Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

\ 1982. január 6., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Miskolci tömegközlekedés ftntóbnszon, ■> vagy villamoson? A Miskolci Közlekedési Vállalat járművei — a vil­lamosok. es autóbuszok — az elmúlt év januárjától ok­tóber végéig több, mint 200 millió utast szállítottak. Ez becsült szám, a szakemberek az. eladott bérletek és jegyek men ny iségéből ha tó rozták meg. Egy miskolci egy évben átlagosan 1080 alkalommal veszi igénybe a járműveket, s ez a szám magasabb mint a többi városban és a fővá­rosban. A város hátrányos településszerkezetéből adódó­an nem is számíthatunk a gondok azonnali megoldásá­ra, a csúcsforgalmi zsúfolt­ság nagyobb enyhülésére. TÖBB MAR NEM FÉR EL Hogy miért? — A reggeli és délutáni csúcsban — halljuk egy autó- buszvezető véleményét — szinte percenként indulnak a járatok a Tiszai pályaudvari végállomásról. Ha az Augusz­tus 20. strandfürdő előtt va­lamelyikünk is pirosat kap, már lehetetlen tartani a tá­volságot és kialakul az»úgy­nevezett „autóbuszvonat”. Nem férünk be a megállók­ba, az utasok kapkodnak, mindenki az első kocsira sze­retne felszállni, és nem, vagy csak nagyon nehezen fér fel. Bosszússá, idegessé válnak az u tasok, és mi is ... Helyzetelemzésével — hisz- sz-ük — minden olvasónk egyetért. A csúcsforgalom kényelmetlenségeit naponta elviselve azonban aligha vi­gasztalja őket a tudat: a köz­lekedési vállalat mérnökei ismerik a bajokat. Az ő vé­leményük szerint a város kelet—nyugati főútvonalán az autóbusz-közlekedés teljesít­ménye már elérte az elméle­tileg lehetséges kapacitás fel­ső határát, amely óránként 40 csuklós járművet jelent mind a két irányba. Több autóbusz egyszerűen már nem férne el a város hosszten­gelyének útvonalain. — Ennek ellenére — mondja Szilágyi István, az MKV forgalmi főosztályának vezetője — a fővonalon is tovább tart az utazóközönség áramlása a villamosról _.z autóbuszokra. A tömegközle­kedési igények évente 4 szá­zalékkal emelkednek, s ezen nem változtatott a magán­gépkocsik tömeges megjele­nése sem. LASSÚ, KORSZERŰTLEN Amíg az Ikarus autóbu­szai a világ legkorszerűbb járművei közé tartoznak, ad­dig a miskolci villamostól „ne várjunk csodát’'. A sár­ga csuklósok ma már nem felelnek meg azoknak az igényeknek, amelyeket az utasok és a szakemberek tá­masztanak velük szemben. A fővonal forgalmából még így is mintegy 50 százalékkal ré­szesednek — de mint már említettük, zsúfoltsága elle­nére is mind többen inkább autóbuszra szállnak. Az okok között Szilágyi István meg­említette, hogy az öreg csuklós villamosok gyorsulá­sa gyenge, menettulajdonsá- gaik nem megfelelőek, s utasterükben túl nagy a zaj. — A csuklós villamosok a hetvenes évek elején váltot­ták fel a régi szerelvénye­ket. Akkor mindenki örült megjelenésüknek, de mára megkoptak. Gyártásuk befe­jeződött, ami nagyon megne­hezíti az alkatrészellátást, a fődarabok szükségessé váló cseréjét. Egyébként is egy házi konstrukcióról van szó — „gyártását” a Budapesti Közlekedési Vállalatnál kezd­ték meg, majd Debrecenben folytatták. Sokan kérdezik: miért nem lehet Miskolcra is elhozni néhányat a fővárosban bevált csehszlovák villamosokból? Egyszerű a válasz. A pálya vnem bírná el a nagyobb és gyorsabb járműveket. A sí­nek állapota a legrosszabb, gyakoriak a törések, a váltók is sűrűn felmondják a szol­gálatot. MÁR AZ IDÉN Mi tehát a megoldás? Semmiképpen sem az, hogy a városban lemondjanak a villamosközlekedésről, annak fejlesztéséről. Régóta vajúdó gondja ez Miskolcnak — több elképzelés is született már megoldására. Az Észak­terv Diósgyőr rendezési ter­vében például javasolta, hogy a villamosvonalat az új vá­rosrész építkezéseinek meg­felelően hosszabbítsák meg. Sajnos ez csak terv maradt, az viszont már eldöntött tény, hogy a villamospálya égetően szükséges korszerű­sítését az MKV már ebben az évben megkezdi. A pá­lyát természetesen csak sza­kaszosan lehet felújítani, s az itt szerzett tapasztalato­kat hasznosítják majd a ké­sőbbi rekonstrukció során. Első lépésként a Baross Gá­bor utcai Szinva-hídtól az Ady-hídig terjedő szakaszon újítják majd fel a pályát. A síneket a Széchenyi utcához hasonlóan itt is úgynevezett kispaneles burkolatú „ágyra” helyezik, s növelik a sínek tengelytávolságát, teherbírá­sát. Az MKV-nál hallott véle­mény szerint a villamospálya további koi-szerűsítését is minél előbb meg kellene ol­dani, illetve elő Kellene te­remteni az ahhoz szükséges pénzt. Az egyes útvonalak, csomópontok várható túlter­helése egyre nagyobb balese­ti veszélyt fog teremteni, s nem mellékes az sem, hogy a felújítás után nagy értékű villamosvasúti pályával, ren­delkezne a megyeszékhely, amely lehetőséget nyújtana a tömegközlekedés színvonalá­nak növelésére, az üzemelte­tés gazdaságosságának javítá­sára. Udvardy József Növekvő ékszeripari kereslet A londoni aranylcereskedők derűlátóak az arany árának első negyedévi kilátásait il­letően. Többségük úgy véli hogy az arany unciánként, ára 400—500 dollár között alakul az idén, a jelenlegi ár 400 dollár. Az arany árának emelkedését előidézi a köz­ponti bankok kereslete és az «feszeripar érdeklődése is nö­vekszik e nemesfém iránt. A kereskedők az elmúlt évi, elsősorban lélektani okkal magyarázható vásárlásait 050 tonnára teszik, szemben az előző évi 350 tonnával. Ez a tendencia az idén folyta­tódhat. Az aranykínálat a tavalyihoz hasonlóan fog alakulni. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz A ruházat az ember sző­kébb lakása: véd az időjárás viszontagságai ellen és meg­óv a kisebb sérülésektől. Rendkívül fontos, hogy öl­tözetünk az időjáráshoz al­kalmazkodjék. Hideg időben több réteges öltözetet ajánla­tos viselni. A helyes téli öl­tözet: fehérnemű, pulóver vagy kötött kabát, felsőruha, nagykabát, szükség esetén esőköpeny. Az izzadásra való tekintettel az alsónemű nedv­szívó anyagú legyen. A mű­anyag alsónemű a párolgást akadályozza, ezért izzadunk benne és hűvös helyen az át- hevült test meghűlésnek van kitéve. Alsóneműnek legaján­latosabb anyag a pamut. Igen gyakran egészségi ki­fogás alá esik a cipő. A szűk, kényelmetlen, túlságosan he­gyes orrú cipő bőrkemény e- dést, bokasüllyedést, defor­málódási okoz. Különleges búvárruha Mind több olyan berendezést alkalmaz a tudomány, amellyel közvetlen megfigye­lést végezhetnek a tenger mélységeiben. Nyomáskamrák éppúgy vannak ezek sorá­ban, mint merülő gömbök vagy olyan kis méretű tengeralattjárók, amelyekből akár ki is lehel lépni. Az említettek többnyire sokszemélyes alkalmatosságok, és néhány ezer méter mélyre is le lehet ereszkedni velük. Ám sokszor egyetlen ember jelen­léte is elég bizonyos víz alatti megfigyelé­sek és munkák elvégzéséhez. Mint tud­juk, a sűrített levegős légzőkészülékkel el­látott könnyűbúvároknak kb. 60 méter az átlagos merülési mélységük, s a hagyomá­nyos búvársisakkal a fejükön alászálló bú­várok sem igen merészkedhetnek ennél mélyebbre (annak ellenére, hogy a merü­lési rekordok 180—190 méter körüliek). Márpedig napjainkban a legtöbb beavat­kozásra 200 méter körüli vízmélységben, a tengeri olajkutatás és -kitermelés kapcsán van szükség. E célra tehát ki kellett fej­leszteni egy olyan speciális, egyszemélyes védőruhát, amelyben néhány száz méte­res vízmélységben is biztonságban érezhe­ti magát a búvár. A „darázs”-nak elke­resztelt, a nagy nyomásnak ellenálló bú­várruhában maximálisan 600 méter mély­re lehet lemerülni, s ott. az 1,05 bar nyo­mású atmoszférában 8 órán keresztül tar­tózkodhat a búvár. A minden irányban csuklósán mozgatható karokra különböző manipulátorok és szerszámok szerelhetők fel az előírt feladatok elvégzéséhez. A „da­rázs” egyik fő előnye, hogy a munka el­végzése után, a felszínre emelkedéskor nincs szükség a hosszadalmas nyomáscsök- kentósre (ldzsilipelésre). Képünkön a páncélból és üvegszál-erősí­tésű műanyagból összeállított atmoszféri­kus búvárruhát láthatjuk. A benne alá­merülő személy három, egymástól függet­len hírközlő csatornán át érintkezhet a felszínnel. Baleset bekövetkeztekor kb. 72 óráig maradhat a különleges öltözékben a búvár. líjfajta cipnérsleh Januárban néhány áru­házban és szaküzletben új­fajta méretezésű cipőket hoz­nak forgalomba, kísérletkép­pen, az Ipari és Belkeres­kedelmi Minisztérium megál­lapodása alapján. A ruházati termékek egy­séges méretezési programjá­nak részeként fokozatosan a lábbeliknél is bevezetik a nemzetközileg ajánlott szá­mozási rendszert, amelynek alapján — az eddigiektől el­térően —, a cipő mére­tét a lábfej milliméterben megadott hosszúsága határoz­za meg. Az új méretrend­szerben a hosszúság 5 mil­liméterenként változik, pél­dául 265, 270, 275 millimé­ter. és mindegyik mérethez háromféle meghatározott bő­ség is tartozik. Ezt az új számozási rendszerben egyes, kettes vagy hármas számmal jelölik. Ugyanakkor a vásár­lók könnyebb tájékozódása érdekében az újfajta jelzé­sek mellett a hagyományos számozást is feltüntetik még a cipőkön. Gyermekcipőknél a 27-es méretnél például ez a szám olvasható: 27—170—3, női cipőknél: 36—230—I, a férfi cipőméreteknél 42—-270 —2. Az első szám mindig a hagyományos méretet jelen­ti, a második a lábfej hosz- szúságát, a harmadik pedig a lábfej bőségét jelöli. A cipőboltokban azonosító táblázatok segítik a vásárlók eligazodását az új és a ha­gyományos méretek között. Az új lábbeliszámozás meg­ismerését s a méretrendszer kereskedelmi bevezetését láb- mérőkészülékek is könnyítik, amelyekkel — a kijelölt üz­letekben — mindenki gyor­san és pontosan megmérheti lábfejének hosszúságát és szélességét, hogy a lábára legjobban illő cipőt, csizmát vásárolhasson. Jó tudni Téli tanácsok az Áforiél Az elmúlt években a téli időjárás elkényeztetett ben­nünket, hiszen a hőmérő hi­ganyszála alig-alig süllyedt a fagypont alá. Kivétel talán a tavalyi dermesztő január volt, ami a közlekedőknek, de az olajjal fűtőknek is meglepetéseket okozott. Kis- és nagyfogyasztók gyakran keresték fel az Áfor minő­ségellenőrző részlegét és ve­vőszolgálatát tanácsért. Az ok legtöbbször az volt, hogy az autó benzinvezetékében jégdugó keletkezett, illetve a háztartási tüzelőolaj meg­dermedt a kannában. Gyako­ri volt a dugulás a nagyobb fűtőberendezések zárt cső­rendszereiben is. Mivel a hideg időszakok még előttünk állnak, hasznos beszélni ezekről a téli nehéz­ségekről, általában arról, A mindenes a múlté A kirakatüvegek mögött apró üzletek húzódnak meg a megújuló miskolci belvá­rosi lakótelepen, kihasználva a házgyári építkezés kínálta lehetőségeket az épülettöm­bök földszintjein. Az adott­ságok nem egyformák, mini a házak, így a kereskedelmi, szolgáltató vállalatok köny- nyen találnak köztük olyat, ami üzletfejlesztési céljaik­nak a legjobban megfelelne. A Széchenyi utca és a Szinva, valamint a Népkert körül kialakuló új belváros hagyományőrző módon most és a jövőben is a bevásárló-, szolgáltatócentrum marad. A fejlesztések egyébként sokfé­le kérdést is felvetnek. Kell-e újabb nagy áruház, ahol min­dent egy helyen megtalál a vevő a jövőben, vagy apró szakboltok sokasága színesít­se majd a város kereskedel­mi arculatát? Ha az utóbbi ra szavaznánk, akkor talár, könnyebb megoldások kínál­koznak. Jöhet az Aranyttok, talán az S-modell stb. Az Aranypok már itt is van. Szemben az Aranycsil- Jag étteremmel, a Fedosz-üz- let helyén. Ha az Aranypók új miskolci boltja ügyel majd a részletekre, vagyis a vá­sárlói igények magasabb színvonalú kielégítését vál­lalja, illetve látja el, szíves vendégnek számít majd. idő múltával gyökeret is verhet, akár új üzletekkel is bővít­heti hálózatát. Mi a helyzet az S-model- lel? Érdeklődésünkre a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályán elmondták, hogy en­nek is van jövője, jóllehet az S-modell-üzletek Miskolc­ra településére az idei esz­tendőben még aligha lehet számítani. Mit. is takar ez a hazai kereskedelemben nem­rég megismert üzlettípus? Olyan árukat tart, meljek igen kis szériában készülnek vagy egyediek, ezen túl pe­dig az üzletek fennen hirde­tik, hogy amit kínálnak, -az a legújabb divat szerint va­ló. Egészen rövidre zárva a magyarázkodás körmondatait, nem olcsó boltokról van szó. Ezek inkább a különlegessé­geket kínáló butikok közeli rokonainak nevezhetők. A fővárosi tapasztalatok alapján azonban nem kap­kodják el Borsodban az ilyen boltok létesítését, akkor sem, ha mégoly kézenfekvőén kí­nálják az erre leginkább al­kalmas helyiségeket a belvá­rosi lakásépítkezésnél a föld­szinti, körbe üvegezhető trak­tusok. A szakosodás, a szakboltok előnyei kecsegtetőek, hiszen egy ing-, vagy blúzbottba az­zal a megnyugtató érzéssel nyithat be a vevő, hogy ott mindazt egy helyen meg­szemlélheti, amit a szakmá­ban ma a vásárlónak nyúj­tani képes az ipar. a keres­kedelem. Vagyis a továbbki- lincselés. boltról, boltra járás a iól ellátott sneriális üzle­tek készleteinek böngészése után már csak öncélú idő­töltés lenne. Ezért van, sőt lesz jövője a mindenessel szemben az S-modellnek. (nagy) hogy rendben van-e a téli tüzelőolajoknak a minősége? Választ az Áfor műszaki ta­nácsadó szolgálatától kér­tünk. — Az olajkályhák tüzelő­anyaga a háztartási tüzelő­olaj, hivatalos nevén TIT— 5/20. Kétféle minőségben ké­szül, van nyári és téli foko­zatú tüzelőolaj. A nyári olaj 0 'C-oii, a téli —10 °C-on dermed meg. A téli felhasz­nálás szempontjából a leg­jelentősebb a gázolaj, vagy a háztartási tüzelőolaj derme­déspontja. Az olajok derme­déspontjának vizsgálatakor az tapasztalható, hogy a fo­lyékony halmazállapotból a szilárd halmazállapotba való átmenet nem „éles” mint például a víznél, hanem der­medésük aránylag széles hő­foktartományban megy vég­be. Először az úgynevezett parafinos részek válnak .a és ezek okozzák az olaj tört színét, zavarosságát, még hi­degebb körülmények között egyre sűrűbbé, kenő ess ze rű vé válnak, végül bedermednek. Azok, akik nem kellően vé­dett helyen, vagy kinn a sza­badban tárolják a folyékony tüzelőanyagot, a hideg na­pokon ezt tapasztalhatták. Egyébként a téli minőségű olajoknál is elkezdődhet a parafinkiválás. a zavarosság, már +2, —3 °C hőmérséklet­nél. Dermedt vagy részben der­medt olajat a kályha tartá­lyába nem tanácsos önteni, ilyenkor előzetesen melegebb helyiségben kell kannával együtt tárolni, addig amíg a kiválasztódott parafin el nem oszlik. A dermedt ola­jat: a melegítő berendezéssel, vagy nyílt lánggal melegíte­ni szigorúan tilos a fokozott tűzveszély miatt. A háztartási tüzelőolaj a kályhában párologva ég el, az ola.i és a levegő neb’es keverési aránya tehát fontos és fontos a kályha kifogás­talan huzata is. A jól beál­lított kálvha lángig erős na­rancssárga színű, közepes hosszúságú és nem kormozó. A szakemberek felhívíá1' a figve'met arra is. hogv tilos a jobb égés elősegí+é,s<= érde­kében benzint önteni a tüze­lőolajhoz. mivel ez robbanás- veszélyes !

Next

/
Oldalképek
Tartalom