Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
1982, február 18., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Megyénk múlt éve - számokban Megnevezés 1980 = — 100 Megnevezés 1980 = 100 99,9 91,3 A lakosság központi forrásból származó pénzbevételei 108,9 93,8 Az átlagbérek az iparban 106,2 107,5 az építőipaiban 104,2 93,7 T05,3 a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban a belkereskedelemben 110,1 105,4 102,0 Az idényáras cikkek árindexe Ezen belül: baromfi 106,6 109,9 102,6 tojás burgonya 105,2 104,5 92,1 zöldség 107,6 101,8 gyümölcs 102,2 felvásárlás Ipari termelés Építés-szerelés Vágómarha Vágósertés Tehéntej Tojás Az anyogi ágakban foglalkoztatottak száma Kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron Épített lakások száma Ebből: magánerőből épített Borsod-Abaúj-Zemplén megy e termelő ágazatainak 1981. évi tevékenységére az alábbiak voltak jellemzők: A megyében működő ipari vállalatok, szövetkezeteit és telepek termelése bázisszintű volt, jelentős ágazati, ezen belül vállalati szóródások mellett. A kisebb egységeket magába foglaló tanácsi és szövetkezeti ipar jól alkalmazkodott a kereslethez, termelésük bővült. Országosan az ipari termelés kedvezőbben alakult. Megyénk iparának stagnálását alapvetően az országostól eltérő ágazati szerkezete magyarázza, ugyanis éppen azoknak az ágazatoknak van jelentős súlya, amelyeknek termelési eredményei országosan is mérséklődtek. A világpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása következtében — mely főleg a kohászatot sújtja — átrendeződtek az ipari termékek értékesítési irányai is: az export részaránya fokozatosan csökkent, a belföldi eladásoké növekedett. A megyei székhelyű építőipar saját építési-szerelési tevékenysége összehasonlító áron az országosnál lényegesen nagyobb ütemben, 8,7 százalékkal csökkent, s a két évvel korábbinál 16 százalékkal kevesebb. A kivitelezők közül azonban csak a minisztériumi felügyeletű vállalatok termelése esett vissza, a tanácsiaké és a szövetkezeti szektoré kissé a bázisszint fölött volt. A termelés az éves előirányzathoz és a szerződéses állományhoz viszonyítva is kevesebb. A mezőgazdasági termékek termelése váltakozó sikerrel járt. Búzából az 1980. évinél lényegesen kevesebb, tavaszi árpából nagyobb vetésterületen a bázisidőszakival közel azonos mennyiség termett. Az őszi betakarítású növények terméseredményei jobbak voltak az előző évinél. A nagyüzemekben kukoricából, cukorrépából, burgonyából kisebb vetésterületről többet takarí tollak be, mint ,1980- ban. A megye év végi szarvasmarha-, sertés- és tyúkállománya 6—8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A felvásárlás a főbb Nappal már felenged a fagy, és ha egyelőre még távolinak is tűnik a tavaszi kerti munkák kezdete, a kert- tul-ajdonosok mindenesetre erre készülődnek. Mutatja ezt jól a miskolci Kertész Áruház naponként növekvő forgalma is, ahol most már csaknem olyan sok vevő megfordul, mint más évszakokban. Ilyenkor elsősorban a dughagymát, a konyhakerti növények magvait keresik. Az ügyesebbek pedig már el is palántáztak: otthon, az ablakokban, melegebb helyiségekben, kisebb ládákban, dobosokban kelnek a magok. állati termékek közül vágósertésből és tyúktojásból az előző évinél eredményesebb, vágómarhából és tehéntejből — összefüggésben a szarvasmarha-állomány fokozatos csökkenésével — gyengébb volt az 1980. évinél. A megye állami vállalatai 1981. évben folyó áron mintegy 10 százalékkal kevesebbet fordítottak beruházásokra az előző évinél. A csökkenés összegét tekintve az állami döntési körben, mértéke szerint a szövetkezeti szektorban is jelentős volt. A vállalatok beruházásainak értéke