Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
1982. február 21., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Egy kisüzem tapasztalatai Családias a hangulat — az erdőbényei varrodában 28 varrónő dolgozik. Ötezres tételből ma már csak tíz darab a másodosztályú áru ... Hajducsek József szaktanácsadó Szűcs Gábornak, a seiyebi tsz juhászának magyarázza a vem. hességvizsgáló készülék működését Mi is az az llis Preg-Chek? avagy... ...hogyan rahrolheti a báráavszapiinilal? Családias a hangulat a varrodában, amelyet két évvel ezelőtt létesítettek Erdőbé- nyén. Nem csoda, hiszen csupán huszonnyolcán dolgoznak itt varrónők. Munkájukat is csak kilencen segítik — meósok, szálazók, csomagolok. A gépekért egy műszerész felelős, a munkát egyetlen csoportvezető irányítja. A varroda vezetője Szalai Béláné: — Január 4-én múlt egy éve, hogy ide költöztünk. Korábban egy régi családi .házban volt a munkahelyünk. A varrodát az erdőbényei Kossuth Szakszövetkezet tartja fenn, s gondoskodott a jobb munkakörülményekről is. Ez az épület í'égebben mozi volt, a szövetkezet alakította át varrodává. A Békéscsabai Kötöttárugyárral állunk szerződéses viszonyban, nekik varrunk bérmunkában gyermek- ruházati cikkeket. — Milyen esélyekkel indult a varroda? — Nagyon nehéz volt a kezdet — mondja Szalainé. — Olyanok jelentkeztek varrónőnek,- akik korábban másutt nem dolgoztak, s a varCFolytatás az 1. oldalról) számára az, hogy a munkában 45 szocialista brigád mintegy 850 tagjának példa- mutatására számíthatnak. A háztáji megerősítése, a kisárutermelés fejlesztése érdekében végzett integrációs tevékenység is eredményes volt, amit a háztáji ágazat 61 millió forintos „forgalma” bizonyít. A háztájiból többek között 54 200 hl tejet, 26 ezer házinyulat. kétezer hízott sertést értékesítettek, s megalakítottak egy nutriatenyész- tő szakcsoportot. A végzett munka színvonalas, elemző értékelése igen kritikusan tárta fel a hiányosságokat. valamennyi ágazat további lehetőségeit, „mozgósítható” tartalékait is. Számokban az 1982-es év legfőbb célkitűzése: a 600 milráshoz sem igen értettek. A betanulásra egy hónap állt rendelkezésünkre. A varrodát azért hozták létre, hogy munkához jussanak a kőbányában, a kalcinálóüzemben dolgozó férfiak asszonyai. Er- dőbényén mar jó néhány éve uralkodik az a szemlélet, hogy a lakosságot mindenképpen itt, a faluban kell tartani. Ezért került sor annak idején a labdavarróüzem megszervezésére is. A tapasztalatok azt bizonyítják: az asszonyok szívesen vállalnak munkát. Lelkesedésüknek, kitartásuknak köszönhető, hogy a varroda egyre jobb eredményekről adhat számot. Kezdetben, bizony, sok volt a minőségi reklamáció, s a vártnál kevesebbet termeltünk. Sok gondot okozott, míg az asszonyok megszokták az üzemi légkört. Napirenden voltak a civódások. a kereset sem úgy alakult, ahogyan terveztük ... — Szalainé néhány hónapja vezeti a varrodát, azóta jobban megy a munka. Hogyan lett varrodavezető? — Nekem is ez az első munkahelyem — mondja. — lió forint feletti termelési érték és 50 millió forint feletti nyereség elérése. A termelés mércéjét különösen az. alaptevékenységben állították magasra. Ezt szolgálja a 45 millió forintot meghaladó beruházások, fejlesztések nagy része is. Miután a részközgyűléseken a tagság megszavazta az újabb, a miskolci Egyetértés Tsz-szel való egyesülést, a Bartók Béla Tsz közel 5500 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. A Boi’sodszirák körüli települések után most már Miskolc határának jelentős részét is művelik. Tervük, hogy az eddiginél jobban járuljanak hozzá a város élelmiszer- ellátásához. így többek között a tavalyi 2621 mázsás hízómarha-értékesítést 15 százalékkal, az 5500 mázsás serA választás talán azért esett rám, mert én varrtam a legtöbbet, hiba nélkül. Jól esett az itt dolgozó asszonyok és a szövetkezet vezetőinek a bizalma. Célunk, hogy mielőbb megvalósítsuk a szalagszerű termelést. Ettől azonban még mindig sokan húzódoznak. Nem ritka, hogy a félkész árut a soron következő varrónő helyett éppen a szomszédnak, vagy a jó barátnőnek továbbítja az előző műveletet végző. Egyeseknek több a munkája, mint amennyit el tudnak végezni, mások pedig munkára várnak. A vezető feladata, hogy ez ne fordulhasson elő. Ehhez hasonló „apróságok” ellenére ma már kedvező változásokról beszélhetünk. Jó minőségű árut adnak ki kezük alól az asszonyok. A másodosztályú termékek aránya tizennyolc százalék lehet. Elértük, hogy ötezres tételből legfeljebb, ha tíz darab az osztályos áru. Épp az imént néztem át a visszajelzéseket: a gyár jónak ítéli a munkánkat. — Mit terveznek az idén az erdőbényei varrónők? — Ebben az évben hárommillió-ötszázezer forint termelési érték előállítását szabta ránk a kötöttárugyár. Az első fél évben továbbra is gyermekruházati cikkeket készítünk, a második fél évtől viszont már exportra is szállítunk. A gépparkunk ehhez megfelelő, korszerű, gyorsjáratú Textima-varrógépeken dolgozunk. Tervezzük a varroda bővítését is. Jelenleg egy műszakban dolgozunk, a gépek jobb kihasználása újabb dolgozók felvételére és betanítására ösztönöz. Még az idén szeretnénk bevezetni a kétműszakos munkarendet. A varrodában Bogár József né meós a legilletékesebb. hogy az erdőbényei varrónők munkájáról szóljon : — Ma délelőtt háromszáz bébiruhát meóztunk. Jól dolgoztak az asszonyok, csak három darabot kellett másodosztályúvá minősítenünk, a többi kifogástalan, első osztályú áru. A legügyesebb varrónőnek Kienes Ferencnél tartják: — Semmiféle szakképzettségem nem volt, amikor varrónőnek jelentkeztem. Korábban a kalcinálóüzemben voltam takarítónő. Az ottani keresetemnek most a kétszeresét viszem haza. Az átlagos keresetem háromezer-kétszáz forint körül mozog. Es nagyon szeretek varrni, örömömet lelem ebben a munkában, jóllehet, korábban soha nem csináltam. Már mindenféle műveletet el tudok végezni, otthonra is vettem egy varrógépet... Déváid Hedvig Fotó: Kozma István tésértékesítést 40 százalékkal kívánják növelni. Fő növényeikből, búzából és árpából a hektáronkénti 5 tonnás, kukoricából a 6,5 tonnás átlagtermés elérése a cél. „Zöldségprogramjukban” a gépi művelésű, nagyüzemi 250 hektárnyi zöldborsó és zöldbab mellett 120 hektárnyi részes, illetve családi művelésű zöldségféle termesztése • szerepel. Miskolc határában 35 hektár csonthéjas. 30 hektár bogyós gyümölcsöt és 10 hektár szamócát telepítenek, s fejlesztési alapjukból erre 5.5 millió forintot biztosítottak. A Bartók Béla Termelő- szövetkezet tervei szerint 1982 minden egyes munkanapján átlagosan 2.7 millió forint termelési értéket állít elő. <P- s.) A kevésbé tájékozott szemlélő akár rádióriportemek is nézhetné Hajducsek Józsefet, az. AGROCOOP szaktanács- adóját, hiszen vállán azzal a műszerrel, s kezében a mikrofonhoz hasonló valamivel bizony ilyesféle látszatot kelt. — De mit keres egy riporter a juhok között? — szül kérdést a következő gondolat, s e kérdés után feltámadt kétely már sejtetni engedi: egészen másról van itt szó. Egészen pontosan arról, hogy az a műszer nem magnó és mikrofon, következésképp a kezelője sem lehet rádiós. Hát akkor mi? Hogy tartja a régi mondás? Ha akarom vemhes, ha akarom nem. Ezalatt az értendő, hogy a hajdani vásárokban az állat gazdája aszerint dicsérte jószágát, számára mi volt az előnyösebb. Ily módon talán sikerült is olykor-olykor vásárlóját félrevezetni. Bezzeg, ha ott lett volna ez a magnónak nézett valami! Ennek nemigen járt volna túl az eszén! Hogy miért nem? A magyarázat igen egyszerű. A szóban forgó készülék ugyanis nem más, mint vemhességvizsgá- ló, amely már a vemhesség korai szakaszában kimutatja az állatnál a termékenyülést. Mielőtt működéséről szót ejtenénk, kérdezzük meg a berendezést forgalmazó és alkalmazó AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmányozási Rendszer alközpontvezetőjét, Varga Sándort: mi az előnye a korai vemhesség- vizsgálatnak- és a műszer által regisztrált eredménynek? — Az állattenyésztésben — legyen az bármelyik állatfaj — a gazdaságosság legmeghatározóbb tényezője a szaporulat. E műszerrel, amit rendszerünk alkalmaz, a sertésnél a fedeztetés után 30, a juhnál pedig 60 nappal 98 százalékos biztonsággal kimutatható a vemhesség. Hogy mi ennek az előnye? E vizsgálat által a terméketlen anyák kiszűrhetők, s tenyésztési fázis szerint csoportosítva rövid idő múlva újra ter- mékenyíthetők. Ha az állat ezek után is terméketlen marad, a vele született vagy szerzett meddőség miatt selejtezhető. Ezáltal az állománynál minőségi szelekciót is végrehajtunk. De szintén óriási előnye, hogy ezzel az időbeni kiválasztással jelentősen csökkenthető a takarmányozás költsége, hiszen a meddő állatok, ellentétben a vemhesekkel, nem kapnak abraktakarmányt... Az AGROCOOP megyénkben októberben kezdte meg a juhok korai vemhesség- vizsgálatát ezzel az amerikai llis Preg-Chek készülékkel. Azóta már több mint 12 ezer juhot vizsgáltak meg a különböző taggazdaságokban, így Tarcalon, Cigándon, Bód- vaszilason, Szentistvánon, Mezőnagymihályban. Milyen tapasztalatokra tettek szert? — E vizsgálatokkal — amit már itt megyénkben, illetve rendszerünk korábban az ország más részeiben végzett — több olyan fontos adatot kaptunk, amit azelőtt nemigen tudtunk. így e műszeres vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy az úgynevezett főidényben az anyáknak 85—86 százaléka termékenyen. Főidényen kívül, például ilyenkor télen 50—55 százalékos, májusban, júniusban pedig 60—62 százalékos a vemhesülés. Ami pedig a műszer pontosságát illeti ... Ez valóban lényeges kérdés, mivel néhány helyen még idegenkednek tőle. Nos, elmondhatom, hogy rendkívül pontos. De. hogy adatot is említsek: Bődvaszilason például 1460 vizsgált anyajuh esetében mindössze 3 esetben „tévedett” a műszer. Az AGROCOOP szaktanácsadóival, így az írás elején már említett Hajducsek Józseffel minap Selyeben, vizsgálat közben találkoztunk. Mint legilletékesebbet, őt, a készülék kezelőjét kér- , tűk meg, mutassa be a hálózatról, telepről egyaránt működő berendezést. — A vemhesség a méhben levő folyadék, a magzatvíz növekedéséből mutatható ki. A juhnál a termékenyítést követő 60—100 nap között legideálisabb a magzatvíz éa a magzattömeg aránya, a vizsgálatot tehát akkor kell elvégezni. E műszer 'segítségével magas frekvenciájú ultrahang vékony nyalábját irányítjuk a vizsgált jószágba. A magzatvizről visszaverődő visszhangot az llis vemhességvizsgáló gondosan elemzi, s fény-, illetve hangjelzéssel jelzi, ha vemhes az állat... Egy-egy anyajuh vizsgálata még egy percet sem vesz igénybe. Hajducsek Józseftől megtudtuk azt is, hogy kellő gyakorlat után a műszet kezelője 600—700 anyajuh vizsgálatát tudja elvégezni egy nap alatt. Selyeben, a Virradat Tsz- ben ott jártunkkor 1400 vem- hesített anyát vizsgáltak meg. Viszlai Gábor elnöktől azt kérdeztük: miért döntöttek úgy, hogy igénylik az AGROCOOP ilyen jellegű szolgáltatását? — Hozzáteszem, hogy nem csupán a vemhességvizsgá- latot igényeltük, hanem a mesterséges megtermékenyítést, a gépi fejes bevezetését, s a juhok pontos fül jelzős jelölését is. Mindezt pedig azért, mert szeretnék rendet teremteni az öröklött, leromlott juhállományunkban, amelyet a rengeteg improduktív anya jellemzett. Célunk hosszú távon gazdaságossá tenni a juhászalot. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Mire vállalkoznak? Gépgyárlók és karbantartók Mint ismeretes, az LKM- ben tavaly létrehozták a gépgyártási és karbantartási igazgatóságot. A vállalat vezetése az idén egy sor fontos feladattal bízta meg az igazgatósághoz tartozó gyáregységeket. Előírta számukra a rendelkezésre álló munkaerő hasznos foglalkoztatását, valamint azt, hogy korszerűsíteni kell a gépgyártás termékszerkezetét. Nem kisebb tennivaló a vállalat állóeszköz-fenntartási tevékenységét illetően a meglevő erőforrások koncentrálása, a jövedelmezőség és a gazdálkodás hatékonyságának elősegítése. A gépkarbantartó és szerelő gyáregység számára egyebek között megszabták, hogy 1982-ben kereken ezer tonna terméket — például forgattyús tengelyt, különféle kovácsolt árut, acélönt- vény-hengert stb. — kell megmunkálni, illetve a megrendelők részére elszállítani. Jelentős megrendelésnek kell eleget tenniük különféle vas- szerkezet legyártásával és egyéb beruházási jellegű tevékenység végzésével. Az éves terv összesen kétezer tonna termék előállításával számol. A vasszerkezeti üzem, a folyamatban levő beruházáshoz szükséges szerkezetek legyártásán kívül fokozottabban bekapcsolódik az állóeszköz-fenntartási tevékenységbe: az úgynevezett hiánycikkek gyártásával mintegy 10—12 millió forint értékben növelik a termelést amit elsősorban a selejtes anyagok. valamint a hulladékok hasznosításával, feldolgozásával akarnak elérni. Djal sikeres év a Bartók Béla Isz-ben fen EnKköyn maradjanak...
