Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
t982. február 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Évi harmincnyolcmííliárd Leninváros gazdasági életét a múlt /évben is egyenletes fejlődés jellemezte, az ipar súlya tovább növekedett. Ezt erősítette meg a városi pártbizottság legutóbbi értékelése, amely hű képet adott tizenkilenc vállalat, üzem, szövetkezet és több más egység 191)1. évi gazdálkodásáról. A nagyüzemek súlya Az üzemek és szövetkezetek összességében eleget tettek éves tervl’eladatuknak. A tizenkilenc gazdálkodó egység termelési értéke megközelítette a 38 milliárd forintot, s ez 5,1 százalékkal több az éves előirányzatnál. A nagyvállalatok — TVK, erőmű, TIFO — ezúttal is döntő szerepet vállaltak a népgazdasági célok valóra váltásában. A Tiszai Vegyikombinát például a tervezett 14 és fél milliárd- dal szemben 15 és fél milliárd forint értékű terméket gyártott az elmúlt esztendőben. A Tiszai Erőmű Vállalat a fajlagos hőfelhasználásban és a villáim osenergia-termelés ben egyaránt túlszárnyalta éves tervét, ami összhangban állt a népgazdaság szükségletével. Közben növelte szénfelhasználását, még azon az áron is, hogy a sokféle szénminő- ség alaposan igénybe vette a termelőberendezéselvet. A vállalat végeredményben több mint 5,4 milliárd termelési érték előállításával zárta az évet. A harmadik nagyüzem: a Tiszai Kőolajipari Vállalat éves tervében 1 millió 500 ezer tonna kőolaj feldolgozása fseertípelt. Ennek a feladatának hiánytalanul eleget tett, s ugyancsak megoldotta a termékforgalmazással kapcsolatos kötelezettségét. A TIFO termelési értéke tavaly mái' 15 milliárd felett volt, ami több mint 60 százalékos növekedést jelent az 1980. évi teljesítéshez képest. Nem lebecsülendő az építő- és szerelőipari vállalatok, leninvárosi kirendeltségeinek munkája sem. A beruházási feladatok csökkenése ezeknél a szervezeteknél különösen érezteti hatását, ennek ellenére az elmúlt esztendőben több mint 1,2 milliárd forint értékű építési és szerelési feladatot oldottak meg. Igaz, a tervteljesítés érdekében a városon kívüli területeken is munkát kellett vállalniuk. Létszám és termelékenység Kimutatható bizonyos termelékenységjavulás is a városban működő vállalatoknál. A gazdálkodó egységek általában kevesebb munkaerővel teljesítették feladataikat: a tervhez képest 2,3 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak. Az egy dolgozóra jutó termelési érték a TVK- ban 8,6, az erőműben 19,4. a TIFO-nál 69.6, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalatnál 27 százalékkal növekedett. A nyereség is nagy szóródást mutat: az erőmű 77.4 millió forintot ért el, míg a TIFOissztoiiiaü a A Csavaripari Vállalat 2. számú Ongai Gyárában régóta foglalkoznak az utánpótlással, a szakmunkástanulók képzésével. A gyárban olyan tanműhelyt alakítottak ki. ahol 80 fiatalt képeznek különböző szakmákra. A gyár vezetői fontosnak tartják, hogy a tanulók az elmélet elsajátítása mellett a gyakorlatban olyan munkát végezzenek, amelynek a gyár is nál ez az összeg 420 millióra rúgott. A TVK az előző évinél kisebb, 1,6 milliárd forint vállalati eredményt mondhat magáénak. A niunkaerö-tartalókok feltárása és belső átcsoportosítása az elmúlt esztendőben tovább folytatódott, amit a vállalatoknál foglalkoztatott kisebb létszám is alátámaszt. Am még sok a fél nem tárt tartalék. A munkaerő-gazdálkodás javításának elengedhetetlen feltétele, hogy tovább emelkedjék a vállalati szervezési tevékenység színvonala. Altkor válik tudatossá a vállalatok munkaerő-gazdálkodása, ha a létszámigényeket mindenütt a termelés és a feladatok változásához igazítják, ha a változó munkahelyi feladatokat és a