Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
1981, december 12., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Égiszt niilát i mpiasgi «fezetek IV. kongresszusa jüabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke "esiámolóját mondja "* fFolytatás az 1. oldalról) . — A mezőgazdasági szövetheti tagok közérzete jó. Er- j&l tanúskodnak az eredőiének, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, a fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkaintenzitásról, a munkafegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbeszorultak és kidomborodott a lényeg; a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tulajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jellegének erősödése. Fejlődött az önkormányzat és a tsz- gazdálkodás belső szabályozása. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Losonczi Pál felszólalása Ezután megkezdődött a vi- ' a beszámoló fölött. Losonczi Pál. az Elnöki Takács elnöke bevezetőben át- Wta az MSZMP Központi hódságának üdvözletét és “kívánságait a küldötteknek. ® személyükben a tsz-mc>zga- °fn milliós táborának. Mél- '•Uta a termelőszövetkezetek 'ikeréit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági terhelés fejlesztéséhez és a jó fielmiszerellátás biztosftásá- Jjpz, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a koráb- Pan feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a mun- p termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és °vább szilárdultak szocialis- ‘a termelési viszonyaink. A ^tógazdaságban a kedvezőién külső feltételek ellensú- vozására jói érvényesülnek * kedvező belső folyamatok, kialakult mezőgazdaságunk 'ejátos arculata és határo- Ottabb lett a jó elvek al- hlmazása. A társadalom érékelése is egyértelműen politív. ■ A változás, a fejlődés ^ndülete azonban népgazda- *úguhk egészében így sem ^égséges, mert például a terhelés, illetve a nemzeti jövedelem elmarad a tervezetül, a hatékonyság és az export fokozásában szándékúinknál és lehetőségeinknél lassúbb az előrehaladás. A következő években is azzal kell számolnunk, hogy a külső politikai és gazdasági Utasok tovább és tartósan ’’ehezítik terveink megvaló- sÜ4sát. Nincs más megoldás, hint a még tudatosabb, cél- ratörőbb és keményebb hunka. Ebben oroszlánrész let a mezőgazdaságnak a terhelőszövetkezeteknek is. Ezután arról szólt, hogy a hezőgazdaság jól vizsgázott h elmúlt két évtizedben, az "Hatni gazdaságok és a me- *űf>as)dasági termelés gerincűt adó termelőszövetkezetek ^bizonyították életképességüket. és méltóak arra a bizalomra amely velük szem- ! en megnyilvánul. ' Napjainkban egy hektár őrületen kétszer annyit terhelnek. mint húsz évvel ezelőtt, és egy-egy mezőgazdasági dolgozó munkája ma fhgyszerte termelékenyebb, hint amilyen volt egy generációval korábban. Az egy ‘őre iutó gabona- és hústerhelésben a világ élvonalába küldöttük fel magunkat. , Kifejtette- az ererlménvek kedvező hatással voltak pa- sápunk életére A mind ®sszen'ibb szervezettebb és [Szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. Hangsúly07.ta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel. hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló, alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezetben termett hektáronként 6 tonna, vagy ennél is több búza. kukoricából pedig 10 tonna vagy efölötti átlag. Ma már tudjuk, hogy nem ez a felső határ, és hogy a gyorsabb növekedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még jócskán hiányosságok, amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrósa a további fejlődés alapja, a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és tsz-ek. a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek integrációjára. Szólt arról, hogy a Jogos társadalmi igényeknek engedve, ha kanyargósán is. de utat tört magának a melléküzemági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerről nőtt a tsz-ben dolgozók száma. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó ellentmondások egész sorát vetették fele és érlelték a megoldást, valamint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal, a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőződését. hogy a mezőgazdaság így a tsz-ek dolgozói továbbra is jeleskednek maid az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. * Losonczi Pál beszéde után számosán felszólaltak a vitában, foglalkozva a gazdálkodás eredményeivel és problémáival. A beszámoló feletti vitával a kongresszus szombaton folytatja munkáját. Losoncai Pál, or Elnöki Taná'-s iílnöke felszólalt a mezőgazdaság szövetkezetek IV. kongresszusán Beruházásoktól, vállalkozásokról — új szemlélettel! Beszélgetés dr. Kádár Lászlóval, az Áilami Fejlesztési Bank igazgatójával A VI. ötéves tervidőszakban népgazdaságunk előirányzata szerint, 1030 milliárd forint értékű beruházást valósítunk meg. Ez — mai áron számolva — 12 százalékkal nagyobb az előző fél évtizedben elért teljesítéstől. — Felméréseink alapján — mondja kérdésünkre válaszolva Kádár László, az Állami Fejlesztési Bank igazgatója — megyénkben az ötéves beruházási feladat 54—58 milliárd forintra tehető. Az előrejelzés bizonytalanabb a szokottnál. A beruházások összetételében jelentősen növekszik a vállalatok, szövetkezetek részaránya. Miután a gazdálkodó egységek fejlesztése nagymértékben működésük eredményességétől függ, ezért bizonytalan a vállalati, szövetkezeti beruházások nagyságrendje. A beruházásban is alapvető követelmény a hatékonyság növelése, a gazdasági egyensúly tartós javulásának megalapozása. Erőinket elsősorban a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezésére kell összpontosítanunk. Üj fejlesztési lehetőségek a hatékonyságot, a termelés szerkezetének korszerűsítését segítő beruházások előtt nyíltak meg. , — Alik az 1981. évi feladatok teljesítésével kapcsolatos tapasztalataik? — Megyénkbe« a beruházási feladataink az elmúlt évihez képest nem csökkentek. Az első három negyedévben 6,7 milliárd forint volt a pénzügyi teljesítés, éves szinten 12 milliárd forinttal lehet számolni. A megvalósítás — a lakásépítés kivételével — valamivel zökkenö- mentesebbé vált. — A nagy erők összpontosításával megvalósuló LKM kombinált acélmű beruházása az év végére körülbelül 85 százalékos készültséget ér el. A folyamatos acélöntőmű szerelését várhatóan befejezik. A leninvárosi postaforgalmi létesítmény üzembe helyezésével javult a körzet távbeszélő- és postai szolgáltatása. Több állami támogatás igény- bevételével megvalósuló vállalati fejlesztés befejeződött, illetve befejeződik az év végéig. — Az induló beruházások közül elsőkorban az energiaracionalizálási és a szénbányászati, tehát az energia szektort erősítő fejlesztések emelkednek ki. Áilami támogatással környezetvédelmi, zöldség-gyümölcs forgalmazás és tárolás céljait szolgáló, valamint a csökkent munkaképességű dolgozók részére munkahelyet teremtő beruházások is kezdődtek. — Az egyre szigorúbbá váló beruházási feltételeket figyelembe véve is bízunk abban, hogy a nagy beruházásokkal létrehozott fejlesztések sok esetben tartalmazzák a továbbfeldolsozást és a gazdaságos kivitelt megteremtő lehetőséget, és vállalataink élnek is ezzel. Ilyen fejlesztések vannak folyamatban például a Borsodi Vegyi Kombinátnál és a' Tiszai Vegyi Kombinátnál. — Milyen hatást gyakorolnak a változások a bank munkájára? — A felsorolásból is kitűnik, hogy — a feladatok említett átrendezéseként — megnövekedett az állami támogatással megvalósuló vállalati beruházások szerepe. Számos kisebb vállalattal és szövetkezettel, mint új beruházó partnerekkel kerültünk kapcsolatba a pályázatok kidolgozása, elbírálása és a szerződéskötés során. Ez a bank tanácsadó szerepét —, amelyre igényt is tartanak — erősen megnövelte. Mi készséggel végezzük ezt. — A feladatok mérséklődése mennyire hatott a beruházásokra ? — A beruházási folyamat tervszerűbbé vált, de a javulás még mindig nem kielégítő. Ritkábban fordulnak elő határidő-csúszások, költségtúllépések, de nem sokat javult a beruházók pozíciója. Egyes, — főként építési — vállalatok vállalkozási képessége pozitív irányba változott, de továbbra is a szakipari vállalatok diktálják a feltételeket. — Megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk az energia szektor fejlesztését szolgáló beruházásoknak. Mit mutat e téren a megyei kép? — Eddig is nagy erőket fordítottunk az energia-takarékosságot segítő fejlesztésekre. E cél megvalósítása érdekében 1982-ben tovább bővülnek a lehetőségek. A kormány az energiagazdálkodási program részét képező akció- program támogatási előirányzatát 1982-re vonatkozóan megemelte. Ebben is megnyilvánul, hogy' — a szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére — a népgazdaságunknak milyen fontos érdeke fűződik e program gyorsított és maradéktalan megvalósításához Az akcióprogramban meghirdetett célokat és lehetőséget a vállalatok és szövetkezetek ismerik, de véleményem szerint nem használják ki eléggé. 1981-ben — november végéig — a megyéből 25 pályázat érkezett a bankhoz. Az energiatakarékossági program mielőbbi megvalósítását szolgálja az eljárások gyorsítása is. A 10 millió forintnál kisebb beruházási pályázatokat két héten belül elbíráljuk. — A megvalósítás stádiumában levő fejlesztések közül a kohászati vállalatok kokszmegtakarító beruházásai országosan is kiemelkedőd? E beruházásoktól évente 113 ezer tonna kokszmegtakarf1- tást várunk. A jóváhagyott pályázatok zömmel energia- hordozók helyettesítésére irányultak. Az év második felétől élénk a szövetkezetek érdeklődése az olyan fejlesztések támogatására, amelyek a takarmányszáptás energiafelhasználását csökkentik. A* év végéig az energiamegtakarító beruházások közül hat befejezése várható. Az energiatakarékosságban még sok a kihasználatlan lehetőség, többek között a mezőgazda- sági hulladék felhasználásában. — Mi várható a szénbányászat fejlesztésében? — Az energiafelhasználás szerkezetének kívánatos megváltoztatásával az olaj, illetve olajszármazékok helyett többek között támogatást élvez a széntüzelésre való átállás. Ehhez természetesen szükséges a széntermelés fokozása is. A szénbányászati beruházások preferálása jórészt azt a népgazdasági célkitűzést segíti, hogy a széntermelést valamelyest növelni lehessen. 1982-ben e célra előirányzott országos beruházási lehetőség megemelésével is számolhatunk. — A Borsodi Szénbányák ez évben három fejlesztés megvalósításához kapott pénzügyi támogatást. A íyu- kóbányai és a feketevölgyi fejlesztésekhez és az 1981/82- es évi géppótlásokhoz több mint félmilliárd forint állami kölcsönt biztosítottak. A Putnok—Sajómercse szénva- gyon feltárását már az V. ötéves tervidőszakban elkezdték. További folytatása összhangban van célkitűzéseinkkel. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezettel e tervidőszakban számolni lehet. — Az újszerű gazdálkodási viszonyaink között új vállalkozási formák vannak kialakulóban, s ebben a bankok is szerephez jutnak. Adjon erről rövid tájékoztatást. — Az Állami Fejlesztési Bank eddig négy — főként fővállalkozással foglalkozó — betéti társulás létrehozásával teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az alkalmi jellegű helyett állandó, minden részvevő érdekét figyelembe vevő kapcsolat alakuljon ki. Sajnálatos, hogy a Borsod megyei vállalatok nem kezdeményezték az ezekbe való bekapcsolódást. — Az elkövetkező időben két új vállalat-típus: kisvállalat és leányvállalat alapítására is lehetőség nyílik. Kisvállalatot alapító szervezet lehet minisztérium, tanács, bank, vállalat. Az alapítás célja a hatékonyság, a gazdaságos tevékenység fokozása. A működésükkel kapcsolatos jogszabályok már megjelentek. E vállalatok mindig meghatározott feladatok elvégzésére jönnek létre. Ezt a banknak is messzemenően támogatnia kell, sőt a folyamat aktív részesévé kell válnia. Bízunk a vállalatok kezdeményezőkészségének fokozódásában és várjuk a megyei gazdálkodó 'szervek ilyen irányú érdeklődését. Felvilágosítással. tanácsadással is mindig rendelkezésre állunk — fejezi be tájékoztatását dr. Kádár László. Csorba Barnabás Vaskitermelés hulladékból Évente mintegy 240 ezer tonna vas kinyerésére nyílik lehetőség az Ózdi Kohászati Üzemekben a salakhányó has z.n os i tás óval. Az ózdi sa- lakhányón az elmúlt évtizedek alatt mintegy 35 tonnányi, körülbelül 15 százalékos ferrum tartalmú salai? halmozódott fel. Ennek a nyers- " anyagnak a hasznosítására a kohászati üzemek salakfel dolgozómú létesítését határozta el és az új üzem terveit a K OG ÉPTER V - vei együtt a vállalat tervezői készítették el. A feldolgozómű építését az Ózdi Kohászati Üzemek saját vállalkozásban valósítja meg Az eddig elfekvő melléltter mékből a salak feldolgozása évente 240 ezer tonna ferrum kinyerését biztosítja a gyár számára és a hasznosítás révén évente a vállalatnál mint- > egy 26 ezer tonna importból származó koksz megtakarító sara nyílik lehetőség. A tervezett beruházás szorosan illeszkedik a kormán? hulladék- és másodlagos n yersan y ag -haszn osítási. va la - mint energiaracionalizálásprogramjához. A beruházás megvalósításához' szükséges mintegy 2 milliárd forint költségre szóló hitelszerződést pénteken írták alá az Ózdi Kohászati Üzemekben A hitelszerződést a Magyar Nemzeti Bank részéről Csernok Attila, az Ózdi Kohászati Üzemek részéről pedig Pethes András vezérigazgató látta el kézjegyével. Az Ózdi Kohászati Üzemek vállalkozásában elkészülő feldolgozómű mintegy 30 hónap alatt készül el és a beruházás haszna már a hatodik ötéves terv időszakában tfdent- kezik.
