Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1981. december 12., szombat Czinke Ferenc rajzai Gyerekek a kiállításon Encsen, a járási-nagyközségi művelődési központban a közeli napokban nyílt meg Czinke Ferenc grafikusművész kiállítása. A helyiség kamaratárlatra ad lehetőséget; mindössze húsz lap ad betekintést a kortárs magyar grafika egyik jelentős alkotójának mai művészetébe. Czinke Ferencet általában nem kell bemutatni a jelenkori képzőművészetünket akár csak felületesen is figyelemmel kísérő nagyközönségnek. Megyénkben különben is jól ismert: rendszeres résztvevője a Miskolci Galéria országos vagy területi vonzású kiállításainak, s több egyéni bemutatkozása is volt az elmúlt években. Munkácsy-díj, ' érdemes művész cím. — a teljesség igénye nélkül, e két elismerés is bizonyítja, azok közé tartozik, akikre mindenkor érdemes odafigyelnünk. A korábbi kiállításain megismert Czinke Ferenc erősen kötődött a népművészethez. Öntörvényei szerint bontotta ki saját művészetét a népművészet hihetetlenül színes, gazdag forma- és motívumvilágából. E mostani kiállításán egy másfajta, ám lényegében ugyanarról a platformról eredező művészeti oldalát mutatja. Gyermekkori emlékek, történelmi események, históriák, s olykor látomások öltenek testet az encsi kiállításon bemutatott lapjain. Megőrizte a népművészetből eredő tisztaságát és egyszerűségét, végtelen humanizmusát, s ugyanakkor — témához igazítva — a részletek míves feldolgozásával a mesterség nagyfokú tudását, s tiszteletét is bizonyítja. Természet és ember egymásba fonódásának, egymásra utaltságának s egymásból következésének gondolata és igénye — talán így lehetne legtömörebben megfogalmazni Czinke Ferenc művészetét. A Fészek vagy a Memento természeti formái végtelenül emberi tartalmúak: az élet teljességének igényét fogalmazzák meg. Nem mentes ez a művészet a derűtől sem — gondolok itt a Hős- cincér című rajzra. Történelmi ihletésű lapjai közül a Szuronyokon őszi rózsa két lapját említenénk, tömörsége és emelkedettsége, egyszerűsége már-már balladisztikus. S talán itt érdemes megemlíteni a Szamaras két lapját is. Czinke Ferenc encsi kamaratárlatát — amelyet szívesen ajánlunk az érdeklődők figyelmébe — az elkövetkező napokban még láthatják a tárlatlátogatók. (cs. a.—f. L) Ma nyílik Szentistvánon: A szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövetkezet és Mazsaroff Miklós Munkácsy-díj as festőművész között már igen régi a kölcsönös jó kapcsolat, s ezt most néhány hónapja szerződés is erősíti. E kapcsolat eredményeként a termelőszövetkezet megrendezi a művész kiállítását Szentistvánon a helyi pártszékház tanácstermében. A tárlaton Mazsaroff 39 festményét mutatja be a szentistvániaknak. A gyűjtemény elsősorban tájképeket kínál, hazai és külföldi utak emlékeit, köztük néhány szentistváni fogantatását is. A kiállítást ma délután 3 órakor nyitja meg Siklósi László, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára, s az december 28-ig látogatható. Karácsonyi koncert Miskolcoa A Miskolc városi Művelődési Központ regionális osztálya ebben az esztendőben is megrendezi a már hagyományos karácsonyi koncertet, December 15-én, kedden este 7 órakor a komoly zene barátai a Bartók-tei-emben Le- hotka Gábor orgonaművész, a Miskolci Bartók Kórus és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leányfeará- nak bemutatásában —• vezényel Reményi János — Mendelssohn, Pikéthy, Kodály, Praetorius, Gallas. Viem, Le- hotka és Bach műveket, ‘valamint gregorián énekeket hallhatnak. A hangverseny bevételét a rokkantak megsegítésére ajánlják feL A humor erejével is..., Brigádgyűlés. Pontosan kezdődik, a szokásos bevezetővel indul. Csak a brigádtagok tévéből ismert, „ökörköri” öltözete szokatlan egy kicsit, no meg a sörök az asztalon. Dehát - ezek csak formaságok. Figyeljünk inkább a tartalomra( mert ebben találjuk a legszokatlanabbat. A brigádélet ez évi értékelését hallhatjuk — és mindegyre csak a közművelődésről beszélnek. Mintha ez töltené ki az életüket. Persze lehet benne valami, hiszen igen erős szálakkal kötődnek a művelődési központhoz, naponta ' ott vannak, ismerik a ház minden zegét-zugát, a népművelőket (mintha csak saját magukat), megtanulták, hogy a közművelődésben sem lehet jelmondatok nélkül létezni, el is sorolják, mi mindent írtak ki maguk is saját zászlajukra; ilyet például: „Előre a falig! Utána az áttört résen át tovább!...” Szókimondó egy brigádgyűlés, annyi bizonyos; csípnek szavakkal, gúnyolódnak játékkal, dallal; lerántják a leplet a művelődési központban folyó munkáról-életrői. Kiosztják a népművelőknek (a városi bajnokságban nyújtott „gyalázatos” szereplésükért) a vállveregetéssel éke- . sített „Focialista Kultúráért” kitüntetést; megcsípik őket a „szegény ember vízzel főzőtanfolyam” elhalásáért. Kollektiven és egyénileg is megkapják a művelődési központ dolgozói a magukét; népművelők, könyvtárosok, irányítók egyaránt. Végül meg kul- túrcsoporttá alakulnak, bog’- i még szemléletesebbé tegyék mondandójukat, befejezésül aztán vad táncban vonagla- nak. hisz’ „kitört a ... kitör1 a ... nyitottház ...” Brigádgyűlést még nem kísért annyi kacaj, taps, mint ezt a mostanit itt, Kazincbarcikán. az Egressy Béni Művelődési Központ . és Könyvtár klubhelyiségében; a brigád tagjai nem mások, mint az intézmény férfitagjai, mind a nyolcán; lelkesen tapsol nekik mindenki; kollégáik — a nők. a meghívott vendégek („akik között ott van a városi pártbizottság munkatársa és a városi tanács elnökhelyettese is”), a társintézmények képviselői. . És még nincs is vége: a hölgyek bejelentik, ők is brigádba tömörülnek, s elvégzik a maguk „értékelését”. A siker osztatlan... ... ahogyan osztatlan — derült ki az eddigiekből, s később a fehér asztal melletti beszélgetésekből is —, ez a közművelődési intézmény Kazincbarcikán. Anyagi ereiében és szellemében egyaránt . . . A2t tartják, hogy csak az erős emberek képesek önmaguk kifigurázására. Az Eg- ressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár dolgozói megtették ezt is. Azon a napon délelőtt — persze ez a rend — elvégezték ők ez évi számvetésüket a szokásos módon is; hogy aztán délután annál nyugodtabban tarthassák maguk elé a görbetükröt ... Öröm volt köztük lenni <t. n. j.) Ma este a képernyőn: A szerelő halála A nem sok szellemi feladatot adó krimik kedvelői bizonyára érdeklődéssel fogadják ma este az első műsorban 20.05- kor jelentkező Tetthely című nyugatnémet sorozat újabb darabját, amelynek a címe: A szerelő halála. Üzletember csődje, önrablás, féltékenység, meg persze gyilkosság követi egymást, és természetesen ott van Haferkamp felügyelő és asszisztenciája, és szűk másfél órán belül mindenre fény derül. Képünk a film egyik jelenete. Az átdolgozott ötödik kiadás A k özel múl tban közöttük azjfc a beszélgetést, amelyet (Lr. Karsai Elek történésszel folytattunk az amerikai levéltárakban végzett legújabb kutatásairól és akkor szóba került, a politikai könyvnapokon megjelent — és azóta már régen elfogyott — A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig című, „ötödik, teljesen átdolgozott, bővített kiadásban” megjelenít történeti munkája. A teljes átdolgozás címlapon való feltüntetése mindenképpen indokolt volt, mert — mint arra a beszélgetésben is utalt Karsai — új kutatási eredményei e könyve korábbi kiadásainak némely pontjait más megvilágításba helyezték, illetve a később felszabadított, amerikai levéltári adatok színesebb, érzékletesebb, érthetőbb hátteret adnak a történelmi tényeknek. Ügy olvastam végig az új kiadást, hogy előttem volt az éppen húsz évvel korábban megjelent első is. Valóban nagyarányú az eltérés és valóban sokkal, de sokkal izgalmasabb az új. Az új kiadásból hiányzik az első kiadásnak több mint száz első oldala. Karsai most az ötödik kiadásnál már természetesnek tartja, hogy a történelem iránt érdeklődő olvasó Hitler Adolf 1-933 és 1939 közötti pályáját, a történelem e sötét hat esztendejének eseményeit ismeri, s így új kiadásában mindjárt 1939 augusztus végével indul, amikoris Hitler parancsot ad Lengyel- ország megtámadására. A méreteiben is hatalmas, közel hétszáz oldalas történeti munka a szépirodalmi művek olvasmányosságával, s a bűnügyi történetek izgal- masságávai köt le. Karsai nemcsak jó történész, kutató, hanem rendkívül jó szerkesztő és nagyon olvasmányos író. E kötetében harmincegy fejezetre bontva mutatja be az egész második világháborút, annak valamennyi frontját és az egyes politikai és frontesemények leírásánál mindenkor szembesíti egymással a különböző doku- mentumokat. , Könyvének utolsó, negyedik kiadása óta nemcsak ő folytatott levéltári kutatásokat például Eisenhower tábornok, egykori főparancsnok, majd az USA elnöke levéltárában és más nyugati levéltárakban, hanem sorra megjelentek emlékiratok, köztük szovjet hadvezérek emlékiratai is, amelyek természetesen a háború me. netét, a háború fordulatait utólag nem módosíthatták, de olyan háttéranyagokat szolgáltatnak, amelyek egy-egy eseményt élesebb megvilágításba helyeznek, mint korábban ismerhettünk. Rendkívül nagy szerepet kap az új kiadásban a japánokkal való német kapcsolat, a berlini japán nagykövet sok-sok jelentése, amely ugyancsak markáns vonásokat rak fel a módosult képre. Karijai ugyanakkor rendkívül elkötelezetten is szemléli a történelmet anélkül, hogy a dokumentumokkal igazolható tényeken módosítana. Így kap könyvében igen erős hangsúlyt a nyugati front megnyitásával kapcsolatos halogatás politikája, és megismerhetjük mind a szövetségesek, mind a fasiszta országok irányító csoportjain belüli különböző árnyalatokat és a már jó előre való számításokat, a különböző ee* portok elképzeléseit a bábot* utánra. Egy ilyen hatalmas tört^ nelmi munkát, mint A berek tesgadeni sasfészektől a bet lini bunkerig, napilapban éf zékletesen bemutatni rop* pant nehéz. Nem lehet kivá' lasztani rövid részletet, a* héz volna kiragadni bárra* lyik eseményt, vagy dokk mentumot is. Történelmünk megismerésének, a második világháború fordulatai mim jobb ismeretének vágya b’-l zonyára igen sokakkal eloj' vastatná ezt a nagyon ért^ kés történelmi munkát, a to* lyet csak ajánlani tuduo* mindenkinek, és hisszük hogy a Kossuth Könyvkiadó a politikai könyvnapokon & ért nagy sikere után, hanrt rosan újabb kiadásban ** közread. (benedek) | filopító leiek kiszeilése Bensőséges ünnepségen köszöntötték csütörtökön a Lenin Kohászati Művek párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői azokat a kommunistákat, akik 25 évvel ezelőtt részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt diósgyőr- vaSgyári alapszervezeteinek újjászervezésében. A meghívottak tiszteletére Rábai István, a vállalati párt- bizottság titkára mondott ünnepi köszöntőt — megemfj kezve a konszolidációt seg*| tevékeny szerepükről — irrt dr. Szeppelfeld Sándor, 1 alapító tagok egyike, a váll9 lat vezérigazgatója szólt , negyedszázad alatt a grj életében történt jelentősen változásokról. Az ünnepeim — néhányuk nyugdíjaské" a területi alapszervezetekb01 — ma is aktívan tevéken? kednek. levél aléi patakról kapta Elkészült Veszprémben az új Séd filmszínház. Az impozáns épük jól illeszkedik a belváros környezetébe. Az első emeleten alakít01] ták ki a nagy mozitermet, ahol a tervek szerint reggeltől estig foi; nak vetíteni. Az épületben egy 80 személyes kamaraterem is ielf( kapott, ahol művészfilmeket vetítenek. Az úi vesznrénv m* ' kió^l tások, konferenciák és más kulturális rendezvények megturlu^áro *: alkalmas. Ezüstvasárnapon, december 13-án Egyes bébi-, lányka-, bakfiskabátok, női csizmák, íérfífélcipők 40 százalékos árenplménnvel mSS*" SZAK ÜZLETEIBEN
