Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

—Vß&L, február s*a»tfeei Myolcodikosolc, előadás közben Iskola a művelődési házban Nem konkurrencia—segítség l>r, Karsai Elek a történelemóra szüne­tében azt mondta: ha csak nyolc-tíz gye­rekben sikerült felébresztenie az érdeklő­dést, már nem volt hiábavaló ... S közben azon is meditáltunk egy kicsit, hogy meny­nyit bírnak a gyerekek? Kétszer negyvenöt perc soknak tűnt egy kicsit a "figyelemre, de a rendkívüli történelemórát záró kér­dések meggyőzhették a kétkedőket. Pontosab­ban, a kérdésekre adott válaszok. A nyol­cadikos Pantó Kati két jutalomkönyvre való / kupont is összeszedett, pedig, mint kide­rült, a történelem nem is tartozik az első számú kedvencei közé... Karsai tanár úr úgy látszik izgalmasan, érdekesen beszélt a második világháborúról... Arról van ugyanis szó, hogy az edelényi művelődési házban újfajta programot állí­tottak össze az 1-es számú Általános Is­kolával közösen. Októberben volt az első rendhagyó iskolai nap, s még egyszer lesz ilyen áprilisban. A közbenső foglalkozási napon jártunk kint: a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak a történelemről, a ma­gyar irodalomról és a csillagászatról vol­tak az előadások. Hogy a történelemnél maradjunk: a nyolcadikosok a II. világ­háborúról hallottak dr. Karsai Elek törté­nésztől, a hetedikesek pedig a kapitalizmus kibontakozásáról Seresné dr. Szegőfi Anna történésztől... A témákat nem véletlenül említettük. Ba­logh Bertalan, az iskola igazgatója ugyanis azt emelte ki, hogy az előadások megha­tározásánál arra törekedtek: nagy, össze­függő részekről hangozzanak el... így hi­vatkozási alapul szolgálhatnak a későbbi­ekben. Tulajdonképpen ezt tartotta az újfajta '„iskola” érdemének Nagy Attiláné magyar —történelem szakos tanárnő is. Konkrét példát is hozott. A hetedikesek októberben a reformkorról hallgattak előadást. Vala­mivel előbb, mint ahogy az iskolai tan­anyagban a reformkorhoz értek volna... Nos, később is sok mindenre emlékeztek a gyerekek, nemcsak a tanár, ők maguk is hivatkoztak az elhangzott előadásra... Aminek az volt a legnagyobb előnye, hogy átfogóan közelítette meg a témát... Abban egyébként valamennyien egyetér­tettek beszélgetőpartnereim közül: a mű­velődési házbeli iskola semmiképp sem kon­Dr. Kórsai Elek a fi. világháborúról „meséit1' kurrencra. Legalábbis a szónak abban az értelmében nem, ami rossz szájízt hagyhat maga után. Épp ellenkezőleg: a pedagógus is sokat profitálhat belőle. Bertalan József, az edelényi művelődési ház igazgatója nem tagadta: a sorozat öt­lete nem saját. A rádióban hallottak a szom­bathelyiek hasonló kezdeményezéséről. Gondolták, kipróbálják. Az 1-es számú is­kolában jó partnerre találtak... S ha be­válik — márpedig, úgy tűnik, hogy hasznos a kezdeményezés —, bővíteni is szeretnék.— Témában is, persze. — Minket — mondta az iskolaigazgató — sokszor megköt a tanterv, a tankönyv. Az ilyen előadásokon más oldalról, más szempontok szerint megközelítve lehet fel­dolgozni ugyanazt az ismeretet. Az össze­függéseket világíthatjuk meg átfogóbban. S ezen csak nyerhetnek a gyerekeink... S tulajdonképpen ez a lényege az isko­lának a művelődési házban. A „nyílt isko­la” jegyében egyfajta segítségei: kínál. Ér­demes lesz odafigyelni a folytatásra is ... Csntorás Annamária Fotó: Fojtán László Érdekes ez a történelemi Pantó Kati két könyvet is kapott jutalmul Bertalan Józseftől JWegytüfk émtaffir képző- és iparművészeti stúdiója ez évi első találkozóját ser. elmúlt, hét végén Ózdon tartotta. Ez alkalmat felhasználva kér­deztük meg a kétnapos ta- lá&ozó után Dobrilc István művészettörténészt, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának főelőadóját a stúdió létrehozásának céljáról, s az ózdi találkozó tapasztalatai­ról. — Mih fen célból hozták létre ezt a „szervezetet”, kik és hányon vesznek részt ■ a stúdió munkájában? — Előbb az előzményekről szeretnék szólni. Korábban a megyei művelődési központ működtette a Borsod megyei Amatőr Képzőművészeti' Stú­diót. Utólag mondhatjuk, hogy bár megyei elnevezésük volt, ennek ellenére egy adott csoport érdekeit szol­gálta. Később vetődött fel a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, valóban megyei hatású, operatív szervezetet. Igy érkeztünk el az elmúlt év májusához, amikor, az előzetes szervezések után, alakuló ülését tartotta a B.-A.-Z. megyei Amatőr Képző- és Iparművész Stú­dió. Legfontosabb célkitűzé­se, hogy az amatőr, vizuális művészetekkel foglalkozókat szervezetileg tömörítse, azo­kat az embereket hozza ösz- sze, akik munkásságuk, ed­digi színvonalas szereplésük révén olyan szinten állnak, hogy az amatőr képzőművé­szeket képviselve a megyei mozgalom élesztői lehetnek. Persze, azonnal felvetődött a kérdés, nem gyengíti-e majd a szakkörök legjobb embe­reinek ilyen kiemelése a ko­rábbi közösség, csoport te­vékenységét? Hittünk, és ma is abban hiszünk, hogy a szakkörvezetők és a szakfel­ügyelők által javasolt tagok stúdióbeli tevékenysége nem a körök ellenére, hanem ép­pen az ő érdekükben kama­toztatható. Nem szakmai „elitet” kívántunk „összehoz­ni”, hanem olyan stúdió- szervezetet, amelyben ki-ki a Saját munkája révén hatás­sal lehet, akár a saját köre, akár a megyében létező töb­bi kör tagjainak munkájára is. Ennek a szervezetnek a megyei művelődési központ a gazdája, de bírja minden más szerv támogatását is. Jelenleg az alakuló létszám­mal — f>0 emberrel — szá­molhatunk, de hangsúlyozni kell. hogy ez nem zárt szer­vezet. A színvonalra érzé­keny cserélődésnek lehetősé­ge van és továbbra is lesz. — Lassan egyéves múltra tekinthetünk vissza. Az idei első, ózdi találkozón jelenle­vők a hatvanas évek képző­művészetéről szóló szakmai előadás mellett beszélhettek a képzőművészeti amatőr mozgalom megyei helyzeté­ről; s a tavaly Kazincbarci­ka mellett rendezett komp­lex olvasótábor idevágó ta­pasztalatairól. A vitát, ön vezette. Hogyan foglalná ösz- xzc számunkra. az ott, elhang­zottakat, a legfontosabb meg- áüapitásokat? — A legtöbb vűtmnÓHT, gondolat a különböző vizuá­lis művészeti ágak helyzeté­ről, a szakkörök és táborok éleiéről fogalmazódott meg, többnyire problémaként: Ke­vés a meglevő és dolgozó képzőművészeti körök mű­helyháttere, jó lenne, ha ki­alakulnának olyan centru­mok (Ózd, Miskolc, Kazinc­barcika, Gönc, Sátoraljaúj­hely, Encs, vagy Telki banya, Leninváxos), amelyek megfe­lelő anyagi-tárgyi feltétele­ket tudnának biztosítani a működéshez- Az említettek között Kazincbarcikán, Mis­kolcon és Göncön kezdemé­nyekben már megvan ez, de a többi helyen is indokolt létrehozásuk. Ezek a műhe­lyek egyben — nyitottságuk révén — az oktatási rend­szeren belüli vizuális neve­lési is szolgálják... A ta­nácskozáson ott voK Rarczi Pál. grafikusművész, s ő is hallhatta, bogy nagyobb szüksége lenre a stúdiónak a képzőművészek helyi, terüle­ti szövetsége támogatásá­ra... Gondként vetődött fel a megyei művésztelepek munkájának koordinálása, és a Népművelési Intézettel va­ló tartalmasabb együttmü­ifödés. Ä Kalahari azt lehetett leszűrni az elhangzottakból, tt ez korábbi tapasztalatunk is, hogy az Amatőr Képzőművé­szek Országos Tanácsa mun­kájának hatását nem érez­zük. Ügy tűnik, hogy a vi­zuális amatőr mozgalmon belül több ponton tisztázat­lanok még tartalmi és fo­galmi dolgok. Mintha nem a mozgalom lényegére kon­centrálnának. Mi erre a tisztázásra nem várunk, mi itt helyben egyetértettünk abban, hogy dolgoznunk kell, csináljuk tehát, ami tő­lünk telik. — A kétnapos ózdi Mát- kozón több program arra. volt hivatott, hogy színesítse az együttlétet. Hogyan sike­rült ezeket kihasználni? — A stúdió tagjai, érdek­lődésüknél és munkájuknál fogva is, olykor-olykor ta­lálkoznak egymással. Én » legnagyszerűbbnek azt tar­tom, hogy ezek az emberek lehetőséget kaptak arra, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymást beszélgetésekben, gesztusokban ... Ózdon is ol­dott, baráti ismerkedéssel zárult a program, ami me­gint nem azt jelenti, bogy lezártunk valamit. A nyitás ebben a lényeg, mert azt' re­méljük, lrogy ezután meg in­kább várni fogják a követ­kező, ősszel, Encsen sorra kerülő újabb találkozást. Ózdról még annyi t: a fotó­sokat leszámítva 80 százalé­kos volt a részvétel, amire csak azt lehet mondani: na­gyon nagy öröm. Azt azért megjegyzem, hogy a fotósok közül is a miskolciak hiá­nyoztak ... Végezetül még egyszer hangsúlyozom, ez » szervezet, ez a stúdió nem zárt, s hogy ne legyen az, a stúdió vezetősége és a gaz­da megyei művelődési köz-t pont folyamatos figyelemmel kísér minden eseményt, ren­dezvényt, pályázati lehetősé­get: ami alkalmat ad arra, hogy minden, színvonalas munkával jelentkezőt, tag­jaink közé fogadhassunk. Téoagy József Ez ntfÉüt is az eszperantó professzora ÄbaüjszünitSri satfülete« 1891. október 6-án dr. Kalo- csay Kálmán, az orvostudo­mányok doktora, az eszpe­rantó mozgalom világszerte ismert költője, írója, műfor­dítója. Halálának — 1976. február 27. — évfordulóján rá emlékezünk. Érdeklődése korán az em­beri betegségek megismerése és gyógyításuk felé fordult Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1918-ban or­vosi diplomát szerzett, majd a fővárosi László Kórházban dolgozott 1967-ben bekövet­kezett nyugdíjazásáig. Ritka­ságszámba menően gazdag életműve megkérdőjelezni látszik az emberi teljesítőké­pesség határairól vallott né­zeteket. Orvosi szakírói mun­kássága, a fertőző betegsé­gekről írt könyvei az orvos­tudomány egyetemes érté­keit gazdagítják. Munkássá­ga elismeréséül 1962-ban egyetemi tanári címet ka­pott. Irodalmi és nyelvészeti te­vékenységét a legnagyobbak kfizOtT tartja saúmon az esn­peranló világ. A nemzetközi nyelvvel még egyetemista korában ismerkedett meg, s terjesztésének ügyét, a ma­gyar és más népek irodal­mának míves tolmácsolását egész életében ars poeticájá­nak tekintette. Eredeti esz­perantó költőként indult. Vallotta, hogy az irodalom „csinálja” a nyelvet. 1921- ben jelent meg Világ és Szív (Mondo kraj Koro) című verseskötete, majd Irodalmi Világ (Literatura Mondo) címmel eszperantó nyelvű la­pot jelentetett meg 1922-ben. Műfordításai könyvtárra va­lót tesznek ki. Fő feladatá­nak a magyar irodalom tol­mácsolását tartotta, de átül­tette a világirodalom szá­mos remekművét is. Balassi Bálint. Csokonai Vitéz Mi­hály, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond — csupán néhá­nyat említve — mellett Shakespeare, Baudelaire, Heine művei is helyet kap­tak. Petőfi János vitézének eszperantóra fordítása — mely a kínai fordítás alap­jául szolgált — igazi irodal­mi ritkaság vott. 1924-bM Madách Imre remekművé­nek fordítása világhírt ho-1 zott a magyar orvosnak. Igen sokan ismerték meg a Tra­gédiát Kalocsay nyomán;kü­lönösen Svédországban. Ja­pánban, Brazíliában, Hollan­diában volt a könyvnek si­kere. Nyelvészeti munkássága is úttörő jellegű. Az élő, s egy­re gazdagodó nyelv védel­mezője volt. A világ eszpe- rantistái ma is használják könyveit. Rendszeres eszpe­rantó nyelvtanát. Korát meghazudtoló erővel szervezte a mozgalmi élelet. Tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Eszperantó Szövet­ségnek. munkahelyén meg­alakította az Eszperantista Orvosok Világszövetsége ma. gyár tagozatát. Az orvostudományok dók. tora, az eszperantó nyelv professzora nevét vette fel szülőhelyén, Abaújszántón az elmúlt év októberében meg­alakult eszperató klub. Molnár László ' i MISKOLCI ; FÉNYSZÖV Kedvezményes szolgáltatás SZÖVETKEZETÜNK MŰTERMEIBEN 1982. MÁRCIUS 1-TÖL MÁRCIUS 31-IG EREDETI SZÍNES GYERMEKFELVÉTELEK 40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KÉSZÜLNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom