Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. február 21., vasárnap h SZIP i laíázÉ r t r (Folytatás az 1. oldalról) gazdasága, biztosították valamennyi nép és nemzet jogi és gyakorlati egyenlőségét. Létrejött egy új történelmi közösség: a szovjet nép. A határozat részletesen szól a fejlett szocialista társadalom helyzetéről, feladatairól, megállapítva, hogy a Szovjetunió erős ipari hatalom, magasan gépesített mezőgazdasággal, élenjáró tudománynyal, kultúrával. A pártnak a XXVI. kongresszuson elfogadott irányvonala valameny- nyi köztársaság anyagi és szellemi potenciáljának fejlődésére irányul, s ugyanakkor azt is előirányozza, hogy mindezt maximálisan használják fel az egész ország harmonikus fejlesztésére. A határozat rámutat: tovább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom valameny- nyi osztálya, társadalmi csoportja, ami a fejlett szocializmus körülményei között elvezet az alapvetően osztálynélküli társadalmi szerkezet létrejöttéhez. Részletesen szól a dokumentum az SZKP-nak és a szovjet államnak a fejlett szocialista társadalomban mind szélesebb alapokon össznépivé váló szociális politikájáról is. A dokumentum a szocialista demokrácia elmélyülésével foglalkozva méltatja a Szovjetunió, illetve az .egyes köztársaságok új alkotmányának jelentőségét. Az alkotmány tükrözi a szovjet társadalom gazdasági, társadalmi és szellemi életében bekövetkezett változásokat, a szovjet állam mélységes demokratizmusát. „Á Szovjetunió tapasztalata bebizonyította: minél szélesebb körben fejlődik a szocialista demokrácia, minél demokratikusabb a társadalom élete, annál nagyobb erővel nyilvánul meg minden nép és nemzet dolgozóinak önkéntes, kölcsönös közeledése egymáshoz.” A határozat részletesen foglalkozik azzal a vezető, irányító és szervező tevékenységgel, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja fejt ki a szovjet népek és nemzetiségek fejlesztése, testvéri szövetségük megszilárdítása érdekében. Szól a határozat annák fontosságáról, hogy a párt- és állami szervekben megfelelően tükröződjék az egyes köztársaságok nemzeti összetétele, figyelembe vegyék nyelvi, kulturális, mindennapos igényeiket. Ugyanakkor a párt harcol a nemzeti szűklátó-, körűség ellen, a lenini tanításhoz híven arra tanítja a dolgozókat, hogy bármiféle nemzetiségi problémákat osztályalapokról közelítsenek meg. A határozat a továbbiakban a Szovjetunió létrejöttének nemzetközi jelentőségével foglalkozik. Az élet igazolta azt a lenini jóslatot, hogy az új társadalmi rend teljesen új nemzetközi kapcsolatokat hoz létre, olyanokat, amelyek mentesek a tőkés társadalomra jellemző megkülönböztetéstől, uralkodástól és elnyomástól. A határozat méltatja azt a szerepet, amelyet a szocialista országok kommunista és munkáspártjai töltenek be. Tevékenységük révén válik lehetségessé, hogy összehangolják a szocialista országok közös és nemzeti érdekeit, sikeresen oldják meg a fejlődéssel járó ellentmondásokat és nehézségeket, biztosítsák minden egyes ország és az egész szocialista közösség előrehaladását. Ezt a célt megbízhatóan szolgálja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés szervezete — hangoztatta a dokumentum. „Az SZKP következetesen állást foglal amellett, hogy a szocialista közösség erősítse tovább szolidaritását a nemzetközi kommunista, munkás- és felszabadító mozgalom minden osztagával.” A határozat erről szólva hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió együttműködik a felszabadí- tási mozgalmakkal, az imperializmus ellen küzdő felszabadult országokkal, harcol a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a fajüldözés, a gazdasági és politikai diktátumok ellen, következetesen támogatja az el nem kötelezettek mozgalmának imperialistaellenes hagyományait, gyakorlati segítséget nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy demokratikus alapokon alakítsák át a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. „A Nagy Október által megnyitott úton ma a Szovjetunió népeivel együtt a világ különböző országaiban sok száz millióan haladnak. Nincs és nem is lehet olyan út a szocializmushoz, amely megkerüli a marxizmus—le- ninizmus által feltárt, a Szovjetunió és a létező szocializmus országainak tapasztalatai, a forradalmi küzdelem és a szocialista alkotómunka nemzetközi gyakorlata által igazolt általános törvényszerűségeket, de nem lehet ezen az úton előre haladni úgy sem, hogy nem veszik sokoldalúan számításba minden egyes ország nemzeti sajátosságait” — hangoztatja a határozat. „Most, amikor az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai imperializmus politikája következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet, az egész emberiség sorsára nézve elsőrendű fontosságú, hogy aktívan valósítsák meg azt a lenini békestratégiát, amelyet pártunk és államunk képvisel” — szögezi le az SZKP KB állásfoglalása, amely az SZKP XXVI. kongresszusán a nyolcvanas évekre kidolgozott békeprogramról szól. „A Szovjetunió senkire sem kényszeríti az államrend bármiféle olyan sablonját és modelljét, amely, számításon kívül hagyná az egyes országok sajátosságait — folytatódik a határozat. — A Szovjetunió létezésének tényével, az újtípusú társadalmi és nemzetiségi gyakorlatával, a kapitalizmus számára megoldhatatlan bonyolult problémák megoldásának példájával gyakorol mindinkább növekvő hatást a történelem menetére. A határozat befejező része részletesen szól a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójával kapcsolatos feladatokról, teendőkről, külön kiemelve az évforduló tiszteletére indított szocialista munkaverseny fontosságát. Feladatul szabja meg, hogy fejlesszék tovább az eszmei-politikai, a hazafias és internacionalista nevelőmunkát, árnyaltan és világosan propagálják a szocialista építőmunka történelmi eredményeit, vívmányait. Részletezi a politikai munka feladatait, külön kiemelve a nacionalizmus ellen vívott harc fontosságát. A kommunisták feladata, hogy állhatatosan erősítsék a szovjet nép egységét és összeforrottságát — állapítja meg a többi között a dokumentum, amely arra szólítja meg a kommunistákat, a Komszomol tagjait, az ország minden népének és nemzetiségének dolgozóit, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak, eredményes megvalósításával köszöntsék a Szovjetunió létrejöttének évfordulóját. George Washington Az Amerikai Egyesült Államok népének George Washington, a tizenhárom amerikai, angol gyarmat függetlenségi háborújának vezére, majd az új állam- szövetség első elnöke történelmük legfontosabb személyisége, legnagyobb alakja. Ottani tiszteletét talán úgy érthetjük meg, ha képzeletben egy személybe egyesítjük államalapító István királyunkat, a Habsburgok ellen sikerrel harcoló, majd Erdélyt föl- virágoztató Bethlen Gábort, a sokéves szabadságharcot vezérlő és az országért vagyonát föláldozó Rákóczit, a nemzeti függetlenségért folytatott fáradhatatlan tevékenységéért és a jobbágyság fölszabadításáért „apánk”-ként tisztelt Kossuth Lajost és az elkerülhetetlen kompromisszumokat megkötő és egy országgal elfogadtató Deák Ferencet. Washington mindezt jelenti Amerikának. Az újonnan fölfedezett kontinens keleti partvidékén a 17—18. században létrejött angol telepesgyarmatok lakossága az otthoni nehéz életkörülmények elől menekülve, vagy vallási meggyőződésének szabadabb gyakorlását keresve, esetleg a törvény által erre ítélve, a vagyonszerzés reményében, esetleg a puszta kalandvágytól sarkallva kelt át az óceánon. Az 1770-es évekre két és fél millióra duzzadva büszkén állapították meg ezek a gyarmatosok, hogy sikerrel küzdöttek meg a zord természettel, a szülőföldjüket primitív fegyverekkel sikertelenül védelmező indiánokkal, a rivális francia és spanyol gyarmatosítókkal. Viszonylag civilizált életkörülményeket és biztos megélhetést teremtettek maguknak, egy részük meg is gazdagodott, s mindnyájan nagyjából szabadon, saját maguk által választott elöljárók vezetése alatt, lényegében saját törvényeik szerint éltek. 1763-ban, a hétéves háború végén még együtt ün- nenelték az anyaországgal a Franciaország fölött aratott nagy győzelmet, ami többek között Kanada megszerzését is jelentette. III. György angol király és miniszterei elkövették azonban azt a hibát, hogy a háborúban kimerült állam- kincstár feltöltését és az új területek kormányzásának költségeit elsősorban az amerikai gyarmatok népének munkájából akarták biztosítani, ráadásul az érdekeltek megkérdezése nélkül. Amikor a londoni kormányzat erőszakhoz .folyamodott. a gyarmatok népe is fegyvert fogott. Megkezdődött a „lázadók” önvédelmi harca, egyelőre jogaik védelmében, az angol kormány meghátrálását remélve. Ahogy a szabadságharcoknál ez már törvényszerű, rövidesen nyilvánvaló lett, hogy félmegoldásokra nincs lehetőség, s a 13 gyarmat küldötteiből álló Kontinentális Kongresszus 1776. július 4-én elfogadta az elszakadást kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, létrehozva az Egyesült Államokat. Hét évig tartott a küzdelem, amíg a nyilatkozatból valóság lett, de az 1783-ban aláírt békében a világ legnagyobb gyaímatbirodal- mával, győztes háborúkban rnegedződött hivatásos katonaságával és hatalmas hajóhaddal rendelkező Anglia elismerni kényszerült a szabad polgárok és földművelők önkéntes hadseregének győzelmét, volt gyarmatai önálló államiságát. Ennek a függetlenségi harcnak volt a fővezére a Virginia gyarmaton született és ott eredményesen gazdálkodó, jómódú ültetvényes, George Washington. Megfontoltsága, példamutató jelleme, hadvezéri képességei és szívós kitartása a népszerűség mellett a győzelmet, a sikert is meghozták számára. A győzelem után szívesen pihent volna birtokán, Mount Vermontban, de végül az új állam megszervezése és irányítása is jórészt rá hárult: a kezdeti politikai nehézségek és pártharcok után az ő elnöklete alatt dolgozta ki az alkotmányo- zó konvent az Egyesült Államok alkotmányát, majd ő lett annak első elnöke 1789-ben. Nyolc sikeres év két ciklus letöltése után visszautasította harmadszori jelölését, búcsúüzenetében pedig kijelölte az Államok külpolitikájának hosszú időn át követett útját, az Ovilág rivalizálásaitól való távolmaradás programját. Az amerikai angol gyarmatok sikeres küzdelme nem csupán szabadságharc, függetlenségi hábdrú volt. de politikai és társadalmi forradalom is. Létrejött a világ első modern köztársasága, széles körű szabadságjogokkal (amelyek azonban a négerekre és az indiánokra nem terjedtek ki), megteremtődött a gazdaság korlátoktól mentes, igen gyors fejlődésének lehetősége. A harcban Angliával tartó „loyalisták” (zömükben nagybirtokosok) tulajdonának elkobzása és kis egységekben történő elárverezése hozzájárult a mezőgazdaság „amerikai utas”, farmertípusú szabad fejlődésének kialakulásához. Nem lebecsülendő az amerikai függetlenségi háború nemzetközi hatása. Az anyaország elnyomó intézkedéseivel szembeni bátor kiállás világszerte lelkesedést keltett a szabadság hívei sorában, sereglettek az önkéntesek Európából, akik között a francia Lafayette és a lengyel Kosciuszko a legismertebb, de a magyar Kovács Mihály ezredes nevét és tetteit is nagy tisztelettel idézik. A Függetlenségi Nyilatkozat nemes elvei, az 1788-ban elfogadott Alkotmány ési ennek 1789-es kiegészítése, az emberi jogokat fölsoroló „Bili of Rights” ösztönzést és példát adott mind a kortársaknak, mind az utókornak, mindenütt, ahol társadalmi és politikai változásokat, jogokat, nemzeti függetlenséget követelő erők jelentkeztek. A francia polgári forradalom, a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatok függetlenségi harca, de a magyar reformkor és szabadságharc, majd később számos nép felszabadító mozgalma is Washington és a többi „alapító atyák” — Marx és Lenin által is nagyra értékelt — szellemét. sok esetben szavait idézve és követve kísérelte meg a polgári rend és a nemzeti függetlenség megteremtését. J. G. Alkotmánymódosító tervezet Február 26—27-én ülést tart a lengyel parlament — jelentették be szombaton Varsóban. A tanácskozáson kilenc napirendi pont szerepel, ezek többsége számos törvénytervezet előterjesztéséből tevődik össze. Az egyik legfontosabb napirendi pontként három szejm-bizottság együttesen előterjeszti a kormány által kidolgozott nyolc törvénytervezetet, amelyek kivétel nélkül a gazdasági reformmal kapcsolatosak. Külön-külön tervezet szól a társadalmigazdasági tervezésről, az árakról, a vállalatok pénz- gazdálkodásáról, az állami vállalatok adóztatásáról, a bankjogról, a Lengyel Nemzeti Bank alapszabályzatáról, az állami statisztikai rendszerről és a vállalatok külkereskedelmi jogáról. Egy kilencedik, ehhez a témakörhöz kapcsolódó rendelet- tervezet azokat az árukat és szolgáltatásokat jelöli meg, amelyek órát a gazdasági reform körülményei között is központilag határozzák meg. A szejm elé kerül a Lengyel Népköztársaság alkotmányának módosításáról és az állambíróság létrehozásáról szóló törvénytervezet is. Varsóban hangsúlyozzák, hogy az összes napirendi pontok közül a gazdasági reformmal kapcsolatos törvénytervezetek az elsődleges jelentőségűek, amelyek végleges szövegéről hosszú hónapokon át tartó konzultációk, vita eredményeként pénteken állapodtak meg az illetékes szejm-bizottságok. A bizottságok elé eredetileg nyolc törvénytervezetet terjesztett a kormány, de a parlamenti testületek szükségesnek tartották egy kilencedik tervezet kialakítását, amelynek értelmében külön ár- ügyi miniszteri posztot hoznának létre. KRESZ-verseny ez ÉPFÜ-éI A technika fejlődése, a járművek specializálódása egyre bonyolultabb feladat elé állítja a járművek vezetőit. A gépkocsipark bővülése szintén igényli a jól felkészült, összetett feladatok megoldására is alkalmas gépkocsivezetőket. A követelményeknek megfelelni viszont csak úgy lehet, ha a gépkocsivezetők rendszeresen képezik magukat. Ezt a törekvést segíti a 3- as számú ÉPFU vezetősége is, amikor a gépkocsivezetők között évenként megrendezi a KRESZ-versenyt, ahol a pilóták számot adhatnak tudásukról. A vetélkedő ez évben „Segítsük egymást a közlekedésben” országos kezdeményezés jegyében került megrendezésre. Az elődöntőket munkahelyenként bonyolították le, amelyen 734 gépkocsivezető vett részt. Az itt legjobb eredményt elért versenyzők bejutottak a döntőbe, amelyre tegnap — szombaton — került sor a 3-aa számú ÉPFU miskolci központjában. A verseny első részében KRESZ- és műszaki tesztlapok kitöltése volt a feladat, majd menetokmányok vezetéséből vizsgáztak a versenyzők. Az elméleti részt rutinpályás gyakorlati vezetés követte, ahol egyben a legminimálisabb üzemanyag-felhasználással kellett a járművet üzemeltetni. A döntőn részt vevő 26 versenyző jó felkészülésről, szakmai tudásról adott számot. A vetélkedőn a legjobb eredményt Nagy Gy. István, Hoffman János, Szabolcsi József és Csernik János érte eb A versenyzők az erkölcsi elismerésen túlmenően pénzjutalomban részesültek. A legjobb eredményt elért négy versenyző egyben jogot kapott arra, hogy a március 12- én Miskolcon megrendezendő országos döntőn a 3-as számú ÉPFU-t képviselje. M. L. „0”-ás villamos, & villamospótló buszok KizlekJési vátozások a Marx tér kirofékjn Hídépítés miatt változás lesz a Miskolci Közlekedési Vállalat Vasgyár környéki villamosainak útvonalában. Mától, február 21-től ugyanis átadják a forgalomnak a Ballagi Károly utcai Szinva- hidat és ezzel egyidőben megkezdődik a Herczeg Ferenc utcai híd átépítése. Ezért a Marx tér—Vasgyár között közlekedő „0”-ós villamos ingajárat útvonala megváltozik, a tömegközlekedés pedig az alábbiak szerint módosul. „0”-ás jelzéssel villamost közlekedtetnek ,a Vasgyár végállomás—Üjgyőri piactér között (régi Il-es megállóhelyéről). Munkanapokon, szombaton és ünnepnapokon a Vasgyárból az első járat reggel 4.35-kor indul, az utolsó pedig 0.12-kor. Az újgyőri piac megállóhelyétől az első járat reggel 4.25-kor, az utolsó pedig éjfélkor indul. A járatok menetideje 5—6 perc lesz. A Marx tér—Vasgyár villamos-végállomások között villamospótló autóbuszok közlekednek majd Marx tér végállomás, Herczeg Ferenc út, Vasgyár villamos-végállomás, illetve Fürdő út és Marx tér végállomás között. Ennek megállói a jelenlegi 29-es autóbusz megállóhelye a Marx téren, valamint a Vasgyár villamosvégállomás. A Marx téren a 29-es autóbusz indítóállása a 19-es járat mögé kerül áthelyezésre. Az első járat a Marx térről 5 órakor, a Vasgyárból 5 óra 4 perckor indul. A járművek átlagos követési időköze a munka-, illetve szombati napoktól, valamint az ünnepnapoktól, illetve a napszakoktól függően 6—15 perc időtartam lesz. Az utolsó járat a Marx térről este fél li-kor, a Vasgyárból pedig fél II után 5 perccel indul. A „0”-ás villamospótló autóbuszokon érvényesek a villamosbérletek és egyes villamosról történő átszállás esetén a villamos menetjegy is. A Herczeg Ferenc utcai híd átépítésének időszakában Marx tér végállomás—LKM I-es kapu megállóhelyek között a 9-, 19-, 29-es autóbuszjáratokon mindkét irányban továbbra is érvényesek a villamosbérletek. A híd rekonstrukciója várhatóan május elsejéig elkészül. A Miskolci Közlekedési Vállalat addig is kéri az utazóközönség megértését az építési munkálatok miatti átszállási kényelmetlenségekért.
