Észak-Magyarország, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-17 / 295. szám
1931, december 17., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 TÖBB ELLENŐRZÉST - HA KELL BIRSAGGAL! Nemrégiben a Miskolci Rádió Fórum adásában szó volt a felnőttek és a gyerekek szabálytalan, nemegyszer balesetet előidéző közlekedéséről. Sajnos nap, mint nap tanúi vagyunk az ilyen fegyelmezetlenségnek, s bizony nemegyszer csak a szerencsén és a gépjárművezetők óvatosságán múlik, hogy nem történik szerencsétlenség, fin is amondó vagyok; a figyelmeztetés helyett végre hatásosabb eszközt, pénzbüntetést kell kiszabni. A szép szó, úgy tűnik, semmit nem használ, percenként teremtenek balesetveszélyes helyzeteket a fegyelmezetlen gyalogosok. Az Ady-hídnál, a Búza térnél csak kevesek mennek át az egymáshoz közel levő zebrán, legtöbben inkább választják — lustaságból vagy nemtörődömségből — a két kijelölt gyalogátkelőhely közötti útszakaszt, vagy éppen futnak át az autók között. Ezzel viszont nemcsak a saját testi épségüket kockáztatják. A hirtelen fékezésre kényszerülő gépjárművezető talán még meg t.ud állni féktávolságon belül, de az utána következő gépkocsi, vagy gépkocsik már könnyebben összeütközhetnek, s így vétlen emberek élete, testi épsége kerülhet veszélybe —az anyagi kárról nem is szólva. Ezt is kell látni a szabályokat semmibe vevő gyalogosoknak! Közlekedésünk rendjének biztosítása érdekében tehát az illetékeseknek az eddigieknél sokkal szigorúbban kellene eljárni velük szemben. Mindannyiunk érdekében ! Kovács János Miskolc BECSÜLJÜK JOBBAN EGYMÁST... Talán nincs is olyan nap, hogy he ne térnénk egy fűszer-csemege boltba, s néha csak nézelődni, egy-egy ruházati, vagy cipoboltba, Elmondhatjuk tehát, hogy a kereskedelmi dolgozókkal szinte rendszeresen találkozunk. S hogy ez a kapcsolat mennyire kihat közérzetünkre, azt talán nem is kell mondani. Nem mindegy ugyanis, hogy kedvesen, figyelmesen és türelmesen szólnak-e hozzánk, vagy mennyire készségesek, hogy elégedetten menjünk ki a boltból. Oda ugx/anis örömmel és szívesen tér vissza az ember, ahol a szó igaz értelmében kedves vevőnek tekintik. Hajlamosak vagyunk azonban arra — s ezt őszintén meg kell mondani —, hogy bizony mi vásárlók is nemegyszer türelmetlenek vagyunk, megfeledkezünk arról, hogy az udvariasság részünkről ugyancsak elvárható. Kereskedelmi dolgozóktól hallottam, hogy bizony elég. ha egy nap csak egy goromba. igazságtalanul sértegető vevővel van dolguk, mert az szinte egész napi munkájukra kihat, s nehezen tudják ilyenkor már a többi vásárlót a joggal elvárt türelmesség- gel, figyelmességgel kiszolgálni. — Igaz, hogy nehéz a munkánk, de szívesen csináljuk, De az is igaz. hogy csak úgy lehet jó, kellemes a kapcsolatunk, ha kölcsönösen becsüljük egymást. így nem fárasztó, idegesítő a kiszolgálás és a vásárlás — mondta az egyik eladó. A kölcsönös tiszteletre és bizalomra vevők és eladók között, különösen ilyenkor az ünnepek előtt, még nagyobb szükség van. Zsúfoltak az üzletek, hiszen az ajándékozás őröméből mindenki ki szeretné venni részét. Az elhatározás pedig nem mindig köny- nyű, kinek, mit, mennyiért vegyünk, önmagunknak is segítünk tehát azzal, ha az eladók munkáját becsülve, udvariasak. türelmesek vagyunk, Így azzal az érzéssel mehetünk be egy-egy üzletbe, hogy vásárlásunkhoz jó partnert találunk bennük. B. K. Miskolc ILLETÉKES VÁLASZOL Lapunk november 19-i számában „Polimer-kazetta zsákbamacska módon ?!...” címmel közöltük Kolozsi István kazincbarcikai lakos levelét, melyre a Vasvill Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi főosztályvezetője, Sol- czi Lajos válaszol: »Minőségi kifogás esetén az alábbiak szerint köteles cserére a bolt: a vásárló által bemutatott blokk alapján, a hibás kazettáról kiállítja a bolt a „Jegyzőkönyv vásárlói minőségi kifogás elintézéséről” c. nyomtatványt és azt beküldi a nagykereskedelmi vállalathoz. Egyidejűleg a bolti készletből, s ha az nincs, akkor az áru értékével kártalanítja a vevőt.« Deák Imréné, a Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet gond nokságvezetője vá laszol lapunk november 12-i számában Kökai Istvánná és tiz aláíró nevében „Hideg a lépcsőhöz” címmel közölte kre: ,,Október 3-án levélben leér-' lük a megyei Távhöszolgálta- tó Vállalatot a lépcsőházak fűtésére, de azt a választ kaptuk, hogy azért nem fűtőnek, mert a külső hőmérséklet azt nem teszi indokolttá, bár így is a teljes fűtési díjat fizetnünk kell. Szeptember 7-én az Árpád utca 82. szám alatti ház hibabejelentőjén szerepel az ajtó- üveg kitörése. Három napon belül megrendeltük e munkát, amelyet november 5-én el is végeztek. Sajnos, az 5 milliméteres síküveg gyakran tartozik a hiánycikkek közé, s így hiába is sürgettük a be- üvegezést. Amikor a levélíró panasza a lapban megjeleni, a lépcsőházakban már volt fűtés, az üvegezés is megtörtént. Az üvegkárok megelőzésében, illetve csökkentésében sokat segíthetnének a lakók, A 28 lépcsöházunkban tucatszám törik ki ismeretlen személyek az ajtó- és ablaküvegeket, de furcsa módon a lépcsőházban lakó szövetkezeti tagok közül soha senki nem látja, kik okozzál; a 2—3 négyzetméter felületű, nagy csörömpöléssel járó üvegkitöréseket. Sok a kárt okozó személy. Az üvegtöréseken túlmenően üzemképtelenné teszik a személyfelvonókat, leszerelik a világítási burákat, leszerelik a villanykapcsolókat, és így veszélyhelyzetet teremtenek, Ügy néz ki, hogy rendészt kell alkalmazni, aki a szövetkezeti tagok helyett vigyáz a saját tulajdonukra, értékükre. Szövetkezetünknek nagyon sok többletköltséget jelent a hiányok pótlása. Könnyű arra hivatkozni, hogy vásároljunk és tároljunk például üvegeket, De kérdezzük, miből, amikor jelenleg is, például a levelet aláírók között is van olyan személy, aki több mint 8 ezer forinttal tartozik, szövetkezetünknek. Az Árpád út 82-es számú épületben is sok a tartozás, jelenleg is 4 hónapi hátralék van, s az épületnek saját bevételéből kellene fedezni a kiadásait. Szeretnénk ezúton is kérni szövetkezeti tagjaink segítségét, megértő támogatását, közös érdekeink védelmében.” A gondok már a telekvásárláskor elkezdődlek. IJamar kiderült ugyanis, hogy a takarékos évek alatt összegyűlt pénzből csak a község külterületén tudnak telket venni. A többnyire személyi tulajdonban levő belterületi ingatlanok ára ugyanis öt esztendő alatt kétszeresére emelkedett. Márpedig nemcsak munkahelyük és az óvoda közelsége miatt szerettek volna belterületen élni. hanem azért is, mert a nagyközség peremén levő telkek kívül esnek a közműhálózaton. Mint azt a népi ellenőrök — a magánépítkezés feltételeit elemző vizsgálatukban — több helyen megállapították, sok településen a magánerőből építkezők legnagyobb gondja az építési telek kialakítása Megfelelően közművesített telek ugvanis kevés van a beépíthető területeknek csaknem 25—30 százalékai még minimális alapközművekkel sem látták el. Ezek építése meglehetősen költséges, és mivel a közművek lefektetése sok esetben meghaladja a tanácsok erejét, ezek n kiadások gyakran a magánépítkezőket terhelik. Ugyanakkor az elmúlt években a családi ház építésére alkalmas telkek iránt növekedett leginkább a kereslet. S a telek még csak az induláshoz elég. Példák sokasága bizonyítja, hogy a magánerős építkezés napjainkban meglehetősen nagy és sokrétű, próbatétel elé állítja az építkezőket. Pedig köztudott, hogy a jelenlegi tervidőszakban lakásépítési programunk megvalósításában az eddigieknél nagyobb szerepet kap a magánkezdeményezés. Korántsem lehet hát közömbös. hogy e cél megvalósításában milyen feltételeket tudunk biztosítani az építkezésre vállalkozóknak. A feltételek megteremtése nélkül nemigen remélhetjük, hogy a terveknek megfelelően épülnek majd a lakások, családi házak. Mert aligha leap további lendületet az építkezéshez az a munkás, akinek a napi nyolc órai — olykor éjszakai — munka után szabad idejének jelentős részében építőanyag után kell szaladgálnia. Az elmúlt években ugyan jelentősen javult a TÜZÉP-telepek választéka, ez azonban nem nyújthat vigaszt azoknak, akiknek esetleg hetekig kell egy-egy ablak-, vagy ajtókeret után sza- ladgálniok, akik olykor hetenként kétszer-háromszor utazgatnak a szomszédos községekbe és városokba egy vasgerendáért. Mert az ellátás színvonalának javulása ellenére előfordul, hogy az építőanyagok időleges hiánya hetekig késlelteti az építkezést. Késlelteti és költségesebbé teszi, mert az utazásra és szállításra fordított összeg is növeli az építkezők kiadásait. E gondon az ellátás jobb megszervezésével és az előjegyzési rendszer további kiszélesítésével lehetne enyhíteni. Takarékszövetkezetek Ssrssian Ma már kétszáznegyven asszony dolgozik óbban a hét varrodában, amelyeket a közelmúltban alakított ki a hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet. A kedvezőtlen adottságú gazdaság, mivel az alaptevékenységből nyereséget nem tud biztosítani, gyorsított ütemben épiti ki melléküzemágait, hogy termelését jövedelmezővé tegye. A felmérések alapján hét községben volt szabad női munkaerő, akik betanítás után szívesen dolgoznak a varrodákban. Legnagyobb megrendelőik közé a Salgótarjáni Ruhagyár, a bútoripari vállalat, a Váci Kötöttárugyár tartozik, de varrnak ruhákat szovjet, sőt svéd exportra is. Képünk a szentist- vánbaksai varrodában készült. Éves mi ériéit a megyei A Vöröskereszt megyei vezetősége tegnap tartotta az idei évzáró vezetőségi ülését, ahol első napirendi pontként Krasznai Gáborné megyei titkár tartott beszámolót, az 1981-es év munkájáról, a centenáriumi évben végzett feladatokról. A beszámoló foglalkozik a középfokú tanintézetek Teszortfelelőseinek képzésével a vöröskeresztes mozgalomban, amelynek nyári táboroztatásos képzése megyei kezdeményezés, szem előli tartva a felnőtt aktivisták utánpótlásának kérdését. Az elmúlt év kiemelt feladatai közé tartozott — a centenáriumi rendezvények mellett — a krónikus beteg gyermekek nyári üdültetése, a rokkanlak évének rendezvényei, a véradó-mozgalom aktivista hálózatának fokozottabb szervezése, a társszervekkel együtt rendezett tanfolyamok. A hozzászólásokat követően centenáriumi emlékérmeket és Kiváló Vöröskeresztes Munkáért kitüntetéseket adtak át a kiváló munkát végzett aktivistáknak. A költségek növekedése ugyanis korántsem lehet közömbös az építkezők számára. Igaz, az OTP jelentős mértékű hitelekkel segíti a családi ház építésére vállalkozókat, és munkásaiknak segítséget nyújtanak' az üzemek, vállalatok is. Ám a műnk áslak ás -épí tés re fordít- ható vállalati kölcsönök végesek, és az e célra fordítható összeg nagysága függ az üzem eredményeitől is. A népi ellenőrök vizsgálatából az is kiderült, hogy ma a magánerőből építkezők ritkán veszik igénybe az építőipari szövetkezetek munkáját. Egyrészt azért, mert így az építkezés költségesebb, másrészt, mert a szövetkezetek sem mindig vállalják egy- egy családi ház felépítését. Marad hát a kalákában történő építkezés. Megszámlálhatatlan családi ház épült már fel baráti segítséggel, és nyilván nem mindig a legnagyobb hozzáértéssel. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a magánerőből építkezés ma még gyakran meghaladja az építkezők anyagi és fizikai ereiét. Pedig lakásépítési programunk megvalósításában a lövőben az eddigieknél na- gvobb szerep iut maid a magánerős építkezésnek: ehhez az elkövetkezendő időben tehát szervezettebb segítségre lesz szükség. ... Az a törvény, amely a takarékszövetkezetek helyét, szerepét határozza meg a népgazdaságban, a társadalmi, politikai feladatok végrehajtásában, kimondja: a takarékszövetkezeti mozgalom célja és alaptevékenysége a takarékbetét gyűjtése, a takarékos életmódra való nevelés, különféle kölcsönök nyújtása és az alaptevékenységet kiegészítő egyéb szolgáltatások fejlesztése. Borsodban az első takarék- szövetkezetek 25 évvel ezelőtt alakultak meg. Ma már 21 szövetkezeti központ, 49 ki- rendeltség és 21 betétgyűjtő pénztár szolgálja 322 településen a lakosságot. Az elmúlt évtizedek alatt e szövetkezeti formánál jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi. A takarékszövetkezetek kiállták a próbát, megfeleltek és megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdaság és a lakosság elvár tőlük. Nemcsak a szövetkezetek hálózata, de az általuk nyújtott szolgáltatások köre is bővült. Növekedett a bizalom irántuk, amit az is fémjelez, hogy az ügyfelek szívesen keresik fel a takarékszövetkezeteket és kérik közreműködésüket ügyes-bajos gondjaik megoldásához. Van, aki megtakarított forintjait helyezi el itt takarékbetétben, mások kölcsönöket igényelnek házépítéshez, mezőgazdasági termeléshez, vagy éppen személyes dologi kiadások fedezéséhez. A megtett út eredményei mindenekelőtt adatokkal, tényekkel tanúsíthatók. Csak az elmúlt öt évet alapul véve, elmondható, hogy a betétállomány a duplájára, 912 millió forintra növekedett. E tekintetben a legjelentősebb fejlődés a sajókazai, a felsőzsolcai, a hangonyi, a mezőkeresztesi, valamint a taktaharkányi takarékszövetkezetnél volt tapasztalható. Megyei szinten a kölcsönként felhasználható alap 40.6 százalékkal, a részjegyalap 40 százalékkal és mindezzel együtt a taglétszám 34 százalékkal növekedett. S ami lényeges: figyelemre méltó a gazdálkodás hatékonysága, amiben elsősorban a tarcali, a Kenézlői. a felsőzsolcai. a mezőkeresztesi, a bogácsi és a ricsei szövetkezet járt az élen. A kormány hitelpolitikai irányelveinek megfelelően a megyében működő takarék- szövetkezetek nagvmértékber segítették a mezőgazdaság’ termelést, a kisállattenyésztést. a lakásprogram végre hajtását. Csak a mezőgazdasági célra nyújtott hitel az elmúlt öt év alatt 93 százalékkal volt nagyobb, mint korábban. Elmondható tehát, hogy az V. ötéves terv során a takarékszövetkezetek eredményesen növelték társadalmi bázisukat, a tagság létszáma folyamatosan növekedett, bővült a szolgáltatások köre. Mindez jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a VI. Ötéves tervet további sikerek reményében kezdhessék el. A takarékszövetkezetek által összeállított, a VI. ötéves tervre vonatkozó feladatokból kitűnik, hogy a taglétszámot a jelenlegihez képest 19 százalékkal, a részjegyalapot 21.6 százalékkal, a betétállományt pedig 42,8 százalékkal akarják növelni. A jelenlegi ötéves terv első évének tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy e célok reálisak, maradéktalanul megvalósíthatók. A feladatok végrehajtásából jelentős részt vállalnak a fiatalok, akiknek aránya, a szövetkezet dolgozóinak létszámát alapul véve, 50 százalék. A takarékszövetkezeti hálózatban dolgozó fiatalok súlya, szerepe tehát jelentős, ami abban is kifejezésre jut, hogy a vezetők és a tapasztaltabb dolgozók figyelemmel kísérik munkájukat, a magatartásukat, pályafutásukat. Mind szélesebb körben alakult ki a patronálási módszer, a pályakezdő fiatalokkal való aktív törődés, a segítségnyújtás a munkahelyen való beilleszkedéshez, a szakmai tudnivalók elsajátításához. Jó dolog, hogy a fiatalok bérezése is megfelel a mindenkori követelményeknek, igazodik iskolai végzettségükhöz és szolgálati idejükhöz is. Nem maradnak ki a különféle juttatásokból, a végzett munka alapján történő elismerésből. Akik tanulni akarnak, ehhez minden segítséget megkapnak. Jelenleg is 19-en vették igénybe ezt a lehetőséget. elsősorban a mezőke- resztesi, a bogácsi, a hangonyi és a tállyai takarékszövetkezetnél. Á fiatalok általában nemcsak részfeladatokat látnak el, hanem felelős beosztásban is, felelős megbízatások végrehajtásában is megállják helyüket. Mindezekről és a fiatalokat általában érintő kérdésekről szó esett legutóbb az ifjúsági parlamenten is, ahol megvitatták tennivalóikat, a . gondokat és mindazt, aminek megoldás.. a fiatalokkal együtt a takarékszövetkezetek kollektívájára vár. A megyében működő takarékszövetkezetek szerves részei a gazdasági építő munkának és annak, hogy a lakosság igényeinek a kielégítése — a takarékszövetkezetek közreműködésével is — mind színvonalasabb legyen. T. F.
