Észak-Magyarország, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. március 2., kedd Brezsiyev a nukleáris fegyverek Megsemmisítéséről A Szovjetuniónak a nukle­áris fegyverek betiltásáért ví­vott küzdelmét, tárgyalási készségét húzza alá Leonyid Brezsnyev abban a válaszban, amelyet japán írók egy cso­portjának adott. A hétfőn közzétett állásfoglalás válasz az íróknak a nukleáris hábo­rú megakadályozására felszó­lító felhívására. A felhívást a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökéhez és az Egye­sült Államok elnökéhez jut­tatták el. „Teljesen osztom az Önök aggodalmát amiatt, hogy nö­vekszik a nukleáris fenyege­tés, és önökkel együtt hatá­rozottan elítélem az olyan esztelen elgondolásokat, ame­lyek szerint a nukleáris fegy­verek alkalmazása, akár csak korlátozott mértékben is. megengedhető — szögezi le válaszában az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. — Csak a realitásoktól távol álló, naiv emberek képzelhetik el. hogy a termonukleáris ka­tasztrófa tüze nem lobbantja gyilkos lánga házukat, ha az távol van a tűzfészektől Mindenkinek, akinek kedves földünkön az élet jövője, kö­telessége az, hogy hozzájárul­jon a nukleáris háború ve­szélyének felszámolásához, a béke megszilárdítása útjaink kereséséhez.” „A Szovjetunió kész nuk­leáris fegyvertárának meg­semmisítésére, de magától értetődően csak akkor, ha a többi nukleáris hatalom is így jár el” — -angoztatja Leonyid Brezsnyev. Utal az ENSZ-ben előterjesztett szov­jet javaslatokra, a különbö­ző nemzetközi fórumokon el­hangzott kezdeményezésekre, amelyek a nukleáris fegyver- kísérletek teljes eltiltását, a nukleáris fegyverek számá­nak korlátozását, az ilyen fegyverek teljes felszámolá­sát, a nem nukleáris orszá­goknak nyújtandó garanciá­kat célozták, arra irányultak, hogy meggátolják a nukleáris fegyverek fejlesztését, gyár­tását és alkalmazását. „A Szovjetunió következe­tesen küzr azért, hogy gya­korlati eredményeket érjenek el a nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetésében, és nem a mi hibánk, hogy ezen a téren még korántsem tettek eleget” — írja válaszában az SZKP KB főtitkára. Old A közelgő ide­genforgalmi szezonban bi­zonyára ismét sokan utaznak Spanyolország­ba, ahol turis­taprogram j ük­ből aligha fe­lejtik ki egy bi­kaviadal meg­tekintését. Af­féle szertartás ez a Pireneusi­félszigeten: a számtalan aré­nák egyikét, a neki vadított szarvasmarhák néhány példá­nyának elpusz­títását látni kell! Nos, aki be­fizet az ilyen gyilkoiósdira, bizonyára nem sejti, hogy vol­taképpen egy Elsőként a lovas picador döfései ingerük az állatokat ősi áldozat túl­élő változatát látja. A mai bikaviadal a légi rómaiak és görögök vérfolyató hála­adásaiból, kiengesztelései­ből formálódott át veszélyes játékká oly módon, hogy szép eltűnt belőle a vallásos tartalom — a jó­szágok el vés »ejtésével ugyanis szép isteneik vala­melyikének a kegyeibe akar­tak férkőzni —, míg ellen­ben egyre több lett a látvá­nyos körítés. Lássuk is, miképpen megy végbe manapság egy ilyen mutatványsorozat! Hát elő­ször is elfoglalja helyét a közönség, amelynek véko­nyabb pénztárcái ú fele a napos oldalon — spanyolul úgy mondják ezt, sol —, míg a tehetősebbje az árnyékos traktusban — sombra — várja, hogy megkezdődjön a bevonulás. Ez a paseillo vagy más néven desfile, har­sány zeneszóra történik, mégpedig a táncversenyek­ről jól ismert poso doble, azaz kettős lépés elnevezésű nóta dallamára. Legelöl a picador, már­mint a szurkáló halad pán­céllal, bőr leplekkel védett lován, hátul meg az espa- dák, azaz a kardosok cso­portja lépdel. Középütt pe­dig a banderillerók — a zászlócskadöfők — integet­nek a nézőknek. E főszerep­lőket jókora távolságból az arénasegédek szerényebb küllemű brigádja követi. Amikor a díszpáholyból a felvonulók elé hullott a via­dal kezdetét engedélyező jelképes kulcs, ki-ki elvo­nul, hogy végre nekiszaba­dulhasson mind az előre ki­éheztetett állatokban, mind a szép pénz reményében életüket kockáztató embe­rekben fölgyülemlett indu­lat. Nyílik az arénaajtó, és be­ront az első bika. (Itt jegy­zem meg, hogy mindegyik viadalon hat állatot kell agyonszúrni.) Egy másik ré­sen köpenyesek, a caperók ólálkodnak be, akiknek az a tisztük, hogy a jószágokat még ingerültebb állapotba hozzák. Ha netán úgy vélik, hogy túl közel került hozzá­juk egy-egy szarv, akkor a burlanderónak nevezett vé­dőfal mögé guggolnak, és ott várják meg, amíg tisz­tább lesz a levegő. Amikor úgy tűnik, hogy már a toporzékolásig indula­tos a jövendő áldozat, meg­jelenik a lovas picador, aki — nevéhez illően — szurkál- ni kezdi a vehemens négylá­bút Bökései nyomán már vér folyik. Az általa ejtett sebeket aztán a banderillók, a zászlócskadöfők szaporít­ják meg, akiknek egyenként három pár kis, hegyes végű zászlót kell beledöfniük az állat nyakába. Ez a mutat­vány a legizgalmasabb; a viadaloknak ezek a résztve­vői szinte balettművészi mozdulatokkal siklatlak, röppennek ide-oda, míg csak a fej mögötti részt pon­tosan el nem találják. Távozásuk után tűnik fel ' a híres vörös posztó. Ezt szintén egy gyalogos vitéz békát 3 lengeti, mégpedig úgy, hogy lehetőleg csak az utolsó pil­lanatban tér ki a mind vé­szesebben fújtató bika elől. Ennek a torrerónak — ölő- nek — a kezében már ott a vékony pengéjű kard, amely majd halálos dőlésre lendül. Ennek is meg kell azonban adni a módját, mert a tor- rero csak féltérdre eresz­kedve bökhet, miután az ál­dozata megroggyant. Ha a szúrás sikerül, az aréna föl­zúg : descabello, descabello — itt a vég, itt a végi A tetemet aztán körbe- vonszolják az arénában, így adva meg neki a végtisztes­séget. Mindez átlagosan 15—20 perc alatt zajlik le, és amint eltűnik az első áldozat, már­is ott ficánkol a következő, amelyre — ha kétlábú ellen­felei kellőképpen ügyesek — megint csak a bosszan­tással, kínzással megelőzött halál vár. Ha kellőképpen ügyesek... Gyakorta megesik ugyanis, hogy a picadorok, az espa- dák, a handeriellirók stb. közül valaki áldozattá válik. Vagy ’ csupán megsebesül, vagy esetleg bele is hal a hegyes szarvak szúrásába, a paták rúgásaiba. Hogy az esetleges sérüléseket miha­marabb megreparálják, va­lamennyi arénában jól fel­szerelt műtőt tartanak ké­szenlétben. Mindemellett azt is szigorúan megkövetelik, hogy egyik viador se egyen 6—8 órával a porondra lé­pés előtt, mert kevésbé ve­szedelmes dolog megoperál­ni üres gyomorral. Végezetül még csak any- nyit, hogy aki idehaza sze­retné átélni a bikaviadalolc hasonlíthatatlan hangulatát, az sem marad élmény nél­kül, mert Hemingway Fies­ta című regénye vagy Fre- derico García Lorca számos írásműve oly tökéletesen idézi meg az arénák világát, hogy az olvasó szinte az ar­cában érzi a hörgést, a lihe- gést, s látja, mily szánan- dóan roggyannak meg a fe­szes tartású térdek. A. L. A végső döfést a vörös posztót lengető torrero adja meg SzoijcI-leif el Iá (Folytatás az 1. oldalról) KB titkára, továbbá Nyikolaj Talizin miniszterelnök-he­lyettes, a szovjet kormány számos tagja, az SZKP KB több felelős munkatársa. Megjelent a vendégek fc ;a- dására Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első helyettese és több más mi­niszterhelyettes. A lengyel küldöttséget sze­retettel köszöntötték a repü­lőtéren a szovjet főváros la­kosságának képviselői. Wojciech Jaruzelski Leo­nyid Brezsnyev kíséretében lépett el a három haderő­nem egységeiből álló díszala­kulat arcvonala előtt, kö­szöntötte a fogadására meg­jelenteket. A LEMP KB első titkára az ünnepélyes fogad­tatás után Leonyid Brezs- nyevvel együtt indult el — díszmotorosok kíséretében — szállására. A szálláshoz veze­tő útvonalat a két ország zászlai, üdvözlő feliratok dí­szítettek, és a moszkvaiak az útvonal mentén szeretettel köszöntötték a vendégeket. A hétfőn Moszkvába érke­zett lengyel párt- és kor­mányküldöttség tagjai a nap folyamán Wojciech Jaruzels- kinek, a LEMP KB első tit­kárának, a Lengyel Népköz- társaság miniszterelnökének vezetésével megkoszorúzták a Lenin-mauzóleumot és az Ismeretlen katonának a Kreml falánál levő sírját. A delegáció virágot helye­zett el a kiemelkedő párt- és állami vezető, Feliksz Dzer- zsinszkij sírjánál és Rokosz- szovszkij marsallnak a Kreml falában levő urnájánál is. A vendégeket a koszorú­zásra elkísérte Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára. Hétfőn Moszkvában mejJ kezdődtek a szovjet—lengyel megbeszélések. A megbeszé­lésen szovjet részről részt vesz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A len­gyel párt- és kormánykül­döttséget Wojciech Jaruzels­ki, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke vezeti. Hétfőn Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága, á Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szovjet • kormány vacsorát adott a Wojciech Jaruzelski vezetésével a szovjet fővá­rosban tartózkodó lengyel párt- és állami küldöttség tiszteletére. A meleg, baráti légkörű vacsorán Leonyid Brezsnyev és Wojciech Jaruzelski mon­dott pohárköszöntőt. Brezsnyev pohárköszöntője Leonyid Leonyid Brezsnyev pohár­köszöntőjében kijelentette: „Találkozónk rendkívül fontos és felelősségteljes idő­pontban jött létre. Egyrészt a bonyolult, mondhatjuk drá­maian nehéz lengyel ügyek következtében fontos ez a pillanat, másrészt a nemzet­közi események menete is fontosságát igazolja. Teljes megértéssel fogadtuk a tájékoztatást lengyel bará­tainknak arról a nemzeti döntéséről, hogy megvédik a néphatalmat, lehűtik az in­dulatokat, hogy kivezetik az országot az elhúzódó, kínzó válságból. Kellő időben szü­lettek ezek az intézkedések. Ha a kommunisták utat en­gedtek volna az ellenforra­dalomnak, ha a szocializmust ellenségei fékevesztett táma­dásai martalékául dobták volna, az veszélybe sodorta volna Lengyelország jövőjét, Európa és az egész világ sta­bilitását. A történtek keserű tanulságul szolgálnak, de a kommunisták képesek tanul­ni” „Természete« a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a vele szövetséges pártoknak az a törekvése, hogy meg­tisztítsák a szocialista építés gyakorlatát minden rárakó­dott, de a szocializmus ter­mészetétől idegen elemtől. Törvényszerű az önök törek­vése, hogy helyreállítsák a munkásosztály pártjának ve­zető szerepét, az a hosszú­távra szóló elhatározásuk, hogy a dolgozók politikai aktivitásának növelésére, a népi tömegek összeforrottsá- gára, erősítésére törekednek. Az igazi demokrácia fejlesz­tése nemhogy gyengítené a szocializmust, éppen ellenke­zőleg: mérhetetlenül megsok­szorozza erejét” — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev. „Lengyelország ma nehéz helyzetben van. Az anarchia, a káosz és a terror hullámai nem csillapodnak le egyik pillanatról a másikra. Az imperialista hatalmak és el­sősorban az Egyesült Álla­mok a jogot és az erkölcsöt Válaszbeszédében Wojciech Jaruzelski hangsúlyozta: az általa vezetett küldöttség Lengyelország számára rend­kívül nehéz időszakban érke­zett Moszkvába. — Lengyelország ma nehéz napiokat él át. Az ellenforra­lábbal tiporva fokozzák Len­gyelországra gyakorolt nyo­másukat, újabb megpróbálta­tásoknak és viszontagságok­nak akarják kitenni a len­gyeleket. De senki se számít­hat arra, hogy a szocializ­mus nem fogja megvédel­mezni magát. Megvédelmezi, mégpedig teljes határozott­sággal.” „Már a jelenlegi bonyolult helyzetben is látható a ked­vezőbb jövőt ígérő holnap. Mi mindazzal, amivel tudtuk; segítettük a szocialista Len­gyelországot. Segíteni fogjuk a jövőben is — s ezek nem pusztán szavak.” Végezetül Leonyid Brezs­nyev megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a szovjet— lengyel tárgyalásokra a bará­ti légkör, az elvtársi szoli­daritás, a nézetek azonossá­ga, a jelenlegi és a jövőbeni feladatok azonos értelmezése jellemző. ■ -iSm dalom erői, amelyeket az iro- perialista központok támo­gatnak, tavaly anarchiába vitték az országot. Ilyen kö­rülmények között jött létre a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa és született meg a határozat a szükségállapot bevezetéséről. Ezek nehéz Wojciech Jaruzelski pohárköszöntője HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1982. március 2-től Vételi Közép Eladási Devizanem árfolyam 100 egységre forintban Angol font 0 3«,88 6 369,25 6 375,62 Ausztrál dollár 3 736,20 3 739,94 3 743,68 Belga frank 79,67 79,95 80,03 Dán korona 436,76 437,20 437,64 Francia frank 577,74 578,32 578,90 Hollandi forint 1 331,37 1 332,70 1 334,03 Japán yen, 1000 145,91 146,06 146,21 Kanadai dollár * 2 840,90 2 843,74 2 846,58 Kuvaiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég koron* 578,88 579,46 , 580,04 NSZK márka 1 459,17 1 460,63 1 462,09 Olasz líra, 1000 27,36 27,39 27,42 Osztrák schilling 207,93 208,14 208,35 Portugál escudo 50,17 50,22 50,27 Spanyol peseta 33,97 34,00 34,03 Svájci frank 1 827,62 1 829,45 1 831,28 Svéd korona 602,40 603,00 603,60 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 458,23 3 461,69 3 465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben 1982. március 2-től Pénznem Vásárolható legmagasabb bankjegy­Vételi Eladási címletek árf, 100 egys. forintban Angol font 50 6 178,17 6 560,33 Ausztrál dollár 50 3 627,74 3 852,14 Belga frank 5000 77,55 82,35 Dán korona 1000 #24,08 450,32 Finn márka 100 746,18 792,34 Francia frank 500 560,97 595,67 Görög drachma 500 54,48 57,86 Hollandi forint 1000 1 292,72 1 372,68 Japán yen, 1000 10 000 141,68 150,44 Jugoszláv dinár 100 87,86 72,06 Kanadai dollár 100 2 758,43 2 929,05 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvég korona 1000 562,08 596,84 NSZK márka 1000 1 416,81 1 504,45 Olasz líra, 1000 50 000 26,57 28,21 Osztrák schilling 1000 201,90 214,38 Portugál escudo 5000 48,71 51,73 Spanyol peseta 5000 32,98 35,02 Svájci frank 1000 1 774,57 1 884,33 Svéd korona 100 584,91 621,09 Török líra 1000 23,20 24,64 USA dollár 10* 3 357,84 3 565,54 döntések voltak — mondotta Jaruzelski, majd így folytat­ta: — önállóan és szuverén módon hoztuk e döntéseket,«' mert mélységesen meg vol­tunk győződve arról, hogy azok megfelelnek a szocialis­ta Lengyelország érdekeinek és az európai békét szolgál­ják. Jaruzelski szólt arról, hogy Lengyelország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ezt tetemesen nehezítik azok a gazdasági szankciók, amelye­ket az amerikai kormány és,' nyomására néhány más tőkés ország kormánya bevezetett. Ennek tükrében még szembe­tűnőbb annak a változatlan internacionalista segítségnek az óriási jelentősége, ame- • lyet a Szovjetunió nyújt Lengyelországnak. Enélkül, és a KGST-ben folyó együttmű­ködés jelentős bővítése nél­kül a válságból lehetetlen lenne kijutni — hangoztatta Jaruzelski. Ismételten kézzelfoghatóan megbizonyosodunk arról, mit jelent tulajdonképpen a né­pek szocialista családja: an­nak, aki bajbajutott, a test­vérek szolidáris segítséget nyújtanak — mondotta. — A huszadik század vé­gén a világ ismét naey ve­széllyel találja szemben ma­gát — mondta Jaruze'ski. — Mi kommunisták hisszük, hogy az emberiség elegendő erőt talál magában ahhoz; hogy megfékezze a fegyver­kezési versenyt, és eátat emeljen az úiabb háború ve­szélye előtt. Ebben a harcban óriási történelmi szerenet ját­szik az SZKP és a szovjet állam nemzetközi 'ekintélve és következetes békepolltiká- ja — mondotta befejezésül Jaruzelski.

Next

/
Oldalképek
Tartalom