőben. A fmk-, azaz a tervszerű megelőző és karbantartó részlegek működésének ellenőrzésekor pedig azt vizsgálják meg a csoportok tagjai, hogy miként lehetne még tovább fejleszteni a lakóházak épségének védelmére a konkrét megelőző feladatokat. A nagy területet magába foglaló vizsgálat eredményeit, tapasztalatait május elején összegzik majd a csoportok vezetői. Hrició Albertné korábbon a Hollóhári Porcelángyár keresett termékeit festette. Jól érii magái $ az üzemben, s az asztalifoci műanyag figuráinak színezését sem tartja alantas munkának. A miskolci rehabilitációs üzemben Egész aferiénl A látogatóban kikristályosodik a vélemény: egyre inkább alakul, felveszi végleges arculatát a Miskolci városi Tanács rehabilitációs üzeme. A gazda, a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet jól sáfárkodik a beruházásra szánt tizenhat és fél millió forinttal, s így jelenleg már hatvan embernek biztosít tisztes megélhetést a létesítmény. Köztük harminchat csökkent munka- képességűnek. Ezeknek a nőknek és férfiaknak* korábban nem volt munkahelyük, nem végeztek termelőmunkát. Ma már viszont egész emberként dolgoznak: kenyeret keresnek. — Örvendetes szemlélet- változás tapasztalható üzemünkkel szemben — állapítja meg Jávor Attila üzemvezető. — Partnereink elfogadják; a mi munkánk sem törvényszerűen jelent rosszabb minőséget a másokénál. Ami a lényeg: bőségesen van rendelésünk. Idei éves termelési tervünk hétmillió forint, ehhez egymillió forint nyereséget kell hoznunk. Szerintem mindkettő meglesz. Szétnézünk a TIGÄZ egykori irodáiból átalakított munkatermekben. A legnagyobb, tiszta, világos helyiségben kígyójátékot szerelnek, mégpedig német és angol gyermekek számára. Rubik Ernő találnia- ■ nyát ugyanis ezekbe az országokba exportálja a Poli- toys Szövetkezet. — December elsejétől állunk üzleti kapcsolatban a szövetkezettel — mondja a fiatal, tettrekész üzemvezető. — Havonta négyezer játék összeszerelését, csomagolását végezzük. Munkánkkal elégedett a megrendelő, erről írásban értesített bennünket. Hosszútávú együttműködésre számítunk. Ismerős arcot fedezek fel a munkaasztalnál; régebbi látogatásom során már találkoztam Hajdú Katalinnal. ö az első „fecskék” egyike, a beindulástól, vagyis az elmúlt év júliusától dolgozik az üzemben. Kérdezem: hogy érzi magát? — Elégedett vagyok — feleli. — A munkával és a pénzzel egyaránt. A normát teljesítjük, az órabérünk tizennégy forint körül alakul. Az élet normalizálódásának jele, hogy már két szocialista brigád alakult. Az ebben a teremben dolgozó közösséget Simon Lászlóné irányítja. Válaszából kiderül, korábbi munkahelyén is részese volt a mozgalomnak. — A hármas jelszó szellemében akarunk tevékenykedni — közli magabiztosan. — Vagyis szocialista módon dolgozni, élni, tanulni! Erre itt is egyre jobbak a lehetőségek. Hogy mást ne mondjak: megépült a fürdő és öltöző, van üzemorvosunk, védi érdekeinket a szakszervezet, megalakítottuk a Vöröskereszt helybeli alapszervezetét. Hamarosan beindul a KISZ- és pártélet, s ha szebb lesz az idő, társadalmi munkában elvégezzük az udvar parkosítását. Tanulni akarunk, s közös rendezvényeket is szeretnénk szervezni. Kísérőm, Jávor Attila sokak kérésére reagál. — Jogos igény az orvosi rendelő létrehozása. Dolgozóink között számos beteg van, számukra kényelmesebb volna helyben az orvosi ellátás, a szükséges gyógyszerek felírása. Gond a helyhiány. De nem mondtunk le a megoldásról. A másik munkateremben az Alba Regia brigád nőtagjai festik különböző színűre az asztali foci műanyag figuráit. A megbízó a Debreceni Játékipari Szövetkezet. A hagyományosan jó kapcsolatban heteken belül döntő változás várható. — Jelenleg még a megrendelő szállítja, a jövőben azonban termelőszövetkezetünk saját üzemében öntik majd a műanyag figurákat — magyarázza az elképzeléseket az üzemvezető. — Mivel ezek a figurák tetszetősebbek, külföldi értékesítésre is reálisak a lehetőségek. Alig várom már. hogy belépjünk a másik épületbe. Az egyik szobában munkálkodik ugyanis a hazai játékgyártás megreformálására törekvő kéttagú fejlesztő stáb. Olyan elektromos játékok létrehozásán fáradoznak itt, amelyek mindmáig ( hiánycikkek idehaza. Az első próbálkozás, a Saturnus jármű piaca ugyan nem sikerült, de most ismét remény mutatkozik a sikerre. — A Győri Játék gyárnak kifejlesztettük tiz elektromos játék modelljét — beszéli el „tettüket” Dudás Miklós konstruktőr. — A legjobbnak ítélt modellt a győriek felkínálják majd a Triálnak, s ameny- nyiben lesz belőle megrendelés, mi gyártjuk hozzá az elektromechanikus részt. Műanyagüzemünk a közeljövőben nyugatnémet li- cenc alapján megkezdi a Sindy 1. elnevezésű játékautó gyártását, elsősorban exportra. A visszamaradó darabokba elektromos meghajtást építünk be, s így forgalmazzuk a hazai piacon. A Papíripari Vállalatnak indigó méretre vágását, csomagolását végzik majd az üzemben. Júliusban indul a laboratóriumi vizsgálatokhoz használatos úgynevezett komikus centrifugacső előállítása, s e célra új üzemcsarnokot alakítanak ki. A tervek között szerepel az ongai csavargyárral fennálló kapcsolat elmélyítése. Mindezek elképzelések, a Lottóka néven árusított édesség csomagolása viszont már valóság. A Budapesti Édesipari Vállalattal kötött szerződés jövedelmező, hiszen az idei megrendelés félmillió darab. Ebben a részlegben dolgozik a tíz szellemi fogyatékos fiatal. Nekik nincs normájuk, sőt felügyelőnő vigyázza minden mozdulatukat, segíti próbálkozásukat. — Előző munkahelyemen 4100 forint volt a fizetésem, itt 2800-at kapok havonta — mondja Szin Pál- né. — Mégis gondolkodás nélkül vállaltam az állást, hiszen itt van a fiam is. A rehabilitációs üzemben az év közepére százra szándékozzák növelni a dolgozók létszámát. Az előírás értelmében, a foglalkoztatottaknak legfeljebb egynegyede lehet teljes, s legalább háromnegyede csökkent munkaképességű. Sokak számára szűnik meg a kirekesztettség. a hátrányos helyzet munkába állásukkal, legalább hetvenöt embernek adják vissza a hitet az élethez. És kell-e, lehet-e a másokért cselekedni tudó, egészséges embernek enné! nagyobb elégtétel, ennél felemelőbb érzés?! Kolaj László Foió: Laczó József