rendelkezésre álló munkaerőt folyamatosan és rugalmasan összehangolják. Termékszerkezet — takarékos gazdálkodás A változó piád igények mind sürgetőbbé teszijt a termelési szerkezet rugalmas átalakítását, illetve korszerűsítését. Ez a folyamat az elmúlt esztendőben jó irányban haladt a város nagyüzemeiben. A TVK-ban tavaly mintegy 100 millió forint értékű új termék gyártását vezették be. Mindenekelőtt azoknak a termékeknek az előállítását fokozták, amelyeknek jó exportpiacuk van, gazdaságosan értékesíthetők. A TIFO-nál ugyancsalt sikeresen halad az új termékek gyártásával kapcsolatos fejlesztő és kutató munka. Ez nagyon is kézenfekvő, hiszen ezek a vállalatok rendelkeznek a legkorszerűbb műszaki-technikai bázissal, ami megfelelő alapul szolgál a jövedelmező export növelésére, az anyag- és energiafajlago- sok és importfelhasználásaik csökkentésére. Az elmondottakhoz szorosan kapcsolódik egy másik fontos terület, a takarékosság. Gazdasági helyzetünk egyre inkább megköveteli az anyaggal és energiával való ésszerű takarékosság fokozását. Az elmúlt esztendőben már születtek említésre méltó eredmények Leninváros üzemeiben. Például a TVK- ban a műtrágyagyártás során a villamosenergia- és földgázfelhasználás fajlagos csökkentése 60 millió, a hulladékok újrahasznosítása 35 millió, a festékgyártáshoz szükséges tőkés importanyagok egy részének helyettesítése 30 millió forint megtakarítást eredményezett. A Tiszai Erőmű Vállalatnál több tízezer liter motor- és transzformá- torolajat gyűjtötték össze, amit a kazánokban tüzelési célra hasznosítottak. A fő figyelmet ebben az esztendőben, de ezt követően is az energiával és az importtermékekkel való takarékosságra kell fordítani, mert ezzel segíthetjük íő törekvésünk — a külgazdasági egyensúly javítását. Lovas Lajos nyári Ércekkel hasznát veszi. A tanműhelyt ezért korszerű berendezésekkel szerelték fel. amelyeken a diákok fontos pótalkatrészeket készítenek, vagy éppenséggel termelőmunkát végeznek. A folyamatos képzésnek köszönhető. hogy ma már a gyár fiatal dolgozóinak 58 százaléka rendelkezik szakmunkás- bi zonyítvánnyal. A számítóközpontban A Tiszai Vegyi Kombinátban a múlt év oíítóberében adták át rendeltetésének a mintegy 70 millió forint költséggel megépült számítóközpontot. Azóta a képen látható modem berendezések segítségével végzik egyebek között a termelésirányítási, készlet- és állóeszköz-gazdálkodási, karbantartásszervezési, munkaerő-nyilvántartási rendszerek adatainak előkészítését. Fotó: Kovács Endréné Az újhelyi járásban TIT-csipirtek számadása Ez évben tartják a Tudót máxiyos Ismeretterjesztő Társulat 8. küldöttértekezletét. Az erre készülés sorában megkezdődtek a helyi csoportok öt év munkáját összefoglaló számadásai. Megyénk helyi TIT-csoportjainak majdnem egyharmada a sátoraljaújhelyi járásban dolgozik, tevékenykedik. Ez ideig Karosán, Cigándon, Pét házán és Zenip- lénagárdon tartották meg az eredményeket és a további tennivalókat számba vevő gyűléseket; Ricsén, Tisza karódon, Tolcsván, Olaszliszkán, Hollóházán és a járási hivatalban (itt is működik TIT- csoport), a következő hetekben összegezik a tapasztalatokat. A Búza tér volt a régi Miskolc szolgáltatóiparának szive. Vannak még nyomai az itt egykor virágzó kisiparnak, cégtábla cégtáblát ér a nyugati oldal omladozó házfalain. Az egyik tábla Szabó Pál bádogosmester, újabban ifjú Szabó Pál bádogosmester szolgálatait kínálja. — Decemberben visszaadtam az iparengedélyt, 70 éves vagyok, műtét előtt vagyok, nem megy tovább. Szomorú lennék, ha be kellene zárnom a műhelyt. Szerencsére erre nem kerül sor, mind a két fiam a bádogos szakma mellett kötött ki. — Pedig úgy hallani, kevés fiatal választja ezt a mesterséget... — Bizony, nagyon kevés a fiatal, az öregeket meg már az egyik kezemen meg tudom számolni. Ezért is örülök, hogy legalább családon belül van utánpótlás. Szabó Pál Nagyváradon tanulta a szakmát a húszas években. Akkor, amikor az emberek a díszes ereszcsatornákat, a tornyocskákat szerették házaikon. — Jó hírű mesterem volt, mindent megtanított a szakmából. Arvaházban nőttem fel, semmim nem volt, csak a szaktudásom és a szakma- szeretet. Most meg, amikor befejezem a munkát, elmondhatom, hogy egzisztenciát szereztem Borsod megyében, úlon-útfélen üdvözölnek... A két fiút viszonylagos jólétben neveltem fel, kellemes otthonuk van, szépen telnek a párommal a napjaink. Tizennégy évig üzemi munkás volt a Sajószenitpéteri Üveggyárban és a vasútnál. De nem elégítette ki az „egyszerű” munka, a gyárt, üzemi épületek karbantartáSÉL — K)54-ben váltottam ki az ipart, nem a legjobb időben, mert akkor született a Pali ttunk, A feleségem sírt, félt, hogy nem tudom eltartani a családot Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen nem voltak szerszámaim, nem ismert senki, szaladni kellett a munka után. Aztán kezdtek lassan megismerni az emberek, egyre több lett a megrendelésem. Egymás után vásároltam a szerszámokat, hogy vissza tudjam adná a kölcsönzöttellet Lassacskán a borsodi vállalatok is megismerték a mester munkáját. Az erdőgazdaság immár huszonöt éveSza- bóékkal dolgoztat, a városi tanács is évtizedek óta itt rendeli meg az óvodáknál, iskoláknál esedékes javításokat Régi, jő megrendelői üli a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a kórház, de jó néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet is. — A legbüszkébb azonban azokra a munkákra vágytál, amiket műemlék épületeken végeztem. Fénykép után kellett eredeti állapotába visszaállítani a tetődíszeket Kemény dió volt, sokat kellett rajzolgatni, de annál nagyobb volt aztán a jó munka utáni megelégedés. — Stabil idegrendszere kell hogy legyen a bádogosnak... — Ha templomtornyok tetején dolgoztam, mindig volt nézőközönség. Szerencsére odafönn nem hallani a szörnyülködéseket. Biztos egyensúlyérzék, jó szív, erő és józan élet kell a mi szakmánkhoz. — Vannak kellemetlen emlékei ? — Félbehagyott munkát kellett egyszer befejeznem egy nagyon magas templomtorony tetején. Akkor tudtam meg, amikor befejeztem, hogy az előttem járó szaktárs lezuhant. Szerencsére én mar csak a földön lettem rosszuk A szirmai templom tornyának javításakor meg elkapott egy rettenetes vihar. Olyan gyorsan jött, hogy nem vettem észre. Nem tudtam mit csinálni, átkaroltam a torony tetejét, úgy vártam ki a végét... — Mit lehet látni a tetőkön? — A macskák, denevérek, baglyok, sőt a darazsak jó ismerőseink. A darazsak néha kellemetlenkednek is. Egyébként, hogy mi minden van egy-egy öreg ház padlásán! öreg bútorok, festmények, porcelánok ... Biztos zsákmányra lelnének a szakértők, ha végigjárnák a pókhálós padlásokat. — Milyen útravialót adott a fiai naii? — Már gyermekkorukban megszerettettem velük a munkát. Öli nem válogatnak a dologban, hajtja őket az én lendületem ... Lévay Györgyi Közismert tény, — többször hírt adtunk róla —, a VI. ötéves terv időszakára meghirdetett gaboinaprogram- tól a tervidőszak végére évi 15—16 millió tonna gabonatermést vár a népgazdaság. A program végrehajtásához a biológiai, agrotechnikai, műszaki feltételek adottak, mégis a sikeres megvalósításhoz valamennyi mezőgazdasági nagyüzemnek keresnie, kutatnia, feltárnia kell a még gazdaságosabb, eredményesebb termesztés helyi lehetőségeit, feltételeit. És ami legfontosabb, élni kell ezekkel a lehetőségekkel. A program végrehajtásában egyébként anyagilag is érdekeltek a mezőgazdasági üzemek, hiszen minden megtermelt tonna gabona után árkiegészítést kapnak, mi több. a bázis időszakhoz viszonyított hektáronkénti termésátlag- növekedést. külön is dotálják. Megyénk egyik kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemében, a felsővadász! Rákóczi Termelőszövetkezetben érdeklődtünk: ők mit tesznek a gabonaprogram sikeréért. A szövetkezet a korábbi években 850 hektáron termesztett búzát. Termésátlaguk — az elmúlt öt évet figyelembe véve — szerény, 2.8 tonna hektáronként. Van-e lehetőség e téren előrelépésre, fejlődésre? S ha igen, mit tesznek ennek érdekében a felső vadásziak? — tettük fel a kérdést beszélgetésünk elején Tóth Istvánnak, a szövetkezet elnökének. — Valóban nem rekedhetünk meg a 2,8 tonnás szinten, s nem vágyálom csupán, amikor azt mondom, nem is rekedünk meg. Konkrétabban fogalmazva, már az idén — átlagos időjárást remélve — 3,6 tonnás átlagtermést várunk. Ezt nem csupán a vetéseink jelenlegi fejlettségét figyelembe véve állítom. Különösen az agrotechnika műszaki feltételei terén a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen előre léptünk, s ez. úgy érzem, reális garanciát jelent, hogy a tervek ne csak tervek maradjanak. — A növénytermesztés így a gabonatermesztés sikerének is egyik fontos feltétele a termőföld folyamatos tápanyag-utánpótlásának biztosítása. Ezen a téren mi változott a Rákóczi Tsz-ben a korábbi évekhez képest? — Különösen a szervestrágyázás terén léptünk nagyot. A kraszmokvajdai gazdasággal egyszerű gazdasági együttműködést hoztunk létre. Ehhez 2 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást is kaptunk. Az együttműködés eredményeként a korábbi évi 70—80 hektár helyett évente 500—600 hektár szántó szervestrágyázását tudjuk elvégezni. A teljesítőképességnek tulajdonképpen csak a trágya mennyisége szab határt. Ebben a formában ötévenként minden terület újra kap szerves anyagot, a korábbi 15—18 év helyett. — A tápanyag-utánpótláshoz hasonlóan nagyon lényeges, milyen a termesztés műszaki háttere. Van-e elegendő, működő, nagy teljesítményű talajművelő és betakarító gép, amelyekkel egyrészt megalapozható a nagyobb termés, másrészt a betakarításkor jelentkező veszteségek a lehető legkisebbre csökkenthetők ?. — Valóban lényeges kérdés, ónnál is inkább, mert a gabonaprogram keretében 15 százalékkal növeltük a búzaterületünket. s a tavalyi őszön 1004 hektáron került földbe a mag. Nos. a gépesítés terén is jobban állunk, mint a korábbi években bármikor. Rendelkezünk öt nagy teljesítményű erőgéppel, s a hozzá szükséges munkagép- sorokkal. A kombájnok terén sem rossz a helyzet, bár ott még akad tennivaló. Idén veszünk egy újabb Bizon Gi- gantot, s ezzel már négy lesz ebből a típusból. Van emellett egy nullára leírt, de működő John Deer-ünk, sőt SZK-ink is vannak. Ezenkívül a szlovákokkal is cserekapcsolatban állunk. — A gabona gazdaságos termesztésének csupán egyik, lehetősége a terméshozamnövelés. Másfajta lehetőségekkel élnek-e Felsővadászon? — A műszaki feltételek megteremtésével lehetőségünk van az úgynevezett energiatakarékos talajművelési mód bevezetésére. Magyarul: a nagy energiákat lekötő ekéket úgymond kiváltjuk mélylazitó liultiváto- rokkal. amelyek egy menetben huszonöt—harminc cm mélyen lazítják, egyengetik és aprítják is a talajt Számításaink szerint így hektáronként 600—700 forint művelési költségeket tudunk megtakarítani. Persze megjegyzendő az is: ennél a talajművelési módnál a felső talajrétegben a gyomflóra gazdagabb, ezért igazán csak akkor eredményes, ha a vegyszeres gyomirtásra a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítunk. Hajdú Imre.
