Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. február 18., csütörtök A testvéri egyöttműkiriés alapuknáiiya H armincnégy éve annak, hogy Moszkvában aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az okmány hazánk első, ▼alóban egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat rögzítő megállapodása volt. A szerződés középpontjában már akkor az internacionalizmus, a két nép megbonthatatlan testvéri barátsága állt. Különös jelentőséget ad a szerződés harmincnégy évvel ezelőtti megszületésének, hogy azt egyik oldalról a háborúban győztes nagyhatalom, a Szovjetunió írta alá, míg Magyarország a vesztes oldalán harcolt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kapcsolatot létesített az új Magyarországgal, még a békeszerződés aláírása előtt lehetőséget adott diplomáciai képviselők cseréjére, kereskedelmi egyezményt kötött országunkkal, segített kitömi a nemzetközi elszigeteltségből. A kibontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a népi demokratikus hatalom megszilárdításához. A szerződést országaink 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre megerősítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan ország együttműködését szabályozta, amelyeknek immár közösek a politikai céljaik, azonos a társadalmi-gazdasági berendezkedésük. A magyar—szovjet kapcsolatok több mint három évtizedes története a gyümölcsöző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdásági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági partnere ma a Szovjetunió, tavalyi kereskedelmi forgalmunk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahordozó- és villamosenergia-behozata- lunknak több mint háromnegyede, nyers- és alapanyag-importunknak harmada a Szovjetunióból származik. A szovjet gazdasággal és tudománnyal való együttműködés eredményességét számos magyarországi ipari létesítmény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbányák, a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi kokszolómű és a budapesti metró. Nagy jelentősége van számunkra a most megújított timföld—alumínium-e yezmény- nek, az agrokémiai és a villamoseriergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet vállalatok közötti kooperáció is. Magyarország ma a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között a hatodik helyen van — iparunk, mezőgazdaságunk számos terméke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasználják a hatalmas országban a magyar mezőgazdaság termelési tapasztalatait is. A gazdasági együttműködés fejlesztésének még számos lehetősége van. Ehhez hozzájárulnak a magas szintű találkozók is, mint amilyen Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök tavaly decemberi magyarországi látogatása volt. A magyar—szovjet kapcsolatok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példáját lehetne hozni a kulturális csere eredményeinek (például a soknyelvű szovjet irodalom magyarországi és a magyar irodalom szovjetunióbeli fogadtatásáról), az immár több évtizedes ösztöndíjascserének. Mind a két országban fontosnak tartják az egyes intézmények, kollektívák közvetlen kapcsolatainak fejlődését, hogy a magyar és a szovjet emberek között is mind több személyes barátság szövődjön. Magyarország és a Szovjetunió közös célja a szociálist*, közösség egységének, internacionalista összeforrott«;ágának erősítése. Hazánk nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, leszerelési kezdeményezéseit, magunkénak valljuk az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. A z elmúlt évtizedek tapasztalatai, a magyar—szovjet együttműködés megannyi eredménye bizonyítja az 1948-ban aláírt okmány jelentőségét. A szerződés a valódi testvéri •gyüttműködés dokumentuma lett. top-bolgár gazdasági tárgyalások Losonczi Pál Újpesten Losonczi Pál, oz Elnöki Tanács elnöke szerdán a főváros IV. kéri! létében tett látogatást. Képünkön: Losonczi Pál az Újpesti Gyapjú szövőgyárban. Ülést irfit! az Országos Békelattács Miskolci tanácskozás Ä magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVII. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. Az ülésszak eredményeiről és határozatairól Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sztanis Bonev bolgár miniszterelnök-helyettes, a bizottság két társelnöke jegyzőkönyvet írt alá. Az ülésszakon a bizottság áttekintette a magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok helyzetét. Megállapította, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés a legutóbbi Renato Guttuso olasz festőművésznek, a népek közötti megértés és a béke előmozdítása érdekében kifejtett munkája elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjét adományozta. A magas kitüntetést dr. Szita János, római magyar Efj-Fundland partjai közelében hatalmas viharba került és elsüllyedt egy szovjet konténerszállító teherhajó. A Mehanik Taraszov nevű hajó Québec kikötőjéből indult és Leningrád felé tartott. A szerencsétlenség abban a körletben történt, ahol egy napülésszak óta dinamikusan, a közösen meghatározott célokkal összhangban fejlődött. 1981-ben 11 százalékkal bővült az áruforgalom, ezen belül növekedett a termelési kooperációk révén és a gyártásszakosítási megállapodások alapján szállított termékek részaránya. A jegyzőkönyvben azt is rögzítették, hogy hajlékonyabbá kell tenni a harmadik piaci együttműködést. Elhatározták a műszaki-tudományos együttműködés kölcsönös érdekeket szolgáló további fejlesztését is. nagykövet kedden este adta át a Magyar Akadémián rendezett bensőséges ünnepség keretében. Köszöntőjében kiemelte, hogy Guttuso műveit, eszméit, harcát ismerik és tisztelik Magyarországon. A művész két budapesti kiállításának igen nagy sikere volt. Renato Guttuso meghatott szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért. i pal korábban elsüllyedt egy kanadai olajfúró torony. A Szovjetunió tengerhajózási minisztériuma, amely közleményben jelentette be a szerencsétlenséget, egyelőre nem közölte az áldozatok számát, mivel a mentési kísérletek nem fejeződtek be. (Folytatás az 1. oldalról) akar, függetlenül attól, hogy melyik társadalmi rendszert tartja előnyösebbnek, melyik vallás híve, milyen a világnézete. Az eszmecserék során meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy ne csak hazánkat, hanem a szocializmus ügyét is képviseljük, saját példánkra, hivatkozva verjük vissza — ha kell — a szocializmus úgynevezett általános válságával kapcsolatos rágalmakat. A békéért folyó küzdelem tehát a szocializmus védelmét is jelenti. A beszámolót követő vitában felszólalt Sarlós István, aj. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. A szocialista országok kormányait, a békeszerető emberiséget ért imperialista kihívásról szólva hangsúlyozta: a bármily durva támadásokra sem válaszolhatunk meggondolatlanul, megfontolatlanul. A megoldást keresve azt mondjuk, tárgyalni és megegyezni kell. Az emberi cselekvésnek, akaratnak, a békevágynak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy elkerüljük a háborút. De csak meggyőzéssel, csak szóval nem lehet lefogni a fegyvert emelők kezét. Ehhez a másik félnek is rendelkeznie kell megfelelő eszközökkel, még akkor is, ha támadásra soha, csupán védekezésre kívánja használni. E két tényező együtt jelentheti csak a megoldást, hiszen az erőnk tudata is szerepet játszik abban, miként tárgyalunk partnereinkkel. — Az a tény, hogy Magyarország területén nincsenek atomfegyverek, nem jelentheti azt, hogy a béke és a háború kérdésében semlegesek vagyunk — mondotta, majd rámutatott: a legfontosabb cél tekintetében nincs ellentét a nyugat-európai békemozgalmak és a mi törekvéseink között. Sarlós István a magyar békemozgalom megújulásának Kubai küldöttség Szerdán Budapestre érkezett Jose Ramon Fernandez, a Kubai Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának 'elnöke. Tárgyalásokat folytat Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnökével a két ország közötti gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről. Itteni tartózkodása során tartja meg 11. ülésszakát a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság. szándékát üdvözölve arra figyelmeztetett, hogy a közvéleményt formálni csak az állampolgárok gondolatait, véleményét valóban ismerve lehet. — Milliók hangját kell meghallani, s csak ennek ismeretében beszélhetünk milliók nevében. Az ülésen szervezeti és személyi kérdésekről is határoztak. A békemozgalom megnövekedett feladatainak eredményes teljesítése érdekében önállóbb, a társadalmi vezetésre jobban támaszkodó munka kereteit teremtették meg. Így az Országos Béketanács — a Hazafias Népfront politikai keretei között — a jövőben önálló szervezetként tevékenykedik. Az ülés határozata alapján az OBT 48 új taggal bővült, kibővítették az Országos Béketanács elnökségét, és létrehozták operatív vezető testületét, az ügyvezető elnökséget Az Országos Béketanács főtitkárává Sarkadi Wogy Barnát választották. Sebestyén Nándomé — nyugállományba vonulása mellett — változatlanul betölti az Országos Béketanács elnöki tisztét. Az OBT ülése Boldizsár Iván zárszavával fejeződött be. ♦ Az Elnöki Tanács eredményes munkássága elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából Sebestyén Nándoménak, az Országos Béketanács elnökének a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Központi Bizottság székházában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsága titkára adta át. Éppen egy évtizede élek Miskolcon, s akkori-kezdeti munkakörömnél fogva (majd később másutt) gyakorta kellett olyan tanácskozáson, eszmecserén részt vennem, amelyen a munkásművelődés volt a kijelölt téma. Egy évtized alatt tehát sokszor volt alkalmam hallani-hallgatni minderről, s olykor közbe is szólni. Tíz év eltelte után, most kijelenthetem: ma is téma, napirenden levő fontos, megbeszélni való téma a ... munkahelyi művelődés?... munkahelyi nevelés? ... munkahelyi közművelődés?... Az utóbbi hónapok során különböző helyeken hallott megjegyzések alapján úgy tűnik, még mindig nem tisztázódott pontosan a fogalom, amiről annyi ideje beszélhetünk, vitatkozunk tanácskozunk... Mindenesetre az bizonyos, hogy tegnap Miskolcon, a pártszékházban a városi párt- bizottság kezdeményezésére összejött fórum „A munkahelyi művelődés helyzete, fejlesztésének további jeladatai’’ címmel biztosított tapasztalatcsere-alkalmat a város vállalatai és intézményei kommunista vezetőinek, szakembereinek. A dolog persze, végül nem azon áll, vagy bukik, hogy ki, melyik fogalmat használja, ez jól kiderült a vitaindítót tartó Rátki Andrásnak, az MSZMP KB alosztályvezetőjének gondolataiból is. Egy dologban feltétlenül megszívlelendő mondat hangzott el a bevezető beszédben: „Elsősorban a munkahelyen dől el a dolgozók művelődése. Az ugyanis a nagy kérdés, hogy a munkahely tud-e olyan légkört teremteni, ami megköveteli az önképzést, a művelődési igényt alakftja, s a tudatot formálja? Olyan légkörnek kell Tegnap, szerdán tartotta meg zárszámadó közgyűlését a leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett dr. Bodnár Ferenc, a körzet ország- gyűlési képviselője is. Az elmúlt év gazdálkodásának eredményeként Kiss Bertalan termelőszövetkezeti elnök több mint 1,1 millió forintos nyereségről számolhatott be a tagságnak. A Tisza és a Sajó összefolyásánál gazdálkodó szövetkezetét még az elmúlt évi, szárazabb esztendőben sem kímélte meg a belvíz. A mélyebb fekvésű területeken hárommillió forintos kárt okozott a víznyomás, amelyet csak hatékonyabb termeléssel tudtak pótolni. A gyephasznosításra alapozott hús- marhatartás beváltotta a reuralkodóvá lenni a munkahelyeken, ami megköveteli a dolgozóktól — a fizikaiaktól és az értelmiségiektől egyaránt —, hogy tovább lépjenek. Hogy van-e ilyen légkör, vagy nincs — az a munkahelyi művelődés sarkköve” —• mondotta Rátki András. És hozzátette azt is, ha a munkahely nem kínál személyes perspektívát, akkor továbbra is arra vagyunk hagyatkozva, hogy rendezvénykínálatokkal és más, szervezett alkalmakkal „betöltsük” az űrt. S ebből fakad — de ezt már magam teszem hozzá — a sok sopánkodás, hogy „mi hirdettük, mi szerveztük — de nem jönnek a dolgozók” ... Volt persze a tegnapi tanácskozáson olyan hozzászóló is, aki a fent említett gondolatot úgy fordította meg: az iskolában, a gyerekkorban, a családban dől el alapvetően, hogy valaki művelődő ember-e, avagy nerh. Ezen aztán lehetne elmélkedni, de az előadói beszéd, s a tanácskozáson felszólalók végül is nagyon egyértelműen foglaltak állást abban: a munkahelyi művelődésről nem önmagában kell szólni, mert az ember életprogramja sem úgy all össze, hogy most nyolc óráig dolgozó lesz, nyolc óráig pihenő, újabb nyolcig pedig alvó ... Felmerülhet persze most a kérdés, hogy miért kell még mindig beszélni a munkahelyi művelődésről? A tegnapi, miskolci tanácskozás nem hagyott kétséget afelől, hogy nem a „beszéd” céljából beszéltek minderről a jelenlévők, hanem azért, hogy job-! ban csinálják, ami a dolguk ... Erre buzdított mindenkit dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára, isi (t. n. j.) ményeket, hiszen a született borjakból 314 vágóállatot hizlaltak fel, amelyek 40 százaléka — magasabb árral — exportra került. A juhtartás is jól jövedelmezett. Több mint ezer pecsenyebárányt szállta tottak el a szövetkezetből a nyugati országokba. A gazdaság igyekszik kihasználni Lenlnváros közelségét is. Az elmúlt évben a városban kiépített kereskedelmi egységei és szállítási, ágazata 17 millió forintos árbevételt eredményeztek. A szövetkezet segíti a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelését. Ezek tavaly 2,8 millió forint értékben forgalmaztak a gazdaságon keresztül termékeket. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres gépkocsivezetőket, akik a 21. életévüket betöltötték, „D"- vagy „C”-vizsgával rendelkeznek, de legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetett igazolással rendelkeznek. Kereseti lehetőség: 5500-8000 Ft/hó. „D”-vizsgával nem rendelkezők részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél ingyenes „D”- tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Felvételre keresünk továbbá: autószerelőket, autóvillamossági szerelőket, kocsitakaritókat, villanyszerelőket. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazási biztosítunk. A bérkorlátozás alá nem eső dolgozók felvételt követően betanulási díjazásban részesülnek. Ez „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőknél 1000 Ft, „C"-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőknél 3000 Ft, autószerelő és autóvillamossági szerelők részére 2000 Ft. Azok számára, akik nem tudnak naponta munkahelyükre bejárni, szállást biztosítunk. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsol- ca községekből a napi bejárást személyzeti járatokkal biztosítjuk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán (Miskolc, Szondi György utca 1., 101 /B autóbusz-végállomás). Guttuso magyar kitüntetése Szovjet bajé szerencsétlensége Zárszámadás LeniitvMan