meghaladta az előző évit. Két kiemelt beruházás folyik megyénkben — a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve és a szovjet—magyar földgázvezeték leninvárosi kompresszorállomása — mindkettő befejezéshez közeledik. Célcsoportos beruházási keretből az előző évinél megyénkre is kevesebb összeg jutott, s a ráfordítások több mint felét lakásépítésre használták fel. A múlt év folyamán megyénkben valamivel több mint 5000 lakás épült meg nagyobbrészt magánerőből. A szocialista építőipar kivitelezésében készülő lakások műszaki átadásának ütemessége lényegesen romlott. A megye év végi lakónépessége 806 000 fő volt, 2000 fővel, csökkent, melyben a természetes szaporodás mérséklődésének és az elvándorlásoknak egyaránt szerepe van. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak szilma az elmúlt év folyamán 2 százalékkal emelkedett. A létszámgyarapodás nagy része a szövetkezeti mezőgazdaságban, kisebb része a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban következett be. Az ipar. az építőipar és az erdőgazdálkodás foglalkoztatottainak száma csökkent. Javult a lakosság élet- színvonala. A népgazdasági előirányzatot meghaladóan — de az országosnál némileg mérsékeltebben — emelkedtek az átlagbérek. Az anyagi ágakban az átlagos növekedési ütem 6,2 százalék volt, —2 és +5 százalékos ágazati eltérésekkel. Nemcsak a konyhakerti növények magvai után nőtt meg a kereslet a szakboltokban, hanem a műtrágyák, a növényvédő szerek iránt is. Változatlanul sokan keresik a gépeket, a rotációs kapákat, a vízszivattyúkat, fűnyírókat, a kézi és háti permetezőket, motoros permetezőgépeket. Előnyben vannak azok a kerttulajdonosok, akik a telek végében tudhatják az elektromos hálózatot, mert ők a motoros kerti gépek közül az elektromotorral működőket (szivattyú, fűnyíró) is munkába foghatják. A gallyazáshoz, sövénynyíráshoz használható kisgépekkel bővült az idei tavaszra a felszerelések köre. A megye lakossága összességében a főbb központi forrásokból az előző évinél közel 9 százalékkal több készpénz- bevételhez jutott, melynek 69 százaléka a végzett munkával kapcsolatos, 22 százalék ; társadalombiztosítási, 9 százaléka egyéb különféle kifizetéseit bői adódott. A lakosság pénzmegtakarítása és hitelfelvétele szinte azonosan, 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A megye kiskereskedelme folyó áron 7,5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le az előző évinél. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árak emelkedését, a változatlan áras kiskereskedelmi forgalom növekménye 2,6 százalékos — az országosnál valamivel szerényebb — emelkedést mutat. Ez a növekedés azonban az előző évi stagnálás után kedvezőnek ítélhető, és alapvetően a kiegyensúlyozottabb áruellátásnak köszönhető. Folyó áron mintegy 18 százalékkal emelkedett a közvetlenül a lakosságnak es közel másfélszeresére a közületi megrendelőknek nyújtott szolgáltatások teljesítményértéke is. Megyénk kereskedelmi szálláshelyein egy időben közel 13 000 vendég szállhat meg, egy tizedével több az előző évinél. A megszálló vendégek száma ennél is jobban nőtt, bár az átlagon itt-tartózkodási idő esökkent. Az elmúlt évben három község közüzemi vízszolgáltatását oldották meg. Az egészségügyi szolgáltatás terén gyarapodott az általános, az iskolaorvosi, továbbá a községi fogorvosi körzetek, a kórházi ágyak és az orvosok száma. Az oktatás ágazat több mint 1300 óvodai férőhellyel gazdagodott, és különféle átmeneti megoldásokkal a városokban is sikerült biztosítani a növekvő számú általános iskolások elhelyezését. Jelen tanévben a felsőfokú oktatás a jogászképzéssel bővült. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága Papocs gumitiiskékkel Elkészült az első Süni papucsszállítmány a Bonyhádi Ruházati Ipari Szövetkezet majosi részlegében. A Tolna megyei kisüzem újdonságát elsősorban állómunkát végzőknek ajánlják. Az új termék abban különbözik a hagyományos fapapucsoktól, hogy a talpak belső oldalát is gumival borítják, amelyből több tucat gumitüske áll ki. Ezeken állva kevésbé fárad el a láb. A Süni papucsok a KERMI-nél és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ortopédiai klinikáján is sikerrel vizsgáztak. A jó szakvélemények után idén megkezdték a sorozatgyártást. Készülődnek a kertészek Korszerű gépek, élen járó technológia Fejleszti a míianyag-íelÉIpzást a Borsodi Vegyi Kombinát Az ablak és a fűtőolaj Próbaüzemei az új nyugatnémet keményfólia-gyártó gép A hetvenes évek közepén, pontosabban 1976-ban, a Borsodi Vegyi Kombinát műanyag-feldolgozó kapacitása 8100 tonna volt. A rendelkezésre álló alapanyaggyártó kapacitást figyelembe véve ez nem túlságosan nagy szám, kétségtelen azonban, hogy a nagy múltú, s immár világhírnévnek örvendő kombinát jóvoltából az elmúlt években műanyagból készült késztermékek egész sora jelent meg a hazai és a külföldi piacokon. Mindez a műanyag-feldolgozás, a késztermékgyártás szerény méretű növekedésének eredménye, de korántsem mondható, hogy az alapanyaggyártás dinamikus fejlesztését arányaiban követte volna a feldolgozó kapacitás bővítése, fejlesztése. Minden fejlesztés nagyon is nyomós kereskedelmi, értékesítési, gazdasági megfontolásokra vezethető vissza, így az a program is, amely 1980-ban készült a BVK-ban, a műanyag-feldolgozás fejlesztésére. A program az 1976. évi feldolgozó kapacitás három és félszeresére való növelését irányozza elő 1982 végére. A késztermékek gyártásán túl, a program évenként több mint 16 ezer tonna, úgynevezett. pve-áruporkeverék, kemény és lágy pvc-granulá- tum gyártását is tartalmazza, s alapvető célja, hogy a népgazdaság érdekeivel összhangban fokozza a szocialista és a tőkés országokba irányuló exportot a BVK. Fontos feladatnak tekintjük a hazai szükségletek kielégítését, illetve az import kiváltását is. Több új, pvéből készült termék jelent meg csupán az elmúlt másfél évben a hazai piacokon. Jó példa erre az elmúlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron díjat nyert, Folpack márkanéven forgalmazott háztartási csomagolófólia is. A gyógyászatban felhasználható termékek gyártására alkalmas gépeket és berendezéseket, ablakprofi 1-gyártó berendezéseket vásároltak és he’yeztek üzembe, illetve telepítenek a program végéig. A fejlesztésle export árualapbővítő hitelből és saját erőből 1,5 milliárd forintot fordítanak. Említésre méltó, hogy messzemenően figyelembe vettek olyan, a népgazdaság számára fontos követelményeket, mint az anyag- és energiatakarékosság, az importanyagok kiváltása, hazai anyagokkal való helyettesítése. A jó hőszigetelő, műanyagból készült ablakok használata a számítások szerint évenként több mint 10 ezer tonna fűtőolaj megtakarítására, illetve jelentős mennyiségű, csak importból beszerezhető fűrészáru kiváltására ad lehetőséget, A barcikai gyárban előállított műanyagtermékek kiváló minőségét a világ élvonalában járó technológia és ezzel együtt természetesen a legkorszerűbb gépek biztosítják. Legutóbb például egy, az NSZK-ban gyártott gép üzembe helyezésére került sor a BVK kazincbarcikai műanyag-feldolgozó gyáregységében. A korszerű, nagy teljesítményű berendezéssel, gyógyszeripari felhasználásra alkalmas minőségű pvc-alap- anyagból, kemény pvc-fóliát, valamint az élelmiszeriparban is felhasználható csomagolóanyagot készítenek, évenként 3100 tonnát. E termékből a kombinát elsősorban a hazai felhasználók igényeit igyekszik kielégíteni, ám a piackutatók szerint kemény pvc- fólia exportjára jó lehetőség van a külföldi piacokon is. Szarvas Dezső Kimagasló eredmények Bekecsen A bátor fejlesztéseknek beért a gyümölcse (Folytatás az 1. oldalről) is. így például az, hogy év végi készleteik értéke 40 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A szövetkezetben minden dolgozó átlagosan 226 ezer forint termelési értéket és 25 ezer forint nyereséget állított elő. Minden 100 forint eszközértékre 1980-ban 15 forint, 1981-ben pedig 30 fölállt nyereség jutott, tehát 100 százalékkal nőtt az eszltöa- hatékonyság. Külön elismeréssel szólt a beszámoló a szocialista brigádok húzó erejéről, a 26 kollektíva 610 tagjának példamutatásáról, megemlítve, hogy jutalmazásukra 300 ezer forintot fordítottak. A termelőszövetkezetben széles skálán mozgó, magas szinten folyó termelési tevékenység megfelelő szakember ellátottságot is megkövetel. E téren is sikerült jelentős fejlődést elérni az utóbbi esztendőkben. Jelenleg a Hegyalja Tsz-nek mór 66 felsőfokú, 195 középfokú végzettséggel és 1134 szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező szakembere van. Az elmúlt évben 28 millió forint értékű, döntő többségben a mezőgazdasági tevékenység fejlesztését szolgáló beruházást valósítottak meg. s beruházásaik 93 százalékát saját forrásból fedezték. Kiemelt feladat volt már 1981- ben, s lesz az elkövetkező években is, hogy javítsák dolgozóik munkakörülményeit. Ilyen szociális létesítményekre már az elmúlt évben több, mint két és negyed millió forintot fordítottak. A zárszámadási beszámoló az elért eredmények elemzésénél is nagyobb gondot fordított a további feladatok meghatározására. Feltárta a hibákat, a még előforduló lazaságokat, a tartalékokat. A vitában felszólalók is arról beszéltek, hogy jobb munkával, pótlólagos ráfordítások nélkül is növelhetik a jövedelmezőséget, javíthatják eredményeiket. Köztudott, hogy a Hegyalja Tsz az elmúlt három év bátor fejlesztései során jelentősen bővítette tevékenységi körét, és az alaptevékenység mellett széles körű kiegészítő, ipari és szolgáltató tevékenységet végez. Csak az elmúlt évben 350 új munkahelyet létesítettek a tsz-hez tartozó településeken, s az idén 300 újabb „ipari” munkahely létesítését tervezik, elsősorban a női munkaerő számára. De e nyereséget termelő új ágazatok minden esetben a főtevékenységet szolgálják, a mezőgazdasági árutermelés növelését, segítik elő. A gazdaság fejlesztéseinek iránya szinkronban van a népgazdaság igényeivel. Az elmúlt évben az alaptevékenység, a növénytermesztés és állattenyésztés 94 milliós termelési értéket állított elő. Fő növényeik, így például a búza 4,85 tonnás, a tavaszi árpa 4,14, a kukorica 6,44, a bab 2,1, a napraforgó 2,47 tonnás átlagtermését, a juhászaiban a hús- és gyap- jútermelést, a tehenészetben az egy tehénre jutó. a tervezett 4300 literrel szemben 4828 literes tehenenkénti íe- jési átlagot, ami megyénk tsz-eiben 1981-ben az első helyet biztosítja számukra, az idén tovább kívánják növelni. És érdemes megjegyezni, hogy növénytermesztésük, valamint állattenyésztésük hatékonysága, nyeresége is nagymértékben javult. Alap- tevékenységük összességében több, mint 12 millió forint nyereséget ért el. 1982-ben több jelentős beruházást, így például 21 millió forint értékű gépek vásárlását, a melioráció folytatását. 60 hektár málna és 3 hektár felsete szeder telepítését tervezik. És a háztáji „ágazat” célkitűzése is számottevő: úgy kívánják szervezni, segíteni a tagok, a dolgozók árutermelését, hogy tejből, mustból, húsból és más mezőgazdasági termékekből a tsz útján történő értékesítés elérje a 22—25 millió forintot, (p. sj
