Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

t982. február 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Évi harmincnyolcmííliárd Leninváros gazdasági éle­tét a múlt /évben is egyenle­tes fejlődés jellemezte, az ipar súlya tovább növeke­dett. Ezt erősítette meg a vá­rosi pártbizottság legutóbbi értékelése, amely hű képet adott tizenkilenc vállalat, üzem, szövetkezet és több más egység 191)1. évi gazdál­kodásáról. A nagyüzemek súlya Az üzemek és szövetkezetek összességében eleget tettek éves tervl’eladatuknak. A ti­zenkilenc gazdálkodó egység termelési értéke megközelítet­te a 38 milliárd forintot, s ez 5,1 százalékkal több az éves előirányzatnál. A nagyválla­latok — TVK, erőmű, TIFO — ezúttal is döntő szerepet vállaltak a népgazdasági cé­lok valóra váltásában. A Ti­szai Vegyikombinát például a tervezett 14 és fél milliárd- dal szemben 15 és fél milliárd forint értékű terméket gyár­tott az elmúlt esztendőben. A Tiszai Erőmű Vállalat a faj­lagos hőfelhasználásban és a villáim osenergia-termelés ben egyaránt túlszárnyalta éves tervét, ami összhangban állt a népgazdaság szükségleté­vel. Közben növelte szénfel­használását, még azon az áron is, hogy a sokféle szénminő- ség alaposan igénybe vette a termelőberendezéselvet. A vállalat végeredményben több mint 5,4 milliárd termelési érték előállításával zárta az évet. A harmadik nagyüzem: a Tiszai Kőolajipari Vállalat éves tervében 1 millió 500 ezer tonna kőolaj feldolgozá­sa fseertípelt. Ennek a felada­tának hiánytalanul eleget tett, s ugyancsak megoldotta a termékforgalmazással kap­csolatos kötelezettségét. A TIFO termelési értéke tavaly mái' 15 milliárd felett volt, ami több mint 60 százalékos növekedést jelent az 1980. évi teljesítéshez képest. Nem lebecsülendő az épí­tő- és szerelőipari vállalatok, leninvárosi kirendeltségeinek munkája sem. A beruházási feladatok csökkenése ezeknél a szervezeteknél különösen érezteti hatását, ennek elle­nére az elmúlt esztendőben több mint 1,2 milliárd forint értékű építési és szerelési feladatot oldottak meg. Igaz, a tervteljesítés érdekében a városon kívüli területeken is munkát kellett vállalniuk. Létszám és termelékenység Kimutatható bizonyos ter­melékenységjavulás is a vá­rosban működő vállalatoknál. A gazdálkodó egységek álta­lában kevesebb munkaerővel teljesítették feladataikat: a tervhez képest 2,3 százalék­kal kisebb létszámot foglal­koztattak. Az egy dolgozóra jutó termelési érték a TVK- ban 8,6, az erőműben 19,4. a TIFO-nál 69.6, a 31. sz. Álla­mi Építőipari Vállalatnál 27 százalékkal növekedett. A nyereség is nagy szóródást mutat: az erőmű 77.4 millió forintot ért el, míg a TIFO­issztoiiiaü a A Csavaripari Vállalat 2. számú Ongai Gyárában rég­óta foglalkoznak az utánpót­lással, a szakmunkástanulók képzésével. A gyárban olyan tanműhelyt alakítottak ki. ahol 80 fiatalt képeznek kü­lönböző szakmákra. A gyár vezetői fontosnak tartják, hogy a tanulók az elmélet el­sajátítása mellett a gyakor­latban olyan munkát végez­zenek, amelynek a gyár is nál ez az összeg 420 millióra rúgott. A TVK az előző évi­nél kisebb, 1,6 milliárd fo­rint vállalati eredményt mondhat magáénak. A niunkaerö-tartalókok fel­tárása és belső átcsoportosítá­sa az elmúlt esztendőben to­vább folytatódott, amit a vál­lalatoknál foglalkoztatott ki­sebb létszám is alátámaszt. Am még sok a fél nem tárt tartalék. A munkaerő-gazdál­kodás javításának elengedhe­tetlen feltétele, hogy tovább emelkedjék a vállalati szer­vezési tevékenység színvona­la. Altkor válik tudatossá a vállalatok munkaerő-gazdál­kodása, ha a létszámigénye­ket mindenütt a termelés és a feladatok változásához iga­zítják, ha a változó munka­helyi feladatokat és a ren­delkezésre álló munkaerőt fo­lyamatosan és rugalmasan összehangolják. Termékszerkezet — takarékos gazdálkodás A változó piád igények mind sürgetőbbé teszijt a ter­melési szerkezet rugalmas át­alakítását, illetve korszerűsí­tését. Ez a folyamat az el­múlt esztendőben jó irány­ban haladt a város nagyüze­meiben. A TVK-ban tavaly mintegy 100 millió forint ér­tékű új termék gyártását ve­zették be. Mindenekelőtt azoknak a termékeknek az előállítását fokozták, ame­lyeknek jó exportpiacuk van, gazdaságosan értékesíthetők. A TIFO-nál ugyancsalt sike­resen halad az új termékek gyártásával kapcsolatos fej­lesztő és kutató munka. Ez nagyon is kézenfekvő, hiszen ezek a vállalatok rendelkez­nek a legkorszerűbb műsza­ki-technikai bázissal, ami megfelelő alapul szolgál a jö­vedelmező export növelésére, az anyag- és energiafajlago- sok és importfelhasználásaik csökkentésére. Az elmondottakhoz szoro­san kapcsolódik egy másik fontos terület, a takarékos­ság. Gazdasági helyzetünk egyre inkább megköveteli az anyaggal és energiával való ésszerű takarékosság fokozá­sát. Az elmúlt esztendőben már születtek említésre mél­tó eredmények Leninváros üzemeiben. Például a TVK- ban a műtrágyagyártás során a villamosenergia- és föld­gázfelhasználás fajlagos csök­kentése 60 millió, a hulladé­kok újrahasznosítása 35 mil­lió, a festékgyártáshoz szük­séges tőkés importanyagok egy részének helyettesítése 30 millió forint megtakarítást eredményezett. A Tiszai Erő­mű Vállalatnál több tízezer liter motor- és transzformá- torolajat gyűjtötték össze, amit a kazánokban tüzelési célra hasznosítottak. A fő figyelmet ebben az esztendőben, de ezt követő­en is az energiával és az im­porttermékekkel való takaré­kosságra kell fordítani, mert ezzel segíthetjük íő törek­vésünk — a külgazdasági egyensúly javítását. Lovas Lajos nyári Ércekkel hasznát veszi. A tanműhelyt ezért korszerű berendezések­kel szerelték fel. amelyeken a diákok fontos pótalkatrésze­ket készítenek, vagy éppen­séggel termelőmunkát végez­nek. A folyamatos képzésnek kö­szönhető. hogy ma már a gyár fiatal dolgozóinak 58 százalé­ka rendelkezik szakmunkás- bi zonyítvánnyal. A számítóközpontban A Tiszai Vegyi Kombinátban a múlt év oíítóberében adták át rendeltetésének a mintegy 70 millió forint költséggel megépült számítóközpontot. Azóta a képen látható modem berendezések segítsé­gével végzik egyebek között a termelésirányítási, készlet- és állóeszköz-gazdálkodási, karbantartás­szervezési, munkaerő-nyilvántartási rendszerek adatainak előkészítését. Fotó: Kovács Endréné Az újhelyi járásban TIT-csipirtek számadása Ez évben tartják a Tudót máxiyos Ismeretterjesztő Tár­sulat 8. küldöttértekezletét. Az erre készülés sorában meg­kezdődtek a helyi csoportok öt év munkáját összefoglaló számadásai. Megyénk helyi TIT-csoportjainak majdnem egyharmada a sátoraljaújhe­lyi járásban dolgozik, tevé­kenykedik. Ez ideig Karosán, Cigándon, Pét házán és Zenip- lénagárdon tartották meg az eredményeket és a további tennivalókat számba vevő gyűléseket; Ricsén, Tisza ka­ródon, Tolcsván, Olaszliszkán, Hollóházán és a járási hiva­talban (itt is működik TIT- csoport), a következő hetek­ben összegezik a tapasztalato­kat. A Búza tér volt a régi Mis­kolc szolgáltatóiparának szi­ve. Vannak még nyomai az itt egykor virágzó kisiparnak, cégtábla cégtáblát ér a nyu­gati oldal omladozó házfala­in. Az egyik tábla Szabó Pál bádogosmester, újabban ifjú Szabó Pál bádogosmester szolgálatait kínálja. — Decemberben visszaad­tam az iparengedélyt, 70 éves vagyok, műtét előtt va­gyok, nem megy tovább. Szo­morú lennék, ha be kellene zárnom a műhelyt. Szeren­csére erre nem kerül sor, mind a két fiam a bádogos szakma mellett kötött ki. — Pedig úgy hallani, ke­vés fiatal választja ezt a mesterséget... — Bizony, nagyon kevés a fiatal, az öregeket meg már az egyik kezemen meg tu­dom számolni. Ezért is örü­lök, hogy legalább családon belül van utánpótlás. Szabó Pál Nagyváradon ta­nulta a szakmát a húszas években. Akkor, amikor az emberek a díszes ereszcsator­nákat, a tornyocskákat sze­rették házaikon. — Jó hírű mesterem volt, mindent megtanított a szak­mából. Arvaházban nőttem fel, semmim nem volt, csak a szaktudásom és a szakma- szeretet. Most meg, amikor befejezem a munkát, elmond­hatom, hogy egzisztenciát sze­reztem Borsod megyében, úlon-útfélen üdvözölnek... A két fiút viszonylagos jólétben neveltem fel, kellemes ottho­nuk van, szépen telnek a pá­rommal a napjaink. Tizennégy évig üzemi mun­kás volt a Sajószenitpéteri Üveggyárban és a vasútnál. De nem elégítette ki az „egyszerű” munka, a gyárt, üzemi épületek karbantartá­SÉL — K)54-ben váltottam ki az ipart, nem a legjobb időben, mert akkor született a Pali ttunk, A feleségem sírt, félt, hogy nem tudom eltartani a családot Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen nem vol­tak szerszámaim, nem ismert senki, szaladni kellett a munka után. Aztán kezdtek lassan megismerni az embe­rek, egyre több lett a meg­rendelésem. Egymás után vá­sároltam a szerszámokat, hogy vissza tudjam adná a kölcsönzöttellet Lassacskán a borsodi vál­lalatok is megismerték a mes­ter munkáját. Az erdőgazda­ság immár huszonöt éveSza- bóékkal dolgoztat, a városi tanács is évtizedek óta itt rendeli meg az óvodáknál, is­koláknál esedékes javításo­kat Régi, jő megrendelői üli a Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, a kórház, de jó néhány mezőgazdasági ter­melőszövetkezet is. — A legbüszkébb azonban azokra a munkákra vágytál, amiket műemlék épületeken végeztem. Fénykép után kel­lett eredeti állapotába vissza­állítani a tetődíszeket Ke­mény dió volt, sokat kellett rajzolgatni, de annál na­gyobb volt aztán a jó munka utáni megelégedés. — Stabil idegrendszere kell hogy legyen a bádogosnak... — Ha templomtornyok te­tején dolgoztam, mindig volt nézőközönség. Szerencsére odafönn nem hallani a ször­nyülködéseket. Biztos egyen­súlyérzék, jó szív, erő és jó­zan élet kell a mi szakmánk­hoz. — Vannak kellemetlen em­lékei ? — Félbehagyott munkát kellett egyszer befejeznem egy nagyon magas templomtorony tetején. Akkor tudtam meg, amikor befejeztem, hogy az előttem járó szaktárs lezu­hant. Szerencsére én mar csak a földön lettem rosszuk A szirmai templom tornyá­nak javításakor meg elka­pott egy rettenetes vihar. Olyan gyorsan jött, hogy nem vettem észre. Nem tud­tam mit csinálni, átkaroltam a torony tetejét, úgy vártam ki a végét... — Mit lehet látni a tető­kön? — A macskák, denevérek, baglyok, sőt a darazsak jó is­merőseink. A darazsak néha kellemetlenkednek is. Egyéb­ként, hogy mi minden van egy-egy öreg ház padlásán! öreg bútorok, festmények, porcelánok ... Biztos zsák­mányra lelnének a szakér­tők, ha végigjárnák a pókhá­lós padlásokat. — Milyen útravialót adott a fiai naii? — Már gyermekkorukban megszerettettem velük a munkát. Öli nem válogatnak a dologban, hajtja őket az én lendületem ... Lévay Györgyi Közismert tény, — több­ször hírt adtunk róla —, a VI. ötéves terv időszakára meghirdetett gaboinaprogram- tól a tervidőszak végére évi 15—16 millió tonna gabona­termést vár a népgazdaság. A program végrehajtásához a biológiai, agrotechnikai, műszaki feltételek adottak, mégis a sikeres megvalósítás­hoz valamennyi mezőgazda­sági nagyüzemnek keresnie, kutatnia, feltárnia kell a még gazdaságosabb, eredmé­nyesebb termesztés helyi le­hetőségeit, feltételeit. És ami legfontosabb, élni kell ezek­kel a lehetőségekkel. A program végrehajtásá­ban egyébként anyagilag is érdekeltek a mezőgazdasági üzemek, hiszen minden meg­termelt tonna gabona után ár­kiegészítést kapnak, mi több. a bázis időszakhoz viszonyított hektáronkénti termésátlag- növekedést. külön is dotálják. Megyénk egyik kedvezőt­len termőhelyi adottságú üzemében, a felsővadász! Rá­kóczi Termelőszövetkezetben érdeklődtünk: ők mit tesz­nek a gabonaprogram sikeré­ért. A szövetkezet a korábbi években 850 hektáron ter­mesztett búzát. Termésátla­guk — az elmúlt öt évet fi­gyelembe véve — szerény, 2.8 tonna hektáronként. Van-e lehetőség e téren előrelépésre, fejlődésre? S ha igen, mit tesznek ennek érdekében a felső vadásziak? — tettük fel a kérdést beszélgetésünk ele­jén Tóth Istvánnak, a szövet­kezet elnökének. — Valóban nem rekedhe­tünk meg a 2,8 tonnás szin­ten, s nem vágyálom csupán, amikor azt mondom, nem is rekedünk meg. Konkrétab­ban fogalmazva, már az idén — átlagos időjárást remélve — 3,6 tonnás átlagtermést vá­runk. Ezt nem csupán a veté­seink jelenlegi fejlettségét fi­gyelembe véve állítom. Külö­nösen az agrotechnika mű­szaki feltételei terén a ko­rábbi évekhez viszonyítva je­lentősen előre léptünk, s ez. úgy érzem, reális garanciát jelent, hogy a tervek ne csak tervek maradjanak. — A növénytermesztés így a gabonatermesztés sike­rének is egyik fontos feltéte­le a termőföld folyamatos tápanyag-utánpótlásának biz­tosítása. Ezen a téren mi vál­tozott a Rákóczi Tsz-ben a korábbi évekhez képest? — Különösen a szervestrá­gyázás terén léptünk nagyot. A kraszmokvajdai gazdaság­gal egyszerű gazdasági együtt­működést hoztunk létre. Eh­hez 2 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást is kaptunk. Az együttműkö­dés eredményeként a koráb­bi évi 70—80 hektár helyett évente 500—600 hektár szán­tó szervestrágyázását tudjuk elvégezni. A teljesítőképes­ségnek tulajdonképpen csak a trágya mennyisége szab határt. Ebben a formában ötévenként minden terület új­ra kap szerves anyagot, a ko­rábbi 15—18 év helyett. — A tápanyag-utánpótlás­hoz hasonlóan nagyon lénye­ges, milyen a termesztés mű­szaki háttere. Van-e elegen­dő, működő, nagy teljesítmé­nyű talajművelő és betakarí­tó gép, amelyekkel egyrészt megalapozható a nagyobb termés, másrészt a betakarí­táskor jelentkező veszteségek a lehető legkisebbre csök­kenthetők ?. — Valóban lényeges kérdés, ónnál is inkább, mert a ga­bonaprogram keretében 15 százalékkal növeltük a bú­zaterületünket. s a tavalyi őszön 1004 hektáron került földbe a mag. Nos. a gépesí­tés terén is jobban állunk, mint a korábbi években bár­mikor. Rendelkezünk öt nagy teljesítményű erőgéppel, s a hozzá szükséges munkagép- sorokkal. A kombájnok terén sem rossz a helyzet, bár ott még akad tennivaló. Idén ve­szünk egy újabb Bizon Gi- gantot, s ezzel már négy lesz ebből a típusból. Van emellett egy nullára leírt, de működő John Deer-ünk, sőt SZK-ink is vannak. Ezenkívül a szlo­vákokkal is cserekapcsolat­ban állunk. — A gabona gazdaságos termesztésének csupán egyik, lehetősége a terméshozam­növelés. Másfajta lehetőségek­kel élnek-e Felsővadászon? — A műszaki feltételek megteremtésével lehetősé­günk van az úgynevezett energiatakarékos talajműve­lési mód bevezetésére. Ma­gyarul: a nagy energiákat lekötő ekéket úgymond ki­váltjuk mélylazitó liultiváto- rokkal. amelyek egy menet­ben huszonöt—harminc cm mélyen lazítják, egyenge­tik és aprítják is a talajt Számításaink szerint így hek­táronként 600—700 forint művelési költségeket tudunk megtakarítani. Persze meg­jegyzendő az is: ennél a ta­lajművelési módnál a felső talajrétegben a gyomflóra gazdagabb, ezért igazán csak akkor eredményes, ha a vegy­szeres gyomirtásra a korábbi­nál is nagyobb figyelmet for­dítunk. Hajdú Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom