Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
I*ö2. március 20., szombat fcbóAK-MAO V ARORbZAG 3 Végzik az SZM—4 programozását Számítástechnika a szénbányászatban A Borsodi Szénbányák hazánk egyik leggépesítettebb mélyművelésű szénbányavállalata. A beruházások eredményeként, gyökeresen megváltozott a frontiéi tések és az elővájások művelési technológiája, s jelentős a fejlődés az úgynevezett kisegítő munkák végzésében is. Nem, vagy alig terjedt ki ugyanakkor a gépesítés az adatfeldolgozásra és az információrendszerezésre, holott ezeknek a folyamatoknak a meggyorsítása és pontosítása egyre inkább nélkülözhetetlenek a helyes döntések meghozatala, a termelés növelése szempontjából. Az elmúlt években a szénbányászatban is növekedett az önállóság, szigorúbbá váltak a gazdálkodási feltételek, s ezek a szempontok is arra ösztönözték a vállalat vezetőit, hogy számítógépes rendszer kialakításával pótolják a hiányosságot. A döntés két évvel ezelőtt született meg, s elsőként meghatározták azt a rendszerfejlesztési elképzelést, amely legjobban igazodik a BSZV adottságaihoz. Eszerint olyan program megvalósítására kerül sor az clkövetkezendő években, amely egyrészt áll egy közepes teljesítményű központi számítógépből, másrészt kapcsolódnak hozzá az üzemek kisebb kapacitású komputerei. Az elmúlt év júliusában megalakult egy 17 tagú csoport, s ezeknek a szakemberetek a feladaia a gépi berendezések fogadása, üzembe helyezése. Az első szovjet gyártmányú, SZM—4 típusú számítógép tavaly novemberben érkezett meg rendeltetési helyére, a központi osztályozó, szállító- és gépjavító üzembe. Az információs rendszer kialakításán jelenleg is dolgoznak, befejezése ez év közepére várható. Augusztusban előreláthatóan megkapja a vállalat az R—15-ös központi számítógépet is. A telepítés előkészítéséhez, a számítóközpont kialakításához hamarosan hozzálátnak a szakemberek. A munkaügyi alrendszer létrehozásával valamennyi bányász dolgozóról nagyjából 90 adatot tartanak majd nyilváh a számítógépek. Jövő januártól a vállalat teljes anyagforgalmát számítógépre viszik át, s ettől kezdve lényegesen gyorsabb és pontosabb lesz az ügyintézés. A jövő esztendő végétől számítógép segíti majd a diszpócserrendszerű termelésirányítást a Miskolci Bányaüzemben. Az üzemben megkezdték az előkészületeket az SZM—4 fogadására, s a gépet júliusra várják. Biztató évkezdés Minden eddiginél magasabbra állították a mércét az idén a Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, ,s 1 milliárd 80 ezer forint árbevétel elérését tűzték ki célul. A tervezett nyereség is jócskán meghaladja az elmúlt évi programban szerepeltet, s kereken 77 millió forint. Az exportot is növelni szándékozik a munkáskollektíva, hiszen csakis így fokozható a gazdaságosság. Nem rubel elszámolású kivitelben 40 millió, a rubelelszámolású értékesítésben 7,8 millió forint teljesítése ez évben a feladat. Eleget lehet-e tenni a megnövekedett - követelményeknek? Nos, az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy igen. A mezőgépesek ugyanis rendkívül biztatóan kezdték az esztendőt, ami minden szempontból megfelel a várakozásnak. Sőt. még némi előnyt is szereztek! Az első két hónapra előirányzott árbevételi terv 180 millió forint volt, ezzel szemben a teljesítés 195 millió forint. Ez 108.3 százaléknak felel meg. Kiemelkedően jól dolgoztak januárban és februárban a felsőzsolcai gyáregységben, ahol 9 millió forint többletárbevételt könyvelhettek el. A miskolci törzsgyárban 8 millió, a sátoraljaújhelyi gyáregységben 1,5 millió forinttal szárnyalták túl az időarányos árbevételi tervet. Az említett időszakban a programozott : nyereséget is túlteljesítette a vállalat; a terv 12 millió 834 ezer forint volt, a tény 13 millió 57ö ezer forint. Ezen a téren szintén a felsözsolcaiak jeleskedtek. Negyedéves szinten is a terv teljesítésére van kilátás a MEZÖGÉP-nél. Köszönhető ez többek között a szervezettség javításának, a nagy teljesítményű gépek üzembe állításának, a takarékosságot célzó intézkedéseknek, s nem utolsósorban annak, hogy bőven van megrendelés a termékekre. Sőt, az igény a lehetőségeket is meghaladja, s emiatt a forgácsoló munkák elvégzésére külső segítséget is igénybe kell venni. Gond ugyanakkor, hogy a termelőszövetkezetek és a kisiparosok drágán dolgoznak, s a többlet- kiadás megnöveli a termelési költségeket. Beszélgetés munkáról, bérekről II megújulás tartalékai Szenczi Imréné A Miskolci Pamutfonót Szenczi Imréné fonónő, szocialista brigádvezető, a Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyárát Bólint József villanyszerelő csoportvezető, a MEZŐGÉP miskolci törzsgyárát Szalánczi Ernő NC-csoportve- zető, a Miskolci Üveggyárat Adorján László üzemmérnök képviselte. Közéleti és magánbeszélgetéseink során gyakran vonunk párhuzamot a bérek és az árak között, arról viszont, hogy összességében a munkateljesítmények határozzák meg az árakat, már ritkábban esik szó. Talán azért, mert ki- nek-kinek inkább vannak információi az árakról és bérekről és mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legjobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. Egy ember, csak egyedül, tud-e kiemelkedő munkateljesítményt nyújtani? Bálint József: — Az én nézetem és véleményem szerint is gyakrabban esik szó a munkáskollektívák között a bérekről, mint a teljesítményekről. Holott a munkavégzésben, s tegyük hozzá: a hasznos munkavégzésben sok még az üresjárat. Ennek okai különbözőek lehetnek a vállalati üzem- és munkaszervezéstől kezdve egészen addig, hogy valaki a munka örömét élvezve hasznos tevékenységgel töltse ki a napi munkaidő minden percét. Tegyük fel azonban, hogy minden feltétel adva van, mégis azt mondom, egy-egy ember tisztességes munkája nem elég a boldoguláshoz. Az egész kollektívának kell jól dolgoznia! Nem dicsekvésként mondom: brigádunk a vállalat háromszoros kiváló szocialista brigádja, hosszú út vezetett idáig, de az eredmények elérését, a jobb munkát nem mindig a bér határozta meg, hanem az, hogy milyen a kollektíva. A bér nagy ösztönző erő, de a brigádnak, vagy munkacsoportnak egymásra is kell figyelnie, hiszen a mai korszerűen szervezett munkafolyamatokban egy ember nem , sokra megy, ha a másik lazsál... Szenczi Imrcné: — Az egyéni teljesítmények növelése nem egyszerűen meny- nyiségi kérdés. Ahol szükséges, vállalni kell a töbBólint József biek serkentését, a kezdők, a fiatalok szakmai megsegítését is. Ma egy szocialista brigádba bekerülni, legalábbis a pamutfonóban, az egyén számára elismerést, megtiszteltetést jelent, ugyanakkor a kollektívának is az az érdeke, hogy a brigád új tagja t— most két „jelöltünk” van — mielőbb teljes értékű munkát végezzen, mert csak a nagyobb kollektív teljesítmény ad lehetőséget a differenciált bérezésre. Ezt viszont, a jobban dolgozóknál, a többet »nyújtóknál meg is kell tenni! Régebben nálunk úgynevezett „mosolycsekket” kaptak a kiugró teljesítményt felmutatók, amit rögtön készpénzre lehetett váltani. Most negyedéves vállalások vannak, a teljesítmény értékelésénél hosszabb távon elsikkadnak a kiugró egyéni teljesítmények. Szalánczi Ernő: — Sok függ attól is, hogy milyen a vezető, aki a prémiumot, jutalmat, esetleg az éves munkát elismerő komplexprémiumot adja. Mer-e, és akar-e differenciálni, vagy az egyenlősdi kényelmes megoldását választja. Különböző okok miatt a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Nálunk például szakmunkáshiány van a vasasszakmában. Csak magasabb bérért tud a vállalat fiatalokat felvenni, ami viszont feszültséget támaszt az idősebb dolgozóknál, mert valahogy nálunk — nemcsak a MEZÖGÉP- re értem — kialakult egy olyan szokás, hogy mennél idősebb a dolgozó, annál több a fizetése, holott kimondjuk, hogy a bérezésnek, a differenciálásnak a végzett munka, az egyéni teljesítmény alapján kell történnie. Másképpen szólva, arra van szükség, hogy akinek az ösztönzési mód a hatásköréhez tartozik, merjen is élni vele; ha a fiatal szakmunkás többet nyújt, az egyéni produktuma alapján kapjon is többet és csupán az életkora ne legyen visszatartó tényező. Adorján László: — Nem kisebbítve az anyagi elismerés jelentőségét, hiszen a jó munkához, a vállalat és a népgazdaság érdekében kifejtett erőfeszítésekhez ez is kell, véleményem szerint is a pénz csak az egyik oldala a kiemelkedő ■munka elismerésének. SoSzalónczi Ernő kan megfeledkeznek arról, hogy a pénzen kívül erkölcsi elismerés is van a világon és itt nem kell mindjárt kiváló dolgozó, vagy kormánykitüntetésre gondolni ... Az a legfontosabb, hogy a dolgozó jókedvvel végezze a munkáját, ne a szerzett jog, vagy beosztás, hanem függetlenül az életkortól, az egyéni teljesítmény legyen a fokmérő. A mérlegelésnél természetesen sokféle szempont jöhet számításba, a lehetőségek ugyanakkor egy-egy vállalat gazdasági helyzetétől függően korlátozottak, a vezetőnek, a döntést hozónak olykor nehéz megmagyaráznia, hogy miért az egyik és miért nem a másik ember kapta meg azt, ami esetleg mind a kettőt megilleti, de mindig vállalnia kell a döntésével, szavaival járó ütközést! Ugyanakkor azt is hangsúlyozni szeretném, hogy a pénz mellett egy- egy ösztönző szó is serkentőleg hat a további munkára és ezzel nem kell mindig az ünnepi alkalomra várni... — Az elmondottakból az szűrhető le, hogy’ a vezetőknek a termelés mellett állandóan szem előtt kell tartaniok magát a termelő embert: ki érdemes az elismerésre, ki mennyire veszi ki a részét a közös erőfeszítésekből és ezért menynyit érdemel. De hiszen voltaképpen Önök is vezetők ... Bálint József: — Egy brigád, egy munkacsoport önmagában még kevés a termelőegység eredményeinek javításához. A részsikerek önmagukban nem sokat érnek : az elosztás a vállalati kasszából történik,, mégpedig a képződött nyereség arányában. Az egész kollektíva érdeke tehát, közte az én villanyszerelő csoportomé is, hogy minden területen mindenki a tőle telhetőt nyújtsa. Ma ezt még nem mindenütt tapasztaljuk. Ebben a kérdésben végül is a vállalat nagyobb termelési egységeit irányító vezetők tehetnek rendet. Én ezt az egészet úgy fogom fel, hogy amíg vannak olyan dolgozók, akik csak a „jelenléti díjra” pályáznak, tehát különösebben nem törik a fejüket ésszerűsítéseken, újításokon. azok másokat is megrövidítenek, hiszen — mondtuk már itt — elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Elmondhatom, nálunk a szocialista munkaverseny magas szintű. Talán a legjobb a gyárak között. Vállalásaink a gyár terveire épülnek és egy külön bizottság még azt is megtárgyal ia. hogy elegendő-e a vállalás a megfelelő cím eléréséhez. Azt is meg kell mondani azonban, hogy a teljesítés már nem mindig egy kis csapat lendületén múlik. Hogy a brigádok tudnak-e többet dolgozni, attól is függ, milyen a kereslet Adorján László gyárunk termékei iránt Hogy tudunk-e jobban dolgozni, az már inkább rajtunk áll.. Szalánczi Ernő: — A vállalatok érdeke a nyereséges termelés. Ma ezt sokféle tényező befolyásolja és a „mezőnyben” még az itt képviselt négy miskolci vállalat helyzete sem egyforma ... Az azonban általánosítható, hogy a nyereség egyik igen fontos feltétele az emberrel, anyaggal, géppel, szervezéssel stb. történő okos gazdálkodás. Én ehhez hozzátenném az idővel való gazdálkodást is. Olvastam valahol, hogy Magyarországon egy évben ma még 800 ezer ember teljes munkaidőalapja vész el szervezési hiányosságok miatt... Arra s kérdésre kerestünk választ, ki miben látja a megújulás lehetőségét. Bár beszélgető partnereink négy különböző üzemből hozták .véleményüket és tapasztalataikat, azok közös nevezőre hozva egyértelműen mutatják: most kell előtérbe kerülnie annak a tartaléknak, ami pénzben nem mérhető és nem fejezhető ki: a közös cselekvésről, a szemlélet megújulásáról van szó. Hogy mindenki tudja, mi a feladata, mit kell csinálnia, és ne csak betartsa a munkarendet, de értelmes, hasznos munkával ki is dolgozza a munkaidőt. Arról, a mindennapi életben már érvényesülő folyamatról beszéltek fórumunk résztvevői, amely képes szembenézni korábbi megszokásokkal. Ehhez természetesen, mint többen is mondták, saját begyakorlottságunk sémáit is felül kell vizsgálni. A XII. pártkongresszus határozatában a gazdasági építőmunka — fejezeténél a többi között ez található: „A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fontosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a munka termelékenységének gyorsabb növelése, a termelési költségek mérséklése... Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában ...” Beszélgetésünk alapján is elmondható: a dolgozók többsége érti, hogy miről van szó. Onodvári Miklós r E letszínvonolunk alakulása, ezen belül is az egyéni jövedelmek csökkenése, vogy emelkedése ma állandó beszédtéma. A megyénkben a közelmúltban zajlott gazdaságpolitikai pártnapokon, de mór az azt megelőző beszámoló taggyűléseken is sok szó esett a belső tartalékok feltárásának emberi tényezőiről: a munkaidő jobb kihasználásáról, a munkaintenzitás fokozásáról. Az is köztudott, hogy életszínvonalunk idei kilátásai szerényebbek az előző években megszokott ütemnél. Az országos program az elért szint megtartását tűzte célul, ezen belül is lesznek munkahelyek, amelyeken a dolgozók jövedelme különböző okok miatt az országos átlag alatt, vagy éppen afölött lesz. Érthető, hogy mindenki abba a csoportba szeretne tartozni, amelyre az átlag fölötti lehetőségek a jellemzőek. Mennyiben függ ez tőlünk: hogyan tudunk megújulni? Ezt a témát jártuk körül minifórumunkon, amelyre négy termelőüzem munkásainak képviselőit hívtuk meg. Képünkön: Kovács István számjegyvezértésíi esztergagépen hidraulikus munkahengerhez dugattyút esztergál
