Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T*8i. aeceintrer T7., tnstrrorroic Legfőbb érték az ember Szervezettebb munka — Ötnapos munkahét Több szabad idő Nézőtéri meditáció A második szombat sza­bad szombati előnyeit élvez­ve vártuk a munkahét továb­bi rövidítését. Tudtuk, hogy a kongresszusi határozat, az erre alapozó VI. ötéves terv­ről szóló törvény rendelkezé­sei nyomán következik az 5 napos munkahétre való átté­rés. Mégis úgy tűnt, mintha váratlanul érkezett volna a Minisztertanácsnak az ötna­pos munkahét bevezetésére és az ezzel kapcsolatos mun­kaidő-módosításról szóló köz­ismert 1013/1981. számú határozata. Borsod-A baut­Zemplén megyében 19 vál­lalatnál már 1981. július 1- ével megtörtént a rövidített munkahétre való áttérés. 264 ezer dolgozót érint 1982. január 1-ével pedig a megyében levő gazdasági egységek és intézmények kö­zül 240 munkáltató tér át rö­vidített munkahétre, ez 264 ezer dolgozót érint. A me­gyében működő további gaz­dasági egységek, valamint az igazgatás, igazságszolgál­tatás rövidített munkahétre való áttérése január 1-e után valósul meg, míg az ok­tatás, a mezőgazdasági szö­vetkezetek és a különleges feladatot ellátó szervek átté­résére csak 1982. július 1-e Után kerül sor. Bizonyos ta­pasztalatok szerzése céljából néhány általános és közép­fokú iskolában már ötnapos munkahét keretében folyik a tanítás. A rövidített munkahétre való áttérés nagyszerű új le­hetőség. Társadalompolitikai hatása közvetlenül, vagy közvetve a lakosság túlnyo­mó többségét érinti. A dolgo­zók ríagy várakozással te­kintenek a gyakorlati megva­lósítás elé. Bevezetése bizo­nyítja, hogy az ember érté­kességéről vallott szocialista nézetek a gyakorlatban is megvalósulnak. Tanúsítja: legfőbb érték az ember és nemcsak azért, mert a javak előállítása, felfedezése, össze­gyűjtése stb. az ő értelmének, szorgos keze munkájának a következménye, hanem azért is, mert lehetővé válik értékteremtő tevékenységének fejlesztése, a nagyobb általá­nos és szakmai műveltség megszerzéséhez szükséges fel­tételek újabb bővítése. Elfo­gadva, hogy az új mindig konfliktusos viszonyok között születik, és azt is, hogy a változás mindig magán hord­ja a kezdetlegesség bizony­talanságának jegyeit, mégis úgy látszik, hogy ez a poli­tikailag, társadalmilag és gazdaságilag nagy jelentőségű fordulat érzelmi fogadtatása mintha nem állna arányban a megvalósuló előny jelentő­ségével. Okait abban keres­hetjük, hogy: a 42 órát 5 nap alatt kell ledolgozni, így ez a korábbi 44 órát dolgozók esetében a napi munkaidő 24 perces meghosszabbítását je­lenti, valamint az eddig mun­kaidőben igénybe vett ebéd­idő lehetősége megszűnik, így a 20, vagy ahol úgy dön­tenek, a 30 percet rá kell dolgozni. Némelyek az átté­rés időszerűségét kérdőjele­zik meg azt mondva: egyen­súlyi gondjaink miatt nem teremthetők meg az áttérés feltételei. Mások úgy véle­kednek: vajon sikerül-e a szolgáltatás olyan megszerve­zése, hogy az a termelés fo­lyamatosságát biztosítsa? Az 5 plusz 2-es munkarend Ezek az okok tényleg ha­tással lehetnek a hangulatra, másrészt olyan aggályoskodá­sok, amelyeket a társadalom ügyéért érzett felelősségnek is felfoghatunk. Mégis a helyzet jobb megértése, a kö­rülmények értékelése, a jö­vőben végzendő szervező munkánál történő felhaszná­lásra talán nem haszontala­nul ajánlhatók a következők: A rövidített munkahétre áttérő vállalatok a 3, vagy több műszakban, valamint folyamatos munkarendben dolgozók heti munkaidejét 40 órára csökkentik. Akik eddig heti 44 órát dolgoztak, éves relációban 2280 órát teljesí­tettek. A munkaidő 42 órára való csökkenése következté­ben 2084 órát dolgoznak, ami 204 órával kevesebb a ko­rábbinál. Munkanapra átszá­mítva ez 260 napot jelent, ami az eredetihez képest 25.5 nappal növeli a szabad időt. Az új munkarend ki­alakítását a gazdálkodó szer­vek különböző módon oldot­ták meg. Legáltalánosabb az 5-)-2-es típusú munkarend, amikor az öt munkanapot rendszeresen a szombatra eső szabadnap és vasárnapra eső munkaszüneti nap követi. A 42 órának 5 nap alatti le­dolgozása egyenlő elosztás­ban 24 perccel megnöveli a papi munkaidőt. Sokak vé­leménye, hogy ennek ellené­re a hetenként immár 2 nap­ra növekvő szabad idő elő­nyös megoldás. Növekszik és mind jelentősebbé válik a családok kisegítő, háztáji gazdasága. Ezeken belül: a kertészkedéshez, szőlőműve­léshez, a gyümölcsösökben való foglalatoskodáshoz jobb feltételek teremtődnek. Nem­csak a javak mennyiségi ne­velhetősége oldaláról jelen­tős ez, hanem azáltal is, hogy az általános elfoglaltsághoz képest a más irányú mozgás, a szabad levegőn való tar­tózkodás egészségügyi érde­keket is szolgál. Némelyek esetében lehetővé válik a kü­lönböző területeken jelentke­ző szükségletek kielégítésé­ben való részvétel, enyhítve ezáltal a piaci feszültségeket, de egyúttal hozzásegítve a benne résztvevők jövedelmé­nek kiegészülését. Az ellátásról es a szolgáltatásról Nagy jelentőségű az intéz­ményi ellátás, a kereskedel­mi szolgáltatás és a közle­kedés rendjének a változott, illetve változó viszonyokhoz való igazítása. Nehéz feladat, de megoldható. A kereskede­lem intézkedett; a lakossági ellátás színvonala, és vásár­lási körülményei ne romolja­nak, az üzletek nyitvatartási időalapja ne csökkenjen. A szombati nyitvatartási idő csökkenésével felszabaduló órákat a pénteki nyitvatar­tási idő meghosszabbítására tervezik felhasználni. Az ipari szolgáltatást végző szervek (Patyolat, Gelka) to­vábbra is megtartják a szom­bati nyitvatartási, illetve ügyeleti szolgálatot vezetnek be. Hasonlóan járnak el a fuvarozóirodák. A személyi szolgáltatások biztosítása a szombati napokon ügyeleti formában, illetve területen­ként egy-egy kijelölt egység rövidített műszakja útján lesz megoldva. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbe­teg-intézményeknél létszám- növeléssel is biztosítják a fo­lyamatos üzemelést. Ügy lát­szik, hogy a rendelőintézetek szombati zárva tartása nem okoz problémát, mivel a rendelőintézet szombati igénybevétele eddig is mini­mális volt. A kórházi osztá­lyokon, a járóbeteg-forgalmat is figyelembe véve, vasárnap délelőttre is műszakot szer­veznek. A körzeti orvosi szolgálatban szombaton és vasárnap ügyelet útján lát­ják el a teendőket. A böl­csődei ellátást a vállalati munkaidőkezdéshez igazodva egységesítik. Miskolc város terű létén 2 esetleg 3 bölcső­dét terveznek szombati napo­kon is üzemeltetni. A szocialista életmódról A rövidített munkahétre való áttérés feltételbeli hiá­nyosságait említők lényegé­ben két kérdésre hivatkoz­nak: a népgazdasági egyen­súly hiányára, hozzátéve, hogy a hatékonyságra kell erőinket összpontosítani, to­vábbá azt, hogy a jelenlegi körülmények között úgy sincs lehetőség a szabad idő hasznos, az időintervallum adta lehetőségekkel arány­ban álló előnyszerzéssel való eltöltésére. Hadd közelítsek ehhez — ha csak érintőlege­sen is — az elmélet oldalá­ról. Az életmód, ezen belül a szocialista életmód tartal­mi elemei még a tudomány körében is a vitatott kérdé­sek közé tartoznak. Többsé­gi vélemény kíséri viszont azok nézeteit, akik az élet­módjelenségek közül — pél­dául a szabad idő kulturált eltöltését, mint az ember ki­bontakoztatásának eszközét a társadalmi vezetés preferá­landó tényezői között tartják nyilván. A központi kezde­ményezés szerinti lépés indo­kaként talán elegendő lenne az említettekből következő felelősségre hivatkozni. Nem szabad viszont a további okozati összefüggéseket sem figyelmen kívül hagyni. A szocialista életmód kibonta­kozása amint eléri célját, egyúttal megteremti a gazda­ság fejlődésének nagyon lé­nyeges egyik feltételét. Az életmód a gazdasági problé­mákhoz képest tehát nem ke­zelhető másodlagos szerep­körbe tartozónak. Figyelmet kell fordítani Talán sikerült, az ötnapos munkahétre való áttérés me­gyére jellemző lényegesebb összefüggéseit vázolni. Lát­hatók az előnyök, a rendel­kezésre álló, vagy megte­remthető feltételek stb. Ter­mészetes igény a megvaló­sult feltételek további fino­mítása, és minden olyan kezdeményezés, amely hozzá­járul a sikeresebb végrehaj­táshoz. Ezért fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani az át­állás tapasztalatainak folya­matos értékelésére, valamint a munkaszervezésre, . az anyagellátásra, hogy azokon a napokon, amikor nyújtott műszakban dolgoznak; a tel­jes elfoglaltság biztosítva le­gyen. Fontos, hogy az intéz­ményi ellátás az igényekhez igazodóan alakuljon, bizto­sítsa a gyermekek elhelyezé­sét, a róluk valp gondosko­dást, a tömeges átállás idő­szakában az igényeket meg­haladó elhelyezési lehetősé­gekkel. Keresni kell az ügyeleti szolgálat ma még nem mindenben tisztázott kérdéseinek rendezését. In­tézkedés szükséges a hét­végi házak, üdülők építésére felhasználható területek fel­mérésére, és azok forgalma­zásának elősegítésére. Itt vi­szont ügyelni kell arra, hogy az újabb területfelhasz­nálás természeti értékeink megóvásával történjen. Ezen túl is keresni kell a szabad idő hasznosabb eltöltését szolgáló feltételek bővülésé­nek lehetőségeit. Nem tekinthető lezártnak a közlekedés rendjének a ki­alakítása sem. Ez különösen a lépcsőzetes munkakezdés­sel összefüggésben jelent fel­adatot, hiszen a munkakez­dés rövidebb intervallumra való korlátozódása nagyobb szervezettséget igényel, hogy ezáltal a személyszállítás torlódásai kiküszöbölhetők legyenek. Dr. Pusztay Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese Eg> kocka ai amerikai Hurrikánból. Még eszébe jut a néző­nek az elmúlt heti A kék la­gúna című amerikai film- giccs, amikor beül az újabb amerikai produkcióhoz a né­zőtérre. A címe — Hurrikán — katasztrófát sejtet, de ad­dig bizony várni kell, nem is keveset, mert ez a filmkészít­mény istentelenül hosszúra sikeredett, hosszú percekig csak csendesen hullámzó, vagy háborgó tengert látha­tunk, néha olyan plasztiku­san, hogy a decemberben is hűvös nézőtéren bizony bele- borzongunk. S miközben pe­reg, vagy inkább vánszorog előttünk a történet, van idő meditálni azon, istenkém, milyen szép is lehetett hat­van évvel ezelőtt a gyarmati élet valahol a Kelet-Samoá- hoz tartozó szigeteknél, ahol az amerikai főkormányzó képviselte a „rendet”, a kü­lönböző törzsek főnökei meg hűségesküt tettek neki, fé­nyes törzsfőnök-beiktatási parádékat rendeztek nagysza­bású folklórmutatványokkal, a lányok hajában virágfüzér és — bár tiltva volt hivatalo­san, de — gyakorlatilag dí­vott a törzsfőnek kijelölt menyasszony érintetlenségé­nek nyilvános társadalmi megvizsgálása, persze, fényes ceremóniákkal, kedvezőtlen eredmény esetén öngyilkos­sággal. Hullámzó tenger, engedelmes polinéz benn­szülöttek, buja trópusi nö­vényzet a háttérben, az elő­térben meg a kormányzó lá­togatóba érkezett aranyszőke lánya, és a fiatal törzsfőnök hirtelen fellobbant és min­den akadályt elsöprő szerel­me, haragos apával, hatalmi ármánykodással, némi kis lá­zadó gondolatokkal, de főleg a fehér ember rendjével. És persze a természet közbe­A Játékszín, a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószín­pada adott otthont Egerszegi Judit, a színház tiatal tagja önálló estjének, amelyet Szi­lágyi Domokos romániai ma­gyar költő verseiből állított össze Kényszerleszállás cím­mel maga az előadó és felte­hetően az est rendezője: Kört- vélyessy Zsolt. A színház több célt valósított most meg: le­hetőséget teremtett egy fiatal tagja számára, hogy erejét önálló est keretében kipróbál­hassa. elképzeléseit megvaló­síthassa; alapvető rendelteté­sének megfelelően használja fel stúdiószínpadát; s nem utolsósorban egy újabb pro­dukcióval gazdagítja játékszí­ni bemutatóinak sorát. Szilágyi Domokos, akinek verseiből a mintegy 45 perc­nyi műsor összetevődött, már nincs az élők sorában: öt év­vel ezelőtt. 38 éves korában öngyilkos lett betegsége mi­att. Virtuóz költötehetség volt, kedvelte a különféle verselési módok, stílusirány­zatok keverését; a kollázst. Ez tükröződik az Egerszegi Judit bemutatta válogatásban avatkozása, amely pusztító hurrikán képében jelentke­zik, mindenki elpusztul, csak a két szerelmes marad élet­ben a nagy-nagy tenger ölel­te pusztaságban. Jav Troell rendező filmje bizony giccs a javából, mondandóját, for­dulatait, megoldásait, képi világát illetően egyaránt a korszerű filmművészet perifé­riájára sorolható, olcsó, kö­zönségfogó eszközökkel ope­ráló munka, a túláradó érzel- mességű szerelmi história, meg a borzongató katasztró­fán lm keveréke. * Előzetes tájékoztatásként szólnunk kell még a most bemutatott lengyel Az ama­tőr című filmről. A Krzysztof Kiesloivski rendezte filmben egy vállalati alkalmazott amatőrfijmes pályafutásának és ebből adódó konfliktusai­nak történetét ismerhetjük meg. A hét harmadik új film­jét a filmbaráti körök mozi­jai mutatják bé. A címe: Húsz nap háború nélkül. Konsztantyin Szimonov írta, Aiekszej Germán rendezte, és egy haditudósító húsz sza­badságnapjának történeté­ben, a front mögötti világ je­lenségeinek bemutatásával szól arról a korról, amikor az emberek a háborút szen­vedték akkor is, ha a fron­toktól távol éltek. is. Verseiből szorongás, a há­ború és a fasiszta deportálás feltoluló emíékforgácsai, ször­nyű víziók tükröződnek, ugyanakkor markánsan ki­rajzolódik belőlük a kemény tiltakozás műiden emberte­lenség. embernek ember által való megalázása, a fasizmus mindenfajta jelentkezése el­len. A leglágyabb. leglíraibb hangulatot is felváltja a ret­tentő vízió, a szerelmi vallo­másba is belevág a rettenet emléke. Roppant feladatra vállalko­zott Egerszegi Judit, amikor egymaga szólaltatta meg Szi­lágyi Domokos sokhúrú hang­szerét. Jól segítette Máger Ágnes célszerű játéktere — stilizált sínpár, ajtókeret, sö­tét oldalfalak —, a hang­effektusok és a versek ló szinkronja, nem utolsósorban a rendezés. Egerszegi Judit nagyon szépen beszél, a köl­tő különféle verselési mód­jait követve, kitűnően váltott nemcsak versről versre, ha­nem sokszor azok közben is. maradéktalanul adva vissza a költő elképzeléseit, mon­dandóját. A mozgás néha ki­lenig! a iÉiíSiizgaiOiiiÉ Mint korábban hírül ad­tuk, az elmúlt hét végén ren­deztek meg Szerencsen — a nagyközség felszabadulása 37. évfordulójával egybekötve — a megyei férfikari dalostalai- kozót. A miskolci MÁV Jár­műjavító Üzem, a mezőke- reszlesi Aranykalász Terme­lőszövetkezet, Edelény es Prügy férfikarai, valamint a helyi cukorgyári és művelő­dési központi kórusok vettek részt a találkozón. Minit Bakonyi Bela, a me­gye kórusmozgai mának régi lelkes harcosa és kiváló se­gítője írja, a találkozón az együttesek tudásuk legjavát nyújtották és külön is ki­emelkedik a járműjavító Homrődyné Engi Zsuzsa ve­zette kórusának teljesítmé­nye. Ugyancsak emlékezetes élmény volt Kodály Jeligé­jének és , Cser Gusztáv ör­vendjetek, hazát talált a nép itt című kórusművének kö­zös bemutatása, 220 dalos részvételével, Kiss József és Engi István karnagyok ve­zényletével. Sárkány Imre nagyközségi párttitkár ünnepi beszédében Szerencs felszabadulását vá­zolta. majd a találkozó után dr. Gönczy Ferenc, az Édes­ipari Művek Szerencsi Gyá­rának igazgatója adta át az okleveleket és az emléktár­gyakat baráti találkozón a fehér asztal mellett. Az igaz­gató maga is évtizedeken át volt korábban dalos a cu­korgyári kórusban, s koráb­ban az ö segítségével alakult meg az a szerencsi járási pe- dagóguskórus, amely ma már fesztiváldíjas együttes. Gön­czy Ferenc kiemelte: „Vala­mi elindult. Borsodban, ami új lehetőségeket bontakoztat ki a megye kórusmozgalmá­nak fejlődésére. A férfi ének­kari találkozók évenként kö­vessék egymást, más-más he­lyen találkozzanak a dalo­sok. Ki kell munkálni ezt a programot, s meg kell talál­ni a módot, hogy a termelő­üzemek támogatásukkal sa­játjuknak érezzék a megyo kórusmozgalmát.” Több helyen az elszürkülés veszélye jellemzi a megye kóruséletét, az utánpótlás hiánya, az üzemi támogatás csökkenése miatt. Dr. Gön­czy Ferenc, illetve az Édes­ipari Művek Szerencsi Gyá­rának jó hozzáállása, támo­gató magatartása viszont ar­ra int, hogy nem kell még vészharangot kongatni, lehet új lendületet adni a megye kórusmozgai mának. csit soknak tűnt, az éppen hallott vers, illetve részlet mondandójával való kapcso­lata első látásra nem mindig volt % világos. Igaz, máskor meg roppant kifejező, példá­ul a kitűnően megjelenített deponálási vízió esetében. Nem árulta el semmi közlés, ki szerkesztette az összeállí­tást, amelynek már első hangütésében ott volt a ha­lál gondolata, hogy aztán mindvégig vissza-visszatérjen akár a múlt emlékeiben, akár a fenyegető jövőben. Mi in­dokolta ezt a komor téma- választást Egerszegi Juditnál, nem tudni. .Vállalkozását mindenképpen dicséretesen magas szinten teljesítette, szép, értékes összeállítással ajándékozna'meg a meslepő- en csekély számú érdeklő­dőt. Érdemes lenne pedig a közönség figyelmére. Miskolcon viszonylag ritka lehetőséé az önálló előadó­estek élvezete. Általában vendégek kínálják. Most a színházunk saját tagjának biztosított erre lehetőséget Hihetőleg nem utoljára. Benedek Miklós (benedek) Bemutató a miskolci Játékszínben i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom