Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
1982. február 25., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kételyek egy üzlet kerül Már megint állnak a gépek az erdőbényei gyöngykova- foídet kalcináló üzemben! Így aztán ismét nem lesz semmi a szépen elképzelt termelési riportból. Igaz, megszokhattuk volna már a kudarcot, hiszen még sohasem tudtunk úgy érkezni, hogy lássuk, mint égetik a növényvédő szerek hordozó- anyagaként alkalmazott tengeri eredetű ásványt. Huszonnyolc hónappal ezelőtt adták át rendeltetésének hazunk első ilyen létesítményét, de a két és egyharmad év nagyobb részében szünetelt a munka. Az évi kapacitás 20 ezer tonna, az eddigi összes termelés azonban legíeljebb 10 ezer tonnára tehető. Az üzem teljesítő képességének tehát alig több, mint a húsz százalékát hasznosították! Mindezzel tisztában vagyunk, ennek ellenére „fáj” ez a mostani csalódásunk. Mert a tapasztaltaktól eltérően, valami biztatóra számítottunk. Arra, hogy végre Erdőbényén elmozdullak a holtpontról. Reményünket Övári József üzemvezetőnek múlt év júniusi nyilatkozatára alapoztuk. — Határozottan vannak biztató előjelek — felelte a jövővel kapcsolatos kérdésünkre. — Svájcba nemrégiben küldtünk 30 tonna égetett gyöngykovaföldet., s amennyiben a partner elégedett lesz a kísérleti eredményekkel, várhatóan 1000 tonnát rendel. Egy NSZK-beli céggel is jó úton halad az 1000 tonnára szóló szerződés megkötése. Mintát küldtünk a termékből Olaszországba és Venezuelába, ami egyértelműen a piac élénkülését mutatja. Amennyiben ezek az exportier vek bejönnek, hamarosan megduplázhatjuk a termelést. Nos, nem jöttek be az említett exporttervek 1 Egyáltalán: semmilyen tervek nem váltak valóra! Ezekről azonban majd később szólunk. Nézzük, miért állnak ismét a gépek az üzemben? Keress ül: az üzemvezetőt, de nem találjuk. Időközben áthelyezték a Hegyaljai Ásványbányák mádi központjába. A „legnyilatkozatképesebb” vezető e pillanatban Kalapos László technológus — hallgassuk tehát az ő válaszát: — Január 20-a óta nagyjavítást végzünk. Átvizsgálunk valamennyi gépet és berendezést, az elhasznált alkatrészeket kicseréljük. Erre a munkára rendelkezésre áll 43 fizikai dolgozónk, ehhez jövünk még mi. műszakiak, továbbá az adminisztratív állományúak, szám szerint tizenhármán. Ha jól számolom, huszonnégy embert átirányítottunk a mádi őrlőbe és a" szegi üzembe. Itt. feleslegesek lennének, az új helyükön viszont hasznosan foglalkoztatják őket. — De mit szólnak az áthelyezéshez az érdekeltek? Hiszen az elmúlt évben is hasonlóban volt részük. Nem szül ez az intézkedés, az örökös jövés-menés bizonytalanságot? i — Ez a veszély fennáll — ismeri el a fiatal technológus. — Számítunk rá, hogy néhányan nem térnek majd vissza. Leszámolnak, vagy maradnak olt, ahol jelenleg dolgoznak. Sajnos, számottevő nálunk az elvándorlás. Érthető okokból. Mivel csak termelgetünk, kevés a pénz, elmarad az esetleges prémium. Ebben a helyzetben azonban nem tudunk mást tenni... Szétnézünk az üzemben. Fotózni is szeretnénk, de nincs mit, pontosabban nincs kit. Két karbantartóval találkozunk mindössze a hatalmas létesítményben, ők is csigatempóban dolgoznak. Igaz, felesleges volna hajtaniuk magukat, hiszen ennyi ember augusztusig játszva elkészülhet a feladattal. Hát ilyen gazdagok vagyunk?!... — Az elmúlt évhez képest három hónappal korábban álltunk le nagyjavításra — közli Kalapos László. — Kijött a lépés, a. vártnál rövi- debb idő alatt eleget tettünk a termelési kötelezettségünknek. A technológiában végrehajtott változtatásoknak köszönhetően, a napi teljesítmény elérte a 40 tonnát. Ez legalább másfélszerese a korábbi eredménynek. Tudnánk tehát termelni, de fölösleges. Nincs vevő az égetett gyöngykovaföldre. Illetve kevés van. Így aztán jut idő a javításokra. Egy külső vállalkozó, a GÉPSZER az atomizer, vagyis a porlasztó szárító tetejét is lecseréli. Kissé már elkopott, s nem szeretnénk, ha üzemelés közben megtörténne a baj. Mert mi legszívesebben egész évben üzemelnénk ... Erre sem az idén. sem a közeli években aligha lesz szükség. Legalábbis kevés a remény a felfutásra. Az ez évi termelési terv 4100 tonna, kevesebb, mint a tavalyi volt. Úgy tűnik tehát, hogy nem előre, hanem visszafelé lépnek Erdőbényén. Most üt vissza a 110 millió forintos beruházás nem megfelelő előkészítése, a piackutatás elmaradása. Mert kétségtelen, hogy szükség van egykét év kísérleti időre, ami alatt kiderül, milyen hatással van a növényvédő szer a környezetre, de miért kell erre most. megkésve rádöbbenni ?! Miért nem szerezte be a Minerálímpex időben azokat, a hatósági engedélyeket, amelyek lehetővé tennék a termék külföldi értékesítését? Mert, az üzemtől nemcsak 2 millió dollár import- megtakarítást, hanem 1 millió dollár exportbevételt is vártak, éves szinten. Ezekből a merész célkitűzésekből azonban még alig vált valóra valami. — Idehaza 3000 tómra égetett gyöngykovaföldet szándékozunk értékesíteni az idén — közli Orbán József, a Hegyaljai Ásványbányák főmérnöke. — ^ Az egyedüli megrendelőnk a Tiszavasvári Alkaloida. A Nemet. Szövetségi Köztársaságba 1100 tonnát szállítunk, s két céggel állunk kereskedelmi kapcsolatban. Próbálkozunk piacszerzéssel Finnországban és Svédországban, egyelőre még nem tudni,' milyen sikerrel. Surnmázatként ide kívánkozik : nem hasznos az ásványbányáknak a kalcinált gyöngykovaföld termelése. Sőt — merjük kimondani! — kész ráfizetés az üzem fenntartása. Egyelőre nincs is sok remény a gyökeres változásra. Nincs, mert túlságosan sok a bizonytalanság az üzlet, a jövő körül. Koiaj László A Budapesti Minőségi Cipőgyár Tísk»- # kesziben levő, túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemegységénél, naponta 4-5 ezer pár cipőfelsőrészt gyártanak. A cipőtalp előállítása és a felsőrésszel való „összeszerelése” az anyavállalatnál történik. A Minőségi Cipőgyár kényelmes, divatos termékeivel a hazai vásárlókon kívül a Szovjetunió és az NSZK lakossága is találkozhat a szaküzletekben. A felvétel a szabászati üzemrészben készült, ahol Zombor Lászióné (alsó kép) szovjet exportra, magyar gyártmányú KAEV-tipusú hidraulikus szabászgép segítségével a termék felsőrészalkatrészeit szabja ki. Fojtán László felvétele Belföldre és exportra Hazai és külföldi megrendelők számára készülnek a Diósgyőri Gépgyár kábelgépeket gyártó II. gyáregység szereldeüzemébena DI.B-6/3050 tipusú hidraulikus lemezollók. A képen Újvári Péter szerelő-lakatos a gyártás alatt levő lemezvágóollón az anyagütközö beállításán dolgozik. Alkatrész-,, üldözőben” Á hiánycikk ára... A nap már megint csúfot űzött a hőmérővel. Hiába lapul a higanyszál a „0” fok alatt, senki nem hisz neki. A föld sem, amely hagyja megpuhítani magát a déli verőfényben. A szerelők bokáig sárban forgolódnak a gépek körül, már nem mennek a műhelybe javítani — legfeljebb melegedni —, hiszen szél ide, szél oda, a tavasz már közeledik, s vele az indulás vágya, az a furcsa feszültség, amely gyorsabb munkára serkenti az embert. A szerelő tudja: van ideje, , hiszen két hétnél előbb nem száradnak meg a szántások rögei, mégis mielőbb szeretné a felkészülést a háta mögött tudni. Három morcos embert mégis találni a megyaszói Aranykalász Termel öszö vetkezet telepén. Fekete Gézá- t nak példáid meglehetősen J savanyú az arca: • — Az anyagbeszerző most ! jött fél órája, megint üres i kézzel. Esküszöm, hogy ei- [ megyek valami idegnyugta- i tót felíratni magamnak. i Arra nagy szüksége is lesz, 1 ha az elkövetkező napokban | bemerészkedik az irodába. i Ment az agronómusok sze- ] netnek kérdezni: — Mi van i a Rábával? Alusztok? I — Ilyenkor valamit felel- ni is kellene. Csak mit? Ha • mentegetőznék, könnyen ta- J lálnék indokot. Az anyagbe- i szerző két hónapja járja ! az országot, s mit hoz? Al- i katrész helyett újabb taná- 1 csókát Javaslatokat, hogy , még hol próbálkozzon a ku• tatással. | A lista meglehetősen hosz- i szú. Félmillió forint értékű ] alkatrész felsorolását tártál- i mázzá. Fábián László mű- [ szaki vezető lobogtatja: i — Minden gépünkkel ké1 szén vagyunk, csak azokkal | nem, amelyek a tavaszi in- i duláskor szükségesek. Mert J vetni már tudnánk, de a ta- i lajt elmunkálni nem. Van [ két Rába Steigerünk. Van ■ kombinátorunk, de nincs • hozzá rúgóskapa. Tárcsánk , is van, de valami furcsa do- i log folytán — valószínűleg J dolgozott — elkoptak a le- i velei. Nem tud véletlenül J valahol eladó csipkéstárcsát? i Ha netalán valaki eddig [ eljutott az olvasásban, s vé- i letlenül van belőle raktáron. 1 gyorsan nézzen utána a zsír- , zócsapágyaknak is. mert er- i re is szükség van. A többi [ kérés közlésére helyhiány i miatt nincs mód. De szíve- J sen visszaadjuk a szót Fe- i két* Gézának, a szövetkezet ! gépüzemeltetőjének. Akinek " hangja továbbra is lemondó: — Nem tudom, hogyha tönkremegy egy hatezer forintos fogaskerék a Rába sebességváltójában, miért kell az egész, több mint kétszázezer forint értékű sebváltót megvenni. De most akár azt is megvennénk. Ha kapnánk. Helyette kapunk jó tanácsot: szerezzük be az alkatrészeket már megelőző évben! Egy olyan kis jövedelmű szövetkezet, mint a miénk, ezt aligha tudná megtenni, a kétmilliós készlet elvinné a teljes nyereséget Sikerült közbeszúmom egy óvatos kérdést: — Más gazdaságokban a hiánycikkeket házilag legyártják, vagy a szomszédos üzemtől szerzik be. Itt nem lehet? Fábián Lásdó gyanús szelídséggel nézegette a meny- nyezetet Nem szakadt le. — A szomszédos gazdaságok hasonló cipőben járnak. Ezek nagy értékű gépek, s nem lehet vei ük megcsinálni azt, amit az MTZ-vel. Két esztendővel ezelőtt, azokhoz nem lehetett kapni alkatrészt. Akkor két traktorból összeállítottunk egyet. Vagy elmentünk a szomszédba, s annak selejtgépéből búvárkodtak ki a hiánycikket. De két Rábából egyet összerakná, amikor mindkettő munkájára szükség van, az több, mint luxus. A „segíts magadon” mozgalom ilyenkor csődöt mond. Az esztergályosunk készséggel megcsinál egy perselyt — ezek 95 százaléka természetesen hiánycikk, s házilag készül — vagy csapot, a szerelők felújítják a fékdoboMi épül (Folytatás az 1. oldalról) amennyiben a pénzügyi feltételek lehetővé teszik, létrehozzák a városi-járási tüdőgondozót. Az idén várhatóan elkészül a rendelőintézet bővítésének kiviteli terve, s megkezdik az alapozást, majd az épület szerkezetének szerelését. További feladat még Szederkény vá rosrészben (óváros-szerlO létesítendő orvosi rendele építésének megkezdése is. A fejlesztési terv’ kulturális szolgáltatásra, szállítási, hírközlési. vízgazdálkodási, kereskedelmi célokra, s energiaellátásra több, mint Ukat, de azért szentségtörés lenne azt kérni, hogy kazánlemezből gyártson egy speciális öntvény ű fogaskereket. Vagy esetleg esztergáljon gumitömítéseket. Balta László traktorosnak hasonló a véleménye: — Amit házilag meg tudunk bütykölni, azt már megbütyköltük. De a sebességváltóval nem tudunk mit kezdeni. Amikor a termelési rendszer szerelője — feladata lenne az alkatrészek beszerzése — itt járt, csak annyit jegyzett meg, máshol már szét sem szedik. Sót, megbiztatott, már útban van a szállítmány, s ahogy hírlik, pár héten belül meg is érkezik. Félek, egy kicsit akkor már késő lesz... Mielőtt elváltunk volna, motoszkált egy kérdés bennem: hogyan akarják üzemeltetni az alkatrészhiányos gépeket, mert abban biztos vagyok, hogy még hiányosan is összerakják azokat. A választ végül is megkaptam: Attól a dübörgő traktortól, amely trágyát vitt ki a határba. A zöld színű T—150-esről tudtam. hogy nem kaptak hozzá hüvely- dugattyút. Nos — mivel s akember nem vagyok — ha attól füstölt úgy, mint a „lopakodó expressznek” csúfolt vonat gőzmozdonya, a gönci emelkedőn, akkor azt hiszem, az alkatrészkérdés jóval többe kerül nekünk, mint gondolnánk. Mert az a gép bizony pocsékolta az üzemanyagot. S mi lesz. ha még jó néhányat így kell üzemeltetniük?!... — kármán — 1S82-ben? zenhétmillió forintot irányoz elő. A tanács állásfoglalásában végezetül felhívta a figyelmet rá, hogy takarékos, körültekintő és hatékony gazdálkodással. színvonalasabb előkészítő munkával. nem utolsósorban széles körű társadalmi összefogással lehet és kell biztosítani Leninvá- ros ez évi fejlesztési és költségvetési tervének maradéktalan teljesítését. Továbbra is számítanak a dolgozók önzetlen segítőkészségére. Ezért, a közhasznű fejlesztési célok valóra váltásához 1982-ben 10 és fél millió forint értékű társadalmi inunkat kérnek a lakosságtól.
