Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

ESZAK-WAGYARORSZAG tO 1981. november 1;. vasárnap A Kisfaludy a balatonfüredi kikötőben Szeremley Miklós rajza — si italaién! iszli A dunai gőzhajózás © megindulása után me­rült fel a kívánság, hogy a Balatonon is járassa­nak gőzösöket. Elsőnek Kos­suth Lajos írt erről 1842-ben a Pesti Hírlapban, s az el­gondolás valóra váltásáért a leghatékonyabban Széchenyi István buzgólkodott. Sokat várt a gőzhajózás megindí­tásától, mert ez — szerinte — a fejlődés hosszú láncát indítja meg. Gondolatait a Balatoni gőzhajózás című röpiratában fejtette ki rész­letesen. Az egész Dunántú­lon — írta — egyetlen gőz­gép sem működik, a gőzhajó példája nyomán elterjednek 'majd a gőzgépek is. Fűté­sükhöz szén kell, ha pedig lesz a szénnek fogyasztója, biztosan lesz szállítója is. Talán van szén a Balaton mentén, de ezt „még senki sem vizsgálta”. A hajózás megindítása után a vidék úgy fog okoskodni, hogy „mi mindig csak a Balatonon evezzünk? Ugyan miért ne mennénk hajózható csatorna által legalább a Dunára?” A Balatont szabályozni kell, már csak a hajózás miatt is. A szabályozás után, amikor nem kell félni áradástól, ala­csony vízállástól, kellemes helyek keletkeznek a par­ton, ahol nyári lakot épít­hetnek mindazok, akik pél­dául „Budapest hőség s po­rától menekülnek”. A válla­lat talán nem hoz közvetlen hasznot — fejezte be fejte­getését, Széchenyi — de a parti uradalmaknak érdeke, hogy támogatásukkal létre­jöjjön, mert a rendszeres ha­józás birtokaik értékét je­lentősen fogja növelni. Széchenyi részvénytársaság alapítására gondolt Ez.a sa­ját, és híyeinek, elsősorban Hertelendy Károly zalai al­ispánnak agitációja nyomán meg is valósult. Balatoni Gőzhajózási Társaság névvel részvénytársaság alakult, 60 000 forint alaptőkével, amelyre négyszáz 150 forin­tos részvényt bocsátottak ki. Ebben az időben Széchenyi és Kossuth közt heves sajtó­vita dúlt, Kossuth mégis készségesen vállalkozott az alapszabály-tervezet kidolgo­zására. Az alakuló közgyűlés 1845. december 27-én ült össze, az alapszabályokat 1846. április 5-én fogadták el. Széchenyi zürichi, londoni és osztrák cégekkel tárgyalt arról, hogy milyen hajótípus felel meg legjobban. A ba­latoni vízviszonyoknak meg­felelően két fő követelmény volt: sekély merülésű le­gyen, és jól tudjon ellenállni a tó erős hullámzásának. Az­után — még az alakuló köz­gyűlés előtt — megrendelt egy hajót. 40 lóerős gépét a londoni Penn-gyárban gyár­tották, a hajótestet pedig aa óbudai hajógyárban. Az al­katrészeket lovas kocsikkal szállították Füredre, s ott szerelték össze. A hajó la­pátkerekes volt, szélessége kb. 10 méter, hossza 35 mé­ter lehetett — pontos ada­tok nincsenek róla. Befoga­dóképessége 300—350 utas. Az új hajónak sokan a Szé­chenyi nevet javasolták, de • legnagyobb magyar ra A hajó modell}« gaszkodott hozzá, hogy Kis­faludy Sándorról nevezzék el, arról a költőről, aki oly sokat tett a Balaton környé­kének felvirágoztatásáért, és szép versekben örökítette meg a környék regéit. Sok nehézség merült fel a kikötők építésével kapcsolat­ban. Sok gondba került a mólók, kikötőhidak építésé­hez szükséges pénz és építő­anyag előteremtése, de nem kevesebbe a part menti bir­tokosok, uradalmak, megyék hozzájárulásának megszerzé­se. A Kisfaludyt 1846. szep­tember 21-én, Széchenyi szü­letésnapján bocsátották víz­re, és egy hónappal később, október 18—21-én népes ün­neplő közönség részvételével, négynapos próbautat tartot­tak. Első nap Kenését és Ti­hanyt keresték fel, a máso­dikon Boglárt; Révfülöpöt és Keszthelyt, a két utolsón pe­dig Badacsonyt. A rendszeres hajózás a következő év tavaszán indult meg. Addigra Óbudán teher­szállításra két uszályt is ké­szítettek. Minden hétfőn és csütörtökön indult járat Fü­redről Alsóőrs, Kenese, Bog­lár, Révfülöp és Badacsony érintésével Keszthelyre, on­nan pedig vissza kedden és pénteken. Később a járatok számát heti háromra bőví­tették. Az egész út 6—8 órá­ig tartott. Három osztály volt a hajón. Füredről Keszthely­re az I. osztályon 2 forint. volt a viteldíj, a II.-on 1,20, míg a in.-on 40 krajcár, de ide csak jobbágyok, őrmes­ternél alacsonyabb rendfoko­zatú katonák és vándorló mesterlegények válthattak jegyet. Később sétahajózáso­kat is rendeztek 1 forint vi­teldíjjal. Az uszályokon kö­vet és építőanyagot szállítot­tak. Az utazás távolról sem volt olyan kényelmes, mint ma. A rosszul épített kikö­tők miatt a Kisfaludy gyak­ran nem tudott kikötni, az utasokat ladikkal szállították a hajóra, s onnan a partra, különösen ha a Balaton ki­áradt, vagy nagyon leapadt. 1864-ben, amikor a nagy aszály miatt a tó vize külö­nösen sekély volt, egy újság­cikkben Rpboz István a kö­vetkezőképp írja le a füredi ! Ultin w ű beszállást: Az utasokat „mint heringet bepakkolnak egy lélekvesztőbe a bagázsia kö­zé, együtt van inas, szoba­lány, agár, méltóságos úr, író, művész, s mikor a be- pakkolás megvan — nem egyszer fertályóráig tartva — két izmos révészlegény el­kezdi húzni a csónakot kö­telénél fogva a parton, fel egészen a móló végéig, itt azután evezősök veszik át a szállítást, s a hullámokon van jajgatás, fejszédülés, ka­rambol, fogcsikorgatás, per mopsz, ingások, elesések, míg valahára azután a Kisfaludy gőzöshöz érsz ...” A gőzös a szabadságharc egész ideje alatt zavartalanul közlekedett. A honvédség többször felhasználta a csa­patok és hadifoglyok szállí­tására. Fedélzetén kellett volna 1848 szeptemberében tárgyalni István nádornak Jellasics horvát bánnal, de a bán nem jelent meg. Az utasok száma elég volt, az áruszállítás kicsi, s így a részvénytársaság ál­landó ráfizetéssel küzdött. A forgalom csak 1861 után nőtt valamivel, amikor megindult a somogyi parton a vasút- forgalom, és Siófokon is épí­tettek kikötőt. A Kisfaludy fateste ekkoriban korhadni kezdett, ezért 1869-ben vas- testre cserélték ki. Így át­alakítva 1887-ig közlekedett, akkor eladták ócskavasnak. A balatoni hajózás nem mindenben váltotta valóra Széchenyi reményeit, igaz, hogy ebben nagy része volt a közel, két évtizedes .ön­kényuralomnak. Az első sió­foki zsilip, amely lehetővé tette a vízszint szabályozását, csak 1863-ban készült eL A Balatont a Dunával ma sem köti össze rendszeres hajójá­rat, s a Kisfaludy maga is 1875-ig társ nélkül szelte a hullámokat. Szenet nem ta­láltak a Balaton környékén. A tóparti nyaralók nagyobb számmal csak több évtized­del később kezdtek épülni. Mindazonáltal a Balaton kör­nyékének, az üdülőkörzetnek a fejlődése a Kisfaludy víz­re bocsátásával kezdődik. V. M. Minden ember kilélegez izoprén nevű szénhidrogént. Az izoprén — vegyi összeté­tele 2 metil, 1,3 butadién — telítetlen éghető anyag két, kettős kötéssel, amelyből az iparban kaucsukot állítanak elő. A kilégzett izoprén nem a környezetből származik, hanem anyagcsere-folyama­tok által a test állítja elő, mégpedig naponta 2—4 mil- li grammnyi kis mennyiség­ben. Az izopréntermelődés nem a táplálkozástól, kortól és nemtől függ. Az egerek, pat­kányok, nyulak, tyúkok, ku­tyák és sertések által kilé­legzett levegőben szintén van izoprén. Az ember még saját maga által létrehozott ben­zint (pentán) vagy rövid láncolaté, gáz halmazállapo­tú etán-szénhidrogént is ki tud lélegezni. Ez azonban már betegség jeleként érté­kelendő. il re A Rubik-féle bűvös kocka most Franciaországban foly­tatja nemzetközi diadalútját. Szerdán Párizsban nagy ér­deklődés mellett rendezték meg a bűvös kocka francia- országi bajnokságát, s ebből az alkalomból meghívták Pá­rizsba Rubik Ernőt. A bűvös kockából eddig há­rommilliót adtak el Francia- országban, s a forgalmazók szerint csakhamar olyan nép­szerűvé vált, hogy „szerepelt már válóokként, de házassá­gok is jöttek létre a kocka közvetítésével”. A párizsi vetélkedésen 50 induló közül a 26 éves Jero­me Jean-Charles győzött 25,6 másodperces idővel. A győztes, aki tízezer frank tiszteletdíjat kap, a televízió kamerái előtt elmondta, hogy két szenvedélye van: a szik­lamászás és a bűvös kocka. A motor hatásfokát és fo­gyasztását nagyban befolyá­soló „jó öreg” karburátor nem sokat változott az auto­mobilizmus viharos fejlődé­sének évtizedei során. Mű­ködésének elve egyszerű: a szűk keresztmetszetű szívó­torkon átáramló, felgyorsuló levegő nyomása csökken, en­nélfogva beszívja, magával ragadja, szétporlasztja és a levegővel robbanásképes ke­verékké elegyíti a benzin­cseppecskéket. Minél tökéle­tesebb az égési folyamat — aminek viszont a benzin és a levegő eszményi összeke­veredése az előfeltétele —, annál többet képes „kihoz­ni” a motor a benzin égés­hőjéből. Nos, azt a bizonyos eszményi összekeverést a ha­gyományos felépítésű por­lasztó bizony nemigen tud­ta teljesíteni, így a jobb ke­verékképzést biztosító benzin­befecskendező berendezés­ben .erős vetélytársra talált. Ez utóbbiról viszont az de­rült’ ki, hogy — kétségtelen előnyei mellett — meglehe­tősen bonyolult és terjedel­mes, különösen a karburá­torhoz viszonyítva, amelynek alig vannak mozgó, kopás­nak kitett alkatrészei. A két­ségtelenül benzinmegtakarí­tást eredményező befecsken­dezés hívei azzal érvelnek, ■ hogy ha rendszerük jobban elterjed, akkor — a sorozat- gyártás előnyei miatt — majd csökken az ár is. Az érv kétségtelenül helytálló, de a sok, pontosan megmunkált mozgó alkatrészre való te­kintettel kétséges, hogy mennyire közelítheti meg a karburátor árát. Ügy tűnik, hogy egy újabb porlasztótípus, a szónikus karburátor — a benne hang- sebességgel áramló levegőről kapta a nevét —, megmenti a sok évtizedes múltú por­lasztó „becsületét”. A szónl- kus karburátorban „süvítő’' légáramlat finomabb por­lasztást és jobb keverékkép zést hajt végre, ami végső soron a benzinfogyasztás 7— 8 százalékos csökkenését eredményezi. A téglalap ala kú keresztmetszeten hangse­bességgel átáramló levegő öt mikron nagyságúra porlaszt.- ja szét a benzincseppeket, ami szép eredménynek szá­mít, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos karbu­rátorban mintegy tízszer ak­korák a szemcseméretek. A szónikus karburátorból hi­ányzik a szokásos értelem­ben vett fojtószelep: a leve­gőmennyiségeket a felül csap­ágyazott, ívelt idom 'szabá­lyozza. Alapjáratban kb. 1 milliméter szélesre, teljes gázadáskor 25 millimétemyi- re tágul a rés, menetközben pedig mindig úgy változik, hogy megmaradjon a hang­sebességű áramlás. A kutatók most a „kom­puteres karburátor” kifej­lesztésén fáradoznak, amely mikroprocesszoros vezérlés­sel igazodna a környezeti le­vegő nyomásához, hőmérsék­letéhez, páratartalmához, a motor terheléséhez és üzem­viszonyaihoz, s a motor mű­ködését — figyelembe véve a kipufogó gázok összetételét is — a mért adatoknak meg­felelően optimalizálná. Maga a karburátor — elektronikus kisegítője miatt — még egy­szerűbb felépítésűvé 'válna. Megszületése tulajdonképpen csak idő kérdése, hiszen a vezérlőegység elkészítéséhez ma már minden szükséges alkatelem rendelkezésre áll (egy vezérlőegység elkészíté­séhez kb. 270 építőelem kell, egyebek között 30 tranzisz­tor és 45 dióda). Mivel az elektronikus alkatrészek ol­csó tömeggyártása ma már megoldottnak tekinthető, a „komputeres karburátor” is sokkal olcsóbb lesz majd, mint egy befecskendező-neod- szer. Pillanatnyilag még az a helyzet, hogy befecskende- ző-rendszert — költségessége miatt — csupán az amúgy is igényesebb autómodellekbe építenek be. A kisebb pénzű autósok tábora pedig az „energiatakarékos” új kar­burátorokra vár. B. I. Babits Mihály vallomása szerint ____ az első. igazán s zép verset...” a „Könnyű dalt szeretnék írni a ked­veshez” című költeményét feleségének ajánlotta. E vers dedikált korrektúrale­vonata, — amelyen az aján­lás is olvasható — húsz kis üzenőcédulával, valamint Babits Mihály és Török So­phie ötvenhat levelével együtt nemrégiben került az orszá­gos Széchényi Könyvtár bir­tokába. A cédulák a Babits házas­pár rövid „házi használatú” üzeneteit tartalmazzák, de apró csúfolódások és szólás­mondások is olvashatók raj­tuk. A kisfrekvenciás, keve­sebb mint 20 hertzes hang, amelyet az emberi fül már alig képes érzékelni, nem okoz egészségkárosodást. Ez derül ki a szövetségi egész­ségügyi hivatal egyik vizs­gálatából. Különböző erőssé­gű infrahanghatásnak kitett kísérleti személyek hosszabb idő után sem szenvedtek egyensúlyzavarban, rosszul- létben vagy más panaszok­ban. A nagy erősségű infra- hang, amely például géphá­zakban, tehergépkocsiknál, klímaberendezéseknél, ém más gépeknél lép fel, csak­úgy, mint a hallható hang, stressztényezőként hat és fá­radtságot, valamint a légzé­sek számának csökkenését eredményezi. Ez „A munka humanizálása” kutatóprog­ram keretében végzett vizs­gálat ezenkívül azt is kimu­tatta, hogy az infrahangból a hallható hangig való átme­netnél (12—24 hertz) az em­berek sokkal nagyobb terhe­lést éreznek. „BEL CANTO” A VONATON Az olasz vasutak igazga­tósága hatálytalanította azt a szigorú rendelkezést, amelynek értelmében eddig tilos volt az éneklés a vo­natokon. Ez az új intézke­dés általános lelkesedést keltett a „bel canto” orszá­gában. Most a vonatokon ismét lehet egyénileg vagy kórusban énekelni, de nem túl hangosan, hogy az éne­kesek ne zavarják az utas­társak nyugalmát. Ám az Alpok és Szicília között közlekedő vonatokon még mindig tilos a pénzgyűj­téssel egybekötött éneklés. EHETŐ LEMEZEK Aki ünja a lemezhallga­tást, megeheti az unalmas lemezt. Legalábbis Japán­ban. Egy japán állampol­gár, Jasuko Jasuda egy speciális' találmánybemuta­tón olyan hanglemezekkel szerepelt, amelyeket rizs­lisztből állitott elő. A fel­találó szerint a rizsleme­zek élettartama lényegében csupán attól függ, hogy tu­lajdonosuknak mikor tá­mad étvágya rájuk. A FUTÖBAJNOK MALAC Némely nyugati országban már nemcsak a lovak és a kutyák számára divat kü­lönböző versenyeket rendez­ni. Az NSZK-ban újabban sertésfutóversenyek is van­nak. Lippében nemrég tartották meg • a második ilyen országos rendezvényt. A versenyt egy malac nyerte, amely a 100 méter hosszú pályán 15,5 másod­perc alatt futott végig. A „bajnok” tulajdonosa ezért kétszemélyes utazást nyert Mallorcára. „JÓKÍVÁNSÁG” VÁLLALAT Két munkanélküli New York-i színész olyan válla­latot alakított, amely azzal foglalkozik, hogy különbö­ző jókívánságok „szemé­lyes” közvetítését vállalja. Ebből a célból a vállalat küldöncöket alkalmaz: fér­fiakat és nőket. Az utób­biak virággal együtt adják át a férfi címzetteknek a születésnapi gratulációkat, esetleg kívánságra az aján­dék mellé sztriptízt is be­mutatnak a helyszínen. A cég tele van megrendelés­sel és már tervezik, hogy bővítik a „küldöncnők” re­pertoárját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom