Észak-Magyarország, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
XXXVIII. évfolyam, 5. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1982. január 7. AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPL0N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 5TLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ELŐSZÖR A SZÁZMILLIÓ FELETT (3. oldal) KOMÉDIA ÉS TANDRÁMA (4. oldal) HA TŰZ VAN A PANELHÁZBAN (5. oldal) Magánerőből — tanácsi segítséggel r llj lakótelep Szendrőn A centenárium alkalmából Mly-emlékiiizoltsás alakult Szendrő — ahogyan emlegetni szokták: a Bódva-völgy kapuja — mintegy 4500 lakost számlál. Az elmúlt években gyors ütemben fejlődött a nagyközség, több új létesítménnyel, intézménnyel gyarapodott. Mégis, Szendrőt is „megérintette az elvándorlás szele”, a fiatalok jobbára másutt telepedtek le. — Márpedig a községért tenni tudó, agilis fiatalokra szükség van Szendrőn — mondja Faragó Péter vb-tit- kár. — Megtartó erő kell, lehetőség, amely vonzó az itt élők számára. Ezért is határozta el a nagyközségi tanács, hogy segíti, megköny- nyíti a letelepedést. Mindeddig ugyanis telekhiány volt Szendrőn. — Mit tettek ennek leküzdéséért? — A termelőszövetkezettől hatalmas területet vettünk át tanácsi kezelésbe. Az állomás mellett, a szuhogyi főút mentén építkezésre alkalmas telkeket; alakítottunk ki; összesen negyvennégy telket osztunk szét, folyamatosan. — Az előközművesítésre másfél millió forint hitelt vettünk fel az OTP-től. Elkészült a vízhálózat, a villanyvezeték, december közepére megépítettük az utat is. A villany-, az úthálózat hosz- sza több mint egy kilométer, ötszáz méteres a vízvezeték. A 200 négyszögöles telkek közül tizennégy már gazdára talált. Nemcsak szendrőiek, más községbeliek is vásároltak. úgy véljük, nagy az érdeklődés a házhelyek iránt. Ha igény lesz rá, tervezzük, hogy a jövőben újabb telkeket alakítunk ki, az épülő új lakótelep közelében. Horváth Ferenc, a szendrői Tüzép-telep vezetője: — Telepünk a kislakásépítést anyagbiztosítási megállapodás szerint segíti. A körzetünkhöz tartozó 26 községben tavaly 72 lakás megépítéséhez kötöttünk megállapodást. Az építési anyagok ellátása kiegyensúlyozott volt, mindössze a békéscsabai cserép szállítása akadozott. A vasbeton gerendát negyedévi előjegyzéssel áruljuk, házhoz is szállítunk. Panasz nem volt, mindeddig eleget tettünk az igényeknek. Az idén elsőbbséget élvez a Szendrőn épülő negyvennégy lakás: az építkezők mindent egy helyen szerezhetnek be. Házépítési terveket is tudunk biztosítani! A Reagan-Schmidt találkozó „eredményei” Az amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozón az értékelések szerint nem sikerült áthidalni, a két országnak a lengyel helyzettel kapcsolatos véleménykülönbségét. Képünkön: Reagan elnök és Schmidt kancellár megbeszélése. (Tudósítás a 2. oldalon.) Kodály Zoltán, a huszadik század új magyar zenéjének korszakalkotó mestere, zenekultúránk egyik megújitója 1882. december 16-án született. A zeneszerző, népzenetudós és pedagógus születésének centenáriumáról, a magyar és az egyetemes művelődés kimagasló alakjának munkásságáról egy esztendőn át tartó programsorozat keretében emlékeznek meg itthon és határainkon túl egyaránt. Az évforduló méltó megünneplésére szerdán meg-' alakult a Kodály Zoltán-em- lékbizottság. Az emlékbizottság elnöke: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, tagjai: Kodály Zoltán, valamint Bartók Béla hozzátartozói, társadalmi, politikai és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Az Országházban, Losonczi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a centenáriumi megemlékezések előkészítésével kapcsolatos teendőket, az ünnepi rendezvények tervezetét vitatta meg. A hazai program sajátossága, hogy lényegében az 1982 —83-as tanév idejére esik, ezzel is jelezve: a Kodály-élet- mű elválaszthatatlan az ifjúságtól, a zenei nevelés korszerű, az ö elvein nyugvó gyakorlatának műveltséggyarapító, embeiformáló erejétől. A megemlékezések a december 16-i születésnap köré csoportosulnak; ekkor rendezi az emlékbizottság az évforduló központi ünnepségét a Zeneakadémián, ugyancsak a központi ünnepségsorozat részeként állítják tel a Városligetben Kodály Zoltán szobrát, s nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, Kodály és művészete a magyar képzőművészetben címmel. Az országos rendezvények jó részének a művész szülővárosa, Kecskemét ad otthont. Júniusban például nemzetközi kórustábort tartanak a városban, júliusban ott rendezi közgyűlését az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete. decemberben avatják fel az új kecskeméti zenei központ épületét és hangversenytermét, a jövő év áprilisában pedig az ének-zenei általános iskolák kórusainak országos fesztiválja lesz a zeneszerző szülőhelyén. ■ Az évfordulóhoz kapcsolódva számos új hanglemez és zenei kiadvány lát napvilágot az idén, és a jövő év első felében, s koncertközveti- tések egész sorával, illetve önálló produkciókkal készül a centenáriumra a rádió és a televízió. Fontos része a tervezetnek, hogy az iskolák is felhasználják az évforduló adta lehetőségeket zenei anyanyelvűnk ápolásában, az ismeretterjesztésben. Már eddig is huszonöt országból érkezett hír arról, hogy ünnepi programmal készülnek az évfordulóra, az előkészítésben nagy részt vállal a nemzetközi Kodály Társaság, s a külföldi magyar kulturális intézetek hálózata. .Ugyancsak szerdán a Parlamentben tartotta meg záróülését a Bartók Béla-emlék- bizottság. A tanácskozáson értékelték az 1981-es Bartók centenáriumi év tapasztalatait, megállapítva: az eseménysorozat méltóképpen szolgálta azt, hogy itthon és a világban mind többek közös kincsévé váljék a magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakjának munkássága. Németh Károly és Frász Muhri megbeszélése Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 6-án- Budapesten, a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Pártjának elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Németh Károly és Franz Muhri kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Veszélyes S zent-Györgyi professzornak tulajdonítják a mondást, mi szerint táblát kellene kitennünk Földünkre, azzal a felirattal, hogy szemetelni és atombombával játszani tilosI Tehát a szemét az atombombával egy sorban! Mindenesetre döbbenetesen érzékelteti azt a veszélyt, mit a szemetelés, a hulladékok elképesztő mennyisége jelent világunkban. A hulladékok növekedéséi naoonta tapasztalhatjuk szőkébb környezetünkben is, különösen a túl jól sikerült műanyagok feltalálása, elterjedése óta, melyek az idők végezetéig megmaradnak. A szemétprobléma, a szemétügy mind több fórumot, szervet foglalkoztat, és persze nem csupán esztétikai okok miatt. Meg kellene védenünk kútja- ink vizét a mindenünnen beszivárgó szennyező anyagoktól, levegőnket is a ki tudja hányféle mérgező anyagtól, erdeinket is, földjeinket is a szennyeződéstől, a lassúbb vagy gyorsabb pusztulástól. Az ipar, a mezőgazdaság termelésének tokozása persze köve telmény, növekszik a veszélyes hulladékok tömege is, a városok, községek szemete ugyancsak. A megyei tanács v. b. és más fórumok is többször foglalkoztak az elmúlt időkben a szemét elhelyezésének gondjával, a hulladék hasznosításának, feldolgozásának ügyével, meg is von a remény rá, hogy előbb-utóbb sikerül majd hatnatósan előbbre lépni ennek a súlyos kérdésnek a megoldásában is. Az előrelépést, a megoldást segítendő a Minisztertanács rendeletet adott ki „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről". A rendelet január 1-én lépett hatályba, a benne foglaltak tehát máris kötelezőek. A rendelet szerint veszélyes hulladék mindaz a termelési, vagy egyéb tevékenység során visz- szamaradt anyag, amely — vagy amelynek bomlásterméke — az emberi élétre, egészségre, illetőleg az élő világra közvetlenül, vagy közvetve károsító hatást fejthet ki. Nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem mindegy, mi lesz ezeknek a hulladékoknak a sorsa. Mindenekelőtt szükség van persze a keletkezett mennyiség ellenőrzésére, felmérésére, a rendelet ehhez segítséget ad: „A termelő valamennyi veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységről diagramot és anyagmérleget köteles készíteni." Részletesen ismerteti o rendelet a hulludékok átmeneti tárolásának, szállításának, ártalmatlanításának stb. útját-módját is. Ugyancsak ismerteti a veszélye? hulladékok iegyzékét A növényi és állati eredetű hulladékokból az ásványi ere- detüekből, a kémiai átalakításból keletkező veszélyes hulladékok jegyzékét. A felsorolás a Tanácsok Közlönyében 14 oldalt (!) foglal el. Nagyon is szükséges hát odafigyelni o endeletben megfogalmazottakra: környezetünk védelmé' ben - a mogunk védelmében. A járműjavítóban A MÁV Miskolci Járműjavítóban is ez év elejétől bevezetésre került az ötnapos munkarend. A vasúti teherkocsiszervizben az elvégzendő munka mennyisége viszont növekszik. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1982-es évben 1826 db több tengelyes teherkocsi fővizsgáját kell elvégezni. A felvétel a Vll/a osztály üzemcsarnokában készült, ahol a Balassi Bálint nevű szocialista brigád egy több tengelyes vasúti teherkocsi nagyjavításán dolgozik. Korszerű oktatási intézmény Nemrégiben adták át Miskolcon a 3. számú Volán új oktatási intézményét. Az autószerelő szakmát választó tanulóknak sokáig nem vol* külön tanműhelyük. Az épület átadásával ez a gond megoldódott, a jövő szakemberei most már egy jól felszerelt, korszerű tanműhelyben sajátíthatják el a szakma fortélyait. Uj szociális létesítmények A sárospataki Közös Tanácsi Építőipari Költségvetési Üzem 1981-ben 70 millió forint termelési értéket teljesített. A 300 dolgozót foglalkoztató üzem Sárospatakon, valamint a sátoraljaújhelyi járásban levő tanácsok és tanácsi intézmények építésszerelési. karbantartási munkáin túl hidak karbantartását és útfenntartási feladatokat végzett. A 70 millió forintos termelési érték nasv munkát jelez, ám azt is meg cell említeni hoev az üzem közel 150 dolgozója, akik a cözponti telepen dolgoznak, ’léggé mostoha körülméovek között kénvtelenek végezni munkájukat. A dolgozóknak mindössze eev 20 néevzetmé- ere öltöző és 15 néevzefméteres. négy zuhanyozós fürdő ill rendelkezésükre, s ezek a szociális létesítmények m-5" a minimális igényeket sem “léaítik ki. Nem véletlen tehát, hogv Sárospatak tanácsának legutóbbi vb-tilésén napirendre került az üzem szociális létesítményeinek helyzete. Annak érdekében, hogy az üzem jövőbeni megnövekedett feladatainak eleget tudjon tenni. a jelenlegi tervidőszakban fejlesztési alapjuk nagy hányadát fordítják a dolgozók munkakörülményeinek javítására. A telephely rekonstrukciója során 9 millió 600 . ezer forintot fordítanak ezekre a beruházási rrun’-’kra, amelyen belül kialakítanak egy korszerű öltözőt és fürdőt valamint megoldták a dolgozók mele°ítőkonvhás étkeztetését is. Az új szoc'áhs épület beruházásaival egy időben kiszoleálc műhelyeket is létesítenének a telephelyen. A beruházások során az eddigi enersriaköltséaes olaj- kályhás fűtési rendszert eey vegyestüzelésű központi fűtésű -^központtal ..váltanák ki” így a fűtési rendszer költségei mintegy két éven beiül meetéwíinok A csaknem 10 millió forint értékű beruházási profiam ez év januáriéban kezdődik el és 1984-re fejeződik %e.
