Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
1981. november 25., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 linziül i rfptógt A Szerencsi Cukorgyár nagy mennyiségű, főleg a szarvasmarhatenyészetekben jól hasznosítható répaszeletet ad a mezőgazdasági üzemeknek. Az idén jó a kínálat ebből az olcsó melléktermékből, sok jutott a háztáji gazdaságokba is. A képen: réposzelettel teii vagonok indulnak útnak a Bodrogköz felé. Szabados György felvétele Nagyszabású nemzetközi idegenforgalmi tanácskozás kezdődik kedden Moszkvában: az Inturiszt Szovjet Idegenforgalmi Részvénytársaság hívta össze partnereit az együttműködéssel összefüggő kérdések megvitatására. Mintegy 500 idegenforgalmi szakember. köztük valamennyi magyar utazási iroda képviselője vitatja meg egy héten át. hogy miként lehetne a szovjet partnerrel továbbfejleszteni a kapcsolatokat, hogy melyek a külföldi utazási irodák. a csoportos turizmus igényei s hogy ezek hogyan egyez efhetők össze a szovjet idegenforgalmi szervek egyre bővülő kínálatával. e Az alkoholizmus ellen A Hegyközben, pontosabban Pálnázán 1978-ban meg- auKult egy társadalmi bizottság. Nem kisebb feladatokat tűztek célút, mint hogy felkutassák a Pálházához tartozó községekben élő alkoholistákat, elbeszélgessenek ve- luii annak érdekében, hogy lemondjanak káros szenvedélyükről. s ha más megoldás nincs, jogi eszközöket alkalmazzanak velük szemben. A huszonhárom taggal működő társadalmi bizottság 8 községben tevékenykedik. Pálházán, Füzérrad vány ban, Kovácsvágáson, Vágáshután, Kishután, Nagyhután, Füzér- kajatán és Filkeházán ismerik tevékenységüket. A társadalmi bizottság összetétele" is a célhoz alkalmazkodik, hiszen van közöttük körzeti orvos, rendőr, tanácsi ügyintéző, iskolaigazgató, gyámügyi előadó, vállalati dolgozó. A kezdetről Palotai Istvánná. a pálházi tanács igazgatási előadója, a társadalmi bizottság tagja beszél: — Amikor'létrejött az alkoholellenes társadalmi bizottság, s az itt élők tudomást szereztek munkánkról, sokan kerestek fel minket. Sok esetben indokoltan fordultak hozzánk, de voltak olyanok is. akik — természetesen minden alap nélkül —, azt akarták elérni, hogy férjüket. aki esetleg egyszer-két- szer többet ivott a kelleténél, vitessük el elvonókúrára, sőt, akadt olyan asszony is, aki Nagyfára akarta küldetni férjét. Sajnos, annak idején mi voltunk a hegyközi férfiak „mumusa”, s ha valaki kicsit felöntött a garatra, felesége már futott is hozzánk. az alkoholellenes bizottság munkájáról alkotott téves elképzelések inkább csak ártottak a társadalmi aktívák munkájának. A szemlélet azonban hamar megváltozott, amikor jobban megismerték tevékenységüket az itt élők. — Tulajdonképpen elsődleges feladatunk közé turtozott. és tartozik a mai napig is a meggyőzés. Ha bejelentés érkezik hozzánk valakiről, aki többet iszik, s italozása munkája, családja rovására megy, akkor kezdődik el a mi munkánk. Általában ilyenkor az a feladatunk, hogy az illetőről kikérjük munkahelyi vezetőjének véleményét, majd elbeszélgetünk vele. Nem tagadom, nem könnyű ez hiszen sokszor nagyon nehéz határvonalat állítani abban a kérdésben. ki alkoholista Ezek a elbeszélgetések sem köny- nyűek. hiszen sok esetben -be sem akarnak engedni a lakásba. De ha sikerül az. érintettel beszélgetni, ha sikerül meggyőzni arról, hogy rendszeres italozásával munkája, családja, s végső soron önmaga is válságba kerül, már eredményesnek mondható ez a társadalmi megbízatás — mondja Palotai Istvánné. A társadalmi bizottság munkájának szemléltetésére álljon itt néhány adat: 1980- ban 19, 1981-ben pedig 88 esetben indítványozták a járási egészségügyi szerveknek a hozzájuk érkezett bejelentések további intézését. Ez annyit jelent, hogy ezekben az esetekben már nem lehetett a meggyőzés erejével élni. A bejelentett' személyekkel szemben gyógykezelést kellett alkalmazni. Ahogy Palotainé mondja, a jogi eszközök adottak az alkoholistákkal szemben, de ezekkel az eszközökkel sohasem szabad visszaélni. Ilyenre nem volt még példa, s nem is lehet, hiszen a társadalmi bizottság csak javaslatot tehet az egészségügyi szerveknek, amelyek ezeket a javas* latokat ismét megvizsgálják. Érdemes talán megemlíteni azt is, hogy az alkoholellenes társadalmi bizottság munkáját — megalakulásuk óta — A Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda és szolgáltatásainak széles köre nem ismeretlen a nagyközönség előtt, hiszen Miskolcon is több mint tíz éve alakították meg a TÜSZI-t. Ez idő alatt, az iroda tíz dolgozója és persze a nagyszámú aktívuháló- zat tagjai, számos esküvőt, névadót, nőnapi avagy öregek napi ünnepséget szerveztek, amelyeken műsorral és ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Szervezésük, működésük eddig csupán Miskolcot érintette. 1982. január elsejétől azonban kibővül a környező településekkel is. Ez természetesen az iroda dolgozói létszámának növelését is megköveteli. Jóllehet, a TÜSZI szolgáltatásait egyre több nagyvállalat klsebb-nagyobb közösség és egyének Is igénybe veszik mégis gondként említik az ott dolgozók, a névadók altesonv számát, lonz. ez a szám csak viszonylag ala- csonv, hiszen az országos átlagot figyelembe véve, nem állunk rosszul. Ám ha az eltelt évek adatait vesszük alapú'. megállapítható: az utóbbi időben csökkent a TÜSZI támogatják a környékbeli üzemek is. Ám ez a támogatás jóval nagyobb is lehetne, s ez csakis az üzemek vezetőinek hozzáállásán múlik. Az igazság az. hogy nem is kevés helyen valahogy nincsenek tisztában a bizottság célkitűzéseivel, vagy ami még rosszabb, egyes vezetők úgy tartják, semmi közük az alkoholizmus elleni küzdelemhez. Sarkos a fogalmazás, de a lényeg változatlan. — Szeretnénk elérni, hogy a jövőben megismertessük társadalmi bizottságunk tevékenységét a területünkön levő munkahelyekkel is. Szeretnénk ismeretterjesztő előadásokat tartani az alkoholizmusról ott, ahol lehel; ott, ahová hívnak bennünket. Az év végén átszervezzük a bizottságot, s csak azokra számítunk, akik eddig is aktívan tevékenykedtek nálunk. Sajnos, egyre emelkedik az alkoholfogyasztás országosan is, és nálunk is. Ehhez a tényhez kell méretezni saját munkánkat, ez pedig nem kevés — összegzi az elmondottakat Palotai Istvánné. Pusztafalvi Tivadar által szervezett névadók száma. Persze, ehhez hozzájárult az is, hogy kevesebb gyermek született, no meg az a tény, hogy sokan nem tudják: a TÜSZI csak a születéstől számított egy éven belül — legjobb esetben is másfél éven belül — szervezheti meg a névadókat. A névadók számának növelése érdekében a TÜSZI dolgozói elhatározták, hogy tovább fejlesztik propaganda- tevékenységüket. A kórházak szülészeti osztályán minden kismamának tájékoztatót adnak eme szolgáltatásukról és hasonló propagandaanyagot adnak ki az anyakönyvi hivataloknál. az újszülöttek bejelentésekor. Ezen túlmenően a kismamákat és az újszülötteket látogató védőnők is tájékoztatják a szülőket a névadó igénylésének módjáról, lehetőségeiről, amely egyébként köztudomásúan ingyenes szolgáltatása a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Irodának. Arról nem beszélve. hogy e bensőséges ünnep egy életre szóló élményt jelenthet a szülőknek és nagyszülőknek egyaránt (monos) 1 mit ünnepségek r Lakóház-felújítási gondok és eredmények Ujhelyen Összkomfort a műemlékben Ezt az épületet korabeli fényképek alapján készített terv szerint újítják fel — Több éves munkával fejCsípős, hideg szél száguld Sátoraljaújhely főutcáján, a közelgő tél ígéretét hozza a hegyekből. Nem öröm ilyenkor a szabadban dolgozó kőműves élete. . A helyi Városgazdálkodási Vállalat emberei is fázósan dörzsölik kezeiket az állványokon, de — kitartanak. A Kossuth utca! épület felújításának tervei század ele ii fényképek alapján készültek. Persze, csak az épület külső arca. valamint az udvarbelső kiképzése idéz! majd a múltat. A sokat látott falak között — a felújítás után — a földszinten korszerű üzletek, az emeleten összkomfortos lakások kapnak helyet. Ilyen volt az örökség A határ menti város épületeinek felújításánál jóformán mindenütt azonos gonddal kell megküzdeniük a szak- embei'eknek. A szakzsargont idézve, megállapíthatjuk, hogy a tatarozásra váró házak „állaga” rendkívül rossz. Jelenleg is mintegy 50 olyan lakást használnak az újhelyiek, amelyet életveszélyesnek nyilvánítottak! Elsősorban a födémszerkezetek avultak, azaz fáradtak el, s jellegzetesen helyi probléma, hogy az épületeket a hajdani tulajdonosok gyakran alapozás nélkül húzták fel. Mindent egybevetve: a jelenlegi állománynak mintegy egyharmada, körülbelül 700 lakás épült a félszabadulás előtt. Renoválásuk, korszerűsítésük elodázhatatlan feladattá vált. — A VI. ötéves terv ideje alatt — halljuk Gyarmathy Lászlótól, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől —, úgy szeretnénk felújítani Űjhely erre szoruló épületeit, hogy közben megóvjuk a műemlékeket, és a történelmi városképet. Gondjaink bizonyos mértékig hasonlítanak az egriekhez, ezért az ott bevált módszereket mi is hasznosítjuk. A városrendezés: tervet így egri mérnökök készítették el. Lényege, hogy megmaradnak a hosszú telkek belső udvarai, s az új épületek követik a régiek vonalát, stílusát. Pincerendszer a város alatt Az újhelyi felújítási program, egyben az.országos „lakóházmentési” feladatok részét is képezi. A kormány- program nélkül ugyanis elképzelhetetlen lett volna, hogy az öt év alatt több mint százmillió forint jusson a városban erre a célra, az összeg nagy részét állami támogatásként kapja a város. A százmilliós munka elvégzésére a városgazdálkodási vállalat építőipari részlege kapott megbízást. Így egyrészt jobban számon leérhető a munka minősége, másrészt a költségvetési üzem jóval olcsóbban dolgozik, mint más építőipari vállalat. lesztettük ki építőipari részlegünket — mondja Mák Mihály igazgató. — A szakiparosok ma már évi 30 millió forint értékű feladat elvégzésére vállalkozhatnak. Mintegy 40 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mintha idegen kivitelezőt kérnénk a munkára — nyereséget ugyanis nem kalkulálunk. Saját hatáskörünkben, jóval gyorsabban intézkedhetünk és sokkal hatékonyabban oldhatjuk meg a bontás, vagy az újjáépítés során adódó műszaki problémákat. Ilyenek ugyanis bőségesen akadnak. Elegendő csak egyet megemlíteni: a város alatt az egrihez és a pécsihez hasonlítható pincerendszer bújik meg. Az eltömődött — talán a Rákócziak korából származó — alagútrendszer feltárása még nem történt meg, s így fordulhatott elő, hogy egy újonnan beépített betonpillér háromszor süllyedt a föld aiá ... — A tanács által jóváhagyott „menetrend” szerint — folytatja a beszélgetést Mák Mihály —, 1985-ig százöt újhelyi lakás teljes korszerűsítését végezzük el, míg száznegyven bérleményben részleges felújítás történik majd meg. Az időszak első éveiben a Kossuth tér házait renováljuk, 1983—84-ben a Bajcsy- Zsilinszky utcai építkezésekkel párhuzamosan a Kazinczy utcai részt modernizáljuk, s várhatóan 1984. második felében kezdünk hozzá a városközpont sortatarozásához. Hódtarkú cserep, tagang A Kossuth tér 2. szám alatt látott kép mintegy az illusztrációja az eddig leírtaknak. A több emeletes épület földszintjéről látjuk a tető cserepeit •— itt is ki kellett cserélni az összes födémet. A körfolyosó betonpilléreken nyugszik, ám díszes „fagane” fut körbe az udvar felett. A tető lefedéséhez a műemlékvédelmi hivatal szerint csak úgynevezett hódfarkú cserepet használhatnak az építők. Mindez ugyan növeli a költségeket, s megszerzése nem kis utánjárásba kerül — de a leendő egysége^ városkép megteremtése többletmunkát is kíván, s ezt vállalták az új- helviek Udvardy József totó: Laezó József A körfolyosót betonpillérek tartják, az udvar fölött műemlék jellegű fagang fut körbe ...
