Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
—Vß&L, február s*a»tfeei Myolcodikosolc, előadás közben Iskola a művelődési házban Nem konkurrencia—segítség l>r, Karsai Elek a történelemóra szünetében azt mondta: ha csak nyolc-tíz gyerekben sikerült felébresztenie az érdeklődést, már nem volt hiábavaló ... S közben azon is meditáltunk egy kicsit, hogy menynyit bírnak a gyerekek? Kétszer negyvenöt perc soknak tűnt egy kicsit a "figyelemre, de a rendkívüli történelemórát záró kérdések meggyőzhették a kétkedőket. Pontosabban, a kérdésekre adott válaszok. A nyolcadikos Pantó Kati két jutalomkönyvre való / kupont is összeszedett, pedig, mint kiderült, a történelem nem is tartozik az első számú kedvencei közé... Karsai tanár úr úgy látszik izgalmasan, érdekesen beszélt a második világháborúról... Arról van ugyanis szó, hogy az edelényi művelődési házban újfajta programot állítottak össze az 1-es számú Általános Iskolával közösen. Októberben volt az első rendhagyó iskolai nap, s még egyszer lesz ilyen áprilisban. A közbenső foglalkozási napon jártunk kint: a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak a történelemről, a magyar irodalomról és a csillagászatról voltak az előadások. Hogy a történelemnél maradjunk: a nyolcadikosok a II. világháborúról hallottak dr. Karsai Elek történésztől, a hetedikesek pedig a kapitalizmus kibontakozásáról Seresné dr. Szegőfi Anna történésztől... A témákat nem véletlenül említettük. Balogh Bertalan, az iskola igazgatója ugyanis azt emelte ki, hogy az előadások meghatározásánál arra törekedtek: nagy, összefüggő részekről hangozzanak el... így hivatkozási alapul szolgálhatnak a későbbiekben. Tulajdonképpen ezt tartotta az újfajta '„iskola” érdemének Nagy Attiláné magyar —történelem szakos tanárnő is. Konkrét példát is hozott. A hetedikesek októberben a reformkorról hallgattak előadást. Valamivel előbb, mint ahogy az iskolai tananyagban a reformkorhoz értek volna... Nos, később is sok mindenre emlékeztek a gyerekek, nemcsak a tanár, ők maguk is hivatkoztak az elhangzott előadásra... Aminek az volt a legnagyobb előnye, hogy átfogóan közelítette meg a témát... Abban egyébként valamennyien egyetértettek beszélgetőpartnereim közül: a művelődési házbeli iskola semmiképp sem konDr. Kórsai Elek a fi. világháborúról „meséit1' kurrencra. Legalábbis a szónak abban az értelmében nem, ami rossz szájízt hagyhat maga után. Épp ellenkezőleg: a pedagógus is sokat profitálhat belőle. Bertalan József, az edelényi művelődési ház igazgatója nem tagadta: a sorozat ötlete nem saját. A rádióban hallottak a szombathelyiek hasonló kezdeményezéséről. Gondolták, kipróbálják. Az 1-es számú iskolában jó partnerre találtak... S ha beválik — márpedig, úgy tűnik, hogy hasznos a kezdeményezés —, bővíteni is szeretnék.— Témában is, persze. — Minket — mondta az iskolaigazgató — sokszor megköt a tanterv, a tankönyv. Az ilyen előadásokon más oldalról, más szempontok szerint megközelítve lehet feldolgozni ugyanazt az ismeretet. Az összefüggéseket világíthatjuk meg átfogóbban. S ezen csak nyerhetnek a gyerekeink... S tulajdonképpen ez a lényege az iskolának a művelődési házban. A „nyílt iskola” jegyében egyfajta segítségei: kínál. Érdemes lesz odafigyelni a folytatásra is ... Csntorás Annamária Fotó: Fojtán László Érdekes ez a történelemi Pantó Kati két könyvet is kapott jutalmul Bertalan Józseftől JWegytüfk émtaffir képző- és iparművészeti stúdiója ez évi első találkozóját ser. elmúlt, hét végén Ózdon tartotta. Ez alkalmat felhasználva kérdeztük meg a kétnapos ta- lá&ozó után Dobrilc István művészettörténészt, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját a stúdió létrehozásának céljáról, s az ózdi találkozó tapasztalatairól. — Mih fen célból hozták létre ezt a „szervezetet”, kik és hányon vesznek részt ■ a stúdió munkájában? — Előbb az előzményekről szeretnék szólni. Korábban a megyei művelődési központ működtette a Borsod megyei Amatőr Képzőművészeti' Stúdiót. Utólag mondhatjuk, hogy bár megyei elnevezésük volt, ennek ellenére egy adott csoport érdekeit szolgálta. Később vetődött fel a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, valóban megyei hatású, operatív szervezetet. Igy érkeztünk el az elmúlt év májusához, amikor, az előzetes szervezések után, alakuló ülését tartotta a B.-A.-Z. megyei Amatőr Képző- és Iparművész Stúdió. Legfontosabb célkitűzése, hogy az amatőr, vizuális művészetekkel foglalkozókat szervezetileg tömörítse, azokat az embereket hozza ösz- sze, akik munkásságuk, eddigi színvonalas szereplésük révén olyan szinten állnak, hogy az amatőr képzőművészeket képviselve a megyei mozgalom élesztői lehetnek. Persze, azonnal felvetődött a kérdés, nem gyengíti-e majd a szakkörök legjobb embereinek ilyen kiemelése a korábbi közösség, csoport tevékenységét? Hittünk, és ma is abban hiszünk, hogy a szakkörvezetők és a szakfelügyelők által javasolt tagok stúdióbeli tevékenysége nem a körök ellenére, hanem éppen az ő érdekükben kamatoztatható. Nem szakmai „elitet” kívántunk „összehozni”, hanem olyan stúdió- szervezetet, amelyben ki-ki a Saját munkája révén hatással lehet, akár a saját köre, akár a megyében létező többi kör tagjainak munkájára is. Ennek a szervezetnek a megyei művelődési központ a gazdája, de bírja minden más szerv támogatását is. Jelenleg az alakuló létszámmal — f>0 emberrel — számolhatunk, de hangsúlyozni kell. hogy ez nem zárt szervezet. A színvonalra érzékeny cserélődésnek lehetősége van és továbbra is lesz. — Lassan egyéves múltra tekinthetünk vissza. Az idei első, ózdi találkozón jelenlevők a hatvanas évek képzőművészetéről szóló szakmai előadás mellett beszélhettek a képzőművészeti amatőr mozgalom megyei helyzetéről; s a tavaly Kazincbarcika mellett rendezett komplex olvasótábor idevágó tapasztalatairól. A vitát, ön vezette. Hogyan foglalná ösz- xzc számunkra. az ott, elhangzottakat, a legfontosabb meg- áüapitásokat? — A legtöbb vűtmnÓHT, gondolat a különböző vizuális művészeti ágak helyzetéről, a szakkörök és táborok éleiéről fogalmazódott meg, többnyire problémaként: Kevés a meglevő és dolgozó képzőművészeti körök műhelyháttere, jó lenne, ha kialakulnának olyan centrumok (Ózd, Miskolc, Kazincbarcika, Gönc, Sátoraljaújhely, Encs, vagy Telki banya, Leninváxos), amelyek megfelelő anyagi-tárgyi feltételeket tudnának biztosítani a működéshez- Az említettek között Kazincbarcikán, Miskolcon és Göncön kezdeményekben már megvan ez, de a többi helyen is indokolt létrehozásuk. Ezek a műhelyek egyben — nyitottságuk révén — az oktatási rendszeren belüli vizuális nevelési is szolgálják... A tanácskozáson ott voK Rarczi Pál. grafikusművész, s ő is hallhatta, bogy nagyobb szüksége lenre a stúdiónak a képzőművészek helyi, területi szövetsége támogatására... Gondként vetődött fel a megyei művésztelepek munkájának koordinálása, és a Népművelési Intézettel való tartalmasabb együttmüifödés. Ä Kalahari azt lehetett leszűrni az elhangzottakból, tt ez korábbi tapasztalatunk is, hogy az Amatőr Képzőművészek Országos Tanácsa munkájának hatását nem érezzük. Ügy tűnik, hogy a vizuális amatőr mozgalmon belül több ponton tisztázatlanok még tartalmi és fogalmi dolgok. Mintha nem a mozgalom lényegére koncentrálnának. Mi erre a tisztázásra nem várunk, mi itt helyben egyetértettünk abban, hogy dolgoznunk kell, csináljuk tehát, ami tőlünk telik. — A kétnapos ózdi Mát- kozón több program arra. volt hivatott, hogy színesítse az együttlétet. Hogyan sikerült ezeket kihasználni? — A stúdió tagjai, érdeklődésüknél és munkájuknál fogva is, olykor-olykor találkoznak egymással. Én » legnagyszerűbbnek azt tartom, hogy ezek az emberek lehetőséget kaptak arra, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymást beszélgetésekben, gesztusokban ... Ózdon is oldott, baráti ismerkedéssel zárult a program, ami megint nem azt jelenti, bogy lezártunk valamit. A nyitás ebben a lényeg, mert azt' reméljük, lrogy ezután meg inkább várni fogják a következő, ősszel, Encsen sorra kerülő újabb találkozást. Ózdról még annyi t: a fotósokat leszámítva 80 százalékos volt a részvétel, amire csak azt lehet mondani: nagyon nagy öröm. Azt azért megjegyzem, hogy a fotósok közül is a miskolciak hiányoztak ... Végezetül még egyszer hangsúlyozom, ez » szervezet, ez a stúdió nem zárt, s hogy ne legyen az, a stúdió vezetősége és a gazda megyei művelődési köz-t pont folyamatos figyelemmel kísér minden eseményt, rendezvényt, pályázati lehetőséget: ami alkalmat ad arra, hogy minden, színvonalas munkával jelentkezőt, tagjaink közé fogadhassunk. Téoagy József Ez ntfÉüt is az eszperantó professzora ÄbaüjszünitSri satfülete« 1891. október 6-án dr. Kalo- csay Kálmán, az orvostudományok doktora, az eszperantó mozgalom világszerte ismert költője, írója, műfordítója. Halálának — 1976. február 27. — évfordulóján rá emlékezünk. Érdeklődése korán az emberi betegségek megismerése és gyógyításuk felé fordult Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1918-ban orvosi diplomát szerzett, majd a fővárosi László Kórházban dolgozott 1967-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ritkaságszámba menően gazdag életműve megkérdőjelezni látszik az emberi teljesítőképesség határairól vallott nézeteket. Orvosi szakírói munkássága, a fertőző betegségekről írt könyvei az orvostudomány egyetemes értékeit gazdagítják. Munkássága elismeréséül 1962-ban egyetemi tanári címet kapott. Irodalmi és nyelvészeti tevékenységét a legnagyobbak kfizOtT tartja saúmon az esnperanló világ. A nemzetközi nyelvvel még egyetemista korában ismerkedett meg, s terjesztésének ügyét, a magyar és más népek irodalmának míves tolmácsolását egész életében ars poeticájának tekintette. Eredeti eszperantó költőként indult. Vallotta, hogy az irodalom „csinálja” a nyelvet. 1921- ben jelent meg Világ és Szív (Mondo kraj Koro) című verseskötete, majd Irodalmi Világ (Literatura Mondo) címmel eszperantó nyelvű lapot jelentetett meg 1922-ben. Műfordításai könyvtárra valót tesznek ki. Fő feladatának a magyar irodalom tolmácsolását tartotta, de átültette a világirodalom számos remekművét is. Balassi Bálint. Csokonai Vitéz Mihály, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond — csupán néhányat említve — mellett Shakespeare, Baudelaire, Heine művei is helyet kaptak. Petőfi János vitézének eszperantóra fordítása — mely a kínai fordítás alapjául szolgált — igazi irodalmi ritkaság vott. 1924-bM Madách Imre remekművének fordítása világhírt ho-1 zott a magyar orvosnak. Igen sokan ismerték meg a Tragédiát Kalocsay nyomán;különösen Svédországban. Japánban, Brazíliában, Hollandiában volt a könyvnek sikere. Nyelvészeti munkássága is úttörő jellegű. Az élő, s egyre gazdagodó nyelv védelmezője volt. A világ eszpe- rantistái ma is használják könyveit. Rendszeres eszperantó nyelvtanát. Korát meghazudtoló erővel szervezte a mozgalmi élelet. Tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Eszperantó Szövetségnek. munkahelyén megalakította az Eszperantista Orvosok Világszövetsége ma. gyár tagozatát. Az orvostudományok dók. tora, az eszperantó nyelv professzora nevét vette fel szülőhelyén, Abaújszántón az elmúlt év októberében megalakult eszperató klub. Molnár László ' i MISKOLCI ; FÉNYSZÖV Kedvezményes szolgáltatás SZÖVETKEZETÜNK MŰTERMEIBEN 1982. MÁRCIUS 1-TÖL MÁRCIUS 31-IG EREDETI SZÍNES GYERMEKFELVÉTELEK 40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KÉSZÜLNEK