Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. február 11., csütörtök Jó pár éve nálunk is divatba jött a „de- heroizálás”, ami jó esetben a múlt hőseit csupán leszállította a szobor-talapzatról, emberközelbe próbálta hozni, gyakrabban azonban a köztiszteletben álló nagyok hibáinak, gyöngéinek előtérbe állításával, sőt fölnagyításával valójában nagyságukat vonta kétségbe. Ez az irányzat talán önökén télén ül is azt sugallta, hogy kortársaink és önmagunk fogyatékosságai, megingásai, esetleg vétkei nem is olyan súlyosak, hiszen történelmi hőseink sem voltak makulátlanok. Napjainkban azután bekövetkezett a törvényszerű visszahatás, a társadalom és az egyén ismét igényli, keresi a hősöket, a fölemelő példákat, a tiszta emberen és nagy jellemek föl idézését. Ilyen ember volt Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány mártírhalált halt elnöke is, akinek ma születése 175. évfordulóját ünnepeljük Az újabb kutatások szerint 1807. február 11-én született államférfi az ország egyik legrégibb főnemesi, nagybirtokos családjából származott, amely ugyan hagyományosan hűséges volt a Habsburg-házhoz, de ez a lojalitás sosem vezetett elvtelenséghez, a magyar érdekek tudatos mellőzéséhez. A rangja mellett műveltségénél és egyéniségénél fogva is vezetőszerepre hivatott Batthyány Lajos külföldi utazásai és hazai tapasztalatai hatására vált a liberális és nemzeti eszmék hívévé. 1839-től a reformországgyűléseken ő volt a főrendi ellenzék elismert vezére, elvállalta az ország gazdasági fejlődését előmozdítani, hivatott Iparegyesület elnöki tisztségét, á legtöbb kérdésben Kossuth nézeteit osztotta, őt támogatta és követte. A bécsi és a pesti forradalom után felelős kormányt követelő pozsonyi országgyűlés óhajának megfelelően, 1848. március 17-én István főherceg, nádor, végül őt, az Ellenzéki Párt elnökét nevezte ki az első parlamentáris magyar kormány elnökévé. Batthyány az V. Ferdinánd király által is szentesített áprilisi törvények talaján állva igyekezett kiépíteni a modern kormányzati rendszert, biztosítva az ország minél teljesebb önállóságát, de a Habsburg-di- nasztia. mint alkotmányos uralkodóház iránti hűség megtartásával. Azt is remélte, hogy az osztrák tartományokat is magába foglaló egységes Németország létrejöttével Magyarország lesz a Habsburg-monarchia legnagyobb állama, súlypontja. Rajta volt, hogy a külföld fogadja el a törvényes (tehát nem forradalmi) keretek között lezajlott magyarországi politikai változásokat, lépjen politikai és kereskedelmi kapcsolatba Magyarországgal, ennek érdekében több diplomáciai lépést kezdeményezett. A belpolitikában a középút emberének mutatkozott, minthogy sem szükségesnek, sem megvalósíthatónak nem vélte, hogy a forradalmi vívmányok után a közeli jövőben további jelentős változások történjenek az ország politikai és társadalmi viszonyaiban. Az 1848 nyarán, az itáliai forradalmi mozgalmakkal szemben elért katonai sikerek után az udvari körök nekifogtak a Magyarországnak tett „engedmények” fokozatos visszavonásának, s ehhez Jellasics horvát serege, és a nem magyar népek mesterségesen is szított mozgalmai adtak nagyobb nyomatékot. Batthyány komoly erőfeszítéseket tett a vitás kérdések kompromisszumos rendezése érdekében, több ízben is fölkereste az uralkodót, kész volt tárgyalni bárkivel, de a belső' önállóság alapfeltételeihez, az áprilisi törvények szelleméhez ragaszkodott. Mint búcsúlevelében joggal írta: „A törvény és a királyi eskü volt zsinórmértékem; sem jobbra, sem balra nem hagytam magamat elragadtatni.” A nyílt szakítást, a harcot ugyan el akarta kerülni, de az országot nem hagyta védtelenül, ő indította meg a honvédség megszervezését Szeptember végén az udvar levetette az álarcot, Lamberg tábornok személyében alkotmányellenesen, új katonai főparancsnokot állított az ország élére, és elrendelte az országgyűlés, feloszlatását, de a nép és a politikusok többsége az ellen- forradalmi támadással szembeni fegyveres ellenállás útját választotta. Batthyány ekkor lemondott tisztségéről — amit a történtek után a király nevében nem is gyakorolhatott, de továbbra is részt vett az együtt maradó országgyűlés munkájában, attól a szándéktól vezérelve, hogy keresse a megegyezést. Windischgraetz osztrák fővezér januári pesti bevonulása után kezdődött meg Batthyány kálváriája. Demonstrált királyhűsége és az országgyűlés tárgyalási ajánlatának kifejezése ellenére Windischgraetz elfogatta a volt miniszterelnököt, rövidesen hadbíróság elé állítatták (a magyar király kormányfőjeként folytatott tevékenységéért!). majd a világosi fegyverletétel után — minden jel szerint a felsőbb körök intencióit képviselő Schwarzenberg herceg osztrák miniszterelnök személyes utasítására — felségárulás vádjával halálra ítélték. A főbb vádpontok teljességgel megalapozatlanok voltak, magában az eljárásban is számos szabálytalanság történt, és maga a bíróság is tisztában volt az ítélet igazságtalanságával (maguk a bírák mellékeltek gyöngén indokolt verdiktjükhöz alaposan megindokolt kegyelmi előterjesztést), de Haynau tudta, mit kívánnak tőle, és az aradi kivégzések napjára elrendelte a kötél általi halálra szóló ítélet végrehajtását. A pesti Újépületben (a mai Szabadság téren) őrzött fogoly a kivégzése előtti éjszakán a becsempészett tőrrel irtózatos sebeket ejtett saját nyakán, mellén és csuklóján, hogy a szégyennek érzett bitófát elkerülje. s eközben egy szisszenéssel sem árulta el magát őrei figyelő tekintete előtt. Csak reggel vették észre, hogy a magát pokrócába beburkolt rab már majdnem elvérzett. Október 6-án este így mégis csalt a császári vadászok golyója, oltotta ki, az utolsó szavával a hazát éltető, nagy államférfi életét a kaszárnya falúhál, ott, ahol ma az örökmécses lángja világít, emlékeztetve • a mártírhalált halt első magyar miniszter- elnökre. Joggal állapította meg 1932-ben „Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöré”-ről írott nagy munkájában neves történetírónk, Károlyi Árpád, hogy az elrettentő céllal és föltehetőleg részben személyes bosszúból hozott ítélet páratlan justizmord, előre megfontolt „politikai gyilkosság” volt. S valóban, világszerte (még a cári udvarban is) fölháborodást és undort keltett a nemzet és a dinasztia iránti hűségben egyaránt állhatatos Batthyány Lajos kivégzése. Első miniszterelnökünk a szélsőségek közötti méltányos kompromisszumra törekvő alkatából és meggyőződéséből fakadt az is, hogy sem 1848-ban, sem a magyar alkotmányosság 1867-i helyreállítása után nem tekintette őt igazán magáénak egyetlen politikai tábor sem, az említett tisztelet mellett is a középutat követők magányossága kísérte. Az utókor azonban képes és köteles is megadni a méltó megbecsülést a jó politikusnak és a hősként helytálló nemzeti mártírnak. J. G. Budapesten, az Országos Levéltárban kiállítási terem nyilt. Az első időszakos kiállításon Batthyány Lajosról, az első független magyar kormány miniszterelnökéről emlékeztek meg. A képen; Batthyány Lajos portréja és házasságlevele. Az első magyar miniszterelnök Púja Fripyes Leigyeiorszáyka elázik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására, február 11-én hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Esülélezés Darvas isiseire Darvas József születésének 70. évfordulója alkalmából, szerdán Budapesten koszorú- zási ünnepséget rendeztek az 1973-ban elhunyt író, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb marxista szemléletű képviselője sírjánál, a Mező Imre úti temetőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, élén Ballai Lászlóval, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálj'ának vezetőjével, szerdán az Etiópiái Dolgozók Pártja Szervező Bizottságának meghívására Addisz- Abebába utazott. Az MSZMP delegációja látogatást tesz a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Madagaszkárt Demokratikus Köztársaságban és a Mozambiki Népi Köztársaságban is. a szakszervezeti világ jipssB» (Folytatás az 1. oldalról) A X. szakszervezeti világ- kongresszust megnyitó beszédében Gáspár Sándor többek között ezeket mondotta: „A kongresszus munkája iránt mutatkozó igen széles körű érdeklődés és a jelenlevő küldöttségek nagy száma egyaránt azt bizonyítja, hogy a világ dolgozóiban mélyen él az összefogás igénye, az a vágy, hogy közös gondjainkra közös megoldást találjunk. Ez így természetes.” Gáspár Sándor — miután köszönetét mondott a vendéglátónak, a szocializmust építő Kubának a kongresszus feltételeinek megteremtéséért —, hangoztatta: a tanácskozás helyszíne jól mutatja a szakszervezeti világmozgalomban végbemenő változásokat. Először ad otthont a szakszervezeti világkongresszusnak Latin- Amerika. Ez a tény elismerése annak, hogy Latin-Ameri- ka szakszervezetei egyre érzékelhetőbben vannak jelen a nemzetközi osztályharc küzdőterén. Az SZVSZ elnöke ezután így folytatta: „A szakszervezeti világmozgalom kötelességének tartja a fejlődő világ sajátságos problémáinak tanulmányozását, és az azok feloldására való törekvést — hiszen korunkat mindinkább a termelőerők nemzetközivé válása jellemzi. Mint kongresszusunk összetétele is mutatja, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom rendkívül sokrétű. De minden különbözőség ellenére találhatunk azonos problémákat és feladatokat, közös vonásokat a szakszervezeti munkában.” Gáspár Sándor a továbbiakban a szakszervezeti mozgalom egységének kérdésére tért ki: „A szakszervezeti mozgalom akcióegységének alapja a munkásszolidaritás. . Egymás céljainak és törekvéseinek kölcsönös támogatása, valamint a konkrét bírálat jogának fenntartása nincs ellentmondásban, sőt feltételezi egymást. Az elmúlt négy esztenr’ .a- pasztalatai bizonyítják, hogy van mód rálépni a közeledés, sőt az együttműködés útjára. Különösen a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében születtek biztató eredmények; míg a nemzetközi központok között, sajnos, kevesebb az említésre méltó siker. Elsősorban a tőkés és a fejlőd dő országokban, de áttételesen a szocialista országokban is szembetaláljuk magunkat azokkal az új problémákkal, amelyek a multinacionális konszernek kialakulásának és növekvő szerepének következményei. Ez megváltoztatja a szakszervezeti harc egész stratégiáját. Manapság egyre nyilvánvalóbban mutatkozik meg a^ úgynevezett globális világ- problémáknak az emberiség sorsára, életére gyakorolt ha- . tasa.” „Ezek a kérdések ma a , szakszervezetek gondjainak középpontjában állnak” — mondotta. Gáspár Sándor beszédét így fejezte be: „Kívánjuk, hogy a plenáris ,t üléseken és a munkabizottságokban szakszervezeti mozgalmunkhoz méltó nyílt, de-' mokratikus alkotó szellemben bontakozzék ki a vita. Közös ügyet szolgálunk és nincs egymás előtt titkunk. Kongresz- szusunk nyitottsága, vitáink őszintesége a biztosíték arra, hogy szakszervezeti világszö*. vétségünk számára ez a havannai (X.) világkongresszus is új erők forrásává váljék.” Ét tartott a KISZ msovsi fiizottsápa A KISZ megyei bizottsága Szabó Pál első titkár elnökletével tegnap Miskolcon ülést tartott. A megyebizottság és alsóbb szerveinek elmúlt évi gazdálkodását tárgyalva megállapították, hogy az egyre inkább közgazdasági elemzésekre alapozott pénzügyi tevékenység megfelelően biztosította a politikai, mozgalmi munka anyagi, tárgyi feltételeit. Megvitatták és elfogadták a politikai képzés 1982— 83. évi feladatait, amely szerint egyebek mellett nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a szervezett politizálás — az egyes ifjúsági rétegeknek megfelelően —, tartalmában igazodjon a fiatalok érdeklődéséhez, igényeihez, lehetőséget adva a párbeszédre, a nyílt őszinte vitákra. Elfogadták a megyebizottság Sápvári Endre Politikai Képzési Központjának idei költségvetését és a megyei szintű tanácsi ifjúsági parlamentek beszámolóiról és intézkedési terveiről szóló állásfoglalást. A testület megvitatta és elfogadta a Miskolc városkörnyéki községeinek kialakításából adódó KISZ-szervezeti feladatokat. Papok eskütétele (Folytatás az 1. oldalról) megváltoztathatatlanoknak a Kelet-Európábán létező politikai alakzatokat. Az ülésen, amelyen a szabályok értelmében ismét a lengyel küldött elnökölt, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia képviselői elutasították egyeseknek azt a törekvését, hogy a madridi találkozót a lengyel belügyek- be való beavatkozásra használják fel. A némhivatalos ülésen elhangzott felszólalásában Pierre Aubert. svájci külügyminiszter úgy vélte, hogy a helsinki folyamat megőrzése érdekében ésszerű lenne mielőbb elnapolni a madridi tanácskozást és néhány hónán múlva folytatni a- munkát A madridi találkozón a legközelebbi teljes ülést pénteken tartják, a portugál küldöttség vezetőjének elnökletével. Csütörtökön a záródokumentum különböző fejezeteit szerkesztő bizottságok tartanai: ülést a még decemberben jóváhagyott programnak megfelelően. Tegnap a megyei tanács székházában hivatalos államügyi esküt tett állami és egyházügyi képviselők előtt huszonhét, pályáját kezdő pap. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Csoba János főesperest, dr. Kartal Ernő érHárom évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Reklámszövetség Borsod megyei Szervezete. Tegnap Miskolcon közgyűlést tartottak, amelyen értékelték az elmúlt évet. s meghatározták 1982 feladatait. Mátyás Lajos, a megye szervezet elnöke egyebek kö zött elmondotta, hogy a szocialista) reklám nem választható el legfontosabb társadalmi célkitűzéseinktől íelentős népgazdasági hatása van. Hazánkban egvre többen lesznek, akik elismerik, hogy seki tanácsost, a 1 katolikus papi békebizottság megyei titkárát, Juhász Józse) abaúji főesperest, Várfalvi Mihály zempléni főesperest. A köszöntés után került sor a hivatalos államügyi eskütételre Pólónkat Imrének, az állami Egyházügyi Hivatal megyei titkárának vezetésével. a reklám nemcsak fontos, hanem szükséges is. A szervezet 1981-ben 17 rendezvény megtartását tűzte célul, s közöttük sok színes, változatos program szerepelt, amelyen a reklám mai életünkben betöltött célját, mondanivalóját tárgyalták meg, A beszámoló elhangzása után kiosztották az elmúlt évi kirakatrendező' verseny díia- it. majrl megválasztották képviselőiket az országos küldött- gyűlésre. íMIérigsé közgyűlése
