Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 4 1982. január 14., csütörtök Pályaválasztás előtt A közelmúltban hallot­tam, s tényszerűségénél fogva erősen bennem maradt a megjegyzés: kita- pinthalóan érzékelhető az a tendencia, hogy az általános iskolát elvégzők a „kvalifi­káltabb” középiskolák felé törekednek, tehát a szakkö­zépiskola, a gimnázium el­végzését tűzik ki maguk' elé célnak. A fővárosban az ál­talános iskolát elvégzőknek már csak mintegy egyharma- da szándékozik szakmunkás- képző intézetben folytatni ta­nulmányait. A legnagyobb ostromot a szakközépiskolák­nak kell kiállniuk. Nos, ha arányaiban nem is ez még a helyzet vidéken, tendenciájában ugyanez a jelenség tapasztalható. A legdivatosabb iskolák közé itt is — megyénkben is — a szakközépiskolák tartoznak, viszonylag nagy nyomásnak vannak kitéve a gimnáziu­mok is, a szakmunkásképző intézetekben pedig az úgyne­vezett divatos, kurrens szak­mák. Csak hát, hogy az utol­sónak említett iskolatípusnál maradjunk, nem lehet min­denkiből autószerelő, fod­rász, kozmetikus, s nemcsak a ruházati boltokban van szükség árra, hogy valaki a pult mögött álljon, hanem a lényegesen strapásabb élel­miszer-áruházakban is, A társadalom tényleges igénye komolyan beleszól a szülői, gyermeki elgondolásokba. Milyenek ezek a szülői, gyermeki elgondolások? Min­denekelőtt meglehetősen változóak. Hogy mást ne mondjunk, úgy tíz évvel ez­előtt bizony még nagy érdek­telenség nyilvánult meg a szakközépiskolákkal szem­ben. Akkoriban merészség lett volna megjósolni, hogy középfokú oktatásunknak ez lesz a legkelendőbb típusa. S ma már nem elképzelhetet­len, hogy népszerűsége csak tovább nőhet, hiszen a fel­vételi — a felsőfokú felvé­teli — vizsgák pontszámának módosításával viszonylag egyenesedett az út a tovább­tanuláshoz is, s azok részére is megkönnyíti az elhelyez­kedést, akik érettségivel munkába kívánnak állni. Mindezek a következtetések egyébként akkor is igazak, ha az egyes szakközépiskolák iránt más és más az érdek­lődés. Nem nehéz kiszámíta­ni; a közgazdasági, vagy az óvónői, az egészségügyi szak- középiskolákban ebben az esztendőben is sokszoros lesz a túljelentkezés. A felvétel esélyei igazán csak a legjob­baknak, adatnak meg. Ez utóbbit nem véletlenül hangsúlyozzuk. Sok-sok év tapasztalatai, s a mindkét helyen elutasítottak szinte állandósult nagy száma azt mutatják: a többnyire szü­lői elhatározásra megszüle­tett jelentkezési döntések tá­volról sem mindig megalapo­zottak, átgondoltak. S erről nem árt ezekben a napokban többször is szót váltani. Hi­szen január utolsó napján véget ér a félév, s a nyolca­dikosok — hogy ezúttal csak az általános iskolát végzők­ről beszéljünk — február el­ső napjaiban, első felében ki kell, hogy töltsék a jelentke­zési lapokat. A januárban esedékes fogadóórákon, a nyolcadikosok szüleinek ren­dezett szülői értekezleteken súlyos kérdésekről esik hát szó. S olyan témáról, amely szinte mindenkit érint. Az általános iskolát elvégző fia­talok majd 99 százaléka ugyanis továbbtanul valame­lyik középfokú intézmé­nyünkben. S a lehetőség tu­lajdonképpen valamennyi­üknek adott. Mi hát a gond? Annak, hogy a kvalifikáltabb tudás becsülete nő a társadalom­ban, tulajdonképpen egyér­telműen örülhetünk, önma­gában ez pozitív jelenség. Ilyenkor, pályaválasztás előtt viszont az okozza a legna­gyobb gondot, hogy a dönté­sek nem mindig reálisak. S a pedagógusok szokták fel pa­naszolni; sok esetben a leg­alaposabb értékeléssel, in­dokolással sem tudják lebe­szélni arról a szülőket, hogy eleve kudarcnak tegyék ki gyermekeiket azzal, hogy ké­pességeiknek nem megfelelő, készségeikkel nem egyező is­kolába küldjék őket. S ehhez még hozzátehetjük: többnyi­re azután nem is merik vál­lalni — jószándékúan —, hogy ellenző véleményüknek a javaslatban hangot adja­nak. Többek között ez is ma­gyarázata lehet annak, hogy aránytalanok a jelentkezések. S talán annak is, hogy talál­kozunk, találkozhatunk olyan középiskolás fiatallal, aki kínlódik, mert gépek között érezné jól magát. De onnan elparancsolta a szülői presz­tízs. Igaz, korrekcióra sok lehe­tőség adódik. De a realitá­sokkal ténylegesen számoló, megalapozott, a valós társa­dalmi igényekkel és értékek­kel jobban harmonizáló pá­lyaválasztás sok-sok keserű tapasztalattól kímélhet meg. Éppen ezért, a sokasodó pá­lyaválasztási beszélgetése­ken nyílt, őszinte eszmecse­rékre van szükség. S arra is, hogy a lehetőségeknek ne csak szélességével, mélységei­vel is számoljunk. ' r Ü gy is mondhatnánk per­sze: a szülők ne elve­télt álmaikat akarják ráerőltetni mindenáron gyer­mekeikre, hanem a gyerekek valóságos képességeivel, készségeivel számoljanak, ha ez néha nehéz is. Csulnrás Annamária faiií országos nyonÉszvetóH A Kner Nyomda alapításá­nak 100. évfordulója alkal­mából országos nyomdászve­télkedőt hirdet az Ipari Mi­nisztérium, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete, a KISZ KB és a Kner Nyomda. A vetélkedő célja a fiatal szak­emberek elméleti és gyakor­lati ismereteinek növelése, felfrissítése, az új műszaki, technikai eljárások, berende­zések megismerése, valamint a politikai tájékozottság bő­vítése. A verseny elsősorban elméleti ismereteket követel meg, de lehetővé teszi a gya­korlati és elméleti ismeretek átfogó értékelését is. A nyomdászvetélkedőn részt vehet minden 35 éven aluli, legfeljebb középfokú végzett­séggel rendelkező szakmun­kás. A versenybe 5 főből ál­ló csapxatok nevezhetnek, cél­szerű a különböző szakterüle­tek — egyebek közt a szedés, reprodukciós fénykép>észet, a magas- és ofszetnyomás, könyvkötészet ismerőit bevon­ni a csapat munkájába. Az országos döntőt Békés­csabán a Kner Nyomda, 1982. október 15—16-án rendezi meg. A legsikeresebb verseny­ző csapiatok 20 000, 15 000, 10,000 és 5 000 forintos díjban részesülnek. I GÁBOR PÁL előző — és már bátran mondhatjuk: világsi­kerű — filmje, az Angi Vera Vészi Endre elbe­szélése nyomán készült (akár­csak a rendező első filmje, a Tiltott terület is hajdan), s most ismét Vészi Endre írása volt új filmje forrása. A Kettévált mennyezet — ame­lyet korábban Tékozlók cím­mel is emlegettek, sőt az 1981-es munkás filmnapokon is néhol ezzel a címmel mu­tattak be — bizonyos mér- •tékig folytatása az Angi Ve­rával megkezdett, az ötvenes évek első fele hazai történé­seit az egyén életében, sorsá­ban felmutatni kívánp alko­tói szándéknál?. Az ötvenes évek első felében, Széli Ár­pád mérnök néhány évének. benne a Jakab Júlia mun­káslánnyal való szerelmé­nek hátterében mutatja fel az akkori idők nem mindig érthető fordulatait, a politika egyes végrehajtóinak túlzá­sait, egyes túlkapásokat, s 1956. gyászos emlékű októ­beréig vezeti el a nézőt. A kortársnak időnként bor- zangató emlékeket idéz fel ez a film, de érzékletesen festi fel a kort, jeleníti meg az akkori évek atmoszféráját a fiatalabb néző számára is. A páros háziagiláció; az ele­gáns háziőrizetben tartott po­litikus; a jó szakmai káder „buktatása” csak azért, mert bizonyos túlzásokra párttag létére nemet mondott; emiat­ti vidékre helyezése, majd taggyűlési kipellengérezése; később, 1953. nyara utáni re­habilitációja, ezt követően — mert egy magas beosztású emberrel személyi konfliktu­sa támadt, nem volt hajlan­dó beleegyezni elcsábított fe­lesége válóperében a csábító nevének elhallgatásába — mondvacsinált ürüggyel tör­ténő felelősségre vonása és bebörtönzése; végül 1956. őszén való szabadulása, ami­kor már a szabad lélegzet sem ér sokat, hiszen az ele­gáns villanegyedbe is elhal- latszik a pesti lövöldözés, — mind olyan mozzanatok, amelyek szinte naptárszerű- en jelzik az ötvenes évek el­ső felének legfontosabb ha­zai történéseit, fordulatait. A Kettévált mennyezet azonbán nem történelmi film. Illetve nem elsősorban az, hanem azt mutatja be, hogy az Fi'mí evei Kettévált mennyezet Bósti Juli és Jan Nowicki egyszerű ember, az egyes emberek, családok életében miként jelentkezett az orszá­gos politika, mint hatottak a kormányzati, igazgatási, po­litikai fordulatok. Valójában a történet előterében egy szerelmi történet áll. Széli családjának életébe ugyanis bekapcsolódik Jakab Júlia, faluról Pestre került szövőnő, aki egy háziagiláció során került először Széli lakásá­ba, megismerkedett a három magára hagyott gyermekkei •— két csitri lány és egy kisebb fiú —, akik ' szülők nélkül éltek, hiszen apjuk vidéki építkezésen dolgozott, csinos mamájukat pedig el­csábította mellőlük a már említett, magas beosztású em­ber. Júlia vállalja a gyerme­kek gondozását, s őszinte szerelem szövődik közte és a ritkán hazajáró Széli között. A szerelem azonban fella­zul, amint Szélit rehabilitál­ják, s újra fővárosi tervező lesz. Amikor pedig börtönbe kerül, Júlia újra visszatér a gyermekekhez, akik pedig nem is szeretik őt, s önma­ga egészségével mit sem tö­rődve gondoskodik bebörtön­zött szerelmesének családjá­ról., Életével fizet ez önzet­lenségért. Ennek a már-már melo- dramatikus mozzanatnak el­lenére is a történelmet mar­kánsan vallató film a Ketté­vált mennyezet. Noha a sze­relmi vonulat eléggé kimó- doltnak, a munkáslány ön- feláldozása kicsit erősza- koltnak érződik, történései a korra jellemzők, igen jó megfogalmazásban segítenek áttekinteni a kort. feltárnak bizonyos összefüggéseket, ér­zékletes képet adnak — ter­mészetesen a teljesség igénye nélkül — a sokat vitatott évekről, de egy percig sem engedik szem elől veszíteni, hogy noha sok meghökkentő dologgal találkoztunk, noha az emberek egyéni életében ilyen fordulatok adódtak, Ma­gyarországon keserves mun­ka közben, sok egyéni bán­falomtól terhesen is, de ■ szocializmus alapjait raktuk le. Kézenfekvőnek mutatkoz­na most — az erősen rokoni- tó vonulatok miatt — ezt a filmet az Angi Verával ösz- szevetni, hiszen, mint fen­tebb jeleztem, bizonyos mér­tékig folytatása annak, leg­alábbis a történelmi hátteret tekintve. A Kettévált meny- nyezet azonbap teljesen szu­verén, önálló mű, önmagában mérlegelendő. Az összevető minősítés erőszakolt lenne. Gábor Pál e filmjében is ügyelt a történelmi háttér hitelére, ha azok a feszült izgalmasságú egyéni törté­nések zsúfolj sodrában kis­sé háttérbe is szorultak. — legalábbis az Angi Vera di­rekt történelmiségéhez mér­tén. A film szerelmi jelenetei látványosak, ám jóízlés ha­tárain belül maradnak. Egé­szében kitűnő a fényképezés, az őszi Rózsadomb és a szo­babelsők egyaránt ifj. Jan- cso Miklós operatőri munká­ját dicsérik; a film zenéjé­ért viszont a miskolci Sel- meczi Györgyöt illeti magas elismerés. A nagyszámú szereplőgár­dából feltétlenül kiemelendő a mozifilmen kitűnően debü­táló Básti Juli, a csupa tisz­tesség, csupa odaadás mun­káslány remekbe formálója; Jan Nowicki Széli Árpád összetett alakjának jó meg­jelenítéséért, a három Széli gyermek alakítója — Ábra­hám Edit, Simorjay Emese, ifj, Ábel Péter —, Szabó Éva melegszívű szomszédasszonya. Értékes, tanulságos művészi alkotás, felnőtt módra gon­dolkodó nézőknek ajánlható. * A HÉT TOVÁBBI FILM­JEIRŐL röviden: A terasz című kétrészes olasz film — Ettore Scola rendezése — valóságos sztárparádéval operál és egy állandóan ösz- szejáró értelmiségi társaság néhány tagjának emberi-al­kotói válságát ábrázolja. A magvasabb, igényesebb né­zőknek ajánlható. A vágtató huszárosztag című kétrészes szovjet történelmi kaland­film a napóleoni háborúk idején játszódik és Gyenyisz Vasziljevics Davidov költő kalandjairól és hőstetteiről, a Hasonmás című bolgár víg­játék pedig egy tudós és a vele összetéveszthető iker­testvére derűs ígéreitű eseté­ről szól. Benedek Mikló« Kulturális körkép VÁLTOZATOS PROGRAM • Az élelmiszeripar és az erdészet területén 15 ezer embert képeznek tovább. A MÉM mérnök- és vezető­képző intézete 1982-re vál­tozatos programot állított össze. Üjszerű képzési rend­szerekben, sajátos oktatási formák segítségével viszony­lag rövid idő alatt sajátít­hatják majd el a legújabb ismereteket a továbbtanulók. Kiemelt feladatot szánnak a vezetői ismeretek oktatásá­nak. 15LVIS-KLUB ALAKULT • A Viflanyszerelőipari Vállalat VII. kerület, Wesse­lényi utca 16. sz. alatti KISZ-klubjában megtartot­ták első összejövetelüket az Elvis-rajongók. A tervek szerint ez a klub havonta egy alkalommal rendez ta­lálkozót a néhány esztende­je elhunyt rock-király, Elvis Presley muzsikájának hívei részére. A klub célja az El- vis-mítosz ápolása helyett megismertetni a rockénekes valódi pályafutását. BETEG A HANGLEMEZIPAR O Beteg a hanglemezipar — állapította meg Richard Perry, a világhírű amerikai lemezproducer. Véleménye szerint a lemezvásárlás nap­jainkban az elmúlt évekhez képest egyharmadára esett vissza. Ügy értékeli ezt a jelenséget, hogy a iemezvá- sárlás összefügg a gazdasági válsággal, egy nagylemez 7 dollárba kerül, ezenkívül pedig nincsenek meg ma azok a sztárok, akikre iga­zán lehetne építeni. GAZDAG KÍNÁLAT # Az idén a korábbinál is gazdagabb programot kínál az NDK Budapesti Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pontja látogatóinak. A kul­turális centrum első kiállí­tásán január 15-től a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének tavaly alakult képzőművész köre mutatkozik be. A kul­turális központ lesz a szín­helye a magyarországi da­ra Zetkin nevét viselő szo­cialista brigádok közös ki­állításának. A közelmúltban jelent meg a Borsodi Művelődés elmúlt évi negyedik, decemberi szá­ma Ezúttal is jó néhány ér­dekes. sőt izgalmas tanul­mányt adnak a folyóirat szerkesztői az olvasó kezébe, s a teljesség igénye nélkül hadd említsünk meg néhá­nyat belőlük. Elméleti kér­désekkel foglalkozik Kerék­gyártó Imre írása, Nevelés és gyermekeink viselkedése címmel. Nevelés, művelődés, társadalmi gyakorlat cím­mel jelent meg Kerékgyártó István cikke, aki írásában abból az alaptételből indul ki, hogy a marxista nevelés és oktatás lehetőségeinek vizsgálata egyre gyakrabban veti fel azt a kérdést, hogy az iskolának a társadalmi gyakorlatra kell felkészíte­nie. Egy ellentmondások nélküli nevelési-művelődési rendszer kialakítása a szo­cialista pedagógia egyik leg­fontosabb feladata — hang­zik eszmefuttatásának konk­lúziója.^ Igen tekintélyes részt fog­lal el a decemberi számban a megemlékezés: A Kazinczy - évforduló kapcsán Lökös István: Kazinczy és Davka. Gyüre Lajos: Kazinczy kas­sai évei. Beregi Tivadar: Kazinczy és a francia for­radalom, valamint Szilágyi Ferenc: Sophie című írását közűik. Más jellegű, de nem ke­vésbé izgalmasan aktuális témával foglalkozik Erdődy- né Di Giovanni Magda, aki a munkaerő-gazdálkodás és az oktatás kapcsolatának né­hány kérdését vizsgálja. A kapcsolat javítását — véle­ménye szerint erősítené, ha javulna a munkahelyek munkaerőigényeinek felmé­rése. Szükségesnek tartaná a cikkíró a felnőtt szakmun­kásképzésben. ha 1990-lg terjedő időszakra kidolgoz­nák a női munkaerővel va­ló foglalkozás rendszerét. Szükségszerű lenne az úgy­nevezett másod- és harmad­szakmák jegyzékének két- három évenkénti összeállí­tása is. , A szakmunkásképzéssel foglalkozik Lükő István írá­sa: Az automatizálás hatása a szakképzésre címmel (os. a.) Vállaljuk IFA-tehergépkocsik I. szemléjét (éjszaka), II. szemléjét O műszaki vizsgáztatását karosszéria javítását és festését rövid határidővel ® Tiszamenti Mgtsz. Tiszakeszi t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom